IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Kritikus helyzetben az ápolás - Szakmai fórum az ápolásért

  • Cikk címe: Kritikus helyzetben az ápolás - Szakmai fórum az ápolásért
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 21-22
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: HUMÁN ERÔFORRÁS
A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS Kritikus helyzetben az ápolás Szakmai fórum az ápolásért A tények egyértelműek: az ápolói létszám országos szinten kritikus mértékben csökkent. A betegellátást is veszélyeztető létszámhiány különösen a klinikákon és a súlyponti kórházakban, a három műszakos, közvetlen betegágy melletti ápolóknál tapasztalható. Aggodalomra ad okot az utánpótlás hiánya. 2001-ben még 3550-en szereztek ápoló OKJ 5.4 szakképzettséget, ez a szám évről-évre csökkent, s 2007-ben mindössze 1397 ápolónő szerzett szakképesítést. Ám ez a szám is csalóka: a nappali képzésben végzettek közül kevesen helyezkednek el az egészségügyben, főleg a fekvőbeteg ellátásban. Az elmúlt hét évben a végzettek 87,78%-a OKJ ápolói oklevelét munka melletti képzésben szerezte meg. Ôk oklevelük megszerzése után nem emelik az ápolói létszámot, hiszen már addig is az egészségügyben dolgoztak. Az érettségire épülő, hároméves nappali ápolóképzésre járó hallgatók létszáma minimális. Már csak a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolában van ilyen, mindössze 21 végzős tanulóval. Jövőre pedig kizárólag a Raoul Wallenbergben indulhat Budapesten efféle képzés. Ennek alapján kijelenthető, hogy három éven belül elhanyagolható létszámú pályakezdő ápoló kerül a rendszerbe. A főiskolai szintű diplomás ápolói hallgatói létszám töredékére csökkent. Ebben az évben mindössze 85 érettségizett jelölte meg ilyen irányú továbbtanulási szándékát. A diplomás ápolók között is igen sok a pályaelhagyó. „Orvoslátogatók” lesznek, vagy a szociális szférában vállalnak munkát. A főiskolán végzettek középfokú nyelvvizsgával, nemzetközileg elfogadott diplomával rendelkeznek, ezért külföldön is keresettek. A külföldi munkavállalás a már dolgozók körében is jelentősen megnövekedett, különösen a magasan képzett szakápolók körében. A szomszédos országokból megszűnt a szakképzett ápolók beáramlása, a korábban nálunk munkát vállalók közül is sokan visszaköltöztek anyaországukba, illetve tőlünk nyugatabbra települtek át. Jelentős számú ápoló vonult nyugdíjba. Jelenleg igen alacsony a középkorú, nagy tapasztalattal rendelkező ápolók aránya. Az egészségügyi reform során 3500 ápoló veszítette el az állását. Legtöbbjük elhagyta a pályát, ugyanis a megszüntetett, vagy profiljában átalakított kórházakban munkahelyet vesztett ápolók a felmentési idő alatt nem helyezkedhettek el közalkalmazottként, csak abban az esetben, ha vállalták volna végkielégítésük elvesztését. A kórházakban, klinikákon közvetlen betegágy mellett dolgozó ápolók rendkívül túlterheltek és sokszor nem a képzettségüknek megfelelő feladatokat látnak el. Kevés az ápolási asszisztens, illetve segédápoló a rendszerben. A Sem- melweis Egyetem klinikáin készített felmérés tanúsítja, hogy túlzottan magas a munkatársak képzettségi szintje. Mintegy 90 százalékos a diplomás ápolók, a szakápolók és OKJ képesítést szerzett ápolók aránya. Egy főiskolát végzett ápolónak átlagban egy műszakban 27 beteget kellene ellátnia. Az összes klinikát figyelembe véve mindössze 96 segédápoló és ápolási asszisztens dolgozik az ország legnagyobb egészségügyi intézményében. Ez azt eredményezi, hogy gyakran az alapápolási tevékenységet is a szakápolók, illetve a diplomás, rendkívül túlterhelt ápolók végzik, vagy rosszabb esetben a hozzátartozókra, vagy betegtársakra hárul. Másutt, főleg kisebb vidéki kórházakban ezzel ellentétes tendenciák is megfigyelhetők: nagyon alacsony képzettségű dolgozók látnak el ápolási, sőt, szakápolási feladatokat. A nehéz finanszírozási helyzet miatt az ápolás tárgyi feltételei csak részben biztosítottak. Kevés az ápolók munkáját könnyítő eszköz: betegemelő, fürdető kocsi, ágytálmosó stb. A dologi költségek csökkentése miatt, gyakran akadozik az ápoláshoz szükséges anyagellátás is. Több éve nem volt béremelés, ezért anyagilag sem vonzó az ápolói munkakör. A versenyképes bérek biztosítása alapfeltétele a további biztonságos betegellátásnak. Ezek azok a tények, amelyekre fel kívánták hívni a figyelmet a budapesti Semmelweis Egyetemen rendezett szakmai fórum szervezői. A rendezvényen megjelent több száz egészségügyi szakdolgozó, valamint az őket támogató orvosok, betegjogi szervezetek, képző intézmények képviselői keresték a választ arra, hogy a már belátható jövőben ki ápolja a betegeket. Itt elhangzott még, hogy a leginkább drámai a pszichiátria, az intenzív ellátás, az aneszteziológia és a műtők helyzete, innen hiányzik a legtöbb szakápoló. Az Semmelweis Egyetem Kútvölgyi klinikai tömbje csaknem száz ágyat vett át a bezárt Lipótról, de pszichiátriai szakápolót egyet sem tudott „szerezni”. A megoldás a fórumon felszólalt szakemberek szerint a minimumfeltételek megteremtése lenne. „2000-ben az Egészségügyi Minisztérium ugyan megszabta, hogy hány ágyra hány ápoló szükséges műszakonként. Ezt az intézkedést azonban 2003-ban felülvizsgálták, és csupán annyit írtak elő, hogy a „biztonságos ellátás” szavatolása csak a kórházak törvényi kötelessége”. Csetneki Júlia, a SOTE főnővére szerint minden intenzív ágy mellett egy nővérnek kellene állnia. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke javasolta, hogy olyan életpályamodellt dolgozzanak ki, amely a fiatalok számára is vonzóvá, kiszámít- IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS 21 MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS hatóvá teszi ezt a szakmát, de a már a pályán lévőknek is stabil hátteret biztosítana. A fórum másnapján ismét ápolók töltötték meg a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének dísztermét. Az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából rendeztek ünnepséget, melyen Székely Tamás miniszteri okleveleket, dicséreteket adott át az arra érdemesnek talált szakdolgozóknak. Üdvözlő beszédében elmondta, hogy a tervek szerint a szakdolgozói fizetéseket az átlagos béremelés szintje fölé emelik, és ezt a bérszintet a következő években is tartani kívánják. Ennek fedezetét a jövő évi költségvetés már tartalmazná – tette hozzá. Székely Tamás úgy fogalmazott: „egy lényegesen magasabb emelési dinamikára gondolok, mint ami az átlagos bérnövekedés szintje”. Számokra lefordítva: azt szeretné, ha az ápolók keresetnövekedése több éven keresztül körülbelül 5 százalékponttal meghaladná a bérnövekedés általános ütemét. Szerinte ez 2009-re mintegy 10 százalékos béremelést jelent. A képzés és szakképzés kapcsán elmondta, az új javaslat kidolgozásánál számít az érintettek véleményére, ezért kész az együttgondolkodásra. NAL Nemzetközi minősítést kap a Debreceni Egyetem Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszéke Jelentős sikerek az immunhiány betegségek terén Közép-Kelet-Európában Nemzetközi referencia centrummá avatják a Debreceni Egyetem Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszékét, melynek köszönhetően 2008. május 13-tól hivatalosan is Jeffrey Modell Immundeficiencia Referencia Centrumként működik. A tanszék ugyanis az egyik legeredményesebb a nyolc Európában működő Jeffrey Modell Centrum között, és különösen jelentős – nemzetközi szakmai elismerést is kiváltó – a veleszületett, öröklődő immunhiány betegségek területén végzett munkájuk a közép- és kelet-európai térségben. A Debreceni Egyetem Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék több évtizedes sikeres működésének köszönhetően jelentősen javult a hazai és közép-kelet-európai országokban élő immunhiányos betegek ellátása mind a diagnosztika, mind a kezelés területén. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Tanszéke az eddig elért kiugró eredmények elismeréseként kapja meg hivatalosan is a Jeffrey Modell Immundeficiencia Referencia Centrum minősítést. A dedikációs ünnepségre 2008. május 13-án került sor Kósa Lajos polgármester, Dr. Fésüs László rektor, a Jeffrey Modell Alapítvány életre hívói, Vicki és Fred Modell, valamint több ország (USA, Oroszország, Románia, Ukrajna) magyarországi diplomáciai testületének magas rangú képviselői részvételével. A Jeffrey Modell Alapítvány a primer immunhiány betegségben szenvedők megsegítésére jött létre 1986-ban, profeszszionális működtetésének köszönhetően jelentős módon járul hozzá az egyetemi, akadémiai kutatóhelyeken végzett betegellátás és az immundeficiencia kutatások eredményességéhez egyaránt – tájékoztatott Prof. Paragh György centrumelnök. A primer immunhiány betegségben szenvedő és fiatalon meghalt tinédzserről, Jeffrey Modellről elnevezett, és szülei által létrehozott alapítvány tevékenysége az elmúlt 20 évben a világ minden részében – többek között Európában, Amerikában és Ázsiában is – széles körben ismertté vált. A tanszék 2004 óta egyike a nyolc Európai Jeffrey Modell Immundeficiencia Referencia Centrumnak, és aktív részt vállal a Jeffrey Modell Centrumok nemzetközi hálózatát koordináló szakértői testület munkájában is – mondta Prof. Maródi László, a tanszék vezetője. A hivatalos beiktatással a szakma és az Alapítvány az Infektológiai és Gyermekimmunológiai tanszéken végzett, több évtizedes, hazai és nemzetközi mércével egyaránt kiemelkedően magas színvonalú tevékenységét ismeri el. A tanszék Közép- és Kelet-Európa 15 országában szakmai hálózatot alakított ki az immunhiányos betegek színvonalasabb ellátására, eddig 23 konferenciát szervezett a J Project elnevezésű orvostovábbképző program keretében, és folyamatos segítséget nyújt a programban részt vevő országok immunológiai központjai számára az immunhiányos betegek genetikai kivizsgálásához. Ezt a munkát a Jeffrey Modell Alapítvány és a Biotest Hungária Kft. folyamatos anyagi támogatással is segíti. té 22 IME VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. MÁJUS