A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus, progresszív, autoimmun megbetegedése, amelyre jelenleg nem ismert végleges gyógymód. Az SM az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri rendellenesség, a becslések szerint világszerte több mint 2 millió embert érint. A betegség már viszonylag fiatalkorban jelentkezik, krónikus és progresszív jellege miatt jelentős klinikai, funkcionális, életminőségbeli és gazdasági terheket jelent mind a betegek, mind a társadalom számára, továbbá jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Magyar or - szágon becsléseink szerint több mint 8 ezerre tehető a betegek száma, és évente mintegy 300-500 új beteget diagnosztizálnak. A sclerosis multiplex betegségterhe mind hazai, mind nemzetközi kutatások, továbbá statisztikai elemzések eredményeire alapozva magasnak tekinthető: a betegség a társadalomra és a gazdaságra is komoly terhet ró, a sclerosis multiplex okán felmerülő járulékos költségek főként az egészségügyi-ellátásban, illetve a szociális alrendszerekben jelentkeznek. Cikkünkben a sclerosis multiplex okozta társadalmi-gazdasági kockázatok típusainak, valamint a betegséggel együtt járó járulékos kiadások körének bemutatását végezzük el.
[1] Battaglia et al.: A cost evaluation of multiple sclerosis, Journal of NeuroVirology (2000) 6, Suppl 2, S191- S193, 2000 Journal of NeuroVirology, Inc.
[2] Dusankova BJ, Kalincik T, Dolezal T, Kobelt G, Havrdova E: Cost of multiple sclerosis in the Czech Republic: the COMS study, Mult Scler, 2012, 18(5):662- 668.
[3] Neurológiai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve, A Sclerosis multiplex kezelése, 2007
[4] Kobelt G BJ, Lindgren P, Fredrikson S, Jonsson B: Costs and quality of life of patients with multiple sclerosis in Europe, J Neurol Neurosurg Psychiatry, 2006, 77(8): 918-26.
[5] Kurtzke JF. A new scale for evaluating disability in multiple sclerosis, Neurology, 1955, 5(8):580-583.
[6] Multiple Sclerosis International Federation, 2010: Global Economic Impact of Multiple Sclerosis
[7] Bevan, Steadman, 2015: Multiple Sclerosis & Employ - ment in Europe, Literature Summary
[8] Olesen J, Gustavsson A, Svensson M, Wittchen HU, Jonsson B: The economic cost of brain disorders in Europe, Eur J Neurol, 2012, Jan; 19(1):155-62.
[9] Rácz L, Cogoi B, Mezei Z, Lengyel A, Csiba L, Csepany T: Prevalence of multiple sclerosis in Debrecen, Hungary; 5th Joint triennial congress of the European and American Committees for Treatment and Research in Multiple Sclerosis, October 19-22, 2011, Amsterdam.
[10] Zsíros V, Fricska-Nagy Z, Füvesi J, Kincses ZT, Langane É, Paulik E, Vécsei L, Bencsik K. Prevalence of multiple sclerosis in Csongrád County, Hungary, Acta Neurol Scand, Volume 130, Issue 5 November 2014, 277–282. doi: 10.1111/ane.12219.
[11] Kovács et al, 2011: A sclerosis multiplex betegség közvetett egyéni és társadalmi terheinek felmérése Ma - gyarországon, IME X. évfolyam 5. szám 2011. június
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Sclerosis multiplex okozta társadalmi és gazdasági terhek elemzése nemzetközi és hazai viszonylatban Mór Zoltán, Ideas & Solutions Kft. A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus, progresszív, autoimmun megbetegedése, amelyre jelenleg nem ismert végleges gyógymód. Az SM az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri rendellenesség, a becslések szerint világszerte több mint 2 millió embert érint. A betegség már viszonylag fiatalkorban jelentkezik, krónikus és progresszív jellege miatt jelentős klinikai, funkcionális, életminőségbeli és gazdasági terheket jelent mind a betegek, mind a társadalom számára, továbbá jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Magyarországon becsléseink szerint több mint 8 ezerre tehető a betegek száma, és évente mintegy 300-500 új beteget diagnosztizálnak. A sclerosis multiplex betegségterhe mind hazai, mind nemzetközi kutatások, továbbá statisztikai elemzések eredményeire alapozva magasnak tekinthető: a betegség a társadalomra és a gazdaságra is komoly terhet ró, a sclerosis multiplex okán felmerülő járulékos költségek főként az egészségügyi-ellátásban, illetve a szociális alrendszerekben jelentkeznek. Cikkünkben a sclerosis multiplex okozta társadalmi-gazdasági kockázatok típusainak, valamint a betegséggel együtt járó járulékos kiadások körének bemutatását végezzük el. progresszió késleltetését, harmadrészt a specifikus károsodások tüneti kezelését célozza. Az idegrendszeri károsodás és a rokkantság követésére a Kurtzke-féle Kiterjesztett Rokkantsági Állapot Skála (Expanded Disability Status Scale, EDSS) mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban széles körben használt eszköz, mely 8 funkcionális rendszert értékelve (motoros rendszer, kisagyi, agytörzsi működés, szenzoros, hólyag és sphincter működés, látórendszer, pszichés működés, spaszticitás) pontozza a tünetek súlyosságát 0-tól (normális neurológiai állapot) 10-ig (halál) [5]. A betegség leggyakrabban 20 és 40 év között jelentkezik, megjelenése ritka 15 éves kor alatt, illetve 50 év felett. Prevalenciája változó, nemzetközi adatok alapján a jellemző értéke 25-224/100 000 lakos közötti. Rácz et al. 0,078%-ra becsülte a sclerosis multiplex magyarországi prevalenciáját [9]. A legfrissebb publikált epidemiológiai adatok szerint hazánkban a standardizált prevalencia értéke 83,7/100 000 [10]. Magyarországi epidemiológiai adatok, illetve publikus forgalmi adatbázisok (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) alapján a teljes becsült hazai betegkör 8400 főre tehető, míg a gyógyszeres terápiával kezelt betegek száma megközelítően 4000 fő (a NEAK betegforgalmi adatai alapján látható, hogy a betegek 5055%-a részesül gyógyszeres terápiában). A SCLERORIS MULTIPLEXRŐL ÖSSZEGZŐEN A BETEGSÉG OKOZTA KOCKÁZATOK KÖRÉNEK BEMUTATÁSA A sclerosis multiplex a központi idegrendszer különböző fokú demyelinisatióval és axonális károsodással járó krónikus gyulladásos megbetegedése. A leggyakoribb fiatal felnőttkorban kezdődő ideggyógyászati megbetegedés, mely az esetek közel 2/3-ában 10-15 év kórlefolyás után maradandó rokkantsághoz vezet. Alapvetően visszaeső-javuló és progresszív betegség típust különíthetünk el, de a betegség jellemzői és lefolyása alapján további altípusokat különböztethetünk meg: 1) klinikailag izolált szindróma, 2) relapszáló-remittáló SM, 3) másodlagos progresszív SM, 4) elsődlegesen progresszív SM [3]. A betegek nagy része (körülbelül 85%) relapszáló-remittáló betegségben szenved (RRSM). Erre a betegségformára az idegrendszeri tünetek rendszertelen időközönként történő jelentkezése (relapszus) jellemző, amelyet részleges vagy teljes felépülés követhet. A sclerosis multiplex kórlefolyására részben a relapszusok és remissziók váltakozása, részben pedig a progresszió jellemző. A sclerosis multiplex diagnózisa alapvetően klinikai, de laboratóriumi, radiológiai és elektrofiziológiai vizsgálatok is szerepet kapnak a kórismézésben és a status követésében. A kórkép terápiája egyrészt a relapszusok kezelését, másrészt a A sclerosis multiplex a leggyakoribb neurológiai megbetegedés, amely fiatal felnőttkorban kezdődik. A megbetegedés élethosszig tart, és az esetek mintegy kétharmadában egymásfél évtizedes kórlefolyás után rokkantsághoz vezet. A sclerosis multiplex a betegek egy részének nem okoz jelentős gondot, más részüknek az életminőségére, életvitelére nézve azonban igen súlyos problémát jelent, és a családi környezetükre is komoly terheket ró. Az RRSM (relapszáló-remittáló) típusú SM-ben szenvedő betegek rokkantsága a betegség progrediálásával együtt fokozatosan súlyosbodik, és relapszusok kísérhetik. A kumulálódó funkcióromlás a betegek oldaláról jelentkező személyes és gazdasági terheket jelentősen növeli, mivel a mindennapi tevékenységek elvégzésére való készségük és munkavégző képességük jelentősen csökken, valamint külső segítségnyújtásra, gondozóra lehet szükségük. A betegek életminősége az általános populációval összehasonlítva szignifikánsan rosszabb, de jelentősen alacsonyabb értéket mutat más kórképekhez (pl. epilepszia, cukorbetegség) képest is. A betegek számos súlyos életminőséget csökkentő tünetet tapasztalhatnak betegségük során: fizikai rokkantság, kognitív funkciók romlása, látáskárosodás, krónikus kimerült- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 39 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ség, hólyag és szexuális diszfunkciók. Mindezek okán a sclerosis multiplex jelentős betegségteherrel bír a betegoldalon felül az egészségügyi rendszert és a társadalmat tekintve is [4, 8]. Egy 2012–es felmérés alapján Európában a sclerosis multiplex teljes éves költsége (direkt és indirekt költségek együttesen) 14,6 milliárd EUR-ra tehető (2010-es költségszámítás alapján). A súlyos, EDSS 7-9-es kategóriába sorolható betegek kezelésének költsége összességében kb. 2-3-szor magasabb, mint az enyhébb rokkantsággal járó (EDSS 0-3) esetekben. A betegség progresszióján és az ebből adódó rokkantságon túl a relapszusok ellátása is jelentősen növeli a betegségterhet. Azon terápiák, amelyek a progressziót lassítani képesek és relapszus kerülhető el általuk, jelentősen képesek csökkenteni a betegség összköltségét és növelni a betegek életminőségét [8]. A SCLEROSIS MULTIPLEX OKOZTA FŐBB TERHEK ÖSSZEGZÉSE A bemutatott főbb betegségterhek alapján látható, a betegség nagyon súlyos gazdasági terheket ró mind a betegre és családjára, mind az állami egészségügyi- és szociális ellátórendszerre. A betegséggel összefüggő költségeket többféleképpen lehet kategorizálni. Egy 2000-es olasz kutatás két dimenzió szerint csoportosította a költségeket. Egyfelől számszerűsíthető és nem számszerűsíthető/tárgyiasítható (tangible – intangible) dimenziót határozott meg, másrészről direkt és indirekt költségekre bontotta a SM okozta gazdasági terheket [1] (1. táblázat). Egy 2010-es tanulmány összehasonlította a világ számos országában végzett SM-hez kapcsolódó költségelemzéseket. A direkt egészségügyi költségek (pl. gyógyszerek, hospitalizáció, diagnosztikai tesztek, ápolás), valamint a nem közvetlen egészségügyi költségek (pl. otthoni ápolás, otthoni átalakítások, utazási költségek) alapján differenciált elemzések eredményei nagy szórást mutatnak az egyes országokat és régiókat tekintve annak ellenére is, hogy a különböző országokban igyekeztek standardizált vizsgálatokat lefolytatni: • • A direkt egészségügyi költségek elég széles skálán mozogtak: a 9 vizsgált európai ország esetében Hollandiában pl. 8.835 euróra becsülték egy beteg éves közvetlen orvosi költségét, míg ugyanezen érték Németországban több mint kétszerese a holland értéknek (18.367 euró). Ennek az összegnek a legnagyobb részét a kórházi költségek tették ki [6]. A közvetlen, nem egészségügyi költségek is nagy szórást mutatnak: Kanadában 2.400 nemzetközi amerikai dollárt (2007), míg Svédországban 22.100 dollárt tettek ki éves szinten egy betegre vetítve [6]. Az indirekt költségek nagy része a munkaképtelenség miatti jövedelemkiesésből származik. Egy 2015-ös, több kutatást összefoglaló tanulmány szerint a betegség kezdetétől számítva a betegek 60-80%-a átlagosan 15 év alatt elveszti a munkáját a betegsége miatt. Ez hozzávetőlegesen 10 munkaév kiesést jelent számára, Európában átlagosan 45 és 53 év között nyugdíjazzák az SM-s betegeket [7]. A SCLEROSIS MULTIPLEX GAZDASÁGI TERHÉNEK BECSLÉSE MAGYARORSZÁGRA VONATKOZÓAN A sclerosis multiplex direkt költségeinek jelentős hányadát a gyógyszeres terápiák költsége, továbbá a betegkövetés költsége adja. Mindezen túl a direkt költségek közé sorolható a betegséggel összefüggésbe hozható aktív fekvőbeteg-szakellátási, rehabilitációs és otthonápolási költségek köre. Magyarországon jelenleg kiemelt támogatással érhető el az SM gyógyszeres terápiája, a publikus költségadatok alapján az egy betegre jutó éves gyógyszerköltség nagyságrendje 3-7 millió forint közötti. A gyógyszeres terápiák költsége mellett minden betegségmódosító terápia esetében szükséges monitorozási költségekkel is számolni. A DMT-kezelések első és követő éveiben fellépő monitorozási költségek megközelítően 18 00031 000 forintot tesznek ki évente. A jellemző szakellátási költségek meghatározásához az SM kórlefolyásához kapcsolódó költségeket vehetjük alapul: a betegség EDSS állapotok segítségével leképezett progresszi- 1. táblázat SM betegséggel összefüggő terhek köre (forrás: [1]) 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ójával kapcsolatos költségeket, és az SM-relapszussal járó átlagos költséget. Az EDSS állapotokhoz kapcsolódó költségek kalkulációja során (azaz az EDSS állapotokhoz kapcsolódó költségek elemzésében, mely a kezelés járó-, fekvőbeteg-ellátási és egyéb gyógyszeres kezelését is felöleli) Dusankova és munkatársai [2] vizsgálatát vettük alapul. Az elemzés a Cseh Köztársaságra vonatkozóan készült. Az elemzésben közölt megoszlási- és költség adatokat figyelembe véve, az egy betegre jutó becsült átlagos egészségügyi költség 2 300 000 forintra tehető (mindez tartalmazza a betegek fekvőbeteg-ellátási, ambuláns kezelési, diagnosztikai, rehabilitációs ellátási költségeit, az otthonápolási kiadásokat). A bemutatott ellátási költségeken túl a direkt szakellátási költségek közé tartozik a relapszusok aktív-szakellátás keretében történő ellátása is, ennek költsége (a HBCs törzs hatályos súlyszám-értéke, illetve a kezelések jellemző megoszlása alapján) közel 208.000 forint egy beteg akut ellátása esetében. A direkt, nem egészségügyi költségek becslése során a következő feltételezésekkel és kalkulációkkal éltünk: • Az SM betegek jelentős része a betegség előrehaladásával párhuzamosan fokozatosan veszti el öngondoskodási képességét, így egy bizonyos idő elteltével informális vagy formális gondozásra szorul. Egy 2011-es magyar kutatásba 228 SM-s beteget vontak be és kérdőíves megkérdezéssel, illetve költségbecsléssel közelítették a betegség társadalmi terheit [11]. Az adatok alapján a megkérdezettek 44,29%-a vett igénybe valamilyen formális gondozási szolgáltatást. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy ők az államtól kapott ápolási díjban is részesülnek, számításunk szerint éves szinten egy betegre jutó ápolás díj mértéke 200.000 forint nagyságrendű. • A 2011-es magyar kutatás felmérte a betegszabadságra vonatkozó adatokat is. A megkérdezettek 40,74%-a vett igénybe átlagosan 82,91 nap betegszabadságot [11]. A megoszlási arány, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján éves szinten a betegséggel összefüggő táp- • pénzkiáramlás egy betegre számolva hozzávetőlegesen 110 000 forintra tehető. Ugyenezen kutatás számszerűsítette a betegre jutó összes direkt nem egészségügyi kiadások között a lakásátalakítási kiadások megoszlását is (a teljes vizsgált ráfordítás 19,4%-a lakásátalakítás következtében merült fel). Ennek alapján az egy betegre jutó összes lakásátalakítási kiadás összege 110 000 forintra becsülhető. A kutatás számszerűsítette továbbá, hogy az SM-es beteg átlagos éves utazási költsége 42 000 forint nagyságrendű. Az indirekt költségek között elsősorban a beteg csökkent munkaképessége miatti jövedelemkieséssel és az állam számára ugyanezen okból bekövetkezett adó- és járulékkieséssel számoltunk. A betegség progressziójával jelentősen csökken a munkaképesség. A diagnózis felállításakor a betegek 74,6%-a teljes munkaidőben, 3,1%-a részmunkaidőben dolgozott és a rokkantnyugdíjasok aránya mindössze 9,2% volt, míg a kérdőív kitöltésekor a betegeknek már csupán 7,0%-a dolgozott teljes munkaidőben, 6,1%-a részmunkaidőben, és 64,5%-a rokkantnyugdíjas volt. Ennek alapján kijelenthető, hogy a betegség következtében a magyar betegek átlagosan 67,6%-a veszti el teljes munkaidős foglalkoztatottságát, és 55,3%-kal nőtt a rokkantsági járulékra szorulók aránya [11]. A hazai megoszlási adatokat, illetve a jellemző jövedelmi-, járulék-, és adóterheket figyelembe véve az állami adó- és járulékcsökkenés, illetve rokkantsági járulék többletkifizetés betegenként 940 603 forintra tehető. Mindezen túl, indirekt költségként jelentkezik még a betegek jelentős részénél a betegséggel összefüggő depresszió okozta panaszok kezelési költsége is. KÖVETKEZTETÉSEK A sclerosis multiplex betegségterhe mind hazai, mind nemzetközi kutatások, statisztikai elemzések eredményeire alapozva magas: a betegség a társadalomra és a gazdaságra is 2. táblázat Az egy SM betegre jutó éves direkt és indirekt költségek becsült nagyságrendje IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 41 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS komoly terhet ró, a sclerosis multiplex által indukált járulékos költségek főként az egészségügyi-ellátási, illetve a szociális alrendszereket sújtják. A betegség és a vele járó tünetek komoly kihívás elé állítják a beteget, a családtagjaikat, az érintettek munkaadóit is. Az SM betegséggel együtt fellépő tünetek negatív hatással járnak a betegek szociális hálójára, kapcsolataira és ezzel összefüggő életminőségére, általános állapotára. A felmerülő kiadásokat vizsgálva látható, hogy az SM betegség elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren keresztül generál pénzügyi terheket. A munkaképtelenségből, a táppénz és rokkantsági járulék fizetéséből adódóan az állami költségvetés „veszít el” jelentős mértékű jövedelemforrást, és „szenved el” egy szintén jelentős mértékű támogatás- és segélykiáramlást. Elemzésünkben a hazai és nemzetközi forrásokra támaszkodva igyekeztük megbecsülni a sclerosis multiplex által a betegre és a társadalomra rótt anyagi terheket. Az azonosított költségeket direkt és indirekt csoportra bontottuk (2. táblázat). Elemzésünk szerint, ma Magyarországon az egy betegre jutó éves közvetlen egészségügyi költségek átlagos nagyságrendje elérheti az 5 millió forintot. EDSS állapottól és alkalmazott gyógyszeres terápiától függően az éves költség 3,5 millió forinttól akár 9 millió forintig is terjedhet. A direkt és indirekt költségek összege 8,5-12,5 millió forint között szóródik. Ennek a költségnek 35-55%-át a gyógyszerköltségek teszik ki. A második legnagyobb „kiadási tétel” a szakellátással összefüggő költségek, melyek a költségek 20-30%-át jelentik. Éves szinten a teljes betegpopulációra vetítve (~8400 fő) a felmerülő terhek nagyságrendje akár 40-50 milliárd forint közötti is lehet. A beteg számára legnagyobb kockázatot és egyben terhet a munkahely elvesztése és az ezzel összefüggő nettó jövedelemkiesés okozza. A sclerosis multiplex megbetegedés komoly költséget ró mind a betegre, mind az egészségügyi- és szociális ellátórendszerre, illetve további jelentős – költségben ki nem fejezhető – terhet jelent a betegre és családjára vonatkozóan. A kezelt betegszám folyamatos növekedése, a betegség okozta kockázatok széles köre, a felmerülő terhek nagyságrendje mind azt támasztja alá, hogy a sclerosis multiplex hatékony kezelése, a platform terápiák mellett az új hatásmechanizmusú, a jelenleg elérhető standard terápiáknál hatásosabb és magas terápiás hozzáadott értéket képviselő, új generációs készítmények egyre szélesebb körű hozzáférésének biztosítása indokolt. Azon terápiák, amelyek a progressziót lassítani képesek és relapszus kerülhető el általuk, jelentősen képesek csökkenteni a betegség összköltségét és növelni a betegek életminőségét. IRODALOMJEGYZÉK [1] Battaglia et al.: A cost evaluation of multiple sclerosis, Journal of NeuroVirology (2000) 6, Suppl 2, S191- S193, 2000 Journal of NeuroVirology, Inc. [2] Dusankova BJ, Kalincik T, Dolezal T, Kobelt G, Havrdova E: Cost of multiple sclerosis in the Czech Republic: the COMS study, Mult Scler, 2012, 18(5):662668. [3] Neurológiai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve, A Sclerosis multiplex kezelése, 2007 [4] Kobelt G BJ, Lindgren P, Fredrikson S, Jonsson B: Costs and quality of life of patients with multiple sclerosis in Europe, J Neurol Neurosurg Psychiatry, 2006, 77(8): 918-26. [5] Kurtzke JF. A new scale for evaluating disability in multiple sclerosis, Neurology, 1955, 5(8):580-583. [6] Multiple Sclerosis International Federation, 2010: Global Economic Impact of Multiple Sclerosis [7] Bevan, Steadman, 2015: Multiple Sclerosis & Employment in Europe, Literature Summary [8] Olesen J, Gustavsson A, Svensson M, Wittchen HU, Jonsson B: The economic cost of brain disorders in Europe, Eur J Neurol, 2012, Jan; 19(1):155-62. [9] Rácz L, Cogoi B, Mezei Z, Lengyel A, Csiba L, Csepany T: Prevalence of multiple sclerosis in Debrecen, Hungary; 5th Joint triennial congress of the European and American Committees for Treatment and Research in Multiple Sclerosis, October 19-22, 2011, Amsterdam. [10] Zsíros V, Fricska-Nagy Z, Füvesi J, Kincses ZT, Langane É, Paulik E, Vécsei L, Bencsik K. Prevalence of multiple sclerosis in Csongrád County, Hungary, Acta Neurol Scand, Volume 130, Issue 5 November 2014, 277–282. doi: 10.1111/ane.12219. [11] Kovács et al, 2011: A sclerosis multiplex betegség közvetett egyéni és társadalmi terheinek felmérése Magyarországon, IME X. évfolyam 5. szám 2011. június A SZERZŐ BEMUTATÁSA Mór Zoltán 2006-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként. 2007 és 2011 között számos egészségügyi profilú beruházás működési modelljének kialakításában, projektmenedzsmentjében, egészségügyi szolgáltatók gazdálkodási, folyamat- 42 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY szervezési támogatásában vett részt. 2009 és 2011 között fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeknél a finanszírozás és kontrolling terület felelőse. Jelenleg az Ideas & Solutions stratégiai tanácsadó cégnél tanácsadóként dolgozik üzleti és finanszírozási modellek, gazdasági elemzések kialakításán gyógyszeripari vállalatokkal, fekvőbeteg-ellátó intézményekkel. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER
