A megfelelő tisztítás elsőrendű fontosságú az orvosi eszközök előkészítése során. Egyrészt, a tisztítást követően is maradhat az eszközökön lerakódott szerves anyag. Másrészt, az eszközök manuális előkésztítésekor, munkavédelmi okokból, már az első lépésben a fertőtlenítésnek is meg kell történnie. Vizsgálatainkban, perecetsav bázisú fertőtlenítőszer és aldehid alapú fertőtlenítőszerek hatékonyságát hasonlítottuk össze a szerves anyagmaradékok eltávolítására. A perecetsav alapú szerrel, pH-függő módon, jelentősen jobb eredményt értünk el az alvadt vér eltávolításánál, mint aldehid alapú hatóanyag alkalmazásával. Az endoszkóp csövek belsejében található lerakódást, amely aldehiddel történő előkészítést követően megmaradt, perecetsavas fertőtlenítőszerrel végzett ismételt kezelés eltávolította. Ezek a megfigyelések egyezést mutatnak más szerzők eredményeivel, akik a perecetsav fölényét írták le aldehidbázisú szerekkel szemben a szerves maradékok eltávolítására.
Angol absztrakt:
Appropriate cleaning is of upmost importance in the processing of medical devices. Firstly, organic material
may be deposited on the devices even after cleaning. On the other hand, labor safety regulations demand
disinfection as the first step in manual processing of medical devices. In our study we have compared the
efficiency of peracetic acid based and aldehyde based disinfectants' for the elimination of residual organic material. Significantly better result was achieved in eliminating coagulated blood in a pH-dependent manner using peracetic acid based disinfectant as compared to aldehyde based active substance. Deposits on the inner surface of endoscope tubes, which was resistant to aldehyde processing was removed by repeated treatment with peracetic acid based disinfectant. These observations are in accordance with the results of other authors describing the vantage of peracetic acid in removing residual organic material as compared to aldehyde based agents.
[1] Miles RS: What standards should we use for the disinfectionof large equipment? J Hosp Infect 1991; 18:264–273.
[2] Zühlsdorf B, Emmrich M, Floss H, Martiny H: Cleaningefficacy of nine different cleaniers in a washer-disinfectordesigned for flexible endoscopes, J Hosp Infect2002; 52: 206–211.
[3] EN 13624: Quantitative suspension test for evaluationof fungicidal activity of chemical disinfectants for instrumentsused in the medical area – Test method andrequi-rements (phase 2/step 1), 2003.
[4] EN 13727: Chemical disinfectants – Quan-titative suspensiontest for evaluation of bactericidal activity forinstruments used in the medical area – Test methodand re-quirements (phase 2/step 1), 2003.
[5] Spicher G, Peters J: Eine Methode zur Kontaminationvon Testobjekten mit gerinnendem Blut, (A method ofcontami-nating test objects with coagulating blood.) ZblBakt Hyg B 1985; 182: 89–94.
[6] Block SS: Peroxygen compounds. in: Di-sinfection, sterilizationand preservation, Block SS (ed.) fifth edition,Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, Baltimore,New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney,Tokyo 2001.
[7] Middleton AM, Chadwick MV, GayaH: Di-sinfection ofbronchoscopes, contamina-ted in vitro with Myco bacte -rium tuberculosis, Mycobacterium avium-intercellulareand Mycobacterium chelonae in sputum, using stabilized,buffered peracetic acid solution („Nu-Cidex“). JHosp Infect 1997; 37: 137–143.
[8] Luu Duc D, Ribiollet A, Dode X, Ducel G , Marchetti B,Calop J: Evaluation of the mi-crobicidal efficacy ofSteris System I for digestive endoscopes using GERMANDEand ASTM validation protocols, J Hosp Infect2001; 48: 135–141.
[9] Vizcaino-Alcaide MJ, Herruzo-Cabrera R, Fernandez-Acenero MJ: Comparison of the disinfectant efficacy ofPerasafe® and 2% glutaraldehyde in in vitro tests, JHosp Infect 2003; 53: 124–128.
[10] Deva AK, Vickery K, Zou J, West RH, Selby W, BennRAV, Harris JP, Cossart YE: Detection of persistent vegetativebacteria and amplified viral nucleic acid frominuse testing of gastrointestinal endoscopes, J HospInfect 1998; 39: 149–157.
[11] Robert Koch-Institut: Die Variante der Creutzfeldt-Jakob-Krankheit (vCJD) (The variant of Creutzfeldt-Jakob-Disease (vCJD)). Final report of the task force ofthe German Robert Koch-Institut, Bundes-gesundhbl –Gesundheitsforsch – Gesund-heitsschutz 2002; 4:376–394.
[12] ESGE: Guidelines on cleaning and disinfection in gastrointestinalendoscopy, Endoscopy 1995; 25: 715–716.
[13] Tucker RC, Lestini BJ, Marchant RE: Surface analysisof clinically used expanded PTFE endoscopic tubingtreated by the Steris Process, ASAIO J 1996; 42:306–313.
[14] Mc Donnell GE: Prion disease and medical devices,ASAIO J 2000; 46: S69–S7
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Perecetsav alapú fertőtlenítőszer tisztítási hatékonysága orvosi eszközök előkészítésére Bernhard Meyer, Ecolab GmbH&Co OHG A megfelelő tisztítás elsőrendű fontosságú az orvosi eszközök előkészítése során. Egyrészt, a tisztítást követően is maradhat az eszközökön lerakódott szerves anyag. Másrészt, az eszközök manuális előkésztítésekor, munkavédelmi okokból, már az első lépésben a fertőtlenítésnek is meg kell történnie. Vizsgálatainkban, perecetsav bázisú fertőtlenítőszer és aldehid alapú fertőtlenítőszerek hatékonyságát hasonlítottuk össze a szerves anyagmaradékok eltávolítására. A perecetsav alapú szerrel, pH-függő módon, jelentősen jobb eredményt értünk el az alvadt vér eltávolításánál, mint aldehid alapú hatóanyag alkalmazásával. Az endoszkóp csövek belsejében található lerakódást, amely aldehiddel történő előkészítést követően megmaradt, perecetsavas fertőtlenítőszerrel végzett ismételt kezelés eltávolította. Ezek a megfigyelések egyezést mutatnak más szerzők eredményeivel, akik a perecetsav fölényét írták le aldehidbázisú szerekkel szemben a szerves maradékok eltávolítására. Appropriate cleaning is of upmost importance in the processing of medical devices. Firstly, organic material may be deposited on the devices even after cleaning. On the other hand, labor safety regulations demand disinfection as the first step in manual processing of medical devices. In our study we have compared the efficiency of peracetic acid based and aldehyde based disinfectants' for the elimination of residual organic material. Significantly better result was achieved in eliminating coagulated blood in a pH-dependent manner using peracetic acid based disinfectant as compared to aldehyde based active substance. Deposits on the inner surface of endoscope tubes, which was resistant to aldehyde processing was removed by repeated treatment with peracetic acid based disinfectant. These observations are in accordance with the results of other authors describing the vantage of peracetic acid in removing residual organic material as compared to aldehyde based agents. BEVEZETÉS Az orvosi eszközök, például sebészeti műszerek, mint például flexibilis és merev endoszkópok újrafelhasználásánál a megfelelő tisztítási hatékonyság döntő fontosságú [1, 2]. Alapelv, hogy fertőtlenítés tisztítás nélkül nem végezhető. Minden szennyeződés közömbösítheti a fertőtlenítőszerek hatóanyagát. Ennek kiküszöbölésére, az európai szabványok szerint, a fertőtlenítőszerek hatékonyságát „piszkos körülmények” mellett is tesztelni kell [3, 4]. Ezen felül, minden szenynyeződés korlátozhatja a fertőtlenítőszer hozzáférését a mik- roorgaizmusokhoz, amelyek ezekben a szennyeződésben jelen lehetnek. Ezért, az orvostechnikai eszközöknél alkalmazott fertőtlenítőszereknek nem csak hatásosnak kell lenniük szerves kontamináció jelentétében, hanem a szennyeződést át kell járniuk, és lehetőség szerint fel is kell oldaniuk. Vizsgálataink célja a perecetsav bázisú fertőtlenítőszer hatékonyságának összehasonlítása volt a klasszikus, aldehid alapú fertőtlenítőszerek hatásával. A különböző szerek tisztítási hatékonysága közti különbség kimutatására alvadásképes vérrel szennyezett acéllemezeket használtunk Ezen felül, endoszkóp csöveket, melyek belső lumenjében az eszköz használatát és aldehid bázisú fertőtlenítőszerrel történő kezelését követően barnás felrakódás maradt, több egymást követő ciklusban perecetsavas kezelésnek vetettünk alá. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Folyékony, stabilizált perecetsavat (15%) alkalmaztunk a tisztítási hatékonyság pH-függőségének vizsgálatára. A perecetsav 1,7%-os munkahígítását (2550 ppm perecetsav) állítottuk be különböző pH-értékekre (pH 3,0–9,0) 50%-os NaOH-oldat hozzáadásával. További tisztítási hatékonyság vizsgálatokban a következő hatóanyagokat teszteltük: Egy Na-perborát/TAED alapú, por kiszerelésű fertőtlenítőt 2%-os munkahígításban, amely 2500–3000 ppm perecetavat tartalmazott pH 7–8 mellett, 2% glutáraldehidet pH=8 mellett, továbbá egy folyékony fertőtlenítő koncentrátumot, amely aktív hatóanyagként glutáraldehidet (9,9%) és formaldehidet (9,8%), segédanyagként anionos és nem ionos tenzidet tartalmazott. Az utóbbiakat 3% munkahígítás koncentrációra állítottuk be. A használt eszközök felszínének szimulálására, durva felületű nemesacél lapokat (4-5 cm) vontunk be 0,2 ml nem alvadásgátolt vérrel, Spicher és Peters eljárása szerint [5]. 9,5 ml birkavért 0,333% Liquiminnel (Elocin-Lab GmbH, Mühlheim), 0,15 ml Protamin 1000-rel (ICN Pharmaceuticals, Frankfurt/Main) elegyítettünk. Az elegyítést közvetlenül követően, a vért egyenletesen a tesztlapokon oszlattuk el, és 120 percig, szobahőmérsékleten száradni hagytuk (1. táblázat). Ezeket, vagy mindenfajta mechanikus behatás nélkül a tesztoldatokba merítettük, vagy a mechanikus behatás utánzására, egy merítőszerkezettel percenként 12-szer az oldatba mártottuk, majd kiemeltük. Az alvadt vér eltávolítását vizuálisan és gravimetriás úton értékeltük. Rutin használatból származó, glutáraldehiddel előkészített endoszkóp csöveket 15 perpces intervallumokban fertőtlenítőbe merítettünk. Ezután, a gyakorlati felhasználás során, a glutáraldehid alapú fertőtlenítő alkalmazását követően keletkezett barnás felrakódás eltávolítását vizuálisan ellenőriztük. IME XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2014. MÁJUS 7 INFEKCIÓKONTROLL 2. táblázat Alvadt vér eltávolító hatás gravimetriás értékelése nemeesacél lapokról különböző fertőtlenítőszerek alkalmazásával, 15 perces behatási idő alatt, minimális mechanikai kezeléssel 1. táblázat Alvadt vér eltávolításának gravimetriás értékelése perecetsav alkalmazásával acéllemezekről, 15 perces érintkezési idő és különböző pH-értékek mellett, mechanikai behatás nélkül.. EREDMÉNYEK A tisztító hatás pH-függését mechanikai behatás nékül teszteltük. A folyékony, stabilizált perecetsav hatását perecetsav alapú fertőtlenítőszer hatásával hasonlítottuk össze (pH 7–8). A tisztító hatás alkalikus pH mellett egyértelműen jobbnak bizonyult, mint savas pH mellett. A gravimetriás mérés eredményeit az 1. táblázatban adtuk meg. A különböző fertőtlenítőszerek hatása közt nyilvánvaló különbség volt megfigyelhető: míg a glutáraldehid véreltávolító hatással gyakorlatilag nem rendelkezett, egy aldehid alapú, tenzidekkel kiegészített fertőtlenítőszer formula a szennyeződés mintegy harmadát távolította el. A Perborát/ TAED alapú fertőtlenítő azonos körülmények mellett a szenynyeződés több mint 88%-ának eltávolítására volt képes, vizuálisan csupán jelentéktelen maradék volt megfigyelhető. A napi gyakorlatban használt, glutáraldehid alapú fertőtlenítővel kezelt endoszkóp csövek belső felszínén barnás felrakódás keletkezett (2. ábra). Miután a csöveket 30 cikluson keresztül, alkalmanként 15 percig perecetsav alapú készítménnyel kezeltük, ezek a felrakódások csaknem teljesen eltűntek. Egy további mechanikus kefés tisztítás, amelynek alkalmazása valamennyi endoszkóp esetében ajánlott, a látható szennyeződés teljes eltávolítását eredményezte. A csődarab kezelést követően tapasztalt 1,2%-os súlycsökkenése arra utal, hogy itt nem pusztán a perecetsav halványító hatásáról van szó. MEGBESZÉLÉS A perecetsav alapú fertőtlenítőszer tisztító hatása egyértelműen pH-dependens. A véreltávolító hatás alkalikus pH mellett jelentősen jobb, mint savas pH mellett.A perecetsav antimikrobiális hatása viszont a pH-értékkel fordított kapcsolatot mutat: alacsony pH mellett hatékonyabb [6]. Ezért, az orvosi eszközök perecetsavas előkészítése során alkalmazandó optimális pH beállításásakor a tisztító hatékonyságot és antimikrobiális hatást egyaránt figyelembe kell venni. Természetesen, a perecetsav anyagkompatibilitására ugyancsak tekintettel kell lenni. Az aldehid alapú fertőtlenítőszerekkel összehasonlítva, a perborát/TAED alapú, perecetsav keletkezéséhez vezető rendszer körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb hatékony- 8 IME XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2014. MÁJUS sággal volt képes az alvadt vér eltávolítására. A fenti eredmények egyezést mutatnak más szerzők adataival. Middleton és munkatársai kimutatták, hogy egy perecetsav alapú fertőtlenítőszer különböző mycobaktériumokat tartalmazó nyállal mesterségesen szennyezett bronchoszkóp fertőtlenítése során 5-log nagyságrenddel csökkentette a tesztorganizmusok számát. Kiemelendő, hogy, ezeket az eredményeket detergens hozzáadása nélkül érték el [7]. Luu Duc és mtsai. azt találták, hogy mesterségesen kontaminált gasztroszkópok perecetsav alapú fertőtlenítőszerrel akár előtisztítás nélkül is fertőtleníthetők. A különböző fertőtlenítőszer típusok összehasonlítására koagulált vér eltávolításának hatásfokát értékeltük a különböző szerek alkalmazásával, enyhe mechanikai behatás mellett. A gravimetriás eredményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A vizuálisan értékelhető eredményeket az 1. ábra mutatja. Ismert, hogy a glutáraldehid a proteinekkel kémiai reakcióba lépve térháló kialakításához vezet, és a proteineket koagulálja. Ezért, a glutáraldehiddel történő előkészítés nem távolítja el az összes protein maradékot, hanem inkább azt a felülethez rögzíti. Kimutatták, hogy ennek következménye akár a műszerek korróziója is lehet [9]. A folyamat gyakran barnás felrakódás keletkezéséhez vezet a glutáraldehiddel előkészített eszközök felszínén. Amennyiben az ilyen eszközöket 30 cikluson keresztül perecetsavval kezeltük, a felrakódások szemmel láthatólag teljesen eltűntek. Hasonló eredményekre jutottak más szerzők is, amikor kimutatták, hogy az endoszkóp csövek belsején képződött ilyen felrakódás 30-50%-a eltávolítható, ha azt 20 cikluson át, folyékony, perecetsav alapú termékkel kezelik [10]. Ahogy azt egy aldehid alapú, tenzidtartalmú termékkel végzett kísérleteink is mutatták, az aldehidek fixáló hatása detergens hozzáadásával mérsékelhető (2. táblázat, 1. ábra). Az aldehid/detergens kombináció hatása a perecetsav tisztító teljesítményét mégsem éri el. Jelen vizsgálataink célja a klasszikus, aldehid alapú fertőtlenítőszerek és perecetsav alapú készítmények közti különbségek kimutatása volt. További kísérletekben érzékenyebb módszerek beállítására lesz szükség, A perecetsav alapú fertőtlenítőszerek optimális alkalmazási körülényeinek meghatározására. A napi gyakorlatban, a tisztítási hatékonyság optimalizálásra mindig szükség van egy, a hatékonyságot növelő mechanikus tisztításra. A vizsgált körülmények mellett (mechanikus behatás nélkül, 1. táblázat; illetve mérsékelt mechanikus tisztítással, 2. táblázat). a véreltávolítás hatásfoka legjobb esetben is csupán INFEKCIÓKONTROLL Perborát/TAED alapú fertőtlenítőszer 2% Kezelése előtt 2% Glutáraldehid, pH 8 Kezelést követően (a) Aldehid alapú fertőtlenítőszer detergenssel Kezelést követően (b) 1. ábra Alvadt vérrel szennyezett nemesacél lapok fényképe különböző fertőtlenítőszerekkel, minimális mechanikai behatás mellett, 15 percig végzett kezelést követően. 2. ábra Endoszkóp cső belső felületének fényképe kezelést megelőzően, és perborát/TAED alapú fertőtlenítőszerrel, 2%-os alkalmazási koncentrációban 30 (egyenként 15 percig tartó) végzett előkészítő ciklust követően. Kezelés (a) oldatba merítéssel és (b) további kefés tisztítást követően. 97% volt. Ennek ellenére, a perecetsavval elért eredmények egyértelműen kedvezőbbnek bizonyultak az aldehiddel szemben a tisztítási hatékonyság tekintetében. A tisztítás jelentősége különböző tanulmányok, továbbá nemzeti és európai irányelvek szerint különösen flexibilis endoszkópok esetében kiemelkedő [10, 11, 12]. A kezeletlen endoszkóp csatorna vizuális képe rutin használatot követően (2. ábra) és más szerzők eredeményei [13] azt mutatják, hogy az endoszkópgyártók által javasolt, rendszeres tisztítás mellett is elegendő szerves anyag marad visza ahhoz, hogy az aldehides előkészítés szemmel látható lerakódást hagyjon hátra. Ezen felül, számos országban javasolják már az első tisztítási lépésnél valamilyen fertőtlenítőszer használatát a személyzetre háruló fertőzésveszély minimalizálására. A vCJD–vel kapcsolatos viták alapján további érvek sorakoztathatók fel az orvosi műszerek tisztítása mellett. Mivel a fenti betegség kiváltó ágense megfelelő anyagkom- patibilitású vegyszerekkel nem pusztítható el, arra kell törekednünk, hogy legalább a lehető legalaposabban eltávolítsuk, és szerves szennyező réteg kialakulását megakadályozzuk. Továbbá, a szakirodalomban utalásokat találunk arra, hogy a perecetsav legalább korlátozott roncsoló hatást fejt ki a prionokra [14]. Összességében, a fenti eredmények és megfontolások alapján a perecetsav előnyösen alkalmazható orvosi eszközök előkészítésére. Végül, világosan definiálni kellene a újrahasznosítható orvosi eszközök esetében az elfogadható tisztaság fogalmát. Egyrészt, ismert (és nyilvánvalóan tolerált) jelenség az endoszkópokban az aldehides előkészítést követően a szerves felrakódás kialakulása. Másrészt, nyilvánvaló, hogy az előkészítést követően a szerves lerakódások teljes mértékű eltávolítása alkalmasabb előkészítő vegyszerek alkalmazásával sem érhető el. A cikk eredeti formában a (Hyg Med 2004; 29 [4]: 106–109) jelent meg. Lektorálta: Dr. Hemző Erika főorvos, Szent Imre Kórház. IME XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2014. MÁJUS 9 INFEKCIÓKONTROLL IRODALOMJEGYZÉK [1] Miles RS: What standards should we use for the disinfection of large equipment? J Hosp Infect 1991; 18: 264–273. [2] Zühlsdorf B, Emmrich M, Floss H, Martiny H: Cleaning efficacy of nine different cleaniers in a washer-disinfector designed for flexible endoscopes, J Hosp Infect 2002; 52: 206–211. [3] EN 13624: Quantitative suspension test for evaluation of fungicidal activity of chemical disinfectants for instruments used in the medical area – Test method and requi-rements (phase 2/step 1), 2003. [4] EN 13727: Chemical disinfectants – Quan-titative suspension test for evaluation of bactericidal activity for instruments used in the medical area – Test method and re-quirements (phase 2/step 1), 2003. [5] Spicher G, Peters J: Eine Methode zur Kontamination von Testobjekten mit gerinnendem Blut, (A method of contami-nating test objects with coagulating blood.) Zbl Bakt Hyg B 1985; 182: 89–94. [6] Block SS: Peroxygen compounds. in: Di-sinfection, sterilization and preservation, Block SS (ed.) fifth edition, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, Baltimore, New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney, Tokyo 2001. [7] Middleton AM, Chadwick MV, GayaH: Di-sinfection of bronchoscopes, contamina-ted in vitro with Mycobacterium tuberculosis, Mycobacterium avium-intercellulare and Mycobacterium chelonae in sputum, using stabilized, buffered peracetic acid solution („Nu-Cidex“). J Hosp Infect 1997; 37: 137–143. [8] Luu Duc D, Ribiollet A, Dode X, Ducel G , Marchetti B, Calop J: Evaluation of the mi-crobicidal efficacy of Steris System I for digestive endoscopes using GERMANDE and ASTM validation protocols, J Hosp Infect 2001; 48: 135–141. [9] Vizcaino-Alcaide MJ, Herruzo-Cabrera R, FernandezAcenero MJ: Comparison of the disinfectant efficacy of Perasafe® and 2% glutaraldehyde in in vitro tests, J Hosp Infect 2003; 53: 124–128. [10] Deva AK, Vickery K, Zou J, West RH, Selby W, Benn RAV, Harris JP, Cossart YE: Detection of persistent vegetative bacteria and amplified viral nucleic acid from inuse testing of gastrointestinal endoscopes, J Hosp Infect 1998; 39: 149–157. [11] Robert Koch-Institut: Die Variante der CreutzfeldtJakob-Krankheit (vCJD) (The variant of CreutzfeldtJakob-Disease (vCJD)). Final report of the task force of the German Robert Koch-Institut, Bundes-gesundhbl – Gesundheitsforsch – Gesund-heitsschutz 2002; 4: 376–394. [12] ESGE: Guidelines on cleaning and disinfection in gastrointestinal endoscopy, Endoscopy 1995; 25: 715–716. [13] Tucker RC, Lestini BJ, Marchant RE: Surface analysis of clinically used expanded PTFE endoscopic tubing treated by the Steris Process, ASAIO J 1996; 42: 306–313. [14] Mc Donnell GE: Prion disease and medical devices, ASAIO J 2000; 46: S69–S7 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Bernhard Meyer – Curriculum vitae University: 1978-1984: Studying Biology at the University of Bonn, Germany 1984: Diploma in Biology 1984-1987: scientific work at the Institute for Microbiology of the University of Bonn on the energy metabolism of haloalkaliphilic, phototrophic bacteria and on bacterial systematics 1987: PhD in microbiology with a thesis on “ATPase and ATP-Synthesis in Ectothiorhododpira halochloris” Professional Career: 1987-1989: manager manufacturing hygiene and microbiological quality control in the food industry, 1989-1992: head of laboratory for preservation and quality assurance for consumer products in the chemical industry, 1993-1996: industry internal consultant in hospital hygiene, kitchen hygiene and textile hygiene for development and application of disinfectants 10 IME XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2014. MÁJUS 1997-2001: industry internal consultant in hospital hygiene and food hygiene for development and application of disinfectants for industrial and institutional food hygiene at Ecolab, Düsseldorf 2001-2003: Program Leader Product Development Health Care Europe Middle East Africa Ecolab, Düsseldorf 2003-2012: Manager Microbiological Support Health Care Europe Middle East Africa, Ecolab Düsseldorf since 2013: Senior Scientist, Health Care Europe Middle East Africa, Ecolab Monheim Additional Activities: Lecturer at the Academy of Public Health, Düsseldorf 1992-2009. Member of the disinfectants test method commission of the Society for Applied Hygiene, Germany. Author of more than 20 scientific articles and book chapters on hygiene, microbiology and disinfection (see attached list). Scientific interest: Infection prevention in health care with a specific focus on hand hygiene, instrument reprocessing and environmantal hygiene; disinfectants, antiseptics and their impact on human health
