De a fű is! Ez a tanulsága az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Kor Kontroll Társaság október 7—i nyílt napjának. Röpködtek a számok és a gyakorlati példák, a szervezők ismét megpróbálták felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire, ráadásul a tüdőrákkal összefüggésben, hiszen a tüdőrákos beteg 85-90 százaléka dohányzik!
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Harmos Anna 2014 júniusában kiváló minősítéssel végzett a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán mint népegészségügyi ellenőr. A karon folyó munkákat több ízben is segítette, mint a Hallgatói Önkormányzat aktív tagja. Szakdolgozati témája a Szabály- sértési eljárás az egészségügyben – Oltásmegtagadás. A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő kari Betegjogi szakmai napon előadást tartott a témáról. 2014 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar táplálkozástudományi mesterszakán levelező munkarendben. Ciki a cigi! De a fű is! Ez a tanulsága az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Kor Kontroll Társaság október 7—i nyílt napjának. Röpködtek a számok és a gyakorlati példák, a szervezők ismét megpróbálták felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire, ráadásul a tüdőrákkal összefüggésben, hiszen a tüdőrákos beteg 85-90 százaléka dohányzik! A rendezvény háziasszonya, Bulla Bianka újságíró bevezetőjében rámutatott: a dohányzás aggasztó méreteket öltött a tizenévesek körében, hiszen már a gimnazisták 28 százaléka cigarettázik. Éppen ezért örömteli, hogy a „Ciki a cigi!” címet viselő egészségnapra sok-sok középiskolás ellátogatott az Országos Onkológiai Intézet gyönyörű új épületének csupa üveg aulájába. A nap végén sokan közülük felemelték a kezüket arra a kérdésre, hogy hajlandóak e barátkozni a cigarettáról való leszokást gondolatával? A rendezvény fővédnöke Dr. Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntőjében hangsúlyozta az egészségtudatos magatartás jelentőségét. Megjegyezte, hogy az egyén felelősségteljes életmódja mellett bizonyos egészségpolitikai intézkedések – például a nemdohányzók védelméről meghozott törvény – is képesek érdemben befolyásolni a lakosság egészségi állapotát. A rendezvény házigazdája, Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató megerősítette, hogy a tüdőrák azon szervi lokalizációk egyike, amelyek kialakulásában a személyes felelősség vitathatatlan. Mint elmondta, az emancipáció jegyében a társadalom elviselhetetlenül nagy terhet helyezett a nők vállára, aminek egyik szomorú „melléktermékeként” a lányok, asszonyok széles körében elterjedt a dohányzás, s vele együtt a tüdőrák is. Felhívta a közönség soraiban helyet foglaló fiatalok figyelmét arra, hogy életformájuk kialakításakor mérlegeljék azt is, hogy a káros szenvedélyek – a cigaretta, az alkohol, a kábítószer – rosszindulatú daganatos megbetegedéshez vezethetnek. A társszervező, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke elmondta: nem véletlenül választották a rendezvény fő témájául a dohányzást, hiszen hazánk sajnos világelső a férfiak tüdőrák okozta halálozásában, európai viszonylatban pedig már a magyar nők is dobogós helyen szerepelnek. Kérdésére, hogy van-e direkt összefüggés a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között, Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI Mellkas-sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa így válaszolt: az intézetben évente megoperált 1500 tüdőrákos beteg szinte mindegyike dohányos. Hozzátette: a tünetek a betegség késői szakaszában jelentkeznek, így a páciensek döntő hányadánál – 85 százalékánál – sajnos előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. Ilyenkor azonban már csak a kemoterápia és a besugárzás jöhet szóba kezelésként, mivel nem lehet műtéti úton eltávolítani a daganatot. Fontos tehát a betegség korai felismerése, aminek egyik módja a szűrés lehetne, ám – mint azt Kásler professzor elmondta – a korábban a tuberkulózis szűrésére alkalmazott ernyőképes módszer nem elég érzékeny a tüdődaganat felismerésére. Annak, hogy jelenleg a világ egyetlen országában, így hazánkban sem végeznek népesség szintű tüdőrák-szűrést, a magas költségeken túlmenően oka, hogy a tüdődaganat igen gyorsan kifejlődik, ezért a szűrésnek csak akkor lenne értelme, ha gyakran megismételnék. Éppen emiatt lenne lényeges, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló háziorvosok odafigyeljenek pácienseik életmódjára – vetette fel Dr. Szentes Tamás –, és dohányzó betegeiket kivizsgálásra küldjék. Erre reflektálva Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója kiemelte: elsősorban életmódunk és káros szokásaink a felelősek a daganatos betegségek kialakulásáért, amit alátámaszt az a tény, hogy a tüdőrákos betegek 94-96 százaléka dohányzott korábban. S bár a háziorvos nem teheti le a betege helyett a cigarettát, nem fogyhat le, nem mozoghat helyette, sokat segíthet neki az életmódváltásban és a dohányzásról való leszokásban. Dr. Polgár Csaba, az OOI főigazgató helyettes főorvosa egyetértett azzal, hogy a tüdőrák-szűrést a veszélyeztetettek körében lenne célszerű bevezetni. Mint elmondta, a radiológus szakemberek olyan szűrőmódszer kidolgozásán fáradoznak, ami évi rendszerességgel elvégezve sem jelent magas sugárterhelést az emberi szervezet számára. Folytatás a 39. oldalon 22 IME XIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2014. OKTÓBER
