Intézmények:Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem, Dunakeszi Szakorvosi Rendelő, Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Évfolyam: I. évfolyam
Lapszám:2002. / 5
Hónap:december
Oldal:12-15
Terjedelem:4
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA
Absztrakt:
A szervezett szűrővizsgálat, mint a prevenció egyik lehetséges eszköze, állandó szakmai kérdésként van jelen a köztudatban. Hazánkban azonban elég sokat kellett arra várni, hogy országos szinten, szervezett formában elkezdődjenek ezen szűrővizsgálatok. Az emlőszűrések 2001. végén történt elindítása mérföldkőnek tekinthető a hazai szakmaiés közgondolkodásban egyaránt. Dolgozatunkban az emlőszűrések kérdését járjuk körbe a finanszírozói oldal szemszögéből. Az emlőszűrések iránti lakossági érdeklődés jó, a kezdeti nehézségek leküzdésével a compliance fokozható. A finanszírozási rendszer el tudja különíteni az emlő vizsgálatát a mammográfiás szűréstől. 2002. I. félévében az OEP hozzávetőlegesen több mint 480 millió Ft-ot költött mammográfiás szűrővizsgálatokra. Finanszírozói oldalról nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kiszűrt páciensek további ellátása (diagnosztika, terápia, rehabilitáció) újabb költségeket generál az E-alap számos területén, melyekre forrás szükségeltetik.
[1] OECD Health Data 2001, OECD, Paris, 2002.
[2] Belicza Éva, Boján Ferenc: Teljesítménymutatók a hazai fekvőbeteg gyógyintézetekben az 1993. július 1. – 1994. június 30. között elbocsátott betegek adatai alapján. EMIKK füzetek 6. szám, Debrecen, 1995.
[3] Imre Boncz, Andor Sebestyén A, Éva Donka-Verebes: Effect of breast cancer and screening in the United Kingdom and Hungary on women’s health. United Kingdom Public Health Association 10th Annual Public Health Forum. United Kingdom, Glasgow, 2-5 March 2002.
[4] Sebestyén Andor, Boncz Imre, Pál Miklós, Sándor János: Az emlőszűrő vizsgálatok helyzete a dél-dunántúli régióban. Egészségügyi Menedzsment, 2001, 3(5): 86-91.
[5] Andor Sebestyén Imre Boncz, Miklós Pál, Éva Donka- Verebes: Connection between malignancy of breast cancer and the organization of breast cancer screening. Ceska Gynekol, 2002, 67, S2, 56. p.
[6] Tabar L, Fagerberg CJ, Gad A, Baldetorp L, Holmberg LH, Grontoft O, et al.: Reduction in mortality from breast cancer after mass screening with mammography. Randomised trial from the breast cancer screening working group of the Swedish National Board of Health and Welfare. Lancet, 1985; i:829-32.
[7] Blanks R. G., Moss S. M., McGahan C.E. és mtsai: Effect of NHS breast screening programme on mortality
from breast cancer in England and Wales, 1990-8: comparison of observed with predicted mortality. BMJ, 2000;321:665-669.
[8] Saphiro S, Coleman EA, Broeders M és mtsai: Breast cancer screening programmes in 22 countries: current policies, administration and guidelines. International Journal of Epidemiology, 1998, 27; 735-742.
[9] Lampé Zsolt, Sebestyén Andor, Boncz Imre, Ember István: A preventív szűrővizsgálatok költségvonzatának értékelése egészségbiztosítási szempontból. Népegészségügy, 2000, 81(4):4-8.
[10] Péntek Zoltán: Mammográfiás lakosságszűrés első féléves tapasztalatai. IV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia, Balatonaliga, 2002. szeptember 13-15.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Az emlőszűrések értékelése egészségbiztosítási oldalról Dr. Boncz Imre, Dr. Sebestyén Andor, Dr. Pál Miklós, Dózsa Csaba, OEP Dolgozatunk célja rövid összefoglalást adni az emlőrák epidemiológiai, egészségbiztosítási vonatkozásairól, a finanszírozói oldal szemszögéből. A szervezett szűrővizsgálat, mint a prevenció egyik lehetséges eszköze, állandó szakmai kérdésként van jelen a köztudatban. Hazánkban azonban elég sokat kellett arra várni, hogy országos szinten, szervezett formában elkezdődjenek ezen szűrővizsgálatok. Az emlőszűrések 2001. végén történt elindítása mérföldkőnek tekinthető a hazai szakmai- és közgondolkodásban egyaránt. Dolgozatunkban az emlőszűrések kérdését járjuk körbe a finanszírozói oldal szemszögéből. Az emlőszűrések iránti lakossági érdeklődés jó, a kezdeti nehézségek leküzdésével a compliance fokozható. A finanszírozási rendszer el tudja különíteni az emlő vizsgálatát a mammográfiás szűréstől. 2002. I. félévében az OEP hozzávetőlegesen több mint 480 millió Ft-ot költött mammográfiás szűrővizsgálatokra. Finanszírozói oldalról nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kiszűrt páciensek további ellátása (diagnosztika, terápia, rehabilitáció) újabb költségeket generál az E-alap számos területén, melyekre forrás szükségeltetik. ADATOK ÉS MÓDSZEREK A dolgozatban szereplő nemzetközi adatok az OECD egészségügyi adatbázisából származnak [1]. Helyes értékelésüknél a nemzetközi összehasonlító adatbázisokkal kapcsolatos módszertani ismeretek elengedhetetlenek. A magyar adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatbázisából származnak, általában a 2001. évből. A finanszírozási adatok megbízhatóságáról annyit érdemes szólni, hogy a szolgáltatók által az OEP felé jelentett adatok validitása minden ezeken alapuló elemzés validitását kérdésessé teszi [2], azonban ennél jobb, rendszerezett, országos lefedettséget tükröző adatbázis nem áll rendelkezésre az ilyen jellegű elemzések elvégzéséhez. Az emlőrák a magyar nők körében vezető helyet foglal el a haláloki statisztikákban. Az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődtek az emlőrák korai diagnosztizálását és terápiás lehetőségeit javító technikák. Sok fejlett ország – felismerve a korai diagnózis nyújtotta előnyöket – szervezett emlőrák szűrővizsgálatok indításával próbált úrrá lenni a magas halálozáson. EREDMÉNYEK Az 1. ábra az emlőrák miatti halálozást mutatja néhány európai országban. Az ábrán lévő nyilak azt az évet jelzik, amikor az adott országban bevezették a szervezett emlőrák szűrő programot (Svédország: 1986, Nagy Britannia és Hollandia: 1988). Látható, hogy az adott országokban a szervezett emlőrák-szűrések elindítását követően érezhető 1. ábra Emlőrákos halálozás néhány európai országban (SDR: standardizált halálozási mutató, 100.000 lakosra vetítve, valamennyi életkorra) (A nyilak a szervezett emlőrák szűrés bevezetésének időpontját jelzik) 12 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 2. ábra Emlőrák miatti becsült átszűrtség (2001) MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA mértékben csökkent az emlőrák miatti halálozás [3]. Ugyanezen idő alatt Magyarországon az emlőrák miatti halálozás másfélszeresére emelkedett, vagyis nagyon sok megelőzhető halálesetet nálunk nem sikerült megelőzni. Az emlőrák diagnosztikai fejlődése, vagy inkább szemléletmód változása a 2000. évben éreztette hatását a finanszírozási rendszer kódolási részén is, amikor az addig kódolási szempontból egységesen kezelt emlővizsgálat és mammográfiás szűrés kódok elkülönültek. A különböző típusú emlőfelvételek (OENO kód: 31930-31935) mellett 2000. július 1-től bevezetésre került a mammográfiás szűrés kódja (OENO: 42400). Ezáltal – legalábbis elméletileg – elkülöníthetővé vált a diagnosztikus céllal végzett emlővizsgálat az emlő szűrővizsgálatától. Amint azonban az a 2. ábrán látható, a gyakorlatban több megye a 2001. év folyamán ezen 42400-as kódot egyáltalán nem használta, egész pontosan nem jelentette az OEP felé. A szervezett emlőrák szűrések elindítása egyértelmű lökést adott a mammográfiás vizsgálatok (42400-as kód) használatának, hiszen az ezen vizsgálat végzésére jogosult intézmények ezen kódon keresztül kaphatják meg finanszírozásukat (3. ábra). 2002. I. félévében az OEP hozzávetőlegesen több mint 480 millió Ft-ot költött mammográfiás szűrővizsgálatokra. A lakossági szűrővizsgálatok esetében feltétlenül szólnunk kell a háziorvosok szerepéről is. A Dél-Dunántúli Régió három megyéjében végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy azon megyékben, ahol magasabb a nők átvizsgáltsági aránya, ott magasabb a háziorvosok által kezdeményezett vizsgálatok aránya is. (4. ábra) A háziorvosok szerepe a szervezett szűrővizsgálatok esetében is kiemelendő. Ahhoz, hogy a háziorvos be tudja tölteni a beteg átfogó gondozásában, menedzselésében elvárt szerepét, feltétlenül be kell vonni a szervezett szűrőprogramokba is [5]. 3. ábra Emlővizsgálatok és mammográfiás szűrések számának változása (1999.10.–2002. 6.) MEGBESZÉLÉS Irodalmi adatok a szervezett emlőrák-szűrésekkel kapcsolatban változó eredményességről számolnak be. Svédországban azt találták, hogy a szervezett emlőrák-szűrések eredményeként 7 év alatt mintegy 30%-os mortalitás csökkenés várható az érintett korosztályban [6]. Angliában végzett elemzések szerint a szervezett emlőrák-szűrés az 5569 éves korcsoportnál hozzávetőlegesen 21%-kal csökkenti a halálozást [7]. Magyarországra vonatkoztatva ezen értékeket vélelmezhetjük, hogy amennyiben ilyen arányú mortalitás csökkenést sikerül elérni, az a szervezett szűrővizsgálat egyértelmű sikerét jelenti. A hazai emlőrák-szűrés célcsoportja (45-65 év között) és intervalluma (2 évente) megfelel a nemzetközi gyakorlatnak [8]. Egészségbiztosítási oldalról a szervezett szűrővizsgálatok két aspektusát emeljük ki. Egyik oldalról a program megvalósulásának illetve sikerének méréséhez monitoring rendszer felállítása szükséges. Az egészségbiztosítási orientációjú monitoring rendszer elsősorban a finanszírozáshoz kötődő információk elemzését jelenti. A szűrés révén kiemelt betegek további sorsának (differenciál diagnosztika, kezelések, utókezelés, rehabilitáció stb.) követésében, a betegutak elemzésében az OEPnek meghatározó szerepet kell vállalnia. Az így kapott eredmények a program költség-hatékonysági mutatóinak számításánál, majd egyéb népegészségügyi programok tervezésénél hasznosíthatók. Másik oldalról hangsúlyozni kell, hogy a prevenciós programokat még a szakmai köztudat is úgy kezeli, hogy azok alacsony költségigényűek. A szervezett szűrővizsgálatok azonban jelentős költségvonzattal járnak. A költségek főbb elemei közül megemlítjük a szűrővizsgálat elvégzését (járóbeteg kassza), adminisztrációs és útiköltség, differenciál diagnosztika (járó vagy fekvő kassza), a kiszűrt betegek kezelése (fekvő és gyógyszer kassza). Már a szűrővizsgálatok elvégzése is milliárdos nagyságrendet jelenthet [9], a további költségelemeket nem is említve. Célszerű tehát ezen költségekre forrást biztosítani az E-alapban, mivel ezen 4. ábra Az összes képalkotó emlővizsgálat (folyamatos vonalak) és a háziorvos által kezdeményezett (szaggatott vonalak) képalkotó vizsgálatok százalékos megoszlása a korcsoportonkénti összes női lakosságszám függvényében a Dél-Dunántúli Régió három megyéjében [4]. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 13 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA többletforrások hiányában megint a klasszikus elv érvényesül: „úgyis elbírja az E-alap”. A szervezett lakossági emlőrák-szűrések meghatározó sikerkritériuma a lakossági compliance fokozása. A minél nagyobb részvételi arány biztosíthatja azt, hogy a kitűzött cél megvalósul, vagyis az emlőrák miatti halálesetek száma csökken. Az elindult emlőrák szűrővizsgálatok 2002. I. félévi tapasztalatai azt mutatják, hogy a részvételi arány jó [10], amit a program indulása kapcsán természetszerűleg felvetődő nehézségek kiküszöbölésével tovább lehet fokozni. IRODALOMJEGYZÉK [1] OECD Health Data 2001, OECD, Paris, 2002. [2] Belicza Éva, Boján Ferenc: Teljesítménymutatók a hazai fekvőbeteg gyógyintézetekben az 1993. július 1. – 1994. június 30. között elbocsátott betegek adatai alapján. EMIKK füzetek 6. szám, Debrecen, 1995. [3] Imre Boncz, Andor Sebestyén A, Éva Donka-Verebes: Effect of breast cancer and screening in the United Kingdom and Hungary on women’s health. United Kingdom Public Health Association 10th Annual Public Health Forum. United Kingdom, Glasgow, 2-5 March 2002. [4] Sebestyén Andor, Boncz Imre, Pál Miklós, Sándor János: Az emlőszűrő vizsgálatok helyzete a dél-dunántúli régióban. Egészségügyi Menedzsment, 2001, 3(5): 86-91. [5] Andor Sebestyén Imre Boncz, Miklós Pál, Éva DonkaVerebes: Connection between malignancy of breast cancer and the organization of breast cancer screening. Ceska Gynekol, 2002, 67, S2, 56. p. [6] Tabar L, Fagerberg CJ, Gad A, Baldetorp L, Holmberg LH, Grontoft O, et al.: Reduction in mortality from breast cancer after mass screening with mammography. Randomised trial from the breast cancer screening working group of the Swedish National Board of Health and Welfare. Lancet, 1985; i:829-32. [7] Blanks R. G., Moss S. M., McGahan C.E. és mtsai: Effect of NHS breast screening programme on mortality from breast cancer in England and Wales, 1990-8: comparison of observed with predicted mortality. BMJ, 2000; 321:665-669. [8] Saphiro S, Coleman EA, Broeders M és mtsai: Breast cancer screening programmes in 22 countries: current policies, administration and guidelines. International Journal of Epidemiology, 1998, 27; 735-742. [9] Lampé Zsolt, Sebestyén Andor, Boncz Imre, Ember István: A preventív szűrővizsgálatok költségvonzatának értékelése egészségbiztosítási szempontból. Népegészségügy, 2000, 81(4):4-8. [10] Péntek Zoltán: Mammográfiás lakosságszűrés első féléves tapasztalatai. IV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia, Balatonaliga, 2002. szeptember 13-15. A SZERZÔK BEMUTATÁSA 14 Dr. Boncz Imre Általános orvos, szakokleveles közgazdász, a rotterdami egyetemen Master of Science fokozatot, a Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértői diplomát szerzett. 1993-1999 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán dolgozott tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban, jelenleg a Kar tiszteletbeli docense. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg a Szakmapolitikai és Koordináló Főosztály főosztályvezetője. Az egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás és népegészségügy témakörében rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Dr. Sebestyén Andor Általános orvos, traumatológus, szakokleveles közgazdász, egészségügyi menedzser, illetve Master of Business Administration (MBA) oklevéllel is rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértői tanulmányokat folytatott. 1994-1999. között a Pécsi Tudományegyetem Baleseti Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1999-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az OEP Dél-dunántúli térség főigazgatói főkoordinátora. A népegészségügy, egészségügyi finanszírozás és egészségbiztosítás témakörökben rendszeresen tart előadást hazai és külföldi konferenciákon, több publikációja jelent meg. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Dr. Pál Miklós orvos Az orvosi diploma megszerzése (1987) előtt és azt követően tíz éven át kutató orvosként dolgozott, a vérkeringés szabályozásának kérdésein, többek között a matematikai modellezés módszerét alkalmazva. 1990-től három évig a University of Arizona élettani kutatócsoportjában a szöveti mikrocirkuláció szabályozásának és az anyagcsere kapcsolatának kérdéseit vizsgálta. Haza- térése után 1996-ban – immár laborszakorvosként – többedmagával saját tulajdonú szakrendelő intézetet alapított, melyet finanszírozásra az OEP 1997-ben befogadott. A rendelő működésének elősegítésére saját fejlesztésű komplex szakrendelői informatikai rendszert hozott létre. Jelenleg az OEP keretén belül a járóbeteg szakellátás finanszírozását felügyelő osztályvezetőként dolgozik, részt vesz a szakellátások finanszírozásának integrált rendszerének megvalósításában. A Semmelweis Egyetemen PhD disszertációját készíti, a Budapesti Műszaki Egyetemen óraadóként oktat. Dózsa Csaba 1969. május 27-én született Vácott. Középiskolai tanulmányait a Sztáron Sándor (ma Madách Imre) Gimnáziumban folytatta, 1987-ben érettségizett. 1994-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán (Társadalompolitikai Elemző-tervező és Szociológia Szakirány). Egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. 1997-1999. között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani master diplomát (Máster en Economía de la Salud). 1994-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az egészségügyi szolgáltatásokat és az informatikát felügyelő főigazgató-helyettesként. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörökben (Winston-Salem, Philadelhpia, Washington, USA; Utrecht, Groningen, Hollandia; East-London University, University of London, Birmingham, U.K.). Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási típusai, ösztönző rendszerek, az egészségügyi technológia-elemzések módszertana és alkalmazásának területei az egészségügyi rendszerben, az irányított betegellátás működése, ezen belül a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomításának lehetséges útjai (risk-adjustment), a közszolgálati intézmények stratégiai menedzsmentje témakörökben rendszeresen tart előadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Az Európai Únió 6. keretprogramja Az Európai Únió 6. kutatási, technológia fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában az egyes tematikus prioritások – így az IST (Information Society Technologies) első pályázati felhívását a tervek szerint 2002. december 17-én teszik közzé az EU hivatalos közlönyében, az Official Journalban. A több mint 1 milliárd euró támogatást 12 stratégiai cél megvalósítására szánják. Új támogatási eszközök, formák, szabályok lesznek érvényesek. Részletes információk a www.cordis.lu/ist, illetve a http://ist.om.hu és kapcsolódó honlapokon találhatók. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 15
