Intézmények:Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék, POTE EFK Zalaegerszegi Képzési Központja
Évfolyam: I. évfolyam
Lapszám:2002. / 5
Hónap:december
Oldal:33-37
Terjedelem:5
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:ÚJDONSÁG
Absztrakt:
Két szoftvert készítettünk az intenzív osztályon fekvő betegek kommunikációjának segítésére. Mindkét szoftvert a Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán készítettük elő. A Kommunikátor szoftver az ideiglenesen beszédképtelen betegek és a nővérek között felmerülő kommunikációs gondok orvoslását próbálja megkönnyíteni. Azokét a betegekét, akik tudatuknál vannak, de nem tudnak beszélni lélegeztetés vagy egyéb más okokból, de igényük van a kommunikáció valamilyen formájára. A program egyetlen (a nővérhívóhoz hasonló) kapcsolóval működik. A VMS (Virtual Message) szoftvert az a beteg tudja használni, aki már olyan jól van, hogy esetleg levelet is tud írni. Ezt a szoftvert magyar, német és angol nyelven is elkészítettük, először kb. 500 szót beépítve, majd vizsgálat alapján bővítjük az adott élethelyzetben leggyakrabban használt szavakkal. Olyan hardver megoldást kívánunk létrehozni, amely figyelembe veszi az intenzív osztályok túlzsúfoltságát [1]. A betegek egy LCD kijelzőn látnák mind a Kommunikátor képeit, mind a Virtuális Klaviatúrát.
Intézmény: POTE EFK Zalaegerszegi Képzési Központja
[1] R. McCrindle, F. Arnold, G. Cook, J. Barett, D. Booy: Inclusive design of an interface a hospital system for information, communication and entertainment, The 4th International Conference on Disability, Virtual Reality and Associated Technologies, Veszprém, 18-20 Sept. 2002, pp. 139-148
[2] Kupeczik István, Gyurka Szabolcs: Kommunikációs eszközök kidolgozása „Kommunikátor Program”, Tudományos Diákköri Dolgozat, Veszprémi Egyetem, 2002
[3] Müllerné Szögedi Ildikó: Média – Informatika – Kommunikáció – Ápolás, avagy a „hallgatás művészete”, Média Informatika Kommunikáció Konferencia, Veszprém, 2001 szept. 13-15. 209-231. old.
[4] Zsolt Kosztyán, Cecília Sik Lányi, Ildikó Müllerné Szögedi: Virtual Message – A software for the sick in the intensive care, Die Kibernetik in die Theorie und Praxis, Den 7. Internationalen TAKIS-Kongres, Nitra, Sept. 2-5. 2002, pp. 281-285.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Kommunikációs eszközök fejlesztése intenzív osztályon fekvő betegek számára Sikné Lányi Cecília, Kosztyán Zsolt, Kupeczik István, Gyurka Szabolcs, Veszprémi Egyetem Müllerné Szögedi Ildikó, POTE, Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központja Két szoftvert készítettünk az intenzív osztályon fekvő betegek kommunikációjának segítésére. Mindkét szoftvert a Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán készítettük elő. A Kommunikátor szoftver az ideiglenesen beszédképtelen betegek és a nővérek között felmerülő kommunikációs gondok orvoslását próbálja megkönnyíteni. Azokét a betegekét, akik tudatuknál vannak, de nem tudnak beszélni lélegeztetés vagy egyéb más okokból, de igényük van a kommunikáció valamilyen formájára. A program egyetlen (a nővérhívóhoz hasonló) kapcsolóval működik. A VMS (Virtual Message) szoftvert az a beteg tudja használni, aki már olyan jól van, hogy esetleg levelet is tud írni. Ezt a szoftvert magyar, német és angol nyelven is elkészítettük, először kb. 500 szót beépítve, majd vizsgálat alapján bővítjük az adott élethelyzetben leggyakrabban használt szavakkal. Olyan hardver megoldást kívánunk létrehozni, amely figyelembe veszi az intenzív osztályok túlzsúfoltságát [1]. A betegek egy LCD kijelzőn látnák mind a Kommunikátor képeit, mind a Virtuális Klaviatúrát. zük őket, saját egyéni kommunikációs problémáikból tanulva újabb hasznos információkat szűrjünk le. HÁLÓZATI STRUKTÚRA A hálózat megvalósítása a Macromedia Multiuser Server 3.0 segítségével történik. Hálózati kártyán keresztül, UTP-s kábellel történik az összeköttetés, TCP/IP hálózati protokoll alkalmazásával. A nővéreknél szerverként használt gép kapja meg a szervernek szánt IP címet, a többi gép a felhasználói IP címeket (1. ábra). A KOMMUNIKÁTOR SZOFTVER KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MÛKÖDÉSÉNEK LEÍRÁSA A kommunikációs rendszer segítségével nagyméretű menürendszer alkalmazásával kereshetik ki a betegek az igényüknek megfelelő szükségleteket és közölhetik azt az orvosokkal és ápolókkal. A kiválasztott igényt a nővér megtekintheti a betegek melletti monitoron, de a nővéreknél felállított „szerver” gépen is láthatóvá válik. A beérkezett igényeket egy adatbázisban eltároljuk az ápolók gépén, ezzel figyelemmel követhetik a beteg állapotát, és az adminisztrációt is megkönnyíti számunkra [2]. A kórházban dolgozó nővérektől, orvosoktól gyűjtöttük be azokat az információkat, amelyek alapján az alapvető szükségletek csoportjai kialakultak. Az adatgyűjtés során 2 napot töltöttünk el a Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán, ahol vizsgáltuk a kommunikáció jelenlegi formáit, érdeklődve faggattuk az ott dolgozókat saját ötleteikről. A megkérdezettek közé tartoztak azok a betegek is, akiknek állapota már lehetővé tette, hogy tapasztalataikról kérdez- 1. ábra: Hálózati struktúra A MEGVALÓSÍTÁS PROBLÉMÁI A feladat során az igazi nehézséget az orvosi követelmények és az informatikai megvalósíthatóság összhangba hozása jelentette. Fontos volt a megfelelő szükségletek megjelenítése a képernyőn, de ügyelni kellett, hogy ne legyen túl bonyolult, hiszen a betegek nem mindig rendelkeznek tiszta tudatállapottal. Következésképpen a vizuális megjelenésnél nem a ma igen divatos, látványos elemeket kellett használni, inkább az egyszerűségre, egyértelműségre kellett szorítkozni. Így az illusztrációként használt ábráknál az átláthatóságra törekedtünk olyan mértékben, hogy azért tartalmazza a betegek számára hasznos információkat. Például: IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG a beteg adatbázisában a kérelmet, ezzel visszaállítja a beteg oldalon a képernyőt a kezdőképre. A nővérek a betegekhez már az adott problémára felkészülve tudnak érkezni, az ideiglenesen beszédképtelen beteget nem kell kérdezgetni. 2. ábra Illusztrációs képek Ezek a képek az egyes szükségletek illusztrálására készültek, melyek a későbbi tesztelés során jól vizsgáztak. Az eddigi használatban lévő fizikai eszközökből is próbáltunk tapasztalatot szerezni, és a számunkra használható formára alakítani [3]. Ilyen például a nővérek által használt „fájdalommérték” mutató, ami egy papírvonalzószerű eszköz, amelyen lévő csúszkával a fájdalomérzet illusztrálható. Ezt az eszközt mi is megpróbáltuk szimulálni, egy 1-től 10-ig terjedő fájdalomérzetet mutató, egymás után felvillanó képekkel. Az érzett fájdalom jelzését a beteg egy nyomógomb megnyomásával érheti el. Egy olyan nyomógombot próbáltunk alkalmazni, ami a betegektől nem idegen, nem szükséges különösebb erő, sem mozgás a használatukhoz. Ezért alkalmaztuk a nővérhívóhoz hasonló gombot, ami már ismerős a betegek számára. SZOFTVER KÉPERNYÔTERVE 4. ábra Kiválasztott szükséglet képernyőterv 5. ábra Képernyőterv a nővér oldalon A szoftver segítséget próbál adni a betegek állapotának nyomon követésére, a következőképpen: Az információs ikon segítségével előhívható egy adatbázis a beteg egy napra visszamenőleges kéréseivel, melyből a beteg általános igényeire, állapotának változására lehet következtetni. 3. ábra Képernyőterv a beteg oldalon Az 3. ábrán ismertetett képernyőterv alapján épül fel a szoftver, ami az egyes kliens gépeken fut, melyek a betegek mellett helyezkednek el. A betegek speciális nyomógomb segítségével kiválasztják az egyes csoportokat, alcsoportokat, a megfelelő szükségletet, amit a kliens gép egy – a szükséglethez tartozó előre meghatározott – kóddal jelez a szerver felé. Az egyes csoportokból való kiválasztás a következőképpen működik: Sorban minden csoport egyre nagyobb méretben látszik, míg el nem éri a képernyő teljes méretét és az illusztráló ábra megjelenik (4. ábra). Ennek az időnek a meghatározása igazán nehéz. Elégnek kell lennie ahhoz, hogy a csökkent reflexű betegnek megfelelő legyen, de ne legyen túl hosszú sem, mert így az egy képernyőn lévő szükségletek számából adódóan sok időt kell várni egy újbóli kiválasztásának lehetőségére. Ha megtörténik a kívánt csoport kiválasztása, akkor azon a csoporton belüli szükségletek kiválasztása hasonló módon zajlik le. Az ekkor kiválasztott szükséglet a hálózaton keresztül a nővér gépen jelenik meg a 5. ábra alapján. Ha a nővér tudomásul vette az igényt, akkor egy kattintással regisztrálja 34 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 6. ábra Betegadatok, szükségletek naplózása A szoftvernek még az is előnye, hogyha külföldi állampolgárt ér hazánkban baleset, akkor ő is tudja egyenlőre németül és angolul használni a Kommunikátort. A beteg oldalán az adott idegen nyelven láthatók a szükségletek, ugyanakkor a nővér a saját gépén magyarul olvashatja, ezáltal is könnyebb a kapcsolattartás. Bármely nyelvre hamar adaptálható a program. TESZTELÉSI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS (KOMMUNIKÁTOR) A Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán és az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Osztályán teszteltük a INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Kommunikátor programot, egy kérdőív segítségével próbáltuk az orvosok, nővérek véleményét megtudni. A kérdőíven a kérdezett adatai közül: életkora, beosztása, számítógépes ismerete szerepelt. Amire kíváncsiak voltunk, hogy szerintük mennyire könnyű elsajátítani a program használatát, mi a felesleges a programban, mi hiányzik belőle, valójában mi a véleményük a programról. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE A program két részből áll egy kliensből, amit a betegek használnak, valamint egy szerver, ami kontrollálja az üzenetek küldését [4]. Legtöbbször előforduló megjegyzések: • 1-2 perc alatt meg lehet tanulni a használatát, • fizikai elhelyezési gondok adódhatnak, • speciális területeken használható, • az emberekkel kell megismertetni, publikálni kell, • finomítani kell. A tesztelés során kiderült, hogy az igazán nehéz feladat a multimédiás kommunikáció bevezetése ezen a területen. Nehéz a körülmények betartásával jó programot alkotni, éppen ezért a leghasznosabb része a program elkészítésének a folyamatos tesztelés, ami nagyon fontos az információszerzés szempontjából is. A VMS (VIRTUAL MESSAGE) SZOFTVER KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MÛKÖDÉSÉNEK LEÍRÁSA A VMS szoftver is egy szerveren keresztül kommunikál az egyes betegeknél lévő géppel és a külvilággal. A hálózat sematikus rajza látható a 7. ábrán. A monitoron a beteg lát egy „virtuális klaviatúrát” amin egy mozgó kerettel lépeget a betűk között, egy gomb működtetésével leírhatja a mondanivalóját, esetleg a folyosó túloldalán lévő hozzátartozójával „beszélgethetne”. A virtuális klaviatúrán egy mozgó kerettel (a keret sebessége változtatható) lehet a megfelelő betűt, számot, írásjelet, funkcióbillentyűt stb. kiválasztani. A szoftver még azt a lehetőséget is felkínálja a betegnek, ha kiválaszt a virtuális klaviatúrán egy betűt, egy görgethető listába beírja azzal a betűvel kezdődő szavakat. A második betű kiválasztása után már csak azok a szavak maradnak a listában, amik ezzel a két kiválasztott betűvel kezdődnek. Így lehet, hogy már egy harmadik „leütésre” ki tud választani egy hosszú szót, amit nem kell betűnként begépelni, ezzel is megkönnyítve az írás lehetőségét. 8. ábra A beteg felöli oldal, a program kliens része A 8. ábrán látható, az automatikusan körbefutó keret (sárga, piros csíkozású). Így a betegnek csupán az a dolga, hogy „megvárja” amíg a keret a kívánt karakter fölé ér és akkor nyomja meg a speciális gombot (ami a nővérhívóhoz hasonló). Így minden megerőltetés nélkül tud üzeneteket és akár e-mail-t is szerkeszteni. SZÜKSÉGES ÁLLOMÁNYOK A program angol, német, és magyar nyelvű betegek számára íródott, de lehetőség van más nyelvű betegek számára is továbbfejleszteni a szoftver szavakat tartalmazó adatbázisát. A karakter táblákhoz, illetve az adott nyelvhez tartozó 500 szót tartalmazó fájl neve a Settings.Txt fájlban található. 9. ábra A Settings.Txt fájl tartalma A karaktereket vesszővel kell elválasztani, külön sorba kell tenni a kis-, illetve nagybetűket, az egyéb billentyűket (pl. szóköz, új sor stb.), és a vezérlő billentyűket. 7. ábra Az egyes betegeknél lévő virtuális klaviatúra, kapcsológomb és a külvilág kapcsolata A beállítások menüben állíthatjuk be, hogy kinek szeretnénk majd e-mail-t, illetve üzenetet küldeni. A szerver modulban felügyelhetjük az üzeneteket. Valamennyi program rendelkezik egy azonosítóval, mely tartalmazza a munkaállomás nevét, számát, a beteg nevét, illetve egyéb adatokat. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 35 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG ÖSSZEFOGLALÁS 10. ábra A CharSetHu.Txt fájl tartalma TESZTELÉSI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS (VMS) Ezt a VMS szoftvert is a Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán és az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Osztályán teszteltük egy kérdőív segítségével. Itt is azt kérdeztük, hogy az orvosok és nővérek szerint mennyire könnyű elsajátítani a program használatát, mi a felesleges a programban, mi hiányzik belőle, valójában mi a véleményük a programról. Legtöbbször előforduló megjegyzések: • 1-2 perc alatt meg lehet tanulni a használatát, • fizikai elhelyezési gondok adódhatnak, • speciális területeken használható (például fertőző osztályon, vagy ahol a betegek sokáig be vannak zárva), • az emberekkel kell megismertetni, publikálni kell, • finomítani kell, szókészletét bővíteni, • főként fiatalabb korosztály, tudatilag teljesen intakt beteg esetén később kivitelezhető lesz, • ma még a mobiltelefon tölti be a kommunikáció hiányát. Ezzel mi nem teljesen értünk egyet, mert egy ideiglenesen beszédképtelen beteg nem tudja használni a mobiltelefont. De továbbfejlesztési lehetőségként felmerült hogy a virtuális klaviatúrán megszerkesztett üzenetet el lehessen küldeni sms-ként is. Illetve amikor pl. egy influenzajárvány miatt tilos a látogatás, mindenki számára jó kommunikációs eszköz lehetne. SZOFTVER, HARDVER IGÉNYEK Az elkészült programok igényei szerények, mivel nem tartalmaznak animációkat, bonyolult mozgásokat. Ajánlott feltételek azonban: • Windows 98 / 95 / NT operációs rendszer • 200 Mhz processzor, 64 Mb RAM, LCD monitor Két szoftvert készítettünk az intenzív osztályon fekvő betegek kommunikációjának segítésére. Mindkét szoftvert a Zalaegerszegi Kórház Szívsebészeti Osztályán és Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Osztályán teszteltük a nővérekkel és orvosokkal. A Kommunikátor Szoftver az ideiglenesen beszédképtelen betegek és a nővérek között felmerülő kommunikációs gondokat kívánja enyhíteni. Azokét a betegekét, akik tudatuknál vannak, de nem tudnak beszélni lélegeztetés vagy egyéb más okokból, de igényük van a kommunikáció valamilyen formájára. A program egyetlen (a nővérhívóhoz hasonló) kapcsolóval működik. A VMS (Virtual Message) azon betegeknek szántuk, akik már olyan jól vannak, hogy esetleg levelet is tudnak írni. A monitoron látható egy „virtuális klaviatúra” amin egy mozgó kerettel lehet a betűk között lépegetni és csupán egy gomb működtetésével leírható a mondanivaló vagy hosszabb levél is. Mindkét szoftvert magyar, német és angol nyelven is elkészítettük. Ezek a szoftverek szerény hardver igényűek, ami kissé költséges az az LCD monitor, amely figyelembe venné az intenzív osztályok túlzsúfoltságát. A beteg egy LCD kijelzőn látja mind a Kommunikátor képeit, mind a virtuális klaviatúrát. Mindkét szoftvert teszteltük egyenlőre az orvosok és nővérek segítségével, valamint „volt betegek” körében, ezen betegek nem a fent említett osztályok betegei voltak, hanem egyetemista korú volt páciensek, az ő véleményük szerint bárcsak lett volna akkor ilyen lehetőségük a kommunikációra. Természetesen az általunk fejlesztett szoftvert szeretnénk előre felkészített (azaz még mielőtt odakerülne megmutatni neki és a belegyezést kérni) intenzív osztályon fekvő betegekkel is tesztelni és az eredmények alapján finomítani, javítani a mai igényeknek megfelelően. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kapcsolódó kutatásokat valamint a szoftvercsomag és mintarendszer létrehozását az NKFP 2/052/2001 pályázat támogatja. IRODALOMJEGYZÉK [1] R. McCrindle, F. Arnold, G. Cook, J. Barett, D. Booy: Inclusive design of an interface a hospital system for information, communication and entertainment, The 4th International Conference on Disability, Virtual Reality and Associated Technologies, Veszprém, 18-20 Sept. 2002, pp. 139-148 [2] Kupeczik István, Gyurka Szabolcs: Kommunikációs eszközök kidolgozása „Kommunikátor Program”, Tudományos Diákköri Dolgozat, Veszprémi Egyetem, 2002 36 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER [3] Müllerné Szögedi Ildikó: Média – Informatika – Kommunikáció – Ápolás, avagy a „hallgatás művészete”, Média Informatika Kommunikáció Konferencia, Veszprém, 2001 szept. 13-15. 209-231. old. [4] Zsolt Kosztyán, Cecília Sik Lányi, Ildikó Müllerné Szögedi: Virtual Message – A software for the sick in the intensive care, Die Kibernetik in die Theorie und Praxis, Den 7. Internationalen TAKIS-Kongres, Nitra, Sept. 2-5. 2002, pp. 281-285. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG A SZERZÔK BEMUTATÁSA Sikné dr. Lányi Cecília Jelenleg a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék docense. 1981-ben végzett a JATE programozó matematikus szakán, majd 1984-ben a JATE programtervező matematikus szakán és 1988-ban a BDTF matematika tanári kiegészítő szakán. Korábbi munkahelyei: 1981-1982: JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratórium, 1984-1987: Veszprém Megyei Építőipari Vállalat. 1987-től dolgozik a Veszprémi Egyetemen, először a Számítóközpontban, 1991-től kapcsolódott be az akkor induló Műszaki informatikus mérnök szak oktatásába, így került a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet oktatói közé. Egyetemi doktor: 1993, PhD 2000 (informatika tudomány: Multimédiás oktatóprogramok tervezésének műszaki, ergonómiai kérdései). Magyarországon elsőként fejlesztett fogyatékos gyerekeknek multimédiás oktatóprogramot. Az 1998-99 tanévben TEMPUS pályázat keretében 4 hónapot töltött Ausztriában (St. Pöltenben a Telekommunikation und Medien főiskolán, és Bécsben a Technische Universitäten). 2001-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács döntése alapján mestertanár kitüntetésben részesült. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Alkalmazott Fény és Színtani Munkabizottság titkára. 2001-ben alapító tagja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Fogyatékkal Élőket Támogató Szakmai Közösségének. Kosztyán Zsolt Tibor Jelenleg PhD hallgató a Veszprémi Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékén. 2001-ben végzett a Veszprémi Egyetem Műszaki Informatika, valamint Közgazdász Gazdálkodási szakán. Tudományos Diákköri versenyeken Tantárgypedagógia és Oktatástechnológia szekcióban többször is díjazásban részesült, illetve helyezéseket ért el. Hallgatói tevékenysége alatt szoftvereket fejlesztett halmozottan fogyatékos gyermekek, illetve intenzív osztályon lévő betegek számára. Kupeczik István A Veszprémi Egyetem Műszaki Informatika Karának végzős hallgatója. Kutatásait a Műszaki Informatika és Villamosmérnöki Önálló Intézet Képfeldolgozás és Neurószámítógépek Tanszékén végzi. Célja a betegek és a nővérek között felmerülő kommunikációs gondok orvoslásának szoftverekkel való megkönnyítése. Gyurka Szabolcs Jelenleg a Veszprémi Egyetem műszaki informatika szak utolsó éves hallgatója. Diplomamunkáját a Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszéken a cikk témájában (agyi sérült gyerekek be- széd-tanítása Képes szótár segítségével) készíti. A budapesti Bliss Alapítványnál kapott segítséget a szakdolgozat megírásához és lehetőséget a program tesztelésére. Hallgatói tevékenysége alatt szoftvereket fejleszt, melyeket halmozottan fogyatékos gyermekek oktatásában lehet alkalmazni. Müllerné Szögedi Ildikó A PTE EFK Zalaegerszegi Képzési Központ, Diplomás ápoló Szakának főiskolai adjunktusa. BSN. MS. Curriculum fejlesztő szakpedagógus, Andreuta, AMBU MEGA CODE Trainer, Pszichológia PhD. hallgató. 1981-ben végzett az OTKI. Eü. Főiskola eü. tanári szakán, Budapesten. Munkáját Egészségügyi Szakközépiskolában; szakmai tárgyak oktatásával kezdte Debrecenben, később Zalaegerszegen folytatta. 1993-tól PTE EFK Oktatója. 1997-ben a Janus Pannónius Tudományegyetem BTK Pedagógia szakán szerzett egyetemi diplomát. 1999-ben: Management és vezetéselmélet nemzetközi TQM ismereteket tanult, és nemzetközi diplomát szerzett Izraelben Rehovotban. (1999.07.05-08.16-ig) 2002. augusztus 8-24-ig az Evidence-Based-Nursing clinical practice-ban vett részt vendégtanárként Clevelandben, U.S. a Case Western Reserve University meghívására. Kutatási területe: Pedagógia témakörben, a hallgatói-tanári feed-back. Ápolástudományterületén a betegek kommunikációja, és az Evidence-Based-Nursing. Szakmai szervezeti, tudományos tevékenységet folytat: MTA VEAB Neveléstörténeti Bizottságában, MTA VEAB Ápolási szekcióban. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 37
