IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Egészségügyi fejlesztések az EFOP-ban - Interjú Dr. Vitályos Eszter államtitkárral

  • Cikk címe: Egészségügyi fejlesztések az EFOP-ban - Interjú Dr. Vitályos Eszter államtitkárral
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 3-7
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: PROGRAMALKOTÁS

Absztrakt:

Nagysikerű előadást tartott 2018. november 8-án, az IME XViii. szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján Dr. Vitályos eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki lapunknak adott interjújában további részleteket is megosztott az egészségügyi ellátórendszerben zajló fejlesztések menetéről és a jövőbeni célkitűzésekről.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
egészségpolitiKa PROgRAMAlKOTáS Egészségügyi fejlesztések az EFOP-ban Interjú Dr. Vitályos Eszter államtitkárral nagysikerű előadást tartott 2018. november 8-án, az ime XViii. szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján dr. Vitályos eszter, az emberi erőforrások minisztériumának (emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki lapunknak adott interjújában további részleteket is megosztott az egészségügyi ellátórendszerben zajló fejlesztések menetéről és a jövőbeni célkitűzésekről. VégreHaJtási KereteK – Ön az előadásában összefoglalta, hogy milyen típusú programokat kezel az emmi európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága. milyen alapdokumentumra épülnek a különböző fejlesztési projektek? A főbb kereteket a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás fekteti le, amely kitűzi Magyarország fő fejlesztési prioritásait. Rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források, az ún. Európai Strukturális és Beruházási Alapok hogyan fogják támogatni az Európai Unió „Európa 2020” stratégiájának és Magyarország Nemzeti Reform Programjának céljait. Ez a dokumentum meghatározza azokat a végrehajtási eszközöket is, amelyek alapján a partnerállamok felhasználhatják a kohéziós forrásokat. Magyarország esetében erre az időszakra vonatkozóan tíz operatív programot alakítottunk ki, amelyek közül az általam felügyelt államtitkárság a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (EFOP) kezeli. – milyen keretek között működnek az egyes operatív programok? Az operatív programok megvalósításának ütemezését az ún. éves fejlesztési keretek határozzák meg. Az Irányító Hatóság az EFOP 2014-2020-as teljes keretéről döntött már, és szinte 100%-ára szerződést is kötött. Így már majdnem minden forrásnak megvan a gazdája, kihirdettük a felhívások győzteseit, jelenleg a projektek végrehajtási időszakában tartunk. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem jelentetünk meg több felhívást, de új pályázatokra már csak elenyésző számban lehet számítani. A 2014-2020-as fejlesztési ciklus az elkövetkező két évben lezárul, bár egyes projektek megvalósítását még tovább, egészen 2023-ig lehet folytatni. – melyek az efop főbb beavatkozási irányai? Az EFOP főbb beavatkozási irányait a partnerségi megállapodás negyedik nemzeti prioritása tartalmazza. Ez a nemzeti prioritás a társadalmi felzárkózási és népesedési ime – interdiszciplináris magyar egészségügy kihívásokat valósítja meg hét fő beavatkozási irányon keresztül. Ezek közül a legfontosabb a család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összefogás erősítése, az egészségügyi fejlesztések, a köznevelés minőségének javítása, a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek számának növelése, valamint az utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése. Az EFOP öt prioritási tengelye az együttműködő társadalom, az infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, a gyarapodó tudástőke, az infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében, a pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködések. Ezekre a beavatkozásokra rendelkezésre áll az EFOP teljes keretösszege, azaz 1047 milliárd forint. – Korábban 952 milliárd forintos keretről tudtunk. ezek szerint megemelkedett a pályázatokra fordítható összeg? A keretünk valóban 952 milliárd forint, amire – mint más operatív programokra is – a Kormány a korábbi ciklus tapasztalataira építve 10 százaléknyi túlvállalási engedélyt ad, ebből adódik a különbség, vagyis államtitkárságunk 110 százalék erejéig jelentethet meg felhívásokat. Az előző, 2007-2013-as periódusban nem volt ennyire szoros a kiírások ütemezése, aminek következtében félő volt, hogy nem sikerül időben lehívnunk az uniós forrásokat. Akkor változtattuk meg teljes mértékben az intézményrendszert: megszüntettük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, melynek általános jogutódja a Miniszterelnökség lett, az operatív programok pedig átkerültek a szakminisztériumokba. Így sikerült lezárnunk az előző, 2007-2013-as időszakot. Mivel a jelenlegi időszakban nem kívántuk elkövetni ugyanezeket a hibákat, a Kormány úgy határozott, hogy valamennyi felhívást meg kell hirdetni 2017. március 31-ig, így elősegítve a projektek gyorsabb végrehajtását és az eredményes programzárást. – Úgy tűnik, hogy az európai Unióval való együttműködés nem nélkülözhette a tanulási folyamatot, és a kezdeti „gyermekbetegségekből” okulni lehetett. Így van. Nagy szerencsénk, hogy több olyan kolléga szaktudására támaszkodhatunk, akik a kezdet kezdetétől, tehát a hazánk csatlakozása előtti időszak óta ezen a területen dolgoznak. Nem könnyű a helyzetünk, hiszen nem csak az államigazgatásnak, hanem az Európai Bizottságnak is meg kell felelnünk. Feltétel volt például az új Közbeszerzési Törvény megalkotása, aminek olyannyira megfeleltünk, hogy az uniós tagállamok közül mi vezettük be elsőként az elektronikus közbeszerzés rendszerét. A 2018. január 1-jén hatályba lépett elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint az ajánlatkérők a 2018. XVii. éVfolyam 10. szám 2018. december 3 egészségpolitiKa PROgRAMAlKOTáS április 15. napját követően megindított közbeszerzési eljárásaikat, koncessziós beszerzési eljárásaikat és tervpályázati eljárásaikat kizárólag az elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazásával folytathatják le. Ugyanakkor törekszünk a pályázati kiírások egyszerűsítésére: a pályázók által kitöltendő adatmezők számát hatszázasról háromszázasra szűkítettük. feJlesztendŐ területeK – milyen főbb pályázati csomagok kerültek kiírásra az egészségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozóan? Az előző ciklusban megkezdett fejlesztések folytatásaként – az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi ágazati Stratégiával összhangban –, a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében célunk a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, az egészségtudatosság növelése, a népegészségügyi szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés javítása, illetve a szűrővizsgálati rendszer felülvizsgálata és korszerűsítése. Az egészségügyi humán erőforrás hiányának enyhítése, motivációjának fokozása kapcsán célunk a megfelelő létszámú és képzettségű emberi erőforrás biztosítása. A pályázati kiírásainkban ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Az egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztése az EFOP keretei között elsősorban a rendszerszintű struktúraváltás, intézményi funkcióváltási folyamatok befejezéséhez kapcsolódó, fekvőbeteg ellátást kiváltó és lerövidítő szolgáltatások átalakítását, bővítését jelenti. További cél az alapellátás megerősítése az alap- és a szakellátás feladatköreinek pontos kialakításával, a betegút-menedzsment optimalizálásával, illetve az egészségügyi ellátórendszer prevenciós szemléletű áthangolásával. – mely szakterületekre koncentrálódnak a projektek? A fejlesztések elsődlegesen a hiányszakmákhoz, illetve hiányterületekhez kapcsolódnak, mint például a sürgősségi ellátás, a gyermekpszichiátria, a patológia, a pszichiátria és addiktológia, ahol az infrastruktúra hatékonyságának optimalizációját is megcélozzuk. Az EFOP keretében megkezdődött egy nagy volumenű E-egészségügyi fejlesztés is, amelynek célja, hogy naprakész, megbízható és védett információk álljanak rendelkezésre a szektor szereplői számára. A 20142020-as fejlesztési ciklusban az EFOP teljes keretéből több mint 165 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre az egészségügyi fejlesztések végrehajtására. Ebből az összegből mintegy 85 milliárd forint jut infrastruktúra-fejlesztésre, 80 milliárd forint pedig humán fejlesztésekre. A keret legnagyobb része már lekötésre került: 151 milliárd forintra megtörtént a kötelezettségvállalás, közel 90 milliárd forint támogatási összeg kifizetésre került. Az EFOP források többsége – hasonlóan a többi operatív programhoz – a konvergencia régiókban hasznosul. A kohéziós forrásoknak az a célja, hogy a leginkább elmaradott, illetve a leszakadó térségeket, és a kevésbé fejlett régiókat támogassuk. Fontos megjegyezni, hogy az uniós forrásokat a Kormány hazai költségvetési forrásokkal is kiegészíti. Továbbá a Versenyképes Közép-Ma- 4 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy gyarország Operatív Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos budapesti és Pest megyei fejlesztéseket is finanszírozzunk. Összességében elmondható, hogy a régiók nagyságukhoz és a szükségleteikhez mérten jutottak hozzá az EFOP forrásokhoz. – mely projektek irányulnak az egészségügyben érzékelhető komoly humán erőforráshiány enyhítésére? A humán erőforrás fejlesztésének keretében olyan programokat indítottunk, amelyek révén mérsékelhetőek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek, csökken a betöltetlen álláshelyek száma, és reményeink szerint javulnak az egészségügyben a munkaerő megtartását szolgáló munkakörülmények és feltételek. Az EFOP-1.10.1. konstrukció célja vonzóvá tenni a pályaválasztó fiatalok számára a széles szakképesítési választékot nyújtó egészségügyi pályát, szakdolgozói munkakört, és ösztöndíjjal segíteni az ápolók utánpótlását. A program keretében várhatóan 3.200 egészségügyi hivatást választó tanuló részesülhet havi 40 ezer forintos ösztöndíjban. Az ösztöndíjjal támogatható OKJ szakképzések körének meghatározása a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál fennálló betöltetlen álláshelyek száma alapján történik. Az ösztöndíjasok támogatására a projekt egy országos mentorhálózatot hozott létre, amely segíti az egészségügyi intézmények és a tanulók közötti kölcsönös elköteleződést és a hivatástudat kialakulását. Eddig három pályázati ciklus zárult le az ösztöndíjprogramban. A mai napig több mint ezer ösztöndíjszerződés került megkötésre, de a harmadik pályázati ciklus kapcsán, amelynek során összesen 510 érvényes pályázat érkezett, még folyamatban vannak a szerződéskötések. Összesen mintegy 328 millió forint ösztöndíjat folyósítottunk mostanáig. Az EFOP-1.10.2. projekt keretében olyan foglalkoztatást támogató programot valósítunk meg, amellyel az egészségügyi intézményeknek nyújtunk átmeneti bértámogatást a hiányzó, vagy új funkciókhoz illeszkedő orvosi, szakdolgozói kapacitás biztosítása érdekében. Az EFOP-1.10.3-17 pályázati felhívás a szakmai továbbképzések megvalósítását szolgálja, továbbá lehetőség nyílik az orvosi, illetve az egészségtudományi képzésben részesülő hallgatók sürgősségi ismereteinek bővítésére és az alapellátásban történő foglalkoztatásukra. A EFOP-3.8.1-14 projekt az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó régi típusú ápoló, gyermek- és csecsemőápoló szakképesítésű szakdolgozók képzettségének fejlesztéséhez, és az OKJ-s ápolói képesítés megszerzéséhez biztosít képzéseket. – az ime idei szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján srágli attila projektirányítási igazgató ismertette az állami egészségügyi ellátó Központ (áeeK) koordinálása alá tartozó kiemelt intézményi fejlesztéseket. milyen fő elvek mentén hirdették meg ezeket a pályázatokat? Ezekben a kiemelt projektekben olyan fejlesztéseket céloztunk meg jelentős állami szerepvállalással, amelyek által csökkenni fognak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén jelenleg még meglévő egyenlőtlenségek. Azt reméljük, hogy ezek révén növekedni fog a lakosXVii. éVfolyam 10. szám 2018. december egészségpolitiKa PROgRAMAlKOTáS ság számára nyújtott ellátások minősége és hatékonysága. A betegellátás minőségét és a betegbiztonságot szem előtt tartó fejlesztések elsődleges célja, hogy csökkenjen a kórházban töltött idő, továbbá a beteg minden esetben olyan ellátást kapjon, amely segíti a gyógyulását. – az egynapos sebészet kérdése már évek óta napirenden van. számíthatunk ezen a téren előrelépésre? A nemzetközi színtéren is egyre inkább előtérbe kerülő egynapos sebészeti ellátás volt a témája a november 14-én, Székesfehérváron megrendezett szakmai konferenciánknak, ahol részletesen ismertettük az idekapcsolódó EFOP-2.2.0 kiemelt projektet. Ennek keretében fejlesztjük az egynapos sebészeti ellátást, egységes eszközparkot hozunk létre, és javítjuk a diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat infrastrukturális feltételeit. Az egynapos sebészeti részlegek országszerte 20 helyszínen kerülnek kialakítására, amelyre az áEEK 8 milliárd forintot biztosít. A szakmai, infrastrukturális és eszközfejlesztések eredményeképpen létrejövő egynapos sebészeti részlegek révén lerövidül a kórházban eltöltött idő, jelentősen csökken a kórházi fertőzések száma, nő a betegbiztonság, és csökken más kórházi részlegek leterheltsége. A fejlesztések már megkezdődtek, a kórházak erre a célra modern orvosi, diagnosztikai, képalkotó, műtéti eszközöket kapnak. Összesen 15 ezer új eszköz érkezik a kórházakba körülbelül 4,7 milliárd forintnyi értékben. A kivitelezés előkészítése folyamatban van, és már kidolgozásra került a szakmai protokoll is. Rövidesen megkezdődik a lakosság és az orvosok, egészségügyi szakdolgozók tájékoztatása és az egynapos sebészetek folyamatkezelő monitoring rendszerének fejlesztése is. – lapunk hírt adott az áeeK lelki egészség Világnapja alkalmából 2018. október 9-én, budapesten megtartott szakmai konferenciájáról, melynek témája a gyermek- és ifjúságpszichiátria volt. milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók ezen a területen? A „gyermek- és ifjúságpszichiátriai addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című, 6 milliárd forint összköltségű projekt alapvető célja a 18 év alatti lakosság lelki egészségi állapotának javítása és a korszerű, költséghatékony működtetés feltételeinek kialakítása. A program keretében aktív gyermekpszichiátriai fekvőbeteg-osztályokat, illetve gyermekpszichiátriai részlegeket alakítanak ki győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon. Pécsett és Szegeden a meglévő fekvőbeteg-ellátás korszerűsítése és kapacitás-bővítése történik meg. A sajátos ellátási igényű, zavart, esetleg drogfogyasztás miatt vagy más okból agresszív fiatalkorú páciensek ellátására úgynevezett emelt biztonságú gyermekpszichiátriai ágyakkal bővülnek a győri, miskolci, nyíregyházi, debreceni, szolnoki, szegedi és pécsi intézmények. A járóbeteg-ellátási és gondozási munka fejlesztése érdekében komplex járóbetegellátó egységek bővítése vagy létrehozása valósul meg Zalaegerszegen, Veszprémben, Székesfehérváron, Nyíregyházán, Fehérgyarmaton, Debrecenben, Szolnokon, Kecskeméten, Szegeden és két pécsi helyszínen. Fejlesztések történnek a felnőtt pszichiátria területén is: az EFOP-2.2.6 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy konstrukció révén a pszichiátriai és addiktológiai betegek részére olyan infrastrukturális körülményeket kívánunk biztosítani, amelyek megfelelő kereteket és szakmai feltételeket teremtenek az ellátók szakmai munkájához. – A gyermekgyógyászat fejlesztése különösen annak fényében fontos, hogy a kormányzat fókuszba helyezte a családtámogatás erősítését a demográfiai mutatók javítása érdekében. Hogyan járul hozzá ehhez az efop? Az EFOP-2.2.1 gyermek sürgősségi és baleseti ellátás fejlesztése című projekt keretében megkezdődött a magyarországi gyermek-traumatológiai és sürgősségi ellátórendszer országos és regionális központjainak a fejlesztése. Ennek köszönhetően a súlyosan sérült gyermekek az ország bármely területéről 90 percen belül hozzájuthatnak a szakszerű ellátáshoz. – milyen egyéb nagy projekteket indítottak még? Az EFOP-4.2.2 projekt keretében országos skill laborhálózat épül ki 8 milliárd forintból. Három orvosképző karon és 16 megyei szintű oktatókórházban lehetővé válik a diagnosztikus, terápiás beavatkozások élethű modelleken történő gyakorlati oktatása, egységes képzési program és oktatói hálózat megteremtése. A program részleteit a Pécsi Tudományegyetem és az áEEK 2018. október 2-án, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban megrendezett szakmai konferenciáján ismertettük. Az EFOP-2.2.18-as betegbiztonság növelését szorgalmazó felhívásunk keretében olyan rendszerszintű technológiai folyamatok fejlesztése történik a kórházakban, amelyek segítségével csökkenthető a munkavégzés során bekövetkező hibák és a kórházi fertőzések kialakulásának kockázata. Itt olyan eszközök beszerzését támogatjuk, amelyek általános és speciális higiénés rendszerek fejlesztésére, egységes betegazonosító rendszerre, különböző központi laborfejlesztések megvalósítására irányulnak. Az EFOP-1.8.0-ás projektünk keretében olyan szakpolitikák és módszertanok, valamint képzési programok kidolgozására kerül sor, amelyek alkalmasak lesznek a betegbiztonsági problémák kezelésére. Az EFOP-2.2.20-as projekt az egészségügyi ellátórendszer orvostechnikai eszközparkjának fejlesztését célozza. Ami pedig az ellátórendszer modernizálását illeti, határozott célunk, hogy javuljon az egészségügyi ágazat hatékonysága, és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minősége is fejlődjön. Az EFOP-1.8.10-es fejlesztésben a szolgáltató szemléletű egészségvédelmi működést kívánjuk megalapozni, az EFOP-1.8.1-es felhívás nyomán pedig a népegészségügyi szűrések országos kiterjesztése valósul meg. Az EFOP-1.9.6-16-os projekt keretében olyan elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések jönnek létre, amelyek által növekszik az elektronikus rendszerben tárolt adatok mennyisége és minősége, a bevont adatkörök mennyisége, illetve új szolgáltatások kerülnek bevezetésre. – Van-e átfedés az egészséges budapest program (ebp) költségvetési forrásai és az uniós projektek között? Az EBP javarészt hazai költségvetésből valósul meg, ugyanakkor bizonyos elemeit az országos kihatású projekXVii. éVfolyam 10. szám 2018. december 5 egészségpolitiKa PROgRAMAlKOTáS tekre felhasználható Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretéből finanszírozzuk. Ilyen például az Országos Onkológiai Intézet fejlesztése, amely azért valósulhat meg EFOP-VEKOP finanszírozással, mert a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény nem csak a főváros, hanem az egész ország lakosságára kiható onkológiai ellátást végez. Másképp ugyanis nem lenne lehetséges az uniós forrás bevonása a Közép-Magyarországon zajló egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekbe. – az egészségügyi ágazatvezetés prioritásként kezeli a megelőzést. mely programok hivatottak elősegíteni a prevenciót? Prevencióra, a betegségek megelőzésére, egészségtudatos szemlélet elterjesztésére éppoly figyelmet kell szentelnünk, mint a fejlett infrastruktúra kialakítására, vagy a modern technológiák bevezetésére. Ennek érdekében jelentettük meg az EFOP-1.2.10-16 felhívást, melynek nyertes szervezetei elsősorban mentorprogrammal nyújtanak segítséget a koraszülött gyermekek életének első és legfontosabb szakaszában. Az EFOP-1.8.20-17 projekt az alapellátás fejlesztésére irányul, praxisközösségek létrehozására, illetve alapellátási szolgáltatások nyújtására. Az EFOP-1.8.19 és 1.8.20as pályázati felhívások keretében biztosítunk lehetőséget a népegészségügy helyi kapacitásainak fejlesztésére, új egészségfejlesztési irodák létrehozására, valamint mentális egészségfejlesztési szolgáltatásokra. – Várható-e még idén újabb pályázati felhívás? Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy az egészségügyi ellátórendszer módszertani és informatikai korszerűsítése, a családokat érintő egészségügyi fejlesztések, a betegellátás színvonalának növelése, az ellátás hatékonyabbá tétele és a humán erőforrás megtartása alkotja az EFOP egészségügyet érintő fejlesztési irányát. Bízunk abban, hogy a már megjelent és a jövőben megjelenő felhívások mind azt a célt szolgálják, hogy az egészségügy betegközeli, komfortosabb és betegbiztonságot szem előtt tartó közszolgáltatássá váljon. Ennek érdekében további két új pályázati felhívást is megjelentetünk 5 milliárd forintos kerettel. Az EFOP-1.8.2118 az infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítását segíti elő a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben, az EFOP-1.10.4-18 pedig az egészségügyi ösztöndíjak támogatására irányul. Mindkettő rövidesen elérhetővé válik a pályázók számára. JÖVŐKép – milyen arányban sikerült eddig lehívni a 2014-20-as időszakra vonatkozó uniós forrásokat? Az Európai Bizottság a legtöbb kifizetést az év vége felé teljesíti a tagállamok felé. Idén is december közepére várunk egy nagyobb összegű utalást, ami azt jelenti, hogy több százmilliárd forint fog beérkezni év végéig. Mindaddig, amíg nem folynak be az uniós pénzek, azoknak az állami háttérintézményeknek, amelyek kiemelt projekteket hajtanak végre, akár 100 százalékos előleget is biztosítunk annak érdekében, hogy a projekt végrehajtását minél inkább elősegítsük. Az 6 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy előleg-kifizetés minden évben be van kalkulálva a magyar költségvetésbe. – az előadását követő diszkusszió során felmerült a kérdés, hogy a következő ciklusban nem csak vissza nem térítendő támogatás, hanem kedvezményes kölcsön formájában érkezne forrás az unió részéről. ezzel kapcsolatban mit tudhatunk? Ma is léteznek olyan kombinált pályázati felhívások, amelyek egy része visszatérítendő, másik része vissza nem térítendő támogatásból, valamint önerőből áll. Ilyen konstrukciók javarészt a gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban érhetők el. Az EFOP keretében egyetlen hiteltermék létezik, amelynek keretében 50 szerződést terveztünk megkötni az idei évben. Mivel még jelentős forrás áll rendelkezésre erre a célra, itt is várjuk a pályázók jelentkezését. – a vita során több résztvevő érdeklődött aziránt, hogy a különböző projektek keretében létesülő új, illetve felújított intézmények várhatóan magas működési költségeinek fedezésére lesz-e lehetőség az efop-on keresztül. Az Európai Unió a fejlesztésekre nyújt támogatást, de nem biztosít külön forrást a működési költségekre. A tagállamoknak tehát eleve fenntartható projektekre kell pályázniuk. – Jutnak-e még források ebben a ciklusban az egészségügyi infrastruktúra megújítására? A minisztériumban nagyon erős az a törekvés, hogy minden olyan, esetlegesen beragadt, vagy visszahulló forrást, amelyet még nem sikerült felhasználni, az egészségügy fejlesztésére fordítsuk még ebben az időszakban. Véleményem szerint várhatóak lesznek még új pályázati felhívások: abban az esetben, ha a prioritáson belül egy-egy projekt meghiúsul, akkor az arra kiírt összeget meg tudjuk még mozgatni. Ha nem is tömegével és tízmilliárdos nagyságrendben, de még jó néhány milliárd forint fog jutni ily módon az egészségügyi fejlesztésekre – ebben bízom, és ezen dolgozunk a munkatársaimmal. – gondolkodik-e a kormányzat a következő fejlesztési ciklusról? Kirajzolódtak-e már a 2021-től kezdődő új periódus stratégiai irányvonalai? Azt látom, hogy amióta a minisztériumokhoz kerültek a különböző operatív programok, minden szereplő a megkezdett programokat kívánja folytatni a következő időszakban is. Természetesen ez nagyban függ attól, hogy mire lesz lehetőségünk. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések, ezért még nem tudható pontosan, hogy mire mekkora lesz a rendelkezésre álló forrás mértéke. A magunk részéről arra törekszünk, hogy minél több forrás jusson infrastrukturális fejlesztésekre. Ami a humán erőforrásra irányuló fejlesztéseket illeti, a minisztériumon belül már elkezdődött a közös gondolkodás. Felvettük a kapcsolatot a szakállamtitkárságokkal, arra kérve mindegyiket, hogy gondolkodjon el azon, hogy a következő időszakban milyen típusú pályázatokat kíván megjelentetni. Az EMMI-hez tartozik a család- és ifjúságügy, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, a szociális terület és a társadalmi felzárkózás. Az a feladatunk, hogy összehangoljuk ezeket a célkitűzéseket, és megpróbáljuk a szakállamtitkárXVii. éVfolyam 10. szám 2018. december egészségpolitiKa PROgRAMAlKOTáS ságokkal közösen úgy koordinálni, hogy mindegyik területnek elegendő forrás jusson. Mi minden tárgyaláson arra törekszünk, hogy minél több forrást kapjon Magyarország. – milyen nagyságrendű uniós támogatásra számíthatunk a 2021-ben kezdődő ciklusban? Az Európai Bizottság májusban már megkapta a következő költségvetési tervezetet, amely a 2020 utáni időszakra vonatkozik. Annyi bizonyos, hogy a hazánkra vonatkozó teljes keret jelentős csökkenést fog elszenvedni, de lesznek olyan partnerállamok is – például Észtország és Csehország –, amelyek még rosszabbul járnak. A jelenlegi időszakban a NÉVJEgY dr. Vitályos eszter 2002-ben szerezte meg jogászi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és államtudományi Karán. 2006-2010 között leányfalu Nagyközség Polgármesteri Hivatala, polgármesteri és jegyzői hivatal vezetője volt. 2010-2012 között az Országgyűlés Hivatala, FIDESZ Képviselőcsoport Hivatala, Önkormányzati és Területfejlesztési Kabinet titkára volt. 2012-2013 között teljes kohéziós forráskeretünk 24 milliárd eurót tesz ki, ami a 2021-2027-es ciklusban várhatóan 19,5 Mrd EUR-ra fog csökkenni. A mi szempontunkból valamelyest jó hír viszont, hogy az Európai Unió várhatóan kevésbé fogja csökkenteni az Európai Szociális Alap forrásait. Ezekre a fejlesztésekre a továbbiakban is ugyanolyan nagy hangsúlyt fog helyezni, mint az elmúlt időszakban. Még az is előfordulhat, hogy az EFOP akár a győztese is lehet a következő időszaknak. Mi azon leszünk a kormányzat részéről, hogy ne csökkenjenek jelentősen a kohéziós források, másrészt minél hatékonyabban tudjuk a jövőben is elkölteni ezeket az összegeket. Boromisza Piroska főosztályvezető volt a Miniszterelnökség Parlamenti Ügyekért Felelős Helyettes államtitkársága Szakmapolitikai Főosztályán. 2013 augusztusától 2013. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogi- és gazdasági elnökhelyettese volt. 2014. január 1. – 2014. június 14. között a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. 2014. június 15. – 2018. május 17. között a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. 2018. május 22-től az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. A Semmelweis Egyetem végzett a legjobb helyen a hazai egyetemek közül a THE képzésterületi rangsorában a magyar felsőoktatási intézmények közül a világ 400 legjobb egyeteme között szerepel élettudományokban, valamint az orvos-egészségtudományi kategóriákban a semmelweis egyetem a londoni székhelyű times Higher education (tHe) 2019-es nemzetközi képzésterületi rangsorában. európai viszonylatban a legjobb 200 közé sorolták az egyetemet. A világrangsor készítői a képzésterületek vizsgálata során – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – öt terület 13 teljesítménymutatója alapján mérik az intézményeket, de a módszertant mindig az adott képzésterülethez igazítják. Az öt terület: az oktatási környezet, a kutatás, az idézettség, az ipari bevételek és a nemzetközi orientáció. A magyar egyetemek közül az orvos-egészségtudományi képzésterületi rangsorban a Semmelweis Egyetem került az élre, a 301-400. helyre, míg a Pécsi Tudományegyetemet a 401-500., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem képzéseit pedig az 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education (THE) tematikus rangsorának összeállítói. A magyar egyetemek közül az élettudományok képzésterületi rangsorában a Semmelweis mellett szintén a 301-400. helyen végzett az Eötvös loránd Tudományegyetem. Az európai egyetemek közül a 200 legjobb között szerepel a Semmelweis Egyetem. A 2019-es rangsor élén az Oxfordi Egyetem áll, de dobogós helyet szerzett a Harvard és a Cambridge is. A régióból a bécsi orvosi egyetem érte el a legjobb eredményt, képzéseit a 101-125. helyre sorolták a rangsorkészítők. Mint arról korábban beszámoltunk: a Semmelweis Egyetem a THE idén szeptemberben megjelent, összesített világrangsorában is megtartotta korábbi, 401-500. helyezését, a részeredmények nagy részében viszont javítani tudott. A listán több mint 1250 egyetem szerepelt, a bekerült hét magyar felsőoktatási intézmény közül ezen az összesített listán is Semmelweis Egyetemet sorolták a legjobb helyre. Forrás: SE ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XVii. éVfolyam 10. szám 2018. december 7