IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Falászavar: a férfiak leggyakoribb evészavara

  • Cikk címe: Falászavar: a férfiak leggyakoribb evészavara
  • Szerzők: Kele Tímea
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 72
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Míg a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra jellemző, addig a falászavar esetén a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, a páciensek 40 százaléka közülük kerül ki – mondta Dr. babusa bernadett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, addig a falászavar esetében az érintettek mintegy 40 százaléka férfi. A klinikai szakpszichológus kitért rá, jellemző, hogy a kontrollálatlan, sokszor egyedüllét során jelentkező falásrohamok után nincs kompenzáló viselkedés – pl. hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. biológiai és pszichológiai tényezők is állhatnak a háttérben, ezért a kezelés is komplex megközelítésben valósul meg.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
pORTRÉ Semmelweis Egyetem (SE) Infektológiai Tanszéki Csoportjának vezetője, 2013-tól 2017-ig munkatársa. Jelenleg a Délpesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet tudományos igazgatója, a SE III. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Tanszéki Csoportjának munkatársa. A Magyar Kemoterápiás Társaság elnöke volt 2002-2007 között, majd titkára 2007-2013 között. A Magyar Infektológiai Társaság vezetőségi tagja. 2018-tól a Magyar Mikrobiológiai Társaság tiszteletbeli tagja. Számos nemzetközi tudományos társaság tagja (European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases, Federation of European Societies of Chemotherapy and Infection). A SE graduális képzésében belgyógyászat, gyógyszertan, gyógyszerészet keretében rendszeres tart tantermi előadásokat, belgyógyászat gyakorlatot vezet 1990 óta. Infektológiai gyakorlatokat magyar és angol nyelven vezet. Az Antibiotikum terápia – Infektológia című kötelezően választható tárgyat oktatja 1996 óta, angol nyelven 2003 óta. A posztgraduális képzésben rendszeres oktatói munkát végez 1976-tól. Tagja volt az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságnak, a SE Gyógyszerterápiás Bizottságának (2014-ig), a SE Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságának (2014-ig), az Igazságügyi Szakértői Testületnek (2014-ig), tagja az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának (2014 júniusától), az MTA Antibiotikum Bizottságának. Több hazai és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőségének tagja volt. Tudományos közleményeinek száma 183 (ebből magyar nyelven 137). Megjelent (írt és szerkesztett) könyvek száma: 8. 23 könyvfejezetet írt (ebből magyar nyelven 16-ot). Munkásságáért, tudományos tevékenységéért Batthyány-Strattman László-díjban és Markusovszky Lajos-díjban részesült. Falászavar: a férfiak leggyakoribb evészavara Míg a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra jellemző, addig a falászavar esetén a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, a páciensek 40 százaléka közülük kerül ki – mondta Dr. babusa bernadett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, addig a falászavar esetében az érintettek mintegy 40 százaléka férfi. A klinikai szakpszichológus kitért rá, jellemző, hogy a kontrollálatlan, sokszor egyedüllét során jelentkező falásrohamok után nincs kompenzáló viselkedés – pl. hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. biológiai és pszichológiai tényezők is állhatnak a háttérben, ezért a kezelés is komplex megközelítésben valósul meg. A falászavart mint az evészavarok újabb formáját 1992-ben írták le, 2013-ben pedig már önálló kórképként kapott helyet a mentális betegségek rendszerében – ismertette Dr. Babusa Bernadett. Kiemelte, hogy falászavarról akkor beszélünk, ha a kontrollálatlan falásrohamok minimum 3 hónapig fennállnak, és hetente legalább egyszer jelentkeznek. Mint mondta, a falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással, hiszen az érintettek mintegy fele túlsúlyos. A táplálkozási szokások ilyenkor kaotikusabbá válnak, egyszerre jóval nagyobb mennyiségű ételt, több kalóriát fogyaszt az érintett. A klasszikus evészavarokkal összevetve elmondható, hogy falászavar esetén meghatározóbb a negatív érzelmek (harag, düh, frusztráció) jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás. Míg bulimia esetén kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport is megjelenik, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik. Életkori és nemi sajátosságok is vannak, míg az anorexia és a bulimia inkább a fiatalabbakra és a nőkre jellemző, addig a falászavar többnyire a 30-40 éves vagy annál idősebb korosztálynál figyelhető meg, és a klasszikus evészavarokkal szemben itt az érintettek mintegy 40 százaléka férfi. Összességében a népesség mintegy 1-3 százaléka lehet érintett, a testsúlycsökkentő programok résztvevői között azonban ennél jóval magasabb, 5-8 százalékos a falászavarban szenvedők aránya – emelte ki az egyetemi adjunktus. A klinikai szakpszichológus beszélt arról is, hogy társas helyzetben a falászavarban szenvedők általában ugyanannyit esznek, mint mások, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak. Ez gyakran este, éjjel fordul elő, és jellemző, hogy szégyenérzet, undor, tehetetlenség és düh érzése is megjelenik. Azoknak az elhízottaknak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően rendszertelenebbek az étkezési szokásaik, és napközben is többet nassolnak, ehhez jönnek még a falásrohamok, amelyeket kiválthat akár stressz, szorongás és depresszió is. Ilyenkor az evés révén igyekszik az érintett szabályozni a negatív emocionális állapotokat. Az evészavar általában krónikus betegség, hosszú hónapokig, évekig fennáll, és többnyire akkor kerül a páciens az ellátásba, amikor egyéb, másodlagos zavarok is jelentkeznek – ismertette Dr. Babusa Bernadett. Jellemzőek a pszichés problémák, a túlsúly miatt pedig magas vérnyomás, szívbetegség és mozgásszervi megbetegedések is előfordulhatnak. Kitért rá, hogy a falászavarban szenvedőknél nem alakul ki teltségérzet evés során, így olyan szintig képesek túlenni magukat, hogy végül kellemetlen feszültségérzés jelentkezik. SE Kele Tímea A teljes cikk letölthető: http://semmelweis.hu/hirek/2018/11/16/szimpozium-a-komplex-gyogyszerekrol-immar-harmadszor/ 72 IME – INTERDISZCIpLINÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy XVII. ÉVfOLyAM 10. SZÁM 2018. DECEMbER