IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A VII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük, 2. rész

  • Cikk címe: A VII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük, 2. rész
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 35-38
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: KONFERENCIA

Absztrakt:

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. október 17-18-án tartotta meg hetedik Országos Infekciókontroll To vább - képzését és Konferenciáját. A Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI) fővédnökségével zajló tanácskozás résztvevői áttekintették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó EMMI rendelet részleteit, és megvitatták az infekciókontroll gyakorlatának különböző aspektusait. A konferencián elhangzott előadások összegzését jelen tudósításunkban adjuk közre.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKcIóKONTROLL KONFERENCIA A VII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük, 2. rész Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. október 17-18-án tartotta meg hetedik Országos Infekciókontroll Továbbképzését és Konferenciáját. A Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI) fővédnökségével zajló tanácskozás résztvevői áttekintették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó EMMI rendelet részleteit, és megvitatták az infekciókontroll gyakorlatának különböző aspektusait. A konferencián elhangzott előadások összegzését jelen tudósításunkban adjuk közre. Az első nap összefoglalója lapunk előző számában olvasható. MÁSODIK NAP – OKTóBER 18. REZISZTENS BAKTÉRIUMOK „A mikrobiológus a rossz hírek hozója” – kezdte előadását Dr. Kristóf Katalin egyetemi docens, laboratóriumvezető (SE Laboratóriumi Medicina Intézet, Mikrobiológiai Laboratórium) –, hiszen ő értesíti a klinikust, ha rezisztens kórokozót talál a beküldött mintában. Napjainkban egyre nagyobb problémát okoznak a vancomycinre rezisztens enterococcusok (VRE) által okozott fertőzések, amelyek esetleges megelőzése és kezelése érdekében ismernünk kell a baktériumok klinikai mikrobiológiáját, terjedési módját és a multirezisztens formák evolúcióját. E kórokozók „sikerüket” alapvetően mobilis genetikai elemeken terjedő variabilitásuknak köszönhetik. Egyik alapvető tulajdonságuk a kórházi környezetben való extrém túlélési képességük és toleranciájuk. Az előadó megállapította, hogy a teljes genom szekvenálási eredmények talán közelebb visznek az enterococcusok patogenezisének megismeréséhez, a patogének és kommenzálisok elkülönítéséhez. Az előadás publikációja az IME 10. lapszámában lesz olvasható. Dr. Székely Éva osztályvezető főorvos (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Infektológia) mindehhez a klinikus szemszögéből hozzátette, hogy az enterococcusok klinikai jelentőségét az általuk okozott infekciók növekvő száma okozza. Az enterococcus infekciót mindig megelőzi a gasztrointesztinális trakIME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy tus (bőr) kolonizációja. A viszonylag ritka otthon szerzett fertőzések között szívbelhártya-gyulladás, nem komplikált húgyúti fertőzés és kevert intraabdominális infekció fordul elő. Nozokomiális körülmények között jóval gyakoribb az enterococcus, amely leginkább véráramfertőzést, húgyúti fertőzést, bőr- és lágyrész, valamint intraabdominális infekciót idéz elő. 2006-2016 között az enterococcus faecalis előfordulása duplájára, az enterococcus faecium ötszörösére nőtt Magyarországon, a vancomycin-rezisztencia aránya már 30 százalék – hívta fel a figyelmet Dr. Székely Éva. Rizikófaktort jelent a korábbi antibiotikumkezelés, a hosszas hospitalizáció, a súlyos alapbetegség, az intenzív osztályos kezelés, az invazív eszközök alkalmazása, a kolonizációs nyomás, a kontaminált felületek és a krónikus, illetve rehabilitációs osztályok, valamint a szociális otthonok rezervoárja. Az enterococcus infekció kezelésekor sokféle szempontot kell mérlegelni, és nem szabad feleslegesen antibiotikumot adni. Azt is fontos tudni, hogy az enterococcus gyakran kolonizál anélkül, hogy megbetegedést okozna. Dr. Hlavács Tünde klinikai szakgyógyszerész (Péterfy Sándor utcai Kórházrendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest) a klinikai gyógyszerészet lehetőségeit tekintette át az intézményi antibiotikum stewardship (ABS) keretrendszer kialakításában. Rámutatott, hogy az antimikrobiális rezisztencia (AMR) riasztó növekedésének fő oka az egyes antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása, túlzott használata mind a humán medicina, mind az állatorvoslás és mezőgazdaság területén. A kórházi szektorban különösen nagy problémát jelent az AMR. Kialakulásában jelentős szerepe van az antibiotikumok – elsősorban a fluorokinolonok – szelekciós nyomásának. A cél a heterogén és személyre szabott antibiotikum-használat elősegítése. Az előadó bemutatta a Péterfy Sándor utcai Kórház-rendelőintézet és Baleseti Központ napi gyakorlatában bevezetendő ABS keretrendszert, melynek középpontjában prospektív és retrospektív monitoring módszertanok párhuzamos végrehajtása áll. A programban résztvevő szakemberek – klinikusok, szakdolgozók, gyógyszerészek – napi szinten történő együttműködése biztosítja a körültekintő antibiotikum-használat bevezetését, oktatását és monitorozását. NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEK Benkó Aliz, a HARTMANN-RICO Hungária Kft. Infekciókontroll üzletágáXVII. ÉVFOLyAM 10. SZÁM 2018. DEcEMBER 35 INFEKcIóKONTROLL KONFERENCIA nak kereskedelmi igazgatója kifejtette, hogy a mindennapi betegellátásban előforduló, gyakran ismétlődő ápolási folyamatok és beavatkozások magas kockázattal bíró ellátási formák az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések szempontjából. Ilyen például a sebek ellátása, a vizeletkatéterezés, az infúziók, centrális és perifériás katéterek, kanülök alkalmazása és a varratok készítése, eltávolítása. A standardizált munkafolyamatok alkalmazása révén minimalizálható az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása, továbbá betegbiztonsági, gazdaságossági és időtakarékossági szempontból is jelentős előnyhöz juthatunk. Egy tanulmány szerint a kézhigiénés lépéseket tartalmazó Optimalizált Standard Munkafolyamatok (SOP) és a multimodális intervenció bevezetésével a kézhigiénés compliance jelentős mértékben nőtt. Az SOP-k tudatosítják, hogy mely beavatkozások hordozzák a legnagyobb betegbiztonsági kockázatot. A higiénés szempontból kritikus lépések könnyebben megjegyezhetők, ha SOP-ra építik azokat. A HARTMANN vállalat „Kézhigiéne Lépésről Lépésre” című, EFOP/VEKOP betegbiztonsági projekt keretében pályázható programja már több mint húsz intézményben elindult. Vörösné Kiss Noémi ápolási igazgatóhelyettes (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger) előadásának célja a gondolatébresztés volt: mit tehetnek az intézményvezetők és az ellátást végző dolgozók a megelőzés érdekében? A Markhot Ferenc Oktatókórház vezetősége 2018-at a nozokomiális infekciók elleni küzdelem évének hirdette meg. Ennek jegyében felszabadították a kézfertőtlenítő-keretet, hangsúlyt fektettek az oktatásra, műtői kamerarendszert alakítottak ki az anomáliák feltárására ÁEEK szakjogász bevonásával, újraszervezték a betegszállítás folyamatát, definiálták a takarítók és szakdolgozók által takarítandó felületeket, és bevezették a magas rizikójú betegek prevenciós kötszerrel történő ápolását. Az esetszintű kontrolling bevezetésével megteremtették a kórházi gyógyszerész és a klinikum közötti napi szintű kommunikáció lehetőségét, aminek következtében növekedett a terápiás biztonság. Dr. Nagy Kamilla kórházhigiénikus, népegészségtan – megelőző orvostan szakorvos (SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ), az IME Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testületének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a radiológiai ellátás során is kialakulhat nozokomiális infekció, amelyet nem csak a páciens, hanem a betegellátást nyújtó személyzet is elszenvedhet. Bemutatta, hogy melyek azok a felületek, amelyeket rendszeresen szükséges fertőtleníteni, és hogyan kell bánni a rizikópáciensekkel annak érdekében, hogy ne sérüljön sem a betegek, sem a dolgozók biztonsága. 36 IME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy Fertőzöttnek kell tekinteni mindent, amiről nem bizonyított, hogy steril – mutatott rá előadásában Nagy Antal elnök-vezérigazgató (Dispomedicor Zrt.), és hozzátette: nem minden sterilizálható, ami annak látszik. Véleménye szerint sok beteget meg lehetne menteni, ha a kórházak megfelelően gyártott, szállított és tárolt, vagyis valóban steril műtéti eszközöket használnának. Ehhez kínál megoldást a Dispomedicor vállalat, amely az ún. aszeptikus gyártás révén fenntartja az anyagok és készítmények sterilitását. Dr. Várkonyi István intézetvezető főorvos (DE Kenézy Gyula Kórház, Infektológiai Intézet) a neuroninfekciók differenciáldiagnosztikájának nehézségeit mutatta be néhány serosus meningitises eseten keresztül. A nyugat-nílusi láz 1937 óta ismert, a kórokozó RNS vírust az 1950-es években Afrikában és KözelKeleten okozott meningoencephalitises megbetegedéseket, majd átterjedt Romániára, Olaszországra és Izraelre is. 2002ben az USA minden állama érintett volt, 2010-től világszerte emelkedő esetszámot észleltek, jelenleg az előfordulások száma Közép-Európában növekszik. Magyarországon először 1969-ben történt meg a vírus izolációja, majd az 1970es években rágcsálókból, szarvasmarhából és emberekből, 2000-ben lovakból is izolálták. Az első klinikai tünetekkel járó megbetegedések 2003-ban történtek egy dél-alföldi libafarmon a madarak és gondozóik között. Debrecenben évi 4-5 eset fordul elő, ám ez év nyarán 26 nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést diagnosztizáltak – ennél több esetet csak Izraelből jelentettek –, amelyek közül kettő volt behurcolt. A klinikai kép aszeptikus meningitisnek felel meg, a megkülönböztetés intuitív alapon történik. A terápia tüneti, a betegség relatíve gyorsan gyógyul. gyöngyösiné Hoffer Szilvia tagozatvezető (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Szociális Szakmai Tagozat) a szociális intézmények kézhigiénés gyakorlatát mutatta be. Az előadó SWOT analízisen keresztül illusztrálta a kézhigiéne előnyeit és gyengeségeit, és vázolta, hogy milyen feladatok elvégzése szükséges a megfelelő kézhigiéne biztosítása érdekében. Felvetette, hogy hasznos lenne, ha minden megyében egy arra kijelölt higiénikus szakember végiglátogatná a szociális intézményeket, és ellenőrizné a kézhigiéne gyakorlatát. Dr. Lóderer Zoltán osztályvezető főorvos (Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Plasztikai Sebészet, Szombathely) esetismertetéseken keresztül mutatta be azokat a típusos helyzeteket, XVII. ÉVFOLyAM 10. SZÁM 2018. DEcEMBER INFEKcIóKONTROLL KONFERENCIA ahol a rekonstrukciós plasztikai sebész a társszakmákkal együttműködve segítséget tud nyújtani a gyulladásos folyamatok, fertőzött sebek és műtéti területek ellátásában. Ilyen típusos helyzetnek tekinthető az infektált emlőimplantátum, az axilláris hydradenitis suppurativa kezelése, a hasfali rekonstrukciók, az idegsebészeti műtétek, a lábszáron, illetve a felkaron kialakult osteomyelitis kezelése, a többszörösen kiújult, arcüregbe terjedő karcinóma műtéti kezelése. Az előadó szemléltette, hogy még az esztétikai sebészet vonatkozásában is előfordulnak néha szeptikus szövődmények az alapvetően sterilnek véleményezett és tervezett műtéti ellátás kapcsán is. Dr. Máthé András infektológus szakorvos (Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kórházhigiénés Osztály) a Staphylococcus aureus bacteriaemia jellemzőit és kimenetelét vázolta. Mint elmondta, a S. aureus az egyik leggyakoribb közösségben szerzett, illetve nozokomiális patogén. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között retrospektív módon vizsgálták a S. aureus bacteriaemia miatt kezelt betegek demográfiai és klinikai adatait, kezelését és kimenetelét. Az intézményben 2014 szeptembere óta elérhető munkanapokon az ágy melletti infektológiai konzílium, amelyet mind a kezelőorvos, mind az infektológus is kezdeményezhet a mikrobiológiai laboratórium jelzése alapján. A vizsgálatból kiderült, hogy a betegek 90,5 százalékánál igényelt infektológiai konzílium szignifikánsan növelte a kontroll hemokultúra, az echokardiográfiás vizsgálat és az adekvát kezelés arányát. A kezelőorvosok által – időben hamarabb – kért konzíliumok betegeinek szignifikánsan alacsonyabb komorbiditása és jobb prognózisa volt. Ugyanakkor a kontroll hemokultúra arányában (50 százalék), és a magas kockázatú betegek azonosításában további javulás szükséges az infektológus és mikrobiológus együttműködésével. A publikáció az IME Infekciókontroll mellékletben olvasható. Naponta 10 800 liter levegőt lélegzünk be, és időnk 90 százalékát falak közt töltjük. Kevesen tudják, hogy a beltéri levegő akár ötször annyi szennyeződést tartalmazhat, mint a szabadlevegő. Tisztítjuk a felületeket, fertőtlenítjük a kezünket, de vajon törődünk-e ugyanennyit a levegő minőségével? – vetette fel Pataki gábor kereskedelmi igazgató (Fellowes Hungary Kft.). Ismertette a beltéri levegő minőségét meghatározó faktorokat –kórokozókat, allergéneket, kellemetlen szagokat, illékony szerves vegyületeket –, amelyek jelentősen csökkenthetők a vállalat által kifejlesztett légtisztító berendezések üzemeltetésével. A technológia megoldást kínál az egészségügyi intézmények számára a specifikus légminőségi problémák kezelésére, elősegíti a betegek és a dolgozók komfortérzetének növelését és a hatékonyabb munkavégzést. Bővebb információ az IME 9. számában olvasható. IME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy ORVOSSZAKMAI ASPEKTUSOK „Az infekciókontroll mindenkié!” – című előadásában Dr. Barcs István áttekintette a magyarországi kórházak járványügyi jelentési kötelezettségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai pontprevalencia vizsgálatok rendelkezésre álló adatai alapján hazánk több nyugat-európai országnál jobban teljesít a nozokomiális fertőzések arányát illetően. Hangsúlyozta, hogy az infekciókontroll az egészségügyi ellátással összefüggésben fellépő minden fertőzés megelőzésére, felderítésére, következményeinek elhárítására és az egészség helyreállítására irányuló összes tevékenységet, és az ezeket végző szakterületek dolgozóit magába foglaló fogalom. Nem csak a kórházhigiéne számít az infekciókontroll alappillérének, hanem az infektológia, a klinikai mikrobiológia és az epidemiológia is. A 32/2018. (IX.28.) EMMI rendelet megalkotásába azonban nem vontak be sem infektológus, sem mikrobiológus szakembereket. A „centripetális” infekciókontroll legfőbb jellemzője, hogy minden eleme a beteg köré épül az érintett szakmák szoros együttműködésével. Az előadás publikációja megjelent a 2018. évi 3. számban. A felsőoktatásról és a posztgraduális képzésről szóló előadásában Dr. Prinz gyula főorvos (Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Infektológiai Osztály) számba vette, hogy mely orvosszakmák művelőinek van szükségük infektológiai ismeretekre. A belgyógyász, a gyermekgyógyász, a háziorvos, az intenzív szakorvos, a sebész, a nőgyógyász és az urológus szakorvosoknak is rendelkezniük kell ilyen irányú képzettséggel, ám az már kevésbé egyértelmű, hogy kiknek és hol kell oktatniuk az infektológiát, van-e elegendő oktató, ágy és bemutatandó beteg. Nincs iránymutatás arra nézve sem, hogy milyen ismereteket kell átadni a graduális oktatás keretében, hiszen idetartoznak a tradicionális fertőző betegségek, a klinikai mikrobiológia és a nozokiomiális fertőzések is. Jelenleg a három vidéki orvosegyetemen féléves tantárgyként oktatják az infektológiát, Budapesten felmenő rendszerben féléves tantárgy lesz. Nem tisztázott, hogy a posztgraduális oktatás keretében mely szakvizsgák megszerzéséhez szükséges infektológiai gyakorlaton részt venni, és nem egységes a négy egyetem követelményrendszere. Kérdés továbbá, hogy milyen ismeretekkel felvértezve szerezhetnek szakvizsgát a fiatal infektológusok, és a szakvizsga mire jogosítja fel őket. Dr. Ribiczey Pál osztályvezető főorvos (Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Infektológiai Osztály) az infekciókontroll továbbképzés helyi gyakorlatát mutatta be. Ennek elemei a heti XVII. ÉVFOLyAM 10. SZÁM 2018. DEcEMBER 37 INFEKcIóKONTROLL KONFERENCIA rendszeres osztályos vizitek, a tanulságok szervezett konferenciákon történő megbeszélése, a hazai és külföldi irodalmi összefoglalók eljuttatása az osztályokra, valamint az évenként szervezett, kétnapos továbbképzések az orvosok és nővérek részére. Mindennek eredményeképpen barátságos légkörben zajló, hatékony infekciókontrollt sikerült megvalósítani az intézményben. Mit és miért kell átértékelni Magyarországon a diabéteszes láb ellátásában? – tette fel a kérdést Dr. Kovács Ákos konzulens (Dél-Pesti Centrumkórház, Infektológiai szakrendelés). A diabéteszes láb betegek major amputációinak éves incidenciája hazánkban 21/100 000, ami a nyugati országok átlagának több mint háromszorosa, és évtizedek óta semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren. Az előadó a felesleges amputációk okait, valamint a szervezeti és finanszírozási problémákat tárgyaló publikációja az IME 2018. októberi számában olvasható. A klinikusok nem támaszkodnak eléggé a klasszikus laboratóriumi diagnosztikára – mutatott rá előadásában Dr. Kormányos Emília laboratóriumvezető főorvos (Bálint Analitika Kft. Orvosdiagnosztikai Laboratórium). Röviden összefoglalta a gyulladások laboratóriumi diagnosztikáját a gyakorlat számára fontos rutinvizsgálatoktól a speciális, magasabb progresszivitási szintű immunológiai laboratóriumokban történő vizsgálatokig. Rávilágított, hogy a laboratóriumi leletek értékelésekor a szervezet egészét, a beteget kell elsődlegesnek tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a klinikai és laboratóriumi munka szoros, egymást támogató együttműködése szükséges a diagnózis és a prognózis felállításában. Az előadás publikációja megjelent a 2018. évi 6. számban. VÉDEKEZÉS ÉS HÁTORSZÁg A konferencia utolsó blokkját moderáló Dr. Barcs István történelmi hasonlatokkal illusztrálta az emberi szervezetet a fertőzésekkel és más káros behatásokkal szemben megvédő első és második védelmi vonalat, azok összehangolt működését. Ebben a rendszerben fontos szerepet játszik a normál baktériumflóra, amelynek összetétele az élet folyamán alig változik, speciesei és törzsei ujjlenyomatszerű azonosító bélyeget jelentenek. Tartós, vagy időleges sérülése esetén a mikrobiomot alkotó egyedi törzsek baktériumokkal és probiotikumok pótolhatók, amelyek hosszabb-rövidebb idő elteltével távoznak a szervezetből. Ezt a gondolatmenetet fűzte tovább Dr. Sinkó János PhD főorvos (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hemato- 38 IME – INTERDISZcIPLINÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy lógiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály), aki az antibiotikumok mikrobiomot áthangoló képességére hívta fel a figyelmet. Az antibiotikumszedés miatt módosult mikrobiom megváltoztatja a szervezet immunválaszát, bélbetegségekre, metabolikus zavarokra hajlamosít. A mikrobiom fejlődő szervezetben bekövetkező változásai pedig olyan távoli következményekkel járhatnak, amelyekre nem is gondolnánk. Ha azonban megismerjük a mikrobiom összetevőinek funkcióit, finomhangolással a javunkra fordíthatjuk azokat. A kérdéskörrel kapcsolatos ismeretek sosem látott veszélyekre figyelmeztetnek, de elképesztő lehetőségek ígéretét is hordozzák. Dr. Naár Zoltán tudományos főmunkatárs, osztályvezető (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, NAIK) a bélmikrobiom egészségmegőrzésben játszott szerepének feltárásáról, a kedvező élettani hatású probiotikus baktériumok szaporodását serkentő prebiotikumok jelentőségéről osztotta meg gondolatait. A prebiotikumok vízoldékony, nem emészthető rostanyagok, amelyek ellenállnak az emberi emésztő enzimeknek. Jótékony hatásuk áttekintését követően az előadó elmondta, hogy a NAIK Élelmiszertudományi Kutatóintézet munkatársai olyan in vitro emésztési modellen dolgoznak, amelynek alkalmazásával ízletes, egészségvédő hatású, funkcionális élelmiszerek fejleszthetők ki. Az antibiotikumhasználat következtében létrejövő bélflóra-pusztulás fő rizikófaktorként játszik szerepet a Clostridium difficile okozta nozokomiális fertőzésekben – mutatott rá Dr. Fried Katalin osztályvezető főorvos (DélPesti Centrumkórház, Infektológiai Osztály). A probiotikumok alkalmazása ebben a kórképben evidensnek tűnik, hiszen éppen a betegség kialakulásának helyén, a vastagbélben fejtik ki hatásukat. Kérdés azonban, hogy elegendő adat és vizsgálati eredmény áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy ezek alkalmazása javasolható legyen a betegeknek. A válasz nem egyértelmű, de az biztos, hogy – hasonlóan bármilyen más gyógyszeres kezeléshez – egy adott kórképre, az abban a tünetcsoportban kipróbált, vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú probiotikum a választandó, nem pedig az általánosságban javasolt probiotikumhasználat. A C. difficile colitis gyakori recidívájának megelőzésére, és bizonyos helyzetekben a gyógyszeres kezelés mellett nem javuló tünetek enyhítésére a széklet-transzplantáció elfogadott, és 90 százalék feletti hatékonysággal bíró, széles körben elterjedt, de jelenleg még szabályozatlan eljárás. Boromisza Piroska XVII. ÉVFOLyAM 10. SZÁM 2018. DEcEMBER