IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

XVIII. IME Szolgáltatásmenedzsment Konferencia Összefoglaló

  • Cikk címe: XVIII. IME Szolgáltatásmenedzsment Konferencia Összefoglaló
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 39-45
  • Terjedelem: 7
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. november 8-án tartotta meg XVIII. Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáját Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI) fővédnökségével. A rendezvény résztvevői első kézből informálódhattak a tervezett fővárosi fejlesztések részleteiről és az elmúlt időszakban megvalósult uniós projektekről, valamint tájékozódhattak az orvos-szakmai és háttérszolgáltatások szervezésének aktuális kérdéseiről.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT XVIII. IME Szolgáltatásmenedzsment Konferencia Összefoglaló Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2018. november 8-án tartotta meg XVIII. Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáját Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI) fővédnökségével. A rendezvény résztvevői első kézből informálódhattak a tervezett fővárosi fejlesztések részleteiről és az elmúlt időszakban megvalósult uniós projektekről, valamint tájékozódhattak az orvos-szakmai és háttérszolgáltatások szervezésének aktuális kérdéseiről. FEJLESZTÉSI KÖRNYEZET Tamás Éva, az IME lapigazgatója beköszöntőjében rámutatott, hogy az IME konferenciasorozatnak immár tizennyolcadik éve fontos állomása a Szolgáltatásmenedzsment Konferencia, amely arra hivatott, hogy tájékoztassa a hallgatóságot az egészségügyi szolgáltatások aktualitásairól. A nívós előadásokon túlmenően a legégetőbb kérdések megtárgyalását kerekasztal beszélgetések formájában biztosítják a konferencia szervezői, így az idei rendezvényen az infekciókontrollhoz kapcsolódóan az egészségügyi intézmények takarítását, valamint az Egészséges Budapest Program (EBP) aktuális helyzetét vitathatták meg az érintett szereplők. A plenáris ülést Dr. Pásztélyi Zsolt, az IME tudományos folyóirat felelős szerkesztője nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a kórházak működtetését fenntartható, gazdaságilag védhető módon kell megszervezni. Egy rosszul működtetett kórház három-négyévi működési költsége ugyanis felemésztheti akár egy új intézmény megépítésének a költségeit is. Tamás Éva, Dr. Pásztélyi Zsolt Mikor, hogyan és milyen forrásokból tud felzárkózni a főváros a megújult vidéki intézményekhez? Erre a kérdésre adott IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY választ előadásában Dr. Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Megjegyezte: a vidék közel 500 milliárdos fejlesztési csomagjához képest a közép-magyarországi régió elmaradottsága már-már riasztó volt az elmúlt uniós ciklusban. A következő ciklus is a vidéknek kedvez, amelynek vonatkozásában a Modern Városok Programmal és egyéb, nem uniós forrásokkal kiegészülve újabb, közel 200 milliárd forintnyi nettó értékű fejlesztési kiírás történt meg. Mindehhez kell illeszteni a magyar populáció 40 százalékát – részben (16 százaléknyi mértékben) a legmagasabb progresszivitási szinten – ellátó közép-magyarországi egészségügyi intézmények fejlesztéseit. Mint ismert, a főváros és vonzáskörzete népegészségügyi ellátásának átalakítására szolgáló koncepcióval összhangban három budapesti centrum létrehozásáról döntött a kormány, majd a járóbeteg szakrendelők EBP-be történt beemelésével komplex szakellátás-fejlesztési folyamat indult meg. Az EBP megvalósítása a Semmelweis Terv alapján történik, amely már 2011-ben feladatul tűzte ki a budapesti sürgősségi centrumok létrehozását. Az egészségügyi térségeket a 1208/2011. számú kormányhatározat szabályozza, ám a közlekedési lehetőségekhez alkalmazkodó lakosság gyakran ezektől eltérő betegutakat követ. Számos geográfiai adottság befolyásolja például a közép-budai tervezés folyamatát, amelynek a harminc percen belüli sürgősségi hozzáférés kérdését úgy kell hosszú távon megválaszolnia, hogy a környék közlekedés-fejlesztése is megoldódjon. Rátérve a szakmai kérdésekre, a miniszteri biztos elmondta: a megvalósuló centrumok nagyságrendje nem tér el a vidéki centrumokétól, beleértve a három egyetemet és a nagy kórházakat. A fővárosi centrumoknak mind a felnőtt, mind a gyermek ellátás tekintetében komplex ellátást kell nyújtaniuk a társkórházakkal történő együttműködésben. A folyamat kereteit már 2017 nyarán kijelölte a kormány, amióta összesen 15 idevonatkozó kormányrendelet született. Aktuális feladat a három centrumról és a társkórházakról szóló kiviteli tervek benyújtása annak érdekében, hogy a végleges beruházási döntések megszülethessenek. 54 helyszín szerepel a jelenleg érvényes kormányrendeletben, amelynek utolsó módosításában, az EBP-be beemelt szakrendelőkkel kiegészülve immár 67 helyszín lesz feltüntetve. Ezzel kapcsolatban kiemelt gyorsasággal kell intézni a hatósági engedélyeztetéseket, az érintett kerületekben végre kell hajtani a fővárosi, illetve kerületi szabályozások módosítását, több helyszínen beépítési tanulmány készítésére is szükség van. A bírálati szakaszok lezárulását követően, remélhetőleg deXVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER 39 MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT cember elején eredményhirdetésre kerülhet sor a nyertes tervezőirodák megnevezésével. Az összes többi társkórház esetében – leszámítva a kiviteli munkáknál tartó egyházi kórházakat – meg kell jelentetni a tervezési közbeszerzést. nagy várakozás övezi az ún. smart infrastruktúra megtervezésére kiírt pályázatot. Foglalkozni kell a beszerzésekkel, az amortizáció gyors pótlásával is. A Magyar honvédség Egészségügyi Központ fenntartója saját közbeszerzési rendszere keretében 3,7 milliárd forint értékű orvostechnológiai IT keretre hirdetett eredményt, a szerződéskötések folyamatban vannak. Az EBP keretében 17 nagy értékű képalkotó eszköz elhúzódó eljárása zárulhat le, a szerződéskötés várhatóan ez év végén elindul. Ennek köszönhetően közel 10 százalékkal fog megemelkedni a magas minőségű képalkotó diagnosztika volumene. Tenderkiírás előtt áll egy több ezer eszközt – az endoszkópos tornyoktól a műtőeszközökig – tartalmazó orvostechnológiai csomag is. A viszonylag gyorsan lezajlott IT fejlesztésnek köszönhetően a közép-magyarországi igények közel egyharmada teljesült, a megmaradt keret terhére pedig újabb 6.500 darab komputer, illetve szerver cseréjének, továbbá 1.413 nyomtató beszerzésének engedélyeztetése zárul le. Mindeközben, az EBP-vel szinkronban a Semmelweis Egyetemen is javában zajlanak a fejlesztés előkészületei, amelynek révén 4 milliárd forintos forrás keretében tervezheti meg az egyetem a Városmajor utcai telephely, illetve a sok problémával küszködő Mária utcai, illetve Üllői úti tömbök felújításait. Idekapcsolódik a Szent János Kórház átalakításának a kérdése, a közép-budai katlanban élő kétszázezer fős lakosság számára jó minőségű városi kórház jövőképének kialakítása. dr. Cserháti Péter szerint mindenképpen érdemes kihasználni a Kútvölgyi torony és a Szent János Kórház közelségéből származó előnyöket. Kiemelte, hogy a közlekedésfejlesztést nem csak hosszú távon kell itt átgondolni, hiszen amíg a körgyűrű nem készül el, addig a budai katlan lakossága nem tud mobilizálódni. Csak a közlekedési nehézségek enyhítését követően lehet logisztikai váltással új centrumtelepről gondolkodni. A járóbeteg szakrendelők fejlesztéséről szólva az előadó elmondta: immár 32 szakrendelő – az állami Egészségügyi Ellátó Központ (áEEK) által működtetett 10 és további 22 önkormányzati szakrendelő – fenntartóival születtek együttműködési megállapodások. Jelenleg a 2017-es beszerzések lezárása zajlik, a forráselosztás megtörtént. Az áEEK szakrendelők esetében közel félmilliárd forint értékű technológia központi beszerzése van folyamatban, az önkormányzatok pedig maguk végzik a beszerzéseket. Az EBP keretében mindeddig összesen 205,1 milliárd forint mozdult meg a középmagyarországi térségben. Az előadást követő diszkusszió során elhangzott kérdésre válaszolva dr. Cserháti Péter kifejtette, van mód arra, hogy az intézményi fejlesztések háttérszemélyzetének biztosítása érdekében az EBP keretén belül hR program induljon. Szem előtt kell tartani azonban azt a célt, hogy az EBP ne okozzon törést a humán erőforrás tömegek mozgatásában, azaz a programot nem lehet a vidéki térségek rovására megvalósítani. 40 IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY A folyamatban lévő uniós fejlesztésekről Srágli Attila projektirányítási igazgató (áEEK) tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Mint elmondta, az áEEK jelenleg 133,4 milliárd forintot fordít különböző egészségügyi projektekre, amelyek közül 91,5 milliárd forint jut kiemelt fejlesztésekre. A gyermek sürgősségi és baleseti ellátás fejlesztésére 14 milliárd forint, a teljes pszichiátriai ellátórendszer megújítására 15 milliárd forint, az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésére 8 milliárd forint jut. A korszerű és egységes ápolási eszközpark kialakítására, valamint az ehhez kapcsolódó képzésekre 8 milliárd forintot fordítanak. A diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat fejlesztése 9,8 milliárd forintból, a skill laborok fejlesztése 8 milliárd forintból valósulhat meg. Az egészségügyi ápolói szakképzési és ösztöndíjas programok 6,2 milliárd forint, a nővérszállók fejlesztésére 8,5 milliárd forint, a szakmai módszertani fejlesztésekre alapellátás és egészségfejlesztés témakörben 11,43 milliárd forint áll rendelkezésre. Az elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztés kerete 22,86 milliárd forint, melynek révén sor kerülhet a fekvőbeteg ellátást kiváltó, illetve lerövidítő szolgáltatások létrejöttének támogatása központi távkonzultációs és távgyógyászati keretrendszer kialakításával. A pénzügyi irányítási és közigazgatási funkciók megújítása 3,4 milliárd forintból valósulhat meg. 18,2 milliárd forint jut továbbá 7 budapesti és 6 vidéki kórházban decentralizált, környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására. Mindezen felül az intézmények egyedileg is pályázhatnak fejlesztésekre összesen 59,9 milliárd forint erejéig. E keret terhére közel nulla energiaigényű épületek létesítése, az Országos Onkológiai Intézet energetikai korszerűsítése, az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztése, a humán erőforrás bővítése, pályázatos épületenergetikai fejlesztések, fotovoltaikus rendszerek kialakítása, orvostechnikai infrastruktúrafejlesztés, a betegbiztonság növelését célzó infrastruktúrafejlesztés, és a járóbeteg szakellátó szolgáltatások fejlesztése történhet meg. A kiemelt projekteket részletesen ismertető előadást követően Dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár vázolta az EFOP fő beavatkozási irányait és prioritási tengelyeit. Vele készült interjúnk jelen lapszámunk hasábjain olvasható. oRVoSSZAKMAI SZoLgáLTATáSoK SZERVEZÉSE Az európai és amerikai radiológus társaságok kezdeményezésére 2012. óta november 8. a Radiológia nemzetközi napja. Ennek szellemében tartotta meg a radiológiáról és a minőségbiztosításról szóló előadását Dr. bágyi Péter osztályvezető főorvos, integrációért felelős operatív igazgató (debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, XVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT Központi Radiológiai diagnosztika). Mint elmondta, a radiológiában egyre hangsúlyosabb szerephez jut a szakmai minőségbiztosítás, a radiológiai lelet minőségének értéke, ami az Európai Radiológus Társaság (ESR) állásfoglalásában is visszatükröződik. A minőségbiztosítási programnak arról kell szólnia, hogy minimalizáljuk a résztvevők kockázatát, maximalizáljuk a diagnosztikai információt, és monitorozzuk a készülékek és a vizsgálati protokollok teljesítését. Mindennek alapja az EURATOM direktíva és a 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészségének védelmének szabályairól. A dózisoptimalizáció igen összetett folyamat, melynek során közölni kell a pácienssel az őt érő sugárdózist, írásos protokollnak és beutalási útmutatónak kell rendelkezésre állnia, diagnosztikai irányadó szinteket kell produkálni, átvételi és állapotvizsgálatokat kell végezni. A lelet szakmai minőségbiztosításához többféle módszer áll rendelkezésre, de bármelyiket is választjuk, az esetmegbeszélések nem maradhatnak el. A peer-review értékelések az Országos Teleradiológiai Rendszer szempontrendszere alapján történnek. dr. Bágyi Péter kitért a munkafolyamatok optimalizálásával kapcsolatos feladatokra is. Optimális munkakörnyezetet kell teremteni, követni kell a betegutakat, biztosítani kell a betegadatok korrekt elérhetőségét, vizsgálati protokollokat kell kialakítani, folyamatosan biztosítani kell a logisztikai, szakmai anyagokat és az IT hátteret. A szakmai minőségbiztosítás jelentőségéről szólva az előadó utalt arra, hogy a „piaci igények” szerint menedzselt radiológiai gyakorlatban gyakran háttérbe szorulnak a szakmai szempontok, folyamatos a radiológus elvándorlás, a szakemberek létszáma és korfája nem kielégítő. Kifejezte abbéli reményét, hogy a teleradiológia és a minőségbiztosítás bevezetése központi irányítással fog megtörténni. A Szakmai Kollégium által standardizált protokollokat a helyi viszonyoknak megfelelően szükséges optimalizálni, és nem szabad megfeledkezni a betegkommunikációról sem. Dr. Peták István vezérigazgató (Oncompass Medicine zrt.), a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos szaktanácsadója bemutatta, hogy milyen módon támogatja a személyre szabott diagnosztikai és terápiás döntéseket a „Real Time Oncology Treatment Calculator” elnevezésű orvosi szoftver a precíziós onkológiában. Mint elmondta, a genomika elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően megismertük a daganatok kialakulásának molekuláris mechanizmusát és okait. Tudjuk, hogy a rák részben öröklődő, részben szerzett genetikai betegség, és már ismerjük a daganatok kialakulásáért felelős géneket is. Ebből következően már nem csak a génhibák által előidézett proliferációra ható gyógyszereket IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY tudjuk adni tüneti terápiaként a betegeknek, hanem olyan gyógyszereket is alkalmazhatunk, amelyek a kiváltó okokra hatnak. Míg korábban az onkológia területén egy évtized alatt 5-10 új gyógyszer került forgalomba, addig az elmúlt öt évben 63 féle szert törzskönyveztek, 2017-ben pedig 14 félét. Jól illusztrálja a fejlődést, hogy tizenöt évvel ezelőtt a tüdődaganatos betegek mindössze 5-10 százaléka kaphatott célzott terápiát, ma viszont a nem kissejtes tüdőrákos betegek felének tudunk célzott vagy immunterápiát javasolni. A terápia helyes megválasztásához nem elég tudni, hogy melyik gén okozta a beteg daganatát, hanem ismerni kell a mutáció fajtáját is, mivel az egyes mutációk más-más módon reagálnak a gyógyszerekre. Az idei év legnagyobb szenzációja volt, hogy az orvosi nobel-díjat olyan kutatók kapták, akik feltárták azt a mechanizmust, amelynek révén a daganatok képesek kivédeni az immunrendszer támadásait. A daganatok 4 százalékában olyan mennyiségű mutáció van jelen, amit mindenképpen felismer az immunrendszer – ezekben az esetekben hatásos az immunterápia. Ez a kezelési modalitás minden olyan betegnél hatásos lehet, aki olyan génhibát hordoz kellő mennyiségben, amit az immunrendszer antigénként felismerhet. Ma az onkológusoknak azt kell eldönteniük, hogy kevés génhibára célzott gyógyszert adjanak, vagy sok génhibára immunterápiát. A megfelelő betegeknél alkalmazott célzott terápiák már a klinikai vizsgálati szakaszban hatékonyabbak, mint a kemoterápiák. A nem megfelelően beválasztott betegek esetében azonban a célzott terápia hatékonysága rossz, még a kemoterápia hatásfokánál is gyengébb. A precíziós onkológia lényege éppen az, hogy a beteghez keressük a megfelelő terápiát, és nem a gyógyszerhez keressük meg a betegeket. Ehhez orvosi szoftverekre van szükség, amelyek segítségével eldönthető, hogy az adott beteg molekuláris profilja alapján melyik a leghatékonyabb kezelés. Ennek alapját a molekuláris diagnosztika fejlődése, az újgenerációs szekvenálógépek megjelenése teremtette meg. Jelenlegi tudásunk szerint körülbelül 600 gén felel a daganatok kialakulásáért, és mindeddig 4,5 millió mutációt sikerült beazonosítani. A „Real Time Oncology Treatment Calculator” az Európai Unióban regisztrált orvosi szoftver, amely több mint ezer hatóanyag közül képes kiválasztani a legmegfelelőbbet a beteg számára, 1.800 gén molekuláris vizsgálata alapján, 400 daganattípusban, több mint 22 ezer orvosi szabály alapján. A szoftver nem csak a leghatékonyabb kezelési lehetőségeket segít megtalálni a betegek számára, hanem a megfelelő célzott klinikai vizsgálatot is. Az onkogenomika témájánál maradva Prof. Dr. Vályi-Nagy István főigazgató (dél-pesti Centrumkórház – Országos hematológiai és Infektológiai Intézet) előadása bevezetőjében az Amerikai Onkológus Társaság (American Society of Clinical Oncology, ASCO) idei kongresszusának fő üzenetét idézte: „Mindenki számára legyen elérhető a precíziós onkológia!” Mint elmondta, az egyénre szabott XVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER 41 MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT terápiák korában olyan regiszterekre van szükség, amelyeken keresztül minden beteg klinikai és genomikus adatai elérhetők. Ezt célozza meg a nemzeti onkogenomikai és személyre szabott onkoterápiás program elindítása a kapcsolódó technológiák integrált fejlesztésével. Az nVKP-1612016-0005 programot a dél-pesti Centrumkórház – Országos hematológiai és Infektológiai Intézet vezeti, továbbá konzorciumi tagként közreműködik benne az Országos Onkológiai Intézet, az Oncompass Medicine Kft. és a 4iG nyrt. Az előadó részletesen bemutatta azt a döntéstámogató rendszert, amelynek kiépítésére vállalkoztak. A rendszer középpontjában Fázis IV szintű klinikai vizsgálatnak megfelelő módon történik a betegek észlelése. A kifejlesztett számítástechnikai programban elektronikus CRF szintjén dokumentálják a betegeket. A fejlesztés révén megvalósítható az onkohematológiai betegek egységes diagnosztikája és kezelése, biztosítható az országos szintű esélyegyenlőség. Az egyéb betegségcsoportokra is kifejleszthető innovatív regiszterek valós kitörési lehetőséget jelenthetnek a magyar egészségipar számára is – hangsúlyozta előadása zárszavában dr. Vályi-nagy István professzor. Laborszolgáltatásokról és telepatológiáról szóló előadásában Dr. Lippai Norbert általános főigazgató-helyettes (áEEK általános Főigazgatóság) a diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat infrastrukturális feltételeinek javítását célzó, 9,8 milliárd forint keretösszegű EFOP-2.2.0-16-2016-00007 projektet mutatta be. A 2017 februárjában elindított és várhatóan 2019 közepén befejeződő program keretében diagnosztikai fejlesztéseket hajtanak végre kiemelt egészségügyi intézményekben. A patológiai és orvosi laboratóriumok korszerűsítése során összesen 340 darab patológiai berendezést szállítottak 37 helyszínre. A patológiai munkafolyamatok támogatása és fejlesztése érdekében összesen 686 darab informatikai eszközt – tabletet, vonalkód nyomtatót és olvasót – szállítottak le, továbbá folyamatban van 90 darab Uhd monitor kórházak részére történő átadása. A fejlesztés célja az egységes Patológiai Informatikai Rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a patológiai minták és leletek, fogyóeszközök, munkafolyamatok, digitális mikroszkópos technikák elektronikus nyilvántartását, illetve alkalmazását. A patológiai osztályok építészeti felújítása 43 helyszínre terjed ki, a szükséges tervdokumentáció mindenhol elkészült. A felújítás Csornán és Balatonfüreden már befejeződött, folyamatban van hét városi kórházban, és év végéig várhatóan a többi helyszínen is megkezdődnek a munkálatok. Az infrastrukturális fejlesztések keretében felújítják a bonctermeket és a kegyeleti helyiségeket is. Mindemellett egységes módszertan kialakítására kerül sor, és az orvosi laboratóriumi vizsgálatok helyesebb használatát elősegítendő, egy hiánypótló továbbképzés-sorozat is elindul 2019 első felében. 42 IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY Dr. Richter Katalin intézetvezető főgyógyszerész (Szent Borbála Kórház, Intézeti Gyógyszertár) a Unit dose rendszer tatabányai kórházban történő bevezetéséről számolt be. Bemutatta a rendszer betegbiztonságra gyakorolt hatását, valamint az implementáció intézményi gazdálkodásban tapasztalható következményeit. Minderről további részletek az előadó lapunkban közreadott publikációjában olvashatók. TAKARÍTáS VITAFÓRUM Külső, vagy saját személyzet végezze a kórházak takarítását? – e kérdést járta körbe az IME XVIII. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia vitafóruma. A beszélgetést moderáló Dr. Dózsa Csaba egyetemi docens (Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar), az IME Szerkesztőbizottságának tagja bevezető kérdése arra irányult, hogy létezik-e a kórházi takarításra vonatkozó szakmai irányelv. Dr. Nagy Kamilla kórházhigiénikus főorvos (Szegedi Tudományegyetem, SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ) elmondta, hogy az egyetlen rendelkezésre álló útmutató az a 2012-ben kiadott, illetve megújított módszertani levél, amely az időközben – főleg a fertőtlenítőszerek terén – bekövetkezett változások miatt aktualizálásra szorul. Szintén ezt az irányelvet veszik alapul a Szigetvári Kórházban, ahol – mint arról Dr. berecz János főigazgató beszámolt – a helyi specialitások figyelembe vételével, igazgatói utasításban, osztályonkénti bontásban határozzák meg a takarító, illetve az ápoló személyzet feladatkörét. Vörösmarty Attila (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, titkár) mindehhez hozzátette, hogy elsősorban abból keletkezhetnek problémák, ha nincs tisztázva, kinek mi a feladata. Véleménye szerint jobban ellenőrizhető a takarítás, ha azt az intézmény saját személyzettel végezteti. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a kórházi fertő- Dr. Dózsa Csaba, Dr. Berecz János, Molnár Tibor, Vörösmarty Attila, Dr. Nagy Kamilla XVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT zések kapcsán senki nem vizsgálja, hogy kialakulásuk összefüggésbe hozható-e az elégtelen, hiányos takarítással. Molnár Tibor operatív vezető (Profi-Komfort Kft.) szolgáltatói oldalról leszögezte, hogy vállalata, amely az elsők között kezdett kórházi takarítással foglalkozni Magyarországon, a mindenkor hatályos előírások szerint végzi feladatát. Tevékenységük alapja az ún. „sárga könyv”, azaz a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ dezinfekciós Osztályának kiadványa („Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő ellátások”). húszévnyi szakmai tapasztalata alapján egyetértett dr. nagy Kamilla főorvossal abban, hogy időszerű lenne az ajánlás frissítése. hozzátette: akár külső szolgáltató, akár saját állomány közreműködésével történik a takarítás, ugyannak a feltételrendszernek kell megfelelni. S mivel a takarítás nem szakképzettséghez kötött szakma, illetve az OKJ képzések nem foglalják magukban az egészségügyi intézmények speciális szükségleteit lefedő ismeretanyagot, cége sok időt és energiát fordít a dolgozók oktatására. Ehhez kapcsolódóan dózsa Csaba rákérdezett a takarító cégekre vonatkozó elvárások, minősítési követelmények meglétére. Molnár Tibor kifejtette véleményét, miszerint az ISO tanúsítvány – amivel szinte minden vállalat rendelkezik – megléte önmagában nem elégséges, mivel nem fémjelzi, hogy a takarító cégek valójában mennyire értenek a szakmájukhoz. dr. Berecz János szerint az ajánlatkérők, főleg a nagy egészségügyi intézmények számára nem könnyű meghatározni, hogy milyen műszaki tartalmat követeljenek meg a takarító vállalkozóktól. ha nem sikerül részletekbe menően lefektetni a pontos adatokat, vagyis azt, hogy hol milyen típusú takarítást várnak el, illetve melyek a kritikus felületek, akkor a vállalkozó nem szeg szerződést, ha nem felel meg a szakmaiságnak. Valóban minden apró részletre oda kell figyelni a tender kiírásakor – reagált az elmondottakra dr. nagy Kamilla – , amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy saját intézményében egy évig tartott a 101 ezer négyzetméternyi terület takarítására vonatkozó tender előkészítése. Vörösmarty Attila megjegyezte: a tenderkiírásban annak is szerepelnie kell, hogy az intézményben folyamatos munkarendben, azaz a nap 24 órájában zajlik a betegellátás, amelynek során bármikor bármilyen nem várt esemény történhet, és szükség lehet köztes takarításra is. Molnár Tibor hozzátette, hogy előre le kell egyeztetni az elvégzendő részfeladatok gyakoriságát és optimális időpontját. A Szigetvári Kórházban kialakult gyakorlat szerint – fűzte tovább a gondolatmenetet dr. Berecz János – a saját állományú, központi takarítószolgálat vezetője, illetve távollétében az ügyeletes takarító folyamatosan elérhető, így öt percen belül intézkedik, ha köztes takarításra van szükség. Arról, hogy miért saját dolgozókkal végeztetik az intézményben a takarítást, úgy nyilatkozott, hogy elsősorban anyagi megfontolásból döntöttek így. Mivel a takarítás költségének 70-90 százalékát a humán erőforrás bérezése teszi ki, a minimálbért alapul véve, GInOP pályázati forrásokkal megtámogatva a kórház számára előnyös financiális feltételekkel oldják meg a takarítást. A kórházi takarításhoz szükséges ismeretanyag a hivatkozott sárga könyvben harminc oldalt tesz ki, IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY ami egyhetes próbaidő alatt betanítható. Molnár Tibor a bérezés kérdésével kapcsolatban kifejtette, hogy hiába emelkedik évről évre a minimálbér, ezen a bérszinten egyre nehezebb a dolgozói állományt olyan munkavállalókkal feltölteni, akik képesek megfelelni a kórházak elvárásainak. dr. nagy Kamilla szerint szükséges lenne, hogy egy független szervezet akkreditálja a takarító cégeket, és évente felülvizsgálja, hogy a szolgáltatók megfelelnek-e a szakmai elvárásoknak. Ugyanezt az értékelést a kórházak saját állományú takarítószemélyzetére vonatkozóan is el kellene végezni. Tamás Éva, az IME lapigazgatója személyes kórházi tapasztalatai alapján egyetértett azzal, hogy az ellenőrzésre kell helyezni a hangsúlyt és le kell osztani a kompetenciákat. dr. Berecz János elmondta, hogy az általa irányított kórház 35 takarító alkalmazottjának munkáját egy OKJ képzettséggel rendelkező vezető ellenőrzi, akinek az ápolási igazgató a felettese. Vörösmarty Attila szerint elsősorban a takarításvezető személyén múlik, hogy a visszaellenőrzés milyen szinten történik meg. ha a kijelölt vezető megfelelő módon ellenőrzi a területek tisztaságát és hatékonyan kommunikál a beosztott takarítókkal, akkor tiszta lesz a kórház. HR SZoLgáLTATáS SZERVEZÉSE Dr. balogh Zoltán elnök (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, MESzK) előadásában beszámolt arról a felmérésről, amelyet a MESzK az ápolói és szakdolgozói létszámok jelenlegi helyzetéről végzett. Az anonim kérdőívet, amelyet 103 ápolási igazgatónak juttattak el, 52 fő küldte vissza kitöltve. A válaszokból kiderült, hogy az egészségügyi szakdolgozók 90 százaléka közalkalmazotti jogviszonyban áll kórházában. Az intézmények szakdolgozói ellátottsága csak a válaszadók 50 százaléka szerint megfelelő. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az ellátás valamennyi területén szakdolgozói létszámhiány tapasztalható. A szakdolgozói létszámhelyzet alakulásának tendenciáit a válaszadók 71 százaléka monitorozza saját intézményében. A kérdőívet kitöltők szerint a szakdolgozói létszámhelyzet öt éven belül kritikussá válhat, aminek legfőbb oka, hogy a nyugdíjba vonulók száma magasabb, mint a pályakezdőké. A kieső dolgozók visszapótlására a válaszadó intézmények egyharmadában történik rendkívüli túlmunka elrendelés. Az ápolók körében lejelentett többletóra a felmérésben résztvevő kórházak több mint egytizedében meghaladja a 72 órát. A többletórák ellentételezése az esetek túlnyomó többségében pénzmegváltással történik, és jóval kisebb arányban szabadnappal. A válaszadók 88,5 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a szakdolgozói létszámhelyzet megoldásának lehetséges módja a „bérnővérek”, azaz közreműködő partnercég által biztosított munkaerő alkalmazása. A kiszervezett ápolás hátrányai között a válaszadók a lojalitás hiányát, az egymást segítő teamek kialakulásának nehezítettségét és a szakmai munka minőségének romlását említették. VeszéXVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER 43 MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT lyének tartják továbbá, hogy sérülhet a betegbiztonság, bérfeszültségek keletkezhetnek, és tisztázatlanok a felelősségi viszonyok. A kiszervezett ápolás tehát szükségmegoldás – vonta le a következtetést az előadó –, amely a hR hiányt csak átmenetileg enyhítheti, és jobbára a saját dolgozók szükség szerinti helyettesítésére alkalmas. Mindezt jól illusztrálja, hogy a válaszadók 73,1 százaléka nem alkalmaz bérnővéreket az általa vezetett intézményben. A létszámhiány orvoslására a legtöbben a kiemelt bért, a toborzást, a tanulószerződéses hallgatók megnyerését, az ösztöndíjprogramot, a szakképzés erősítését, a jutalmazási rendszer bevezetését és a nyugdíjas munkaerő visszafoglalkoztatását nevezték meg. A felmérés eredményeinek ismertetését követően dr. Balogh zoltán elmondta, hogy az év szeptemberében a MESzK kampányt indított, melynek során az ápolói hivatás szépségeit különböző szemszögekből bemutató kampányfilmeket kíván eljuttatni a pályaválasztás előtt álló fiatalok részére. Vörösmarty Attila, a MESzK titkára az „intelligens kórház”, más néven SMART kórház előnyeit mutatta be. Az intelligens kórház olyan intézmény, amely az összekapcsolt eszközök Információs Kommunikációs Technológiák folyamataira támaszkodik, a meglévő betegellátási eljárások javítása és új képességek bevezetése révén. Mindez magasabb színvonalú egészségügyi ellátást, minőségi szolgáltatásokat tesz lehetővé, ugrásszerűen növeli a betegek elégedettségét. Csökkennek a gyógyítási, fenntartási és üzemeltetési költségek, elégedettebbekké válnak a munkavállalók, hatékonyabb lesz az eszközök felhasználása, és biztonságos az adatkezelés. Mindez egyelőre álom még – fogalmazott az előadó –, de a nem is olyan távoli jövőben valósággá válik. EbP KEREKASZTAL Az Egészséges Budapest Programról szóló kerekasztal beszélgetésen dr. Cserháti Péter leszögezte, hogy a Szent János Kórház a budai térség súlyponti szerepet játszó intézménye, amelynek személyzete a jelenlegi mostoha körülmények között is derekasan helytáll. A Szent János Kórház a korábbiakban és most is a fővárosi betegellátás markáns szereplője, és amint rendeződik a környék közlekedése a körgyűrű létrejöttével, a centrumszerep is értelmezhetővé válik. A Szent János Kórház fejlesztési terve magában foglalja a Kútvölgyi tömb csatlakoztatását is, de vajon mit szól ehhez a Semmelweis Egyetem? – tette fel a kérdést a beszélgetést moderáló dr. Pásztélyi zsolt. Dr. Hankó balázs stratégiai és fejlesztési rektor-helyettes (SE) kifejtette, hogy a konferencián elhangzott előadások többsége olyan fejlesztésekről szólt, amelyekhez erőteljes humán erőforrás stratégiának kell kapcsolódnia. Ennek kulcsa a Semmelweis Egyetem, ahol a magyar orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi szakdolgozók egyharmadának képzése zajlik. A magas színvonalú képzéshez és a minőségi betegellátáshoz megfelelő körülményeket kell biztosítani, ami az egyetemi klinikák – beleértve a Kútvölgyi tömböt – fejlesztésével valósulhat meg. A Szent János Kórház fejlesztési koncepciója és az 44 IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY Dr. Cserháti Péter, Dr. Vályi-Nagy István, Dr. Jákó Kinga, Dr. Hankó Balázs, Dr. Mayer Ákos egyetem elképzelései tehát nem kizárják, hanem szinergiában erősítik egymást. Az, hogy a jelenlegi klinikai kapacitás mellett milyen oktatókórházi modell valósulhat meg, a közeljövőben fog kiderülni. Zöldi Péter (EBP kommunikációs szakértő) azt kérdezte dr. Vályi-nagy István professzortól, hogy mi különbözteti meg a dél-pesti Centrumkórházat a többi egészségügyi centrumtól. A főigazgató rámutatott, hogy a centrumkórházak kijelölésekor meghatározó szempont volt a logisztika és a közlekedés. Az Egyesített Szent István – Szent László Kórházak a közlekedési viszonyok, a területi adottságok és a szakmai portfólió alapján is alkalmasnak bizonyultak a centrumkórház szerepére. Természetesen ez az intézmény sem nélkülözheti a fejlesztést, hiszen a másfél évszázaddal ezelőtt létesült pavilonrendszer alkalmatlan a mai kor igényeit kielégítő betegellátásra. Arra készülünk – fogalmazott dr. Vályi-nagy István –, hogy a XIX. századból egyenesen a XXI. századba, a SMART kórházak világába lépjünk át. Amit a főigazgató felvázolt a dél-pesti Centrumkórházzal szemben támasztott elvárásokról, az összes centrumkórházra nézve érvényes – fűzte tovább a gondolatot Dr. Jákó Kinga szakmai tanácsadó a Magyar honvédség Egészségügyi Központ Gyógyító és Betegellátó Intézete részéről. Ilyen szempontból a honvédkórház együtt menetel az EBP-vel, hiszen a betegutakat csak közös erővel lehet ésszerűsíteni. A honvédkórházra honvédelmi feladatok is hárulnak, azaz helyt kell állnia a tömeges balesetek és katasztrófák idején, de emellett aktív szerepet vállal a főváros és a közép-magyarországi régió mindennapi betegellátásában, és a látókörébe tartozik az egyenruhás szakmákban dolgozók egészségügyi ellátása is. A tervpályázat már kiírásra került, és a kórház menedzsmentje abban bízik, hogy a tervezők a meglévő intézményt egy XXI. századi fejlesztéssel megtoldva a szerteágazó igényeknek megfelelni képes kórházat fognak megálmodni. dr. Cserháti Péter mindehhez hozzátette: a tervpályázatok mindhárom kórház esetében az elektronikus közbeszerzés keretében zajlanak, a pályázatok győzteseinek bejelentése december 7-ére várható. Míg a kórházak a tervezés fázisánál XVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER MENEDZSMENT KóRházMEnEdzSMEnT tartanak, addig a járóbeteg szakellátással kapcsolatban már kiviteli döntéseket hozott a kormányzat – közölte Dr. Mayer ákos járóbeteg szakellátási igazgató (áEEK). A fejlesztésekhez szükséges kormányzati rendeletek megszülettek. Az EBP keretében 160 számítógép beszerzése történt meg a zuglói Egészségügyi Szolgálatnál, és új orvostechnikai eszközök kerültek átadásra Szigetszentmiklóson. A szakrendelők előkészítették a feltételes közbeszerzéseket és a forrásokra várnak, amelyek azonban a tervezettnél lassabban érkeznek. Az önkormányzati fenntartású rendelőintézetekkel együttműködési megállapodást kötött az áEEK a beruházások monitorozásáról. A projektek lebonyolítását és a központi költségvetési források felhasználását az áEEK felügyeli. zöldi Péter kérdésére válaszolva Dr. Tótth árpád, az IME Szerkesztőbizottságának tagja, az Észak-norvég Regionális Egészségügyi hatóság elemző orvos tanácsadójaként elmondta, hogy az EBP-hez hasonló programok norvégiában tízéves fejlesztés mentén zajlanak. nemrégiben döntött a norvég kormány az északi régió legnagyobb volumenű beruházásáról, amelynek tervezésére öt évet szánnak. „nagyon megfizetjük az árát, ha nem allokálunk elég időt a tervezésre, és nem vonunk be elegendő kompetenciát” – fogalmazott dr. Tótth árpád, utalva arra, hogy a fenntarthatóság érdekében nem csak az adott létesítményt, hanem annak 25 éves gazdasági működését is előre meg kell tervezni. dr. Tótth árpád azt kérdezte a paneltől, hogy miközben a fővárosi fekvőbeteg ellátás fejlesztése még a tervezőasztalon van, honnan tudható már most, hogy a járóbeteg szakellátás különböző típusú ellátásait pontosan milyen infrastruktúrával és műszerparkkal kívánatos támogatni. dr. Mayer ákos azt felelte, hogy nem új kapacitások, hanem meglévő struktúrák infrastrukturális fejlesztéseiről kellett dönteniük az önkormányzatokkal folytatott előzetes egyeztetések, a helyi szükségletek feltérképezése után. A szakrendelők fejlesztése a multifunkcionalitás irányában történik, ami nagyobb menet közbeni mozgásteret biztosít. dr. Pásztélyi zsolt megjegyezte, hogy a magyarországi járóbeteg szakellátó hálózat unikum a maga nemében, tekintettel arra, hogy 25-30 szakmát felsorakoztató intézményekből áll. A fejlesz- IME – INTERDISZCIPLINáRIS MAgYAR EgÉSZSÉgügY tési törekvések a járóbeteg szakellátás megerősítésére, illetve a szinergiák keresésére irányulnak, ami végeredményben a kórházak tehermentesítését szolgálja. Arra a kérdésre, hogy az időzítést tekintve van-e bármiféle prioritás a három centrumkórház sorrendjében, dr. Cserháti Péter azt felelte, hogy nincs prioritási szándék, annál fontosabb a betegellátás biztonsága. negyven év telt el a fővárosban fejlesztés nélkül, aminek a következményeit nap mint nap elszenvedjük. „A fő kérdés az, hogy el tudjuk-e érni a maximális sebességet úgy, hogy mindeközben nem szenvedhet csorbát az ellátás biztonsága. Mind a három centrum esetében ügyelünk arra, hogy szimmetrikusan haladjon a tervpályázati folyamat.” Mint mondta, a mátrix igen bonyolult, hiszen a meglévő, különböző fenntartók által működtetett intézmények centrummá alakítása mellett a társkórházak fejlesztéseit sem szabad szem elől téveszteni, dél-Budán pedig zöldmezős beruházást kell előkészíteni. Végezetül zöldi Péter azt kérdezte a panel tagjaitól, hogy egy év elteltével milyen eredmények megvalósulásáról szeretnének beszámolni. dr. Mayer ákos abbéli reményét fejezte ki, hogy egy év múlva lezárult fejlesztésekről számolhat be. dr. hankó Balázs arról tájékoztatott, hogy az egyetem életében a 2019-es év a Semmelweis Fejlesztési Projekt jegyében fog zajlani. Azt reméli ettől, hogy olyan önálló, a felsőoktatási stratégiához illeszkedő fejlesztés valósulhat meg, ami Közép-Magyarország, illetve az egész ország egészségügyi ellátását szolgálja. dr. Jákó Kinga a kiviteli terv elkészültében bízik, és egy év múlva látni szeretné, hogy a tervezők milyen honvédkórházat álmodtak meg. Emellett a jövő év feladata lesz még a majdani centrumkórházban működtetendő kompetenciák begyakorlása. A kompetenciák fejlesztését emelte ki dr. Vályi-nagy István is, hiszen a dél-pesti Centrumkórházba három országos intézet fog integrálódni. Kihívást jelent az intézmény számára a különböző telephelyek közötti költözés lebonyolítása is, aminek a logisztikai terve már elkészült. dr. Cserháti Péter azt reméli a következő évtől, hogy az EBP hatásaként sikerül túllendülni a napjainkban érzékelhető apátián és tompultságon, és motiváltabb ágazati közegben folytatódhat a főváros egészségügyi intézményeinek modernizálása. Boromisza Piroska XVII. ÉVFoLYAM 10. SZáM 2018. DECEMbER 45