A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM [2] Gulácsi L, Májer I, Kárpáti K, Brodszky V, Boncz I, Nagy A, Bereczki D.: A hospitalizált stroke-betegek halálozása Magyarországon, 2003-2005. Ideggyogy Sz 2007;60:321-328. [3] Józan P.: Az agyérbetegségek halandóságának néhány fontosabb jellemzője, Agyérbetegségek 1998;4:2-6 [4] WHO-HFA Health for All database (HFA-DB), Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 2007. (http://www.euro.who.int/hfadb). [5] Csiba L, S Farkas S: How do stroke units enhance stroke recovery? Expert Rev Neurother 9(4): 431-434. 2009. [6] Bereczki D, Csiba L, Ajtay A: A stroke ellátás hazai helyzete, Metabolizmus 7(2): 93-97. 2009. [7] Bereczki D, Mihálka L, Fekete I, Valikovics A, Csépány T, Fülesdi B, Bajkó Z, C. Szerekes Cs, Fekete K, Csiba L: The Debrecen Stroke Database: demographic characteristics, risk factors, stroke severity and outcome in 8088 consecutive hospitalised patients with acute cerebrovascular disease, International Journal of Stroke 4(5): 335-339. 2009. [8] Az akut stroke ellátás irányelve, Eü. Közlöny 2010. 7. szám 1605-1665 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Csiba László (1952) a DE OEC Neurológia Klinika igazgatója, az MTA doktora. 2010-ig a Magyar Stroke Társaság elnöke. Jelenleg az European Stroke Organisation, Board of Directors és 2009 óta az European Society of Neurosonology and Cerebral Hemodynamics elnöke, a Frontiers in Stroke társszerkesztője. Több, mint 180 magyar és idegennyelvű közleményében neuroszonológiai vizsgálatai eredményeit illetve a stroke kísérletes és klinikai kutatásával kapcsolatos megfigyeléseit tette közzé. A stroke rizikófaktorok közül elsősorban a hipertónia következményeit vizsgálja. Tagja a 2008-as európai stroke irányelvet elkészítő bizottságnak és a 2010-es magyar irányelv egyik készítője. Az országban a DE OEC Neurológia Klinikán történik a legtöbb trombolízis akut stroke-ban. Magyarország csatlakozik az Európai Depresszióellenes Nap mozgalomhoz A XX-XXI. század fordulójának az egyik, népegészségügyi szempontból legfontosabb pszichiátriai problémája a depresszió. Gyakorisága világszerte emelkedik, s habár az utóbbi időben számos szakmai, egészségpolitikai és közösségi erőfeszítés történt a depresszióval kapcsolatok ismeretek növelésére mind az orvosok között, mind a társadalomban, a depresszióban szenvedő személyek egy jelentős hányada nem részesül megfelelő kezelésben. A WHO „Global Burden of Disease” tanulmánya, mely az egész világon kultúráktól függetlenül vizsgálja a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések gyakoriságát és készít előrejelzéseket a jövőre vonatkozóan, riasztó képet fest: eszerint 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb, munkaképesség-csökkenésért felelős megbetegedés. Mindez égetően szükségessé teszi a depresszió leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, hiszen ilyen mennyiségű beteg ellátása meghaladja az egészségügyi szolgálatok kapacitását, és egyben óriási gazdasági terhet is jelent. A depresszió ma világszerte aluldiagnosztizált és alulkezelt betegség, saját vizsgálataink szerint például a magyar depressziósok kétharmada semmilyen kezelésben nem részesül. Mindezek miatt a depresszió - és legtragikusabb következménye, az öngyilkosság - kiemelt egészségfejlesztési téma az Európai Unióban. Ezért jött létre az Európai Depresszióellenes Nap (EDD-European Day of Depression) mozgalom, mely minden évben október 1-én emlékeztet arra, hogyan vehetjük fel a küzdelmet ezzel a súlyos betegséggel szemben. Magyarország 2009-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Idén október 1-én sajtótájékoztató keretében szeretnénk felhívni a magyar médiumok figyelmét arra, milyen depresszió ellenes aktivitások folynak ma Magyarországon, és mely területeken van szükség további sürgős fejlesztésekre a depresszió megelőzésében és kezelésében. Sajnos az elmúlt időszakban számos olyan szomorú esemény (öngyilkosság, ill. kiterjesztett öngyilkosság) kapott széles körű nyilvánosságot a magyar médiumokban, mely nagy valószínűséggel a kezeletlen depresszióval álltak kapcsolatban, és amelyek talán megelőzhetők lettek volna akkor, ha a lakosság könnyebben felismerné a betegséget, és ha az ellátó hálózat fejlettebb volna. A depresszió valójában nem azonos a „hétköznapi” szomorúsággal vagy rosszkedvvel, hanem egy jól felismerhető tünetekkel rendelkező mentális zavar Fontos tehát, hogy a közösség lehető legtöbb tagja tisztában legyen a depresszió tüneteivel, hogy szükség esetén segíteni tudjon abban, hogy a depressziós személy megfelelő segítségekhez jusson. IME IX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2010. OKTÓBER 47
