A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő Olvasóink számára közismert, hogy az IME a reguláris és különszámaival, valamint éves rendezvényeivel az egészségügyi ágazat korszerű működtetéséhez szükséges feladatok széles spektrumával foglalkozik. Az érintett tematikák jellemzően határterületi jellegűek, nagyobb hányadban a működés gazdasági, technikai, szervezési kérdéseivel foglalkoznak, az orvosi szakma-specifikus kérdések kisebb hangsúlyt kapnak, hiszen azok számos más orvosi konferencia és orvosi szaklap területéhez tartoznak. Ugyanakkor fontos újításnak tekintjük a szinte minden orvosi diszciplinát érintő infekciókontrollt, amelyet a közelmúltban vettünk fel kiemelt témáink közé. Jelen számban is két dolgozat tárgyalja ezt a kérdést. A fentiekben vázolt szakmai struktúra az elmúlt több mint egy évtized alatt alakult ki, és érte el a mai imponáló komplexitását. Önelégültségre természetesen nincsen ok, hiszen maga az egészségügyi ágazat is állandóan fejlődik, és nem fedi le a szükséges témakörök teljes halmazát. Ennek megfelelően az IME, mint szakmai folyóirat és konferencia szerkesztő-szervező közösség, a jövőben is bővíteni fogja rovatai spektrumát. Lehetséges témákat kínálnak az egészségmegőrzéssel kapcsolatos szakmai problémák fejlődő megoldásai, amelyek minden bizonnyal csökkenteni tudnák az EU átlagot kétszeresen meghaladó orvos-beteg találkozások számát, azaz az egészségügyre háruló feladatokat. Más, de hasonlóan fontos feladatkört jelent a krónikus betegek otthoni gondozása, erősen támaszkodva az intelligens biomérnöki, orvosi-informatikai rendszerekre, eredményekre. A jelen helyzet racionális megoldásához háttértudást kínálnak az olyan gazdasági, helyzetelemző, összehasonlító vizsgálatok, mint amilyen a jelen számban Kovács Árpád professzor és munkatársai tollából származó publikációban látható. A források korlátos volta ismert, ilyenkor különös fontosságot nyernek azok a beszámolók, amelyek a most futó informatikai beruházások szakmai racionalitását, a betegellátást közvetlenül vagy közvetve befolyásoló voltát elemzik. Ezzel a kérdéssel ugyan elsődlegesen a XII. Infokommunikációs Konferenciánk foglalkozott, de a szakmai összegzés második része a jelen számban található. Érdemes a futó fejlesztések tényei és céljai mellett kritikus szemmel egy pillanatra megállni, hiszen emlékezhetünk arra, hogy a korábbi nagy értékű beruházások egy része nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a tanulságok beépítése, folytonos monitorozása elengedhetetlen. Az új informatikai megoldások ismertetése mellett nyilvánvalóan érdemes figyelmet szentelni az alkalmazások megfelelőségére és szakmai hasznosítására is. Talán ezen a ponton is érdemes felhívni a figyelmet azokra a népesség-dinamikai becslésekre, amelyekből kiderül, hogy 2050-ig az elöregedési folyamat eredményeképpen az egészségügyre nehezedő teher a mostaninak hozzávetőlegesen a duplájára növekszik. Pontosan jósolni nyilván nagyon nehéz, de mégis nagy valószínűséggel mondható, hogy a jelenlegi, „klasszikusnak” nevezett ellátási módszerekkel a feladatok nem lesznek elláthatók. Nyilvánvalóan a helyzet fokozatos romlására kell és lehet számítani, hacsak új eszközökkel, módszerekkel nem történik meg a gyógyítási, betegfelügyeleti technológiák intenzív fejlesztése. Itt elsősorban az informatikai, biomérnöki, egészségipari eszköztár bevetésére van szükség. A részletek érintése nélkül, csupán arra szeretnénk hivatkozni, hogy ennek a nagy feladatnak a kidolgozása még kezdeti stádiumban van. Sajnálatos módon, jelenleg a szó szigorú értelmében vett egészségügyi ágazat még nem rendelkezik a fejlesztésekhez szükséges szakmai kompetenciával sem. Az egészségügyben nincsenek kicsiny témák, de vannak olyanok, amelyek eddig érdemtelenül nem kaptak, nem kaphattak elegendő figyelmet, például anyagi, beruházási nehézségekre visszavezethető okokból. A helyzetet javító értékes írásnak tekinthető a Svájci-Magyar Együttműködési Program ismertetése, amelynek keretében mintegy 3,7 milliárd forint összértékű Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indul, négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi kistérségben. Ismert, hogy a roma, vagy általánosabban az alacsony iskolai végzettségű populáció életkilátásai sokkal rosszabbak, mint a társadalom fejlettebb/iskolázottabb részpopulációjáé. Népegészségügyi szempontból a koncentrált segítség ezekben a régiókban mindenképpen indokolt. A projekt tapasztalatai általánosíthatók lesznek. Remélem, hogy e beköszöntő – bár semmiképpen nem ölelhette fel a lapszám hasznos információinak egészét – kedvcsinálóként felkeltette az olvasói étvágyat. Ha ez így történt, és olvasóink hasznosnak tartják az olvasottak egészét, vélhetően a jövőben maguk is aktívan hozzá fognak járulni ezeknek a fontos területeknek a szakirodalmához. Prof. Kozmann György főszerkesztő IME XII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. JÚLIUS-AUGUSZTUS 3
