IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Intervenciós onkoradiológiai módszerek

Absztrakt:

A szerzők az intervenciós onkoradiológia módszereit ismertetik, és beszámolnak saját tapasztalataikról, eredményeikről. A szelektív intraarteriális katéteres módszerek mellett az elterjedtebb percutan ablációs technikákat is bemutatják. A módszerek széles választéka mellett a legjobb terápiás eredményt 18 évre viszszatekintő eredményeik alapján a kombinációban alkalmazott tumorterápiák adták. Az új nanotechnológiai módszerek, az új technológiai fejlesztések igéretes kezelési lehetőségeket hordoznak, ezért felhívják a figyelmet a modern daganatterápia minél szélesebb hazai megismerésére és lehetőség szerinti alkalmazására.

Angol absztrakt:

Authors review the interventional oncoradiological procedures and make report on their experience and results. By the side of selective intraarterial treatment methods the authors make notes to the percutan ablation techniques. Beside the wide selection of methods the best therapeutical result was recorded from these tumour therapies having been applied in combination, based on their 18 years experience. The new nanotechnological methods, and the improved technology carry better treatment opportunity, therefore the authors call the attention to the wider domestic recognition and application of these most recent anti-neoplastic treatment options.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Összefoglaló a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programjából Prof. Dr. Kollár Lajos
Intervenciós onkoradiológiai módszerek Dr. Harmat Zoltán, Dr. Horváth László, Dr. Rostás Tamás, Dr. Kalmár N. Károly, Dr. Horváth Örs Péter, Dr. Fiegler Mária, Dr. Pár Alajos, Dr. Csete Mónika, Dr. Battyáni István
Intervenciós onkoradiológia - Legújabb lehetőségek helyileg előrehaladott daganatok kezelésére Dr. Harmat Zoltán, Dr. Weninger Csaba, Dr. Horváth László, Dr. Rostás Tamás, Dr. Radics Éva, Dr. Hadijev Janaki, Dr. Horváth Gábor , Dr. Battyáni István
A multislice CT jelentősége a vese térfoglalások korai felismerésében és karakterizálásában Prof. Dr. Baranyai Tibor
e-Tracking a klinikai gyakorlatban - Az érfalkárosodás korai diagnosztikája Dr. Fehér Eszter, Dr. Várady Edit, Dr. Battyáni István
Minőségbiztosítás az emlőszűrésben, emlődiagnosztikai jártasság Dr. Ormándi Katalin
Az emlőrák szűrése. A szakma megtesz mindent? Dr. Szalai Gábor
Mammográfiás CAD-rendszerek, eredmények és új lehetőségek Altrichter Mária, Dr. Horváth Gábor
Kapillármikroszkópios képek számítógépes értékelése Hamar Gábor, Dr. Tarján Zsuzsanna, Dr. Horváth Gábor
Szubmilliméteres felbontású molekuláris képalkotás Müller Illés
A szakmaiság felette áll a politikának Interjú Prof. Dr. Repa Imrével, a kaposvári Kaposi Mór Kórház főigazgatójával Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Harmat Zoltán Intézmény: Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinika
Szerző: Dr. Horváth László Intézmény: PTE Klinikai Központ Radiológiai Klinika
Szerző: Dr. Rostás Tamás Intézmény: PTE Klinikai Központ Radiológiai Klinika
Szerző: Dr. Kalmár N. Károly Intézmény: PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinika
Szerző: Dr. Horváth Örs Péter Intézmény: PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinika
Szerző: Dr. Fiegler Mária Intézmény: PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika
Szerző: Dr. Pár Alajos Intézmény: PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika
Szerző: Dr. Csete Mónika Intézmény: PTE KK Radiológiai Klinika Térségi Szűrő- és Diagnosztikai Központ
Szerző: Dr. Battyáni István Intézmény: IME Szerkesztőség

[1] Engloner L: A primer és szekunder májdaganatok nem sebészi kezelése. Magyar Radiológia 2001. 75 (1): 7–15
[2] Engloner L: Daganatos betegségek kezelése az intervenciós radiológia eszközeivel. Lege Artis Medicinae 2002. 12, 2: 88–93
[3] Engloner L.: Szemléletváltás a daganatterápiában: a percutan és vascularis tumorablációk helye az előrehaladott primer és szekunder májrákok kezelésében Orvosi Hetilap 2002. november 10, 143 évf.45. 2523–2530
[4] Engloner L.: Az intervenciós radiológiai eszközei: vascularis ablációk. In Májdaganatok komplex kezelése – Orvosi Hetilap Supplementum 1. 2004.február 15. Szerkesztők: Engloner László és Fehér János 398–401.
[5] Engloner L.: A májdaganatok nem sebészi kezelése Orvosi Hetilap 145.évf.32. szám 2004. augusztus 8. 1669–1670
[6] Engloner L.:Az intraarteriális kemoterápia indokoltsága májrákokban Orvosi Hetilap 145. évf. 36. szám 2004. szeptember 5. 1841–1843
[7] Livraghi T.: Treatment of hepatocellular carcinoma by interventional methods Eur. Radiol. (2001) 11:2207-2219
[8] Livraghi T., Solbiati L., Meloni M.F. at all: Treatment of Focal Liver Tumors with Percutaneous Radio-frequency Ablation: Complications Encountered in a Multicenter Study1 Radiology (2003); 226:441-451
[9] Kelvin K. Ng, R. T. Poon: Radiofrequency ablation for malignant liver tumor Surgical Oncology 14 (2005) 41-52
[10] Makuuchi M., Kokudo N.: Clinical practice guidelines for hepatocellular carcinoma: the first evidence based guidelines from Japan World J Gastroenterol 2006 February 7; 12(5):828-829
[11] Radiofrequency Ablation for Cancer Current Indications, Techniques, and Outcomes Eds.: Ellis L.M., Curley S.A., Tanabe K.K. Springer-Verlag New York Berlin Heidelberg 2003
[12] Vogl T.J., Straub R., Eichler K. at all: Malignant Liver Tumors Treated with MR Imaging-guided Laserinduced Thermotherapy: Experience with Complications in 899 Patients (2,521 lesions)1 Radiology (2002); 225:367-377

KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM Intervenciós cím cím onkoradiológia módszerek Dr.cikk A Battyány szerz István, Dr. Horváth László, Dr. Harmat Zoltán, Dr. Rostás Tamás, Dr. Csete Mónika, PTE Klinikai Központ Radiológiai Klinika Dr. Kalmár N. Károly, Dr. Horváth Ôrs Péter, PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinika Dr. Fiegler Mária, Dr. Pár Alajos, PTE Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati klinika A szerzők az intervenciós onkoradiológia módszereit ismertetik, és beszámolnak saját tapasztalataikról, eredményeikről. A szelektív intraarteriális katéteres módszerek mellett az elterjedtebb percutan ablációs technikákat is bemutatják. A módszerek széles választéka mellett a legjobb terápiás eredményt 18 évre viszszatekintő eredményeik alapján a kombinációban alkalmazott tumorterápiák adták. Az új nanotechnológiai módszerek, az új technológiai fejlesztések igéretes kezelési lehetőségeket hordoznak, ezért felhívják a figyelmet a modern daganatterápia minél szélesebb hazai megismerésére és lehetőség szerinti alkalmazására. Authors review the interventional oncoradiological procedures and make report on their experience and results. By the side of selective intraarterial treatment methods the authors make notes to the percutan ablation techniques. Beside the wide selection of methods the best therapeutical result was recorded from these tumour therapies having been applied in combination, based on their 18 years experience. The new nanotechnological methods, and the improved technology carry better treatment opportunity, therefore the authors call the attention to the wider domestic recognition and application of these most recent anti-neoplastic treatment options. Már az ötvenes években felvetődött a daganatok szelektív kezelésének gondolata, a hatékonyság fokozása és a szisztémás mellékhatások csökkentése érdekében. Birman 1951-ben végezte az első szelektív kemoterápiát, az akkori technikai feltételekkel és gyógyszerekkel. Az orvostudomány többi ágához hasonlóan ezen a területen is az elmúlt évtizedekben óriási technikai fejlődés ment végbe, és számos klinikai tapasztalat gyűlt össze. A mai modern intervenciós onkoradiológiai módszerek nagyon fejlett technikai színvonalat képviselnek, magában foglalva a nanotechnológiát, a speciális gyógyszerhordozó partikulumokat és az új gyógyszer-technológiát, ezzel egyre kifinomultabb célzott terápiát téve lehetővé. Intézetünkben a PTE KK Radiológiai Klinikáján 1989. óta alkalmazzuk az intervenciós onkoradiológiai módszereket. De nézzük, milyen beavatkozások tartoznak az intervenciós onkoradiológia területébe. Főbb csoportjait nézve, beszélhetünk szelektív katéteres tumorterápiákról vagy percutan ablációs módszerekről. 10 A szelektív katéteres tumorterápiák [3, 6, 7]: • a daganatok tápláló ereinek embolizációja – transarteriális embolizáció (TAE) • szelektív intraarteriális citosztatikus terápia (IACT) • kemoembolizáció (TACE) • a fentiek kombinációja pld.: IACT+TACE vagy IACT+TACE+ RFA (rádiófrekvenciás abláció) • transarteriális irradiációs terápia (TAIR) • szelektív intraarteriális sugárterápia (SIRT). A percutan ablációs módszereket három fő csoportra oszthatjuk: kémiai (kemo-) abláció, hő- (thermo) abláció, fagyasztás(cryoabláció). Mint a fentiekből is látható, számos lehetőség áll rendelkezésünkre a lokális daganatterápia céljára. Természetesen ezeknek a beavatkozásoknak is jól meghatározott indikációs köre van. Ilyen terápiás indikációt képezhet: • a májmetastasisok (vastagbél-, emlő-, carcinoid daganat áttét) kezelése, • elsődleges májrák (hepatocellularis carcinoma, HCC) kezelése, • epehólyag és epeúti rákok kezelése, • kismedencei recidiv daganatok kezelése (végbéldaganat, nőgyógyászati daganatok, valamint húgyhólyagrák) kezelése, amennyiben csak a kezeléseinkben leggyakrabban előforduló daganatokat nézzük. Természetesen számos egyéb daganatféleségben is jó eredményeket érhetünk el a fenti módszerek kombinációkban történő alkalmazásával. Hepatocellularis carcinoma esetén a daganatok 2550%-a multifokális, és portalis inváziót okoz. Kialakulásában a háttérbetegségként zajló vírus hepatitis (B, C vírus) okozta cirrózis általában megtalálható. Ha figyelembe vesszük, hogy a cirrhosis, a májzsugorodás stádiumától függően önmagában is viszonylag rövid idő alatt halálhoz vezethet, akkor nagyon hosszú túlélésről a transplantációs lehetőségek erősen korlátozott volta miatt nemigen beszélhetünk. Például Child’s C cirrózisban az alapbetegség daganat nélkül is két éven belül 50%-os halálozással járhat. Ha meggondoljuk, hogy az ilyen talajon kialakult elsődleges májrák sebészeti eltávolíthatósága csak 29-54% között mozog, akkor látható, hogy a betegek egy jelentős része szorul az intervenciós onkoradiológiai módszerek alkalmazására. IME VI. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2007. NOVEMBER KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM LEHETÔSÉGEINK ELSÔDLEGES VAGY MÁSODLAGOS MÁJDAGANATOK KEZELÉSÉRE Az egyik alkalmazott módszer a szelektív intraarteriális citosztatikus kezelés. Miért adjuk szelektíven a citosztatikumot, milyen előnyöket jelenthet ez a beteg számára? Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy csak direkt citotoxikus gyógyszerek adása jöhet szóba. A szelektív adás esetén alacsonyabb összdózissal adhatjuk a gyógyszert, mindemellett a daganatban nagyon magas lokális gyógyszer-koncentrációt érünk el. Ennek eredményeként hatásosabb sejtkárosítást láthatunk a célterületen, miközben kisebb a szisztémás toxikus mellékhatás szervezetünk egyéb területein. A szelektív kezelés másik előnye, hogy kombinálható kemoembolizációval vagy akár irradiációval. Szelektív kezelésben alkalmazott citosztatikumok: 5-FU, Mitomycin C, Farmorubicin, Cysplatin, Doxorubicin, 4-epidoxorubicin, Alkeran, Campto. A gyógyszerhatás a lokális koncentráción felül még függ a gyógyszer eliminációs idejétől és az adott terület (pl. máj) vérellátásától. A vérátáramlást i.a. Epinephrin adásával csökkenthetjük a máj ép területein, miközben a kóros tumoros területeken változatlan marad. Ezzel a módszerrel növelhető a terápia szelektivitása. Hazánkban és a világban sokféle módon alkalmazzák a szelektív kemoterápiát, véleményünk szerint az onkobiológiai szempontok figyelembevételével remélhetjük a legjobb eredményeket. Intézetünkben 18 év tapasztalata alapján az ötnapos szelektív gyógyszeres kezelést lényegesen effektívebbnek találtuk (valószínűleg a hosszabb kezelési idő alatt több sejt kerül az érzékeny mitotikus fázisba), mint az egynapos kezelések esetén. A túlélési idők vizsgálata egyértelműen alátámasztja, hogy a terápiás idő alapvetően befolyásolja a végső terápiás eredményeinket. Egy másik ígéretes módszer a kemoembolizáció, melyet 1993-ban alkalmaztak először japán orvosok. A terápia azon alapul, hogy az embolizációs anyagként használt Lipiodol Ultrafluid a májból a RES-elemek segítségével eliminálódik, és ez a rendszer a daganatok területén hiányzik. Ennek az lesz az eredménye, hogy a normál májterületekről ez az olajos alapú embolizáló anyag meglehetősen rövid idő alatt (12-24 óra) eltávolítódik, míg a daganatos területeken hosszú ideig ott marad, érelzáródást, hypoxiát okozva. Amennyiben ezt az olajos embolizáló anyagot speciális módon citosztatikummal keverjük, egy szuszpenziót hozhatunk létre, ahol az olajszemcse felületére rátapadt citosztatikum hosszabb ideig kemoterápiás hatást is ki tud fejteni lokálisan. A kemoembolizációban alkalmazott technikával az olajszemcsék mérete 20-50 µm méretű, mely elég kicsi ahhoz, hogy a szemcsék akár intratumorálisan is kifejthessék hatásukat. (Kísérlettel bizonyított, hogy rázógéppel kb. 800 rpm fordulaton, 15 percig rázva a Lipiodol Ultrafluidot, a szemcsék átlagosan 20 µm nagyságúra esnek szét.) A terápia effektivitása mindenképpen függ a tumor típusától és vaszkularizáltságától. A legjobb eredményt a kicsi (<4cm), szoliter, tokkal bíró HCC esetén várhatjuk. A beavatkozást követően CT-vizsgálattal kontrollálható a kemoembolizáló anyag intrahepatikus eloszlása, helyzete, mivel a Lipiodol Ultrafluid önmagában egy olajos kontrasztanyagként ismert, és korábban nyirokér-feltöltéses vizsgálatokra (lymphográfiára) használtuk. Ez az eloszlás prognosztikai információként is felhasználható, hiszen a kemoembolizáció után, minél homogénebb a Lipiodol eloszlása a daganatban, annál nagyobb százalékban fordul elő komplett daganat regresszió (N.Matsuo, H.Uchida). A másik előnye, hogy rádiófrekvenciás ablációval történő kombinált kezelés esetén az olajszemcsék nagyobb hőkapacitását is ki tudjuk használni. A kemoembolizációt önmagában, monoterápiaként ritkán alkalmazzuk, de így is lokális effektivitása kismértékben meghaladja a klasszikus szisztémás és szelektív kemoterápia eredményességét. Kombinációban alkalmazva azonban lényegesen jobb terápiás eredményeket érhetünk el. (1. táblázat) 1. táblázat HCC-s betegek kezelési eredményei RÁDIÓFREKVENCIÁS ABLÁCIÓ A közelmúlt legígéretesebb, már hazánkban is elterjedt terápiás módszere a rádiófrekvenciás abláció, mely a hőablációs eljárások közül kiemelkedik. Alkalmazott hőablációs módszerek: intersticiális lézerterápia /ILT/, fókuszált ultrahang-abláció /HIFU/, forró víz injekció /HWI/, rádiófrekvenciás abláció /RFA/. Az RFA egyszerűen kivitelezhető, akár ambulanter is elvégezhető beavatkozás, melynek óriási előnye az egyéb tumorterápiákkal szemben, hogy [11]: • • a sejteknek nincsen „hőrezisztenciája”, de a gyógyszerrezisztencia és a sugárrezisztencia ismert fogalmak a kezelés független a sejtciklustól, és a nyugalmi fázisban a DNS-szintetizáló sejtek is érzékenyek a hőre, de nem érzékenyek pld. sugárra IME VI. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2007. NOVEMBER 11 KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM • • • a daganatoknak centrális oxigénhiányos része hőre érzékeny, de 2,5-3-szor annyi besugárzási dózist igényel, mint a széli, jól oxigenizált területek nincs ismert szisztémás toxikus hatása kombinációban alkalmazva a hő blokkolja a reparációs folyamatokat, melyeket pld. az irradiáció vált ki. Ezért az RFA-terápia irradiációval vagy kemoembolizációval történő kombinációja ígéretes kombinációnak tűnik. Ha megvizsgáljuk a rádiófrekvenciás abláció eredményeit, akkor azt találjuk, hogy Child’s A cirrózishoz társult HCC-ben, a hároméves túlélés sebészi esetekben 79%, RFA esetén 76%. A colorectalis rákok májmetasztázisainál a komplett válasz 61 és 98,2% között váltakozik szerzőtől függően. A lokális daganat kontroll 59 és 85,4% közötti, és az ötéves túlélés 24-26%. A legjobb eredmények az „Italian Network 2005 R.Lencioni“ anyagából származnak A lokális tumor kiújulás RF-abláció után HCC esetén átlagosan 167 nap, metasztázisok esetén 157 nap. Új tumor megjelenése más helyen RFA után HCC-ben átlagosan 233 nap, metasztázisokban 132 nap. A lokális tumor kiújulás és az új tumor képződés megakadályozására ezért az RFA-t elsősorban kombinációs kezelésekben alkalmazzuk. 1. ábra A HCC terápiája és az intervenciós radiológiai beavatkozások alkalmazhatósága a stádium függvényében • KOMBINÁCIÓKAT TERÁPIÁK • RFA + szisztémás kemoterápia RFA+TACE RFA+IAC+TACE A kombinációs terápiák előnyei: • Az olajszemcsék már említett nagyobb hőkapacitása hosszabb hőhatást eredményez a célterületen és növeli a forráspontot. • A daganat kihűlési ideje megnyúlik, ezáltal a hőhatás ideje meghosszabbodik (a hőterápiáknál nemcsak a hőmérséklet, hanem a hőhatás ideje is kulcsfontossággal bír). • A kemoembolizáció miatt létrejött ischaemia növeli a hőhatást, mert kiesik a véráramlásból eredő hűtő hatás. Ezért alacsonyabb rádiófrekvenciás energiával is megfelelő daganatpusztító hatás érhető el. • Teoretikusan, az előzetes kemoembolizáció csökkenti a daganatba történő elektróda bevezetése okozta tumorszóródás esélyét. Vizsgáljuk meg, hogy például egy adott daganatos betegségcsoport, mint a hepatocellularis carcinoma (HCC) esetében milyen terápiás lehetőségek jönnek szóba, és hol helyezkednek el az intervenciós onkoradiológiai módszerek ezen belül [10] (1. ábra). Rádiófrekvenciás abláció céljára számos generátor- és elektródatípus van forgalomban. Ezek részletezésére a cikk adta keretek között nincs lehetőségünk. Az ablációs módszerek régebbi, ma már ritkábban vagy ugyancsak kombinációban alkalmazott módszerei a kémiai ablációk. 12 Ide tartozik: a percutan alkoholos tumorroncsolás, percutan etanolinjekció (PEI), mely ugyancsak effektíven alkalmazható apró daganatok lokális roncsolására. Ebben az esetben a 96%-os alkohol fehérje denaturáló hatását használjuk ki. az ecetsavas tumorroncsolás (AAI), mely széles körben nem terjedt el, megint csak kombinációban van leginkább jelentősége. Egy újabb ígéretes technikának látszik az Yttrium-90 izotópot tartalmazó mikrogömbökkel végzett embolizáció, a SIR (Spherical Intraarterial Radiotherapy) terápia. Ebben az esetben 50-60 millió apró kis Yttrium-tartalmú mikrogömböt juttatunk a májba, melyek a daganatos erekben megakadva helyi, belső sugárkezelést fejtenek ki. 5 ml embolizáló anyag 3GBq aktivitással rendelkezik, átmérőjük 35 µm, béta-sugárzók (0,93 MeV) felezési életidejük 64,1 óra. Ezekkel a mikrogömbökkel végzett májembolizáció, kiterjedt májmetasztázisok esetén alkalmazható, és jelentős eredményeket tudhat máris magáénak. Ennél a kezelésnél is vannak prognosztikai szempontból fontos paraméterek, melyek jól jelzik a kezelés várható eredményességét. Ilyen lehet a CEA-érték változása a kezelést követően, feltételezve, hogy a daganat CEA-termelő volt. Amennyiben a CEA-érték a kezelést követően a kiindulási érték 30%-ára vagy az alá csökken, akkor a túlélés lényegesen jobb lesz, mint abban a csoportban, ahol a csökkenés ennél kisebb mértékű. Sajnos a SIR terápia hazánkban még nem hozzáférhető, Ausztráliából indult ez a terápiás forma, és jelenleg legközelebb Németországban szerezhető be. Természetesen a fenti eljárásokon kívül az intervenciós onkoradiológia új fegyverekkel is rendelkezik, melyek nemrégen kerültek bevezetésre, vagy még kísérleti stádiumban vannak (2., 3. táblázat). Jól látható, hogy a fejlődés rohamos és csak reménykedni tudunk abban, hogy nemcsak a nemzetközi világ, ha- IME VI. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2007. NOVEMBER KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM 2. táblázat új bevethető terápiák a tumorok kezelésében 2a. ábra Óriás HCC a máj centrális részén. Inoperábilis tumor 3. táblázat Nanotechnológiás gyógyszerhordozó rendszerek nem a hazai daganatterápiával foglalkozó szakemberek széles köre és az egészségfinanszírozók is felfigyelnek ezekre a módszerekre, és lehetővé teszik ezek mindennapos gyakorlatba történő beépítését, finanszírozott használatát. Végül is feltehető a kérdés: melyik intervenciós onkoradiológiai módszer a legjobb? A kérdés csak általánosságban válaszolható meg, mivel egyedileg a betegre szabottan kell meghatározni. Mindig az a módszer a legjobb, mely a legnagyobb sikeraránnyal kecsegtet a legkisebb rizikó és a legalacsonyabb költség árán. Ezt figyelembe véve, májdaganatok esetén nincs ideális monoterápia, a kombinált multimodalitásos kezelések látszanak a legjobbnak, mivel mindig számolnunk kell a mikrometasztázisok jelenlétére. A terápiák összehangolásában szoros onkológiai kontroll, onko-team tevékenység szükséges. Konklúzióként azonban megállapíthatjuk, hogy: az intraarteriális kemoterápia, kemoembolizáció és sebészi reszekció vagy rádiófrekvenciás abláció kombinációja májdaganatokban nagy fokban növeli a betegek túlélési idejét minden más kombinációval összehasonlítva. A rádiófrekvenciás abláció azonos cirrózis stádiumban és daganatstádiumban, azonos értékű a sebészi reszekcióval, mind monoterápiában, mind kombinációs kezelés részeként. Az új gyógyszerhordozó rendszerek és nanotechnológiai módszerek a közeljövő ígéretes effektív kezelési formái lehetnek. 2b. ábraű3 ciklus szelektív kemoterápia és kemoembolizáció után csaknem teljes tumor regresszió 3. ábra Rádiofrekvenciás májdaganat-abláció IME VI. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2007. NOVEMBER 13 KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM IRODALOMJEGYZÉK [1] Engloner L: A primer és szekunder májdaganatok nem sebészi kezelése. Magyar Radiológia 2001. 75 (1): 7–15 [2] Engloner L: Daganatos betegségek kezelése az intervenciós radiológia eszközeivel. Lege Artis Medicinae 2002. 12, 2: 88–93 [3] Engloner L.: Szemléletváltás a daganatterápiában: a percutan és vascularis tumorablációk helye az előrehaladott primer és szekunder májrákok kezelésében Orvosi Hetilap 2002. november 10, 143 évf.45. 2523– 2530 [4] Engloner L.: Az intervenciós radiológiai eszközei: vascularis ablációk. In Májdaganatok komplex kezelése – Orvosi Hetilap Supplementum 1. 2004.február 15. Szerkesztők: Engloner László és Fehér János 398– 401. [5] Engloner L.: A májdaganatok nem sebészi kezelése Orvosi Hetilap 145.évf.32. szám 2004. augusztus 8. 1669–1670 [6] Engloner L.:Az intraarteriális kemoterápia indokoltsága májrákokban Orvosi Hetilap 145. évf. 36. szám 2004. szeptember 5. 1841–1843 [7] Livraghi T.: Treatment of hepatocellular carcinoma by interventional methods Eur. Radiol. (2001) 11:22072219 [8] Livraghi T., Solbiati L., Meloni M.F. at all: Treatment of Focal Liver Tumors with Percutaneous Radio-frequency Ablation: Complications Encountered in a Multicenter Study1 Radiology (2003); 226:441-451 [9] Kelvin K. Ng, R. T. Poon: Radiofrequency ablation for malignant liver tumor Surgical Oncology 14 (2005) 4152 [10] Makuuchi M., Kokudo N.: Clinical practice guidelines for hepatocellular carcinoma: the first evidence based guidelines from Japan World J Gastroenterol 2006 February 7; 12(5):828-829 [11] Radiofrequency Ablation for Cancer Current Indications, Techniques, and Outcomes Eds.: Ellis L.M., Curley S.A., Tanabe K.K. Springer-Verlag New York Berlin Heidelberg 2003 [12] Vogl T.J., Straub R., Eichler K. at all: Malignant Liver Tumors Treated with MR Imaging-guided Laserinduced Thermotherapy: Experience with Complications in 899 Patients (2,521 lesions)1 Radiology (2002); 225:367-377 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Battyány István egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika igazgatója, a Térségi Szűrő- és Diagnosztikai Központ vezetője, Baranya Megyei radiológus szakfőorvos. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, radiológus szakorvosi képesítést, és PhD-minősítést. 1999-ben oktatási pro- ject management diplomát szerzett (Heriot-Watt University, Scottland). A Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság (MACIRT) volt elnöke, a Német Porstmann Társaság tiszteletbeli tagja, számos magyar és külföldi (RSNA, ESR, CIRSE) tudományos társaság tagja, a Radiológus Társaság vezetőségi tagja, volt miniszteri szakértő 2001-2003 között, a Radiológiai Szakmai Kollégium tagja, több szakorvosképzés grémium elnöke a PTE-n, számos közlemény és több könyvfejezet szerzője. Dr. Harmat Zoltán 1995-ben a POTE Általános Orvostudományi Karán végzett Pécsen. 1995-1999 között a POTE ÁOK Radiológiai Klinikán klinikai orvosként, majd 1999-2004 között a PTE OEC Radiológiai Klinikán egyetemi tanársegédként dolgozott és 2004-től a PTE OEC Radiológiai Klinika, egyetemi adjunktusa. 2003-tól a PTE OEC Radiológiai Klinika Nonvascularis Intervenciós Laborjának vezetője. A laborban diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat végeznek igen széles palettán (mély- és felületes biopsziák, punkciók, drenázsok, alkoholos és rádiófrekvenciás ablációk, percután epeúti drenázsok, stent beültetések). 2003-tól PTE OEC Radiológiai Klinika Vascularis Intervenciós Műtőjének tagja. A műtőben az érpályán belüli diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat végzik (angiográfiák, percutan értágítások, stent beültetések, szelektív intravaszkuláris daganatterápiák, trombolízisek, katéteres embolizációk). Dr. Horváth László és Dr. Rostás Tamás bemutatása lapunk 19. oldalán, Dr. Csete Mónika bemutatása pedig lapunk VI. évfolyamának 4. számában olvasható. 14 IME VI. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2007. NOVEMBER