IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Szűrjük, gyógyítsuk!

  • Cikk címe: Szűrjük, gyógyítsuk!
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 55
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A WHO nemzetközi programjának célja a krónikus vírushepatitiszek, mint népegészségügyi probléma felszámolása 2030-ra, amihez Magyarország 2017-ben csatlakozott. A Hepatitisz Világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR), valamint a Májbetegekért Alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy e fertőzés végleges legyőzéséhez államilag támogatott szűrőprogramra és a kiszűrtek azonnali, korszerű és biztonságos kezelésére van szükség.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - XIX. századi példaképeink és kapcsolatuk a ma teendőihez Vártokné Fehér Rózsa
Tartalom IME Szerkesztőség
Demográfiai kihívások Magyarországon és a világon - Interjú Dr. Lovászy László miniszteri biztossal Boromisza Piroska
Jövőre két milliárddal több jut meddőségi kezelésekre Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Vadkapitalizmus virágzása, azaz mit szül a szabályozatlanság az egészségügyben, I. rész Dr. Rékassy Balázs, Dr. Kincses Gyula, Révész Sándor, Soltész Attila
A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete nyilatkozata a Magyar Időkben 2018. augusztus 6-án megjelent, az Állami Számvevőszék elnökével folytatott interjúval összefüggésben Egészségi Gazdasági Vezetők Egyesülete Elnöksége
Országos kongresszusra készül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - Interjú Dr. Balogh Zoltán elnökkel Boromisza Piroska
Új magyar tisztségviselők az ESC szervezeteiben Magyar Kardiológusok Társasága
Változás, változtatás és innováció menedzsment a magyar egészségügyben - A XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska, Fazekas Erzsébet
Áttétes daganatos beteg és mozgásszervi rehabilitáció Boromisza Piroska
XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Mammográfia: naprakész EUSOBI ajánlások a női lakosság tájékoztatására Francesco Sardanelli, Eva M. Fallenberg, Paola Clauser, Rubina M. Trimboli, Julia Camps-Herrero, Thomas H. Helbich, Forrai Gábor
A terápiához kapcsolódó molekuláris patológiai diagnosztika helyzete és finanszírozása hazánkban Prof. Dr. Tímár József
Dr. habil. Révai Tamás PhD emlékére Dr. Czinkóczi Sándor
Jó diagnosztika nélkül nincs kezelés! - Beszélgetés Dr. Kappelmayer János professzorral, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnökével Boromisza Piroska
Szűrjük, gyógyítsuk! IME Szerkesztőség
Köztes informatikai megoldás a központi laboratóriumokban Daróczi András
Idén is lehet pályázni a Nekem Szól! Egészségértés Díjra IME Szerkesztőség
Úton a világ száz legjobb egyeteme közé - Interjú Prof. Dr. Merkely Béla rektorral Boromisza Piroska
Akár 5-10 évet is elvehet az életünkből a magas vérnyomás Magyar Kardiológusok Társasága

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA NÉVJEGY Prof. Dr. Kappelmayer János a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 1985-ben szerezte általános orvosi diplomáját, majd orvosi laboratóriumi vizsgálatok, klinikai farmakológia, valamint laboratóriumi hematológiai és immunológia szakvizsgát tett. A Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében dolgozik végzése óta, ahol 2004 óta intézetigazgató. MTA doktori fokozatát 2008-ban szerezte. Jelenleg az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Tagozat, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke. Számos tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és az eJIFCC folyóirat főszerkesztője. Kutatási témái a leukocyták szerepe a thrombosisban és leukémiák prognosztikai és diagnosztikai markereinek vizsgálata. Több díj kitüntetettje számos alkalommal volt az „Év oktatója”. Szűrjük, gyógyítsuk! A WHO nemzetközi programjának célja a krónikus vírushepatitiszek, mint népegészségügyi probléma felszámolása 2030-ra, amihez Magyarország 2017-ben csatlakozott. A Hepatitisz Világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR), valamint a Májbetegekért Alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy e fertőzés végleges legyőzéséhez államilag támogatott szűrőprogramra és a kiszűrtek azonnali, korszerű és biztonságos kezelésére van szükség. A Hepatitis Világnap (World Hepatitis Day) egyike az összesen 8 hivatalos WHO világnapnak, amit minden év július 28-án tartanak. A 2008 óta megrendezésre kerülő eseményhez már több mint 160 ország csatlakozott. A WHO fő célja 2030-ra a krónikus vírushepatitiszek, mint népegészségügyi probléma felszámolása (eliminálása). E célhoz Magyarország is csatlakozott, amiért tevőlegesen tenni is kell! A krónikus vírushepatitisz fertőzések (hepatitisz B és C) Magyarország lakosságának kb. 1%-át érintik. Mivel a fertőzések hosszú évtizedekig (20-50 év) is lappanganak, nem okoznak jellegzetes panaszokat, a fertőzöttek nagy része nem is tud betegségéről és a fertőzőképességéről. A hosszú ideig fel nem ismert és ez által kezeletlen fertőzés alatt a máj nagy része (akár 80 százaléka is) elpusztul, kötőszövetesen átalakul, májzsugor, májrák alakulhat ki. A hepatitisz B és/vagy hepatitisz C által okozott krónikus májgyulladás nem okoz jellegzetes panaszokat, leggyakrabban olyan általános tünetei vannak, mint a fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség, enyhe emésztési zavarok, puffadás. (A laboratóriumi leletekben a májenzim értékek (GPT/GOT) gyakran emelkedettek, azonban a normális értékek sem zárják ki a fertőzés lehetőségét!) A krónikus vírushepatitiszek felszámolásának legfontosabb lépcsője a fertőzöttek felderítése és az azonnali kezelés megkezdése. Tudni kell, hogy ma már a hepatitisz C fertőzés gyógyítható, a krónikus hepatitisz B tartósan jól kezelhető. A fertőzöttek felderítésének első lépése az egészségügyi dolgozók kötelező hepatitis C szűrése, ami már bekerült a költségvetésbe, a megvalósítását pedig az ÁNTSZ-Országos Tisztifőorvosi Hivatal fogja koordinálni. Mindhárom krónikus májgyulladást okozó vírus (hepatitis C, hepatitis B és csak a hepatitis B fennállása mellett kialakuló hepatitis D) felderítése csak célzott szűrővizsgálattal valósulhat meg, így a fertőzöttek felderítésének módja, a rizikófaktorokkal rendelkezők célzott szűrése. Az idült vírushepatitiszek diagnózisához ma már nincs szükség májbiopsziára (a biopszia során vizsgálat céljából a májból szövetmintát vesznek)! A máj kötőszövetesedésének (fibrózisának) mértéke fájdalommentes elasztográfiás vizsgálati módszerekkel (ezek során az ultrahang vizsgálathoz hasonló, FibroScan vizsgálat a szövet normál állapotában és enyhe nyomás alatt is megtörténik, majd ezt követően számítógép veti össze a két képet) vagy vérből kimutatható tesztekkel meghatározható (pl. ELF teszt). A krónikus hepatitisz C kezelések tekintetében elmondható, hogy az előrehaladott állapotú betegek kezelése sürgős, de a kezeléssel, a vírusmentessé tétellel, és a máj így meginduló lassú regenerációjával a legtöbbet a korai stádiumban felfedezett és meggyógyított betegek nyernek. Korai diagnózis esetén így megelőzhető a munkaképesség csökkenése/elvesztése, valamint a súlyos szövődmények kialakulása (májzsugor, májrák) miatti további egészségügyi kiadások, így nemzetgazdasági szempontból is „nyereséges” a korai felismerés. A fenti tények tükrében felétlenül szükséges, hogy legyen államilag támogatott szűrőprogram, és aki kiszűrésre kerül, azonnal kapjon korszerű és biztonságos kezelést! Az európai kezelési protokollok alapján a rövid terápiás idejű, közel 100%-os hatékonyságú, tablettás kezelések alkalmazása indokolt és javasolt orvosszakmailag, és ezek hazánkban is elérhetőek. A rizikófaktorok felmérésében a Hepatitisz Regiszter főoldalán megtalálható (és le is tölthető) kérdőív nyújt segítséget, ami az alábbi linken érhető el: https://hepreg.hu/index.php IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2018. JÚLIUS–AUGUSZTUS 55