A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő Az idei hazai helyszínű egészségügyi informatikai konferenciák sorából kiemelkedik a Budapesten 2011. május 10-13 között megrendezésre kerülő európai eHealth Week rendezvénysorozata. Ehhez hivatalos párhuzamos rendezvényként illeszkedik az IME kétnapos, IX. Infokommunikációs Konferenciája május 1011-én, amely a témakör hazai K+F+I eredményeit dolgozza fel, kiegészítve a közösségi media eHealth-hez kapcsolódó kérdéseit és a betegadatok védelmét elemző kerekasztal megbeszélésekkel. Az egész világra jellemző, hogy egyre nehezebben oldható meg az egészségügyi ellátás finanszírozása, munkaerő ellátása. Az egyre sürgetőbb kiútkeresés egyik lehetőségét az infokommunikációs (eHealth) megoldások jelenthetik. Lapunk hosszú ideje tudatában van a téma fontosságának, ezt jól mutatja, hogy idén már kilencedik alkalommal rendezzük meg az Infokommunikációs Konferenciát, amely az elmúlt évek során ennek a témakörnek legfontosabb hazai rendezvényévé nőtte ki magát. Az infokommunikációs (eHealth) rendszerek bevezetése fenntarthatóvá transzformálhatja az egészségügyi ellátórendszert, és új irányt szabhat az informatikai és az egészségügyi ipar számára is. A feladat óriási, hiszen az eddig intézményileg háromszereplős rendszerbe negyedikként bekerülnek a betegek, valamint az egészségüket megóvni kívánó személyek, természetesen a kvantitativ állapotkövetésüket vagy terápiájukat segítő mérő- és adatfeldolgozó rendszereikkel együtt. Ennek a kényes adatokat kezelő elosztott informatikai rendszernek a létrehozása és működtetése jelentős vállalkozás, amihez komoly interdiszciplináris kutatói, ipari és szolgáltatói háttér kell. Az eHealth rendszerek intenzív alkalmazása még nemzetközileg is újdonság, így a terület hazai fejlesztői-alkalmazói még igazi versenyben vannak. A társadalom fokozatos öregedésének, a lakosság lélekszámának, ezen belül a munkaképes korú lakosság számának csökkenése idején, különös fontossággal bír a várhatóan egészségesen eltölthető évek (HALE) számának növelése. Ehhez alapvetően az egészséges életmód kialakítása szükséges. Hazánkban évek óta vannak olyan weblapok, (pl. Házipatika) amelyek ennek érdekében fontos információkkal látják el az érdeklődőket. Lényeges továbblépést jelent azonban, ha az egészséges életmód kialakítását tömeges léptékben, személyre szabott módon, (pl. internetes) tanácsadó rendszerrel segíti az eHealth világ. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának munkacsoportja közel 10 éve igyekszik megoldani az ehhez szükséges sokváltozós optimalizálási feladatot és közkinccsé tenni a szolgáltatást. Hosszabb távon az ilyen rendszerek használata lényegesen csökkentheti az ellátórendszer bemenetére érkező beteg tömeg nagyságát. Az eHealth megoldások második fontos területét a diagnosztikai eljárások teljesítőképességének (szenzitivitás, specificitás) növelése jelenti, hogy azok a mai megnövekedett mérési és számítási lehetőségek kihasználásával, pontosabb diagnózist tegyenek lehetővé, pl. a szív- vagy az agyműködés vizsgálata érdekében. A jobb paraméterű rendszerek azt eredményezhetik, hogy a betegek vizsgálata kevesebb lépést és kevesebb költséget igényeljen. Kiemelkedő fontosságú a kritikus helyzetben lévő betegek gyorsabb és szakszerűbb ellátása is, amit az infokommunikációs megoldások lényegesen támogathatnak. Illusztratív példaként az akut stroke ellátáshoz kapcsolódó gyors CT leletezést említhetjük, ami kommunikációs hálózaton keresztül akár „azonnal” megtörténhet. Az eHealth megoldások harmadik fontos területének a krónikus betegek intelligens otthoni állapotmonitorozó és terápia segítő rendszerének megteremtése tekinthető. Tekintettel a krónikus betegek nagy számára, az egészségügyi szolgáltatás szempontjából segítséget csak az jelenthet, ha az elvégzendő feladatok, elemzések egy jelentős részét a rendszer „automatikusan” elvégzi és humán beavatkozást csak „indokolt” esetekben kér. Az „intelligens” jelző – részben – erre utalt. Az utóbbi években ezen a területen hazánkban több értékes kutatási eredmény is született. Az ilyen szintű szolgáltatás, a kül- és belföldön létezőkhöz képest jogosan tekinthető várhatólag piacképes, „második generációs” megoldásnak. Végül, az eHealth témakör fontos feladata az elosztott egészségügyi informatikai rendszerek összekapcsolása. Ez lefedheti a kórházak, rendelőintézetek, háziorvosi szolgálatok és az újdonságnak számító otthoni ellátó rendszerek összekapcsolását. Magyarországon ebben az irányban ugyancsak komoly fejlesztések történtek, például a HEFOP 4.4 pályázati program, illetve a HISCOM fejlesztési projekt keretében. A IX. Infokommunikációs Konferencia most is külön szekciót szentel a témakörnek. A Konferencia az interdiszciplináris mérnöki-orvosi fejlesztési feladatok mellett az eHealth rendszerek penetrációjának érdekében számos további kényes jogi, adatvédelmi, szervezési feladat megoldását is tárgyalja, amelyek előfeltételei az eHealth alkalmazások beintegrálásának az egészségügy rendszerébe. A kérdést bonyolítja, hogy a feladatokat úgy kell megoldani, hogy az kompatibilis lehessen a nemzetközi ajánlásokkal, törekvésekkel is. Bízunk abban, hogy a IX. Infokommunikációs Konferencia programja kielégíti mind a K+F szakemberek, mind az alkalmazók érdeklődését. Akik a szatellita rendezvényt és a fő rendezvényt is figyelemmel kísérhetik, várhatólag reális képet kapnak a hazai eredmények értékéről a nemzetközi összehasonlítás fényében is. Prof. Dr. Kozmann György főszerkesztő IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS 3
