IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Költséghatékonyság növelés információs technológiákkal: Kardiológiai példák

  • Cikk címe: Költséghatékonyság növelés információs technológiákkal: Kardiológiai példák
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 1
  • Hónap: június
  • Oldal: 28-32
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: MÓDSZERTAN, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS

Absztrakt:

A korszerű információs technológiák egészségügyi alkalmazása a diagnosztikai feladatok ellátásában, lehetővé teszi számos korábban – gyakorlati okok miatt – bevezetett túlzott mérési egyszerűsítés kiküszöbölését. Az orvosi mérések kiértékelésénél olyan számítás-intenzív módszerek is bevetésre kerülhetnek, amelyek a humán kiértékelő esetén nem alkalmazhatók. Mindezek együttesen javítják a „kiforrottnak tekintett” eljárások diagnosztikai paramétereit és jelentős költséghatékonyság növekedést eredményezhetnek. A dolgozat az új lehetőségeket az elektrokardiológiai eljárások kapcsán az ischemiás szívbetegség (ISzB) kórismézés módszereinek példáján mutatja be.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Kozmann György Intézmény: IME Szerkesztőség

[1] Rosner, B. Fundamentals of Biostatistics, 4th edition,Duxbury Press, Belmont, 1995.2. Diamond,G.A., Forrester, J.S.: Analysis of probability as an aid in the clinical diagnosis of coronary artery disease. New England J. of Med. 300:1350-1358, 1979.3. Braunwald, E. (ed): Heart Disease,5th ed., Saunders,Philadelphia, 1997.4. Préda I.: D.Sc. disszertáció, 1992.5. Jánosi A.: D.Sc.disszertáció, 1991.6. Kozmann, Gy. Jókuthy, A, Virányi, V. Vassányi,I.: Methodological studies related to cardiovascular risk assessment, Proc. MIE2002, IOS Press, 2002 (megjelenés alatt)7.Grundy, S.M., et al.: AHA Scientific Statement, Circulation,97:1876-87, 1998.8. Kozmann Gy., Lux R.L., Green L.S.: Non-parametric identification of discriminative information in body surface maps. IEEE Trans. BME-38, 1061-1068, 1991.9. Kozmann, Gy., Szakolczai K., Szász, K.: Study of the discriminative properties of exercise body surface potential maps. In: Computers in Cardiology 1999, 301-304,IEEE Inc., Piscataway, NJ., 1999.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉS TÁMOGATÁS Költséghatékonyság növelés információs technológiákkal: Kardiológiai példák Dr. Kozmann György, Veszprémi Egyetem, Veszprém és MTA MFA, Budapest A korszerű információs technológiák egészségügyi alkalmazása a diagnosztikai feladatok ellátásában, lehetővé teszi számos korábban – gyakorlati okok miatt – bevezetett túlzott mérési egyszerűsítés kiküszöbölését. Az orvosi mérések kiértékelésénél olyan számítás-intenzív módszerek is bevetésre kerülhetnek, amelyek a humán kiértékelő esetén nem alkalmazhatók. Mindezek együttesen javítják a „kiforrottnak tekintett” eljárások diagnosztikai paramétereit és jelentős költséghatékonyság növekedést eredményezhetnek. A dolgozat az új lehetőségeket az elektrokardiológiai eljárások kapcsán az ischemiás szívbetegség (ISzB) kórismézés módszereinek példáján mutatja be. BEVEZETÉS Az elmúlt évszázad második felétől kezdve az egészségügyben és általában az orvostudományban gyorsuló mértékben jutott szerephez a korszerű mérés- és számítástechnika. Elég arra gondolnunk, hogy ekkor jelentek meg a korszerű képalkotó rendszerek, amelyek fizikai és matematikai alapjai ugyan korábban is ismertek voltak, de a nagysebességű számítási lehetőségek hiányában nem lehetett azok gyakorlati megvalósítására gondolni (különösen a széleskörű egészségügyi szolgáltatásokban). A mai időszakban, az „informatika korában” a nagysebességű kommunikáció, a számítógép-hálózatok, a nagy tárolókapacitású eszközök és technológiák időszakában új lehetőségek jelentek meg az egészségügyi alkalmazások előtt is. Elég példaként a kórházi információs rendszerekre gondolnunk. A meglévő tudás korszerű elosztása és hasznosítása mellett az informatika lehetőséget ad olyan kutatásokra is, amelyek segítségével az eddigieknél jobban hasznosítható a mérési adatokban (“jel-információ”) rejtőző „diagnosztikai információ” és ez által jobb döntési paraméterekkel rendelkező eljárások dolgozhatók ki. A diagnosztikai információ kinyerésének jelenlegi relatív elmaradottsága a jel-, vagy képinformáció megszerzéséhez képest, szembetűnő. Az informatika eszköztára alkalmas ennek a relatív elmaradásnak a csökkentésére és ettől a diagnosztikai arzenál lényeges fejlődése várható. A remélt változások jelentős hányada költséghatékonyságot is növel, de attól, hogy eltűnnek a gyakorlati korlátok a különböző fiziológiás vagy patológiás folyamatok időbeli dinamikájának vizsgálata, az időfüggő folyamatok kapcsolatának részletes feltérképezése elől, az orvostudomány számos új ismeretet is remélhet. A dolgozat vizsgálja, hogy informatikai eszközökkel miként javítható a diagnosztikai döntések költséghatékonysá- 28 IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS ga. Az elemzés paramétere a vizsgálat összköltsége, amelynek minimalizálása a cél. A bemutatott módszerek konkrét eredményei az ischemiás szívbetegségek (ISzB) diagnosztizálása szempontjából közvetlen eligazítást nyújtanak, de az elvek általánosabb esetekben is mérvadók. A példákban bemutatott gondolatmenet az ischemiás szívbetegség felismerésére három, mérési elvében független metodikát használ. Az első az ischemia tényét a (fizikai vagy gyógyszeres) terhelésre adott bioelektromos (potenciáltér) válasz alapján jellemzi (terheléses 12 elvezetéses EKG, XEKG, ill. terheléses testfelszíni potenciáltérképezés, XTPT), a második a terhelés hatására történő falmozgás válaszra (terheléses echokardiográfia, Xecho), a harmadik a szívizom perfúzió nukleáris módszerrel végzett vizsgálatára (terheléses Tl 201 scintigráfia, XTl 201) alapozva ad diagnosztikai besorolást. Minden esetben referenciaként a koronarográfiával igazolt érszűkület meglétét ill. hiányát vesszük alapul a módszerek statisztikai tulajdonságainak jellemzésénél, jóllehet ez a vizsgálat csak a nagy erek állapotát teszi láthatóvá. Mindhárom mérési elv alkalmazhatóságát számos dolgozat és klinikai tanulmány elemezte a klinikumban jelenleg használt döntési kritériumok esetében. Értelemszerűen, újabb kiértékelési metodikák az eddig elért diagnosztikai teljesítmény adatokat megnövelhetik. Ez hasznos, hiszen például szolgál arra, hogy a korszerűbb mérési és kiértékelési (tehát informatikai) módszerek jelentős mértékben képesek a diagnosztikai teljesítmény értékét növelni. ELÔÍRT REZIDUÁLIS BIZONYTALANSÁGÚ VIZSGÁLAT KÖLTSÉGE A diagnosztikai eljárások tulajdonságait leggyakrabban a szenzitivitás (Se) és specificitás (Sp) értékeivel szokás jellemezni [1]. Általában elmondható, hogy a diszkriminatív paraméterek „feltételes sűrűségfüggvényei” átlapolódnak (ezt fejezi ki, hogy Se<100% ill. Sp<100%), következésképpen a döntések valamilyen hányada szükségszerűen hibás lesz. Az, hogy a döntési eljárás kimenetén milyen hányadban található a betegnek minősített esetek között fals pozitív döntés, az Se és Sp értékeken túlmenően nagymértékben függ a rendszer bemenetén lévő populációban található betegek arányától. Ezt az arányt az adott betegségre vonatkozó priori valószínűségnek, vagy prevalenciának (P) nevezzük. A fenti gondolatmenethez hasonló módon hasonló mondható a negatív döntések összetételéről is. Kvantitatívan a viszonyok a Bayes-tétel alapján számíthatók [2:] INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉS TÁMOGATÁS ahol: TPR: a helyesen pozitív esetek hányada a pozitív döntésekben TNR: a helyesen negatív esetek hányada a negatív döntésekben A fentiek alapján, előírt reziduális döntési bizonytalanságú vizsgálat esetén akkor tekintünk valamely kivizsgálást befejezhetőnek, ha TPR>A ill. TNR