IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A fekvőbeteg-ellátás adatszolgáltatásának komplex minőségellenőrzése

  • Cikk címe: A fekvőbeteg-ellátás adatszolgáltatásának komplex minőségellenőrzése
  • Szerzők: Dr. Sipos Miklós
  • Intézmények: SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
  • Évfolyam: I. évfolyam
  • Lapszám: 2002. / 1
  • Hónap: június
  • Oldal: 15-17
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KONTROLLING

Absztrakt:

Szerző írásában összefoglalja a finanszírozás orientált komplex betegmenedzsment koncepció kialakításában és következetes megvalósításában rejlő lehetőségeket. Összeveti a járóés fekvőbeteg-ellátás keretében történt betegellátás finanszírozását. Bemutatja a sürgősségi HBCS-k alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Felhívja a figyelmet a krónikus és rehabilitációs osztályokon történő betegellátásban rejlő lehetőségekre. Kiemeli az intenzív osztályos ellátás kódolásának problematikáját, az orvosi és a finanszírozási dokumentáció pontos vezetésének jelentőségét. Példákkal bizonyítja a kódolás utólagos szakmai auditálásában rejlő lehetőségeket és hangsúlyozza annak szükségességét.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Sipos Miklós Intézmény: SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
MENEDZSMENT KONTROLLING A fekvőbeteg-ellátás adatszolgáltatásának komplex minőségellenőrzése Dr. Sipos Miklós, SOTE II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Szerző írásában összefoglalja a finanszírozás orientált komplex betegmenedzsment koncepció kialakításában és következetes megvalósításában rejlő lehetőségeket. Összeveti a járó- és fekvőbeteg-ellátás keretében történt betegellátás finanszírozását. Bemutatja a sürgősségi HBCS-k alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Felhívja a figyelmet a krónikus és rehabilitációs osztályokon történő betegellátásban rejlő lehetőségekre. Kiemeli az intenzív osztályos ellátás kódolásának problematikáját, az orvosi és a finanszírozási dokumentáció pontos vezetésének jelentőségét. Példákkal bizonyítja a kódolás utólagos szakmai auditálásában rejlő lehetőségeket és hangsúlyozza annak szükségességét. Cikkemben gondolatokat szeretnék ébreszteni mindazokban, akik kórházi adatrögzítéssel, kódolással, minőségbiztosítással és kontrollinggal foglalkoznak. Szándékom szerint hosszú évek auditori tapasztalatait szeretném megosztani olvasóimmal arról, hogyan kellene és hogyan nem szabad tekinteni a betegadminisztrációs folyamat komplexitására. A cikk ezért nem is a kódolás minőségellenőrzése címet viseli, mert szeretnék túlmutatni a a kódolás szintjén, felhívni a figyelmet arra, hogy az átgondolt beteg-management koncepció és az adminisztrációs folyamatok precíz folyamatszervezése és ellenőrzése együttesen hozhatja csak meg az optimális eredményt. Hangsúlyozni kívánom, hogy a cikk a jelenlegi finanszírozási rendszer feltételei közötti költséghatékony betegmanagement és kódolás auditálási tevékenység végzéséhez kíván és tud segítséget adni, részben figyelemfelhívó célzattal, részben példáival. Sem a cikk írójának, sem az ellátók döntő hányadának nem áll módjában a mai rendszer anomáliáinak direkt és gyors megváltoztatása (járó és fekvőbeteg ellátás finanszírozása közötti anomáliák, a besorolási algoritmusok fogyatékosságai). Ezek egy része egészségpolitikai, más része pénzügyi, orvos-szakmai illetve informatikai döntés függvénye. Az észlelt hibákat a megfelelő csatornákon keresztül jelezni kell. Ezzel párhuzamosan azonban nem szabad késlekedni a jelen környezeti feltételekhez alkalmazkodó, a finanszírozó által meghatározott szabályrendszert tiszteletben tartó és az ellátó számára is finanszírozási fedezetet biztosító rendszer kidolgozásával, majd következetes véghezvitelével. Kezdjük talán a kevésbé lerágott csonttal, mindazzal, ami nem a kódolás technikából fakadó teljesítmény-növelés potenciális lehetősége. NEM LEHET MINDENT JAVÍTANI!!! Bár a legfrissebb rendeletek értelmében akár négy hónapra visszamenőleg is lehet javítani a fekvőbeteg adatjelentést, kiterjedően nem csak a kódokra, de az ápoló osztályokra vonatkozóan is, amennyiben hiba, fogyatékosság csúszott az adminisztrációs folyamatba. Ennek ellenére azt állítom, hogy a csupán a kódolás auditálására törekvő minőségkontroll rendszer jelentős tartalékokat hagy a bevételi oldal teljesítményének emelésében. Tudatos betegmanagement révén az alábbi döntések meghozatalával, a beteg tudatos irányításával jelentős veszteségek kerülhetők el. • • • • • A kínálkozó lehetőségek közül öt pontot érintek: A betegek átirányítása az alulfinanszírozott járóbeteg szakellátásból a sürgősségi HBCS elszámolás felé. A betegek átirányítása a járóbeteg szakellátásból az aktív fekvőbeteg ellátásba. Hospitalizáció az alsó határnapig Intenzív osztályos átjelentés Krónikus osztályos átjelentés JÁRÓBETEG ELLÁTÁS – SÜRGÔSSÉGI HBCS Olyan akkreditált osztályok esetén, ahol központi betegfelvételi és sürgősségi betegellátó osztály működik jelentős – a valósan felmerült költségeket jobban közelítő – bevétel érhető el, ha a beteget a megfelelő ápolási időn keresztül észlelik és látják el, illetve az esetet a sürgősségi HBCS-k szabályrendszerének megfelelően kódolják. Az alábbi összehasonlító táblázat egy nagy forgalmú sürgősségi osztályon végzett audit tevékenység eredményeit mutatja, melyből kitűnik, hogy a sürgősségi HBCS-ként való esetjelentés – az adott intézet járóbeteg ellátás kódolási szokásai alapján jelentett német pont bevételét összevetve a sürgősségi HBCS-k bevételével minden esetben kedvezőbb és a 1,1-szerestől a 27-szeres bevételi többletig terjedő várható pozitívummal járhat. Az esetek átlagos bevételtöbblete majdnem a 9-szeres. (1. táblázat) A járóbetegként indított ellátások utólagosan – elsősorban a kért konzíliumok finanszírozási kategóriái miatt – gyakorlatilag nem módosíthatók, ezért a tudatos betegmanage- IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS 15 MENEDZSMENT KONTROLLING SÜRGÔSSÉGI FORINT FCS HBCS NÉV 01S 01S 01S 03S 05S 05S 06S 06S 07S 10S 11S 20S 21S 21S 21S 99S 99S 022G 0231 026C 1021 220C 2241 297E 2990 3530 537E 579C 8441 856C 857D 8601 9701 9702 Epilepsia sürgősségi ellátása Migrén sürgősségi ellátása Alkohol intoxicalt izolált fejsérült sürgősségi ellátása Egyensúlyzavar sürgősségi ellátása Szívritmus-, vezetési zavarok sürgősségi ellátása Hypertoniás krízis sürgősségi ellátása Emésztőszervi betegségek sürgősségi ellátása Végbélnyílás kórfolyamatainak sürgősségi ellátása Görcsrohammal járó epeút betegségek sürgősségi ellátása Diabetes mellitus, hypoglykaemias állapotok sürgősségi ellátása Húgyrendszeri kövek, görcsállapotok sürgősségi ellátása Drog intoxikáció sürgősségi ellátása Allergiás betegségek sürgősségi ellátása Mérgezés, gyógyszerek toxikus hatásainak sürgősségi ellátása Hőhatás okozta akut események sürgősségi ellátása Volumen hiány, tumor okozta anaemia sürgősségi ellátása Alarmírozó jelek és tünetek sürgősségi ellátása 19045 12511 14776 20250 18626 19303 14230 13554 19191 22625 13761 11982 13441 22765 12243 15277 14774 JÁRÓBETEG FORINT 3067,4 921,2 3263,4 3626 6703,2 17434,2 842,8 1460,2 2391,2 2606,8 2582,3 1136,8 921,2 842,8 842,8 10838,8 5419,4 SÜRGÔSSÉGI HBCS PLUSZ % 621% 1358% 453% 558% 278% 111% 1688% 928% 803% 868% 533% 1054% 1459% 2701% 1453% 141% 273% 1. táblázat. ment eszközeivel lehet csak megteremteni a rentábilis finanszírozás keretfeltételeit. Ehhez a beteg osztályra érkezésekor meg kell határozni, hogy állapotának rendezése csak egy gyors ambuláns vizsgálattal illetve beavatkozássorral megoldható-e, vagy hosszasabb megfigyelésre, monitorizálásra, költségigényesebb vizsgálatokra, konzíliumokra, gyógyellátásokra lehet szüksége. Ekkor már mindenképpen a fekvő irányba kell „terelni” az ellátást, melyből annak időtartamának és kimenetelének ismeretében kell majd meghatározni, hogy sürgősségi, vagy aktív fekvő ellátás HBCS szerint kell jelenteni. A sürgősségi HBCS-k még alig honosodtak meg a finanszírozási rendszerben, így gyakorta a kódolási ismeretek sem tudatosultak még megfelelően az azokat alkalmazókban. JÁRÓBETEG ELLÁTÁS – AKTÍV FEKVÔBETEG ELLÁTÁS Számos olyan beavatkozás létezik az orvosi eszközös diagnosztika és terápia palettáján, melyet a mai fekvőbeteg finanszírozási rendszer nem sorol be, beavatkozásként nem finanszíroz. Ezek az esetek a HBCS rendszerben a fődiagnózis alapján – a beavatkozás figyelembe vétele nélkül – kerülnek elszámolásra. Számos beavatkozás, mint jelenthető entitás is törlődött a beavatkozási adatbázisból, és informatikai rögzítés híján így szakmai statisztikák sem készíthetők a finanszírozásra jelentett adatok tartalma alapján. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy visszatérhetünk a műtéti statisztika készítés műtéti napló lapozgatós, papír-ceruzás korszakához. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha a rendszer megengedné bármely beavatkozás rögzítését, az pedig a finanszírozó kompetenciája, hogy ebből mit ismer el, mit finanszíroz. 16 IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS Hysteroscopia – aneszt: lokál 11041 500 Vizsgálat 11200 500 Félnapos ellátás 16600 300 Hysteroscopia 88917 400 Ideg vagy ganglion vezetéses érzéstelenítés 8891S 300 Regionalis anaesth. orvosi vezetése max. 30' 89442 200 Pulzus oxymetria 2200 Hysteroscopia – aneszt: plexus 11041 500 Vizsgálat 11200 500 Félnapos ellátás 16600 300 Hysteroscopia 8891C 2500 Plexus érzéstelenítés 8891S 300 Regionalis anaesth. orvosi vezetése max. 30' 89442 200 Pulzus oxymetria 4300 Hysteroscopia – aneszt: iv 11041 500 Vizsgálat 11200 500 Félnapos ellátás 16600 300 Hysteroscopia 88920 250 Rövid narkózis i.v 88930 280 Narkózis utáni orvosi felügyelet és záróvizsgálat 89442 200 Pulzus oxymetria 2030 Hysteroscopia – aneszt: TIVA 11041 500 Vizsgálat 11200 500 Félnapos ellátás 16600 300 Hysteroscopia 88940 7000 Total iv. anesztézia (TIVA) 88930 280 Narkózis utáni orvosi felügyelet és záróvizsgálat 89442 200 Pulzus oxymetria 8780 HSG 11041 11200 32710 500 500 2000 3000 2. táblázat. Vizsgálat Félnapos ellátás Hysterosalpingographia MENEDZSMENT KONTROLLING Sok esetben olyan típusosan félnapos-egynapos eszközös diagnosztikai beavatkozások (pl. hysterosalpingographia, hysteroscopia), melyek a szakma véleménye alapján is fekvőbeteg intézeti háttérhez kötöttek és a beavatkozás után bizonyos observatiot igényelnek, nem számolhatók el a fekvőbeteg finanszírozásban. Hozzáteszem, hogy a páciens biztonságérzetét is növeli, ha a beavatkozás után „van egy ágya”, ahol megpihenhet és nem az utcán találja magát közvetlenül a vizsgálat után, akárhogy is érzi magát. Ezeket a beavatkozásokat a mai finanszírozás mellett a járóbeteg szakellátás kereteiben jelenteni gyakorta súlyos anyagi veszteséget jelent, hiszen a felmerült költségeknek csak tört részéhez lehet a német ponti rendszeren át hozzájutni. Az alábbi példában a járóbeteg ellátás keretében végzett hysteroscopia és a hysterosalpihgographia lehetséges kódolási variációit mutatom be. (2. táblázat) Látható, hogy az anesztézia típusától függően a hysteroscopia finanszírozása milyen széles határok között mozoghat. A HSG vizsgálatért pedig 3000 pont számolható el mindösszesen. Legyen mindkét esetben a diagnózis N9790 – Infertilitás. Ez esetben mindkét ellátás rövid ápolási esetként a 6590-es csoportba sorolódik, melynek tulajdonságait az alábbaikban mutatom be: (3. táblázat) A fentiek alapján a 24 órás ápolásért a súlyszám felét, azaz 0,19428 súlyszámot, közelítően 19.000 forintot kapunk. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a járóbeteg elszámolás keretében elérhető bevételeket 0,98 forintos német pont értékkel számolva. (4. táblázat) Az összevetésből látható, hogy a járóbeteg szakellátás keretében a fekvőbeteg ellátáshoz képest 10-45%-os bevétel érhető csak el. A kórházi management részéről tehát racionális döntés lehet, hogy amennyiben az adott beavatkozás végzése szakmailag indokolt, az osztály ágykihasználtsága lehetővé teszi (és ez az esetek jelentős részében fennáll), illetve az a beteg számára is kedvezőbb, biztonságosabb körülményeket teremt, a bemutatott és még számos hasonló vizsgálatot, illetve beavatkozást az osztály járóbeteg helyett fekvőbeteg ellátás formájában végezze el. FÔCSOP HBCS HBCS NÉV ALSÓ FELSÔ NORMATIV SÚLYSZÁM 13M 6590 Menstruációs zavarok, a női reproduktív rendszer egyéb betegségei 2 25 4 0,38856 3. táblázat. Beavatkozás Hysteroscopia Hysteroscopia Hysteroscopia Hysteroscopia HSG aneszt: aneszt: aneszt: aneszt: német pont lokál 2200 plexus 4300 iv 2030 TIVA 8780 3000 német pont forint értéke HBCS bevétel 0,98 19000 – – – – forint 2156 4214 1989 8604 2940 HBCS %-a 11,35% 22,18% 10,47% 45,29% 15,47% 4. táblázat. (A cikk folytatását a következő számban közöljük. A szerk.) A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Sipos Miklós Szülész-nőgyógyász szakorvos, 1993 óta a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán klinikai orvos, majd egyetemi tanársegéd. Szakterülete a női meddőség kezelése és a nőgyógyászati endoszkópia. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában szerzett egészségügyi szakmenedzser másoddiplomát. Vezető tanácsadóként dolgozik a HBCS Audit Kft-nél, emellett oktat a Semmelweis Egyetem ápolási Felsővezetői Menedzserképző Képző Kurzusán. Szakmai tanácsadóként részt vett a Semmelweis Egyetem Komplex Kontrolling Koncepciójának kidolgozásában. IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS 17