IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Internet-alapú kommunikáció megvalósítása kórház és háziorvosok között

  • Cikk címe: Internet-alapú kommunikáció megvalósítása kórház és háziorvosok között
  • Szerzők: Simon Béla
  • Intézmények: Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 40-43
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: INFORMATIKAI RENDSZER

Absztrakt:

A kórház és a háziorvos közötti két-irányú elektronikus kommunikáció megvalósítását mutatja be a cikk. A számítógépes előjegyzés révén a betegek várakozási ideje radikálisan lecsökken, a betegforgalmi adatokban mutatkozó ingadozások kiegyenlítődnek. Az „eKórHáziorv” alkalmazás a kórház és a háziorvosok közötti két-irányú internet-alapú kommunikáció révén két fő szolgáltatást biztosít. A háziorvos a kórházi praxisok számítógépes előjegyzési naptárához hozzáfér és így a beküldési adatok on-line módon bekerülnek a kórházi adatbázisba („várólistás” bejegyzések). A háziorvos automatikusan megkaphatja a hozzá bejelentkezett beteg kórházi fekvő-, illetve járóbeteg-kezeléseinek záródokumentumait, adott vizsgálati eredményeit a kezelés lezárását követően.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Simon Béla Intézmény: Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Internet-alapú kommunikáció megvalósítása kórház és háziorvosok között Simon Béla, Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza A kórház és a háziorvos közötti két-irányú elektronikus kommunikáció megvalósítását mutatja be a cikk. A számítógépes előjegyzés révén a betegek várakozási ideje radikálisan lecsökken, a betegforgalmi adatokban mutatkozó ingadozások kiegyenlítődnek. Az „eKórHáziorv” alkalmazás a kórház és a háziorvosok közötti két-irányú internet-alapú kommunikáció révén két fő szolgáltatást biztosít. A háziorvos a kórházi praxisok számítógépes előjegyzési naptárához hozzáfér és így a beküldési adatok on-line módon bekerülnek a kórházi adatbázisba („várólistás” bejegyzések). A háziorvos automatikusan megkaphatja a hozzá bejelentkezett beteg kórházi fekvő-, illetve járóbeteg-kezeléseinek záródokumentumait, adott vizsgálati eredményeit a kezelés lezárását követően. konzorcium 2002-ben kezdte el a munkát, s a projekt 2003 év végére készült el, IKTA pályázati támogatás segítségével. MEGVALÓSÍTÁS A megvalósítás elvi hátterét mutatja az 1. ábra, ami alapján részletezhetjük az alkalmazás két fő funkcióját: BEVEZETÉS A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza hosszú évtizedek óta jelentős szerepet tölt be a hazai egészségügyi informatikában. Az 1960-as évek közepén kezdődött meg az a munka, amelynek eredményei a mai napig jelentős hatással vannak a magyar egészségügyre (nemzetközi kódrendszerek adaptálása, kórházi alkalmazások fejlesztése, szakértői rendszer fejlesztése, egészségügyi finanszírozási rendszer megalapozása). A szekszárdi kórház Számítástechnikai Központjából kivált GYÓGYINFOK minisztériumi országos intézetként dolgozta ki 1989-re a kórház-finanszírozás alapját jelentő rendszer (HBCS) első verzióját. Ennek eredményeként lehetett 1993-ban – elsőként Európában – az erre alapozott kórház finanszírozást bevezetni. A Tolna Megyei Kórház jelenleg is működő belső informatikai rendszere több mint 500 felhasználó munkáját támogatja. A belső információáramlás mellett egyre nagyobb igény jelentkezett a nem-kórházi egészségügyi szereplőkkel történő elektronikus információcserére. Elsődlegesen a háziorvosok felé valósult meg elektronikus adatkapcsolat már a 90-es évek végén (ADATA rendszer), de néhány funkcionális hiányosság és az internet kínálta lehetőségek vezettek oda minket, hogy az eddigi kórház-háziorvosi kapcsolatrendszert kibővítsük és az internet alapjaira helyezzük. Mindazok a háziorvosok, akik korábban kórházi szakorvosként dolgoztak a megyei kórházban és használták a kórházi informatikai rendszert és az intranetet, fogékonyak voltak a közös együttműködésre. Egy erre a projektre összeállt 40 IME III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2004. JANUÁR-FEBRUÁR 1. ábra A kommunikáció irányai • A háziorvos a kórházi praxisok számítógépes előjegyzési naptárához történő hozzáférés birtokában optimalizálhatja a beküldés időpontját betege számára. A beküldéssel kapcsolatos adatok (beküldő orvos, diagnóziskód, anamnézis és státus-adatok, szöveges megjegyzés) on-line módon bekerülnek a kórházi adatbázisba INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK („várólistás” bejegyzések), csökkentve ezáltal a betegfelvételi adminisztrációs feladatokat. Általában a háziorvosi „papír-alapú” beutalók adatai hiányosak, sok esetben hibásan kerülnek rögzítésre a kórházi rendszerben. Az on-line háziorvosi beutalással ez a probléma megoldódik, hiszen a háziorvos által megadott – kötelezően kitöltendő – beküldési adatok automatikusan bekerülnek a kórházi rendszer adatbázisába. • A háziorvos tetszőlegesen (automatikusan vagy kérésre) megkapja – amennyiben a beteg ezt kifejezetten nem tagadja meg – a hozzá bejelentkezett beteg fekvő- illetve járóbeteg-kezeléseinek záródokumentumait („ellátási lap”, osztályos zárójelentés, lelet), adott vizsgálati eredményeit a kezelés lezárását követően. Egy folyamatosan karbantartott háziorvos-beteg kapcsoló tábla gondoskodik arról, hogy valóban a háziorvoshoz bejelentkezett betegek adatai kerüljenek a háziorvoshoz. Ez alól az általános szabály alól lehet kivétel, amikor a beutaló háziorvos nem a beteg tényleges háziorvosa: ebben az esetben a beküldő is és a beteg háziorvosa is hozzáférhet a kezelés-adatokhoz. A kórházi kezelések meghatározott esszenciális adatai automatikusan bekerülhetnek a háziorvosi rendszer adatbázisába, amennyiben a szükséges illesztési feladatokat a háziorvosi programok szállítóival közösen elvégezzük (ez nem volt a projekt része, de az idei év megoldandó feladata lesz). Ehhez a kétirányú szolgáltatáshoz a kórházi információrendszernek is kellően felkészültnek kell lennie. Szerencsére a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházáról elmondhatjuk, hogy nemcsak a múltja egyedülálló a hazai egészségügyi informatika történetében, hanem a felgyü- lemlett orvos-szakmai és informatikai tudás, valamint a több éve megelégedésre működő klinikai rendszer birtokában biztonsággal tudunk tervezni, fejleszteni és működtetni kórházon túlnyúló alkalmazásokat is. A háziorvosi on-line előjegyzés előfeltétele, hogy működjenek a kórházban olyan munkahelyek (szakrendelések, gondozók, fekvőbeteg osztályok), amelyek képesek a számítógépes előjegyzést használni. Jelenleg 30 körüli azon kórházi munkahelyek száma, ahol működik a számítógépes előjegyzés, ami lehet idő vezérelt (előre definiálható egy kezelés várható átlagos ideje, minimális és maximális időtartama), vagy kapacitásos, azaz darabszám vezérelt (hány beteget képesek fogadni egy adott időszakban). A 2. ábrán látható, 2003. 1-11. hónapjaira vonatkozó összesített statisztika jól mutatja, hogy az előjegyzéses praxisokon a 30 percen belüli beteg-megjelenés átlagosan az esetek 73%-ában fordul elő, szemben a korábbi ad-hoc megjelenések órákig tartó várakozási idejével. A PROJEKT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HATÁSAI Az egészségügy legfontosabb, központi szereplője maga a beteg, a gyógyító-megelőző munkának az ő érdekeit kell szolgálnia. Azok a tevékenységek és feladatok, melyek ebbe az irányba viszik el az egészségügyi ellátó szolgáltatásokat, végső soron a beteg érdekében történnek. Ezen projekt célkitűzései között is elsődlegesen az szerepel, hogy a gyógyító személyzet az adekvát oki terápia pontos fölállításával a leghatékonyabb kezelést-ápolást tudja szolgáltatni. Ezt a célt szolgálja az a lehetőség, hogy a beteg alapel- 2. ábra Várakozási idők előjegyzéses praxisokon IME III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2004. JANUÁR-FEBRUÁR 41 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK látó orvosa minél pontosabb, minél gyorsabb információval rendelkezzen azokról a kezelésekről, melyek nem az ő praxisában történtek. Ily módon átfogó képet kap páciense egészségi állapotáról. Szintén a beteg érdekét szolgálja a kétirányú kommunikáció másik része, melynek révén nem sürgős beutaló esetében tervezhetővé válik, optimalizálható a kezelésre küldés időpontja. Ezáltal drasztikusan lecsökkenhet a várakozási idő, ami a beteg-elégedettség növekedését eredményezheti. A projektet úgy szerveztük, hogy a későbbiekben ehhez az internet-alapú kommunikációhoz csatlakozhat a páciens akár otthoni számítógépéről is, és a nem beutaló-köteles szakrendelésekre saját maga is kérhet előjegyzést, másrészt megtekintheti korábbi kezelési eredményeit. mazott igényekre kellett korszerű, megbízható megoldást találni: • Határvédelem • Hitelesítés, azonosítás • Titkosítás • Vírusvédelem • Digitális aláírás • Tűzfal • Alkalmazás gateway • Antivírus rendszer • PKI • Directory, LDAP A fejlesztések során a biztonsági eszközök architektúrájával kapcsolatban a 3. ábrán látható kiépítési terv lett elfogadva: A javuló beteg elégedettség növelése mellett nem elhanyagolható célkitűzés a gyógyító személyzet munkakörülményeinek, információ-ellátottságának javítása sem. Az egészségügyi átalakulással összhangban, a projekt az egészségügy számos pontján – így az irányított betegellátás területén is – előrelépést jelenthet. Néhány, máris, érzékelhető előny: • A betegutak lerövidíthetők A háziorvos hatékonyabban tudja szervezni a betegek diagnosztikai és terápiás útjait. A gyorsabb és lerövidített diagnosztikai és terápiás utak rövidebb betegségben eltöltött időszakot jelentenek a betegeknek, csökkentve a keresőképtelenség, táppénz időtartamát és a kezelési költségeket. • A járóbeteg-ellátás igénybevétele csökken A lerövidített diagnosztikai és terápiás utak kevesebb járóbeteg-ellátás által nyújtott eljárás igénybevételével járnak. • A kórházi szolgáltatás igénybevétele csökken Az on-line kommunikáció lehetőségével számos diagnosztikai és terápiás algoritmus deklarálható ambuláns feladatként. (Ez elsődlegesen egészségügyi-társadalmi szintű előny.) A projekt megvalósulásával és a későbbi kiterjedt használatával jelentősen hozzájárulhat az egészségügy átalakításának fő célkitűzéseihez, a költséghatékonyság javításához és az egészségügyi eljárások minőségének javulásához. 3. ábra Adatbiztonság informatikai háttere A kórház rendszerének védelmére két különböző platformon futó tűzfalmegoldás került implementálásra: • • Külső tűzfal, amely a DMZ védelméért lesz felelős. Belső tűzfal, amely a DMZ/internet felől érkező csomagok szűrésén felül proxy szerverként is funkcionál. A belső tűzfal fogja védeni a kórház helyi hálózatát a háziorvosi gépekkel szemben, így azok csak a DMZ-ben található WEB szervert képesek elérni. Az adatok maximális védelme érdekében VPN kapcsolat kiépítését terveztük. Így garantálható, hogy idegen számítógépről nem sikerülhet hálózati kapcsolat felépítése a Web szerverrel, mivel ehhez a kliens számítógépnek egy tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁG Az internetes adat-szolgáltatással kapcsolatos egyik legszigorúbb követelmény volt az egészségügyi adatok védelmének, titkosságának és hitelességének biztosítása. A követelményspecifikáció során az alábbiakban megfogal- 42 IME III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2004. JANUÁR-FEBRUÁR A külső tűzfal és internetes kliens közötti titkosított hálózati kapcsolat felépítése után történik meg a felhasználói hitelesítés. A maximális biztonság érdekében a kliens és szerver közötti web forgalom biztosítására SSL titkosítást használunk. INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉLETKÉP A PROJEKT UTÁN A projekt elkészülte után szélesre tárul a kapu, melyen keresztül további, a betegellátás színvonalát segítő szolgáltatással rukkolhat elő a kórház. Példaként említjük a lakosok (potenciális betegek) interneten elérhető tájékoztatását – szigorú adatvédelmi, jogosultsági feltételek mellett – a kórházi kezeléseikről, valamint az egyes szervezeti egységekről, betegtájékoztató anyagok közzétételét. További lehetőség a kórházi előjegyzési rendszer biztosítása olyan esetekre, amikor az nem igényel kórházi beutalót (pl. szemészeti vizsgálat). A projekt további hasznosítása lehet a kommunikáció több-irányú kiterjesztése nemcsak a biztosított állampolgár felé, hanem egyéb hazai, illetve nemzetközi egészségügyi intézetek irányába is. Ezen kívül az egészségügyi háromszintű ellátás informatikai hátterének biztosítása és annak on-line kapcsolatrendszere nagy segítséget jelenthet az összefogottabb adminisztrációt igénylő irányított betegellátási modell bevezetésére, illetve alkalmazására. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Simon Béla Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát programozó matematikus (1979-1982), majd programtervező matematikus (1987-1989) szakon. Szakmai pályafutása szinte teljes mértékben az egészségügyi informatikához kötődik: a szekszárdi megyei kórházban szakértői rendszer fejlesztésével foglalkozott (GAIA – Gastroenterological Artificial Intelligence Application), a GYÓGYINFOK rendszergazdájaként, majd informatikai osztályvezetőjeként az egészségügyi finanszírozási rendszer kimunkálásában, bevezetésében vett részt. 1989-90 között 15 hónapot dolgozott Kanadában (Health Science Center of Winnipeg) egy 4GL-alapú kórházi rendszer kifejlesztésében. Ezen tapasztalatok birtokában 1997-tól a szekszárdi Datex Kft. fejlesztőjeként részt vett az InfoRend klinikai rendszer megalkotásában. Jelenleg a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának informatikai osztályvezetője. Konferencia tájékoztató Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok IV. konferenciája A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája, a Debreceni Akadémiai Bizottsággal és az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságával közösen, a „Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN)” keretében rendezi meg negyedik tudományos konferenciáját: „Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete és kihívásai az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt” címmel. Konferencia időpontja: 2004. április 29-30. Konferencia helye: Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) A konferencia szervesen kapcsolódik a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola (DENI) 2001-ben akkreditált Egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakának stratégiai tervéhez, amely szerint az oktatás és továbbképzés meghatározó tényező a magyarországi egészségügyi ellátás minőségének javításában. Konferencia fő témái: • A magyarországi egészségügyi minőségbiztosítás helyzete • Belső és integrált minőségirányítási rendszerek • Szakfelügyeleti rendszer helyzete, a szakmai hatékonyság fejlesztése • Szülészeti-nőgyógyászati ellátás minőségbiztosítása • Egyéb A konferencián való részvétel továbbképzésnek számít. Levelezési cím: Dr. Gődény Sándor, DE Népegészségügyi Iskola 4012 Debrecen, Pf. 2. Fax: 52/ 460 195, e-mail: s.godeny@sph.dote.hu További információk és a jelentkezési lap letöltése: www.sph.dote.hu honlapról. Kérésre postai úton is küldünk tájékoztatót, illetve jelentkezési lapot. IME III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2004. JANUÁR-FEBRUÁR 43