Megőrizte első helyét a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája a nem élődonoros veseátültetések számát tekintve az Eurotransplant nyolc tagországa között – mondja Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató az Eurotransplant által közölt friss, 2016-os összesítés alapján, hozzátéve, hogy a listán 77 európai vesetranszplantációs centrum szerepel. A májtranszplantációk esetében a harmadik helyen áll az intézmény a 49 európai központ között. Az elmúlt évben összességében 260 szervet ültettek át a budapesti intézményben.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONFERENCIABESZÁMOLÓ lődésre – fejtette ki –, ha a szereplők összefognak és közösen keresik a megoldásokat. A beszélgetés során Dr. Nékám Kristóf allergológus professzor felhívta a figyelmet: jelenlegi állapotában a magyar egészségügy a szűk kapacitások miatt nem képes kielégíteni az igényeket. A betegutak szervezetlenek, és amíg kevés orvos jut sok betegre, addig nem lehet pusztán forrásbevonással feloldani ezt a helyzetet. Hozzátette: mint az a konferencián több ízben elhangzott, sok kolléga rendel három-öt helyen is, aminek két óriási veszélye van. Az egyik az orvosok stresszből fakadó alacsony átlagéletkora, amiből logikusan következik, hogy az aktív munkával töltött életidejük is rövidebb, mint az átlagembereké. A másik az, hogy annak az orvosnak a munkájában, aki tíz, vagy annál is több órát dolgozik naponta, kódolva van a hibázás lehetősége, emiatt még több pénz folyhat ki a rendszerből a kártérítések okán. A felvetésre reflektálva Dr. Dózsa Csaba utalt Dr. Csermely Gyula megállapítására, miszerint a magánszektor képes humán erőforrást mozgósítani, akár még a jelenleg külföldön dolgozó orvosaink körében is. Majd feltette a kérdést: meddig tudna spontán növekedni a magánegészségügy anélkül, hogy hozzányúlnánk a hálapénzhez? Dr. Bazsó Péter szerint nincs olyan alternatíva, amelyik figyelmen kívül hagyhatja a paraszolvencia kérdését. Ha nem változtatjuk meg alapjaiban a jelenlegi struktúrát, továbbra is a „tüneti kezelés” állóvizében marad az ellátórendszer. Egyetértve Nékám professzor szavaival az egészségügy szervezetlenségét illetően, Dr. Papik Kornél innovatív terméknek aposztrofálta a betegutak megszervezésének folyamatát a biztosítók, ellátásszervezők és magánszolgáltatók háromszögében, ami azt eredményezi, hogy nem esik ki beteg a rendszerből. Dr. Dózsa Csaba elmondta, hogy munkatársaival már négy évvel ezelőtt letettek egy javaslati csomagot az állami egészségbiztosítás asztalára, amely tartalmazta a magánellátási opció választására vonatkozó szabályozási koncepciót is. Ha csak kísérleti szinten megtörtént volna néhány szakterületen a „próbaüzem”, ma előbbre tartanánk – jegyezte meg. Leitner György a politikai bátorságot hiányolva rámutatott: a kormányzatnak meg kell húzni a vonalat és kimondani, hogy meddig tart az államilag finanszírozható szint, az afeletti igényeknek pedig a magánszolgáltatók hivatottak megfelelni. Dr. Papik Kornél felhívta a hallgatóság figyelmét: rengeteg olyan sikert él meg mind az állami, mind a magánfinanszírozott egészségügyi rendszer, amire büszkék lehetünk. A magánszolgáltatók nem várnak el mást, mint tiszta, kiszámítható környezetet, tisztességes versenyfeltételeket. Munkatársunktól A Semmelweis Egyetemen végzik a legtöbb nem élődonoros veseátültetést az Eurotransplanthoz tartozó országok közül Megőrizte első helyét a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája a nem élődonoros veseátültetések számát tekintve az Eurotransplant nyolc tagországa között – mondja Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató az Eurotransplant által közölt friss, 2016-os összesítés alapján, hozzátéve, hogy a listán 77 európai vesetranszplantációs centrum szerepel. A májtranszplantációk esetében a harmadik helyen áll az intézmény a 49 európai központ között. Az elmúlt évben összességében 260 szervet ültettek át a budapesti intézményben. Tavaly 174 veseátültetést végeztek a klinikán, a szervek túlnyomó többsége (155) agyhalott donortól származott. A beavatkozások számát tekintve a Transzplantációs és Sebészeti Klinika megőrizte listavezető helyét az Eurotransplant 77 vesetranszplantációs centruma között – mondja Dr. Máthé Zoltán. Az igazgató hozzátette, 2016-ban 19 élődonoros veseátültetést is végeztek, amikor a beteg közeli rokona, hozzátartozója adományozta a szervet. A vesetranszplantációk vonatkozásában a Semmelweis Egyetem látja el a nyugat- és észak- magyarországi régiót, amely 5,2 millió embert jelent. A májátültetések esetében – a 2015-ös eredményekhez hasonlóan – tavaly is harmadik lett a Semmelweis Egyetem az Eurotransplant 49 májtranszplantációs centruma közül. Ilyen beavatkozást kizárólag itt végeznek Magyarországon, az elmúlt évben 81-en kaptak új, életmentő szervet a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán. A májátültetések száma kétszeresére nőtt az elmúlt két évben, és a beavatkozások mintegy felét külső vér átömlesztése nélkül végzik a klinikán, ezáltal rövidült a műtéti és a felépülési idő is. A klinika az ország legnagyobb transzplantációs intézete, ahol a hasi szervek – vese, máj, hasnyálmirigy – átültetését végzik az Eurotransplanttal kötött nemzetközi egyezmény keretében európai szakmai irányelvek alapján. A klinikaigazgató örvendetesnek nevezte, hogy a betegek egyre kevesebb időt töltenek a várólistán. Hangsúlyozta, hogy a szervátültetés igazi csapatmunka, és a klinika minden munkatársa hozzájárult a transzplantációs program sikeréhez. Magyarország 2013 július 1-e óta az Eurotransplant teljes jogú tagja, nemzetközi együttműködésben, hét országgal – Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Horvátország és Szlovénia – szoros munkakapcsolatban végzik a szervátültetéseket a Semmelweis Egyetemen. Forrás: Semmelweis Egyetem IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 19
