Intézmények:Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet Debrecen
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám:2017. / 2
Hónap:február
Oldal:20-24
Terjedelem:5
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
Absztrakt:
A minőségirányítási rendszer alkalmazása stratégiai döntés egy szervezet számára, ami segíthet a szervezetnek általános teljesítménye fokozásában, és megbízható alapot biztosít a fenntartható fejlődés irányába tett kezdeményezéseknek. Tanulmányok, cikkek, előadások készültek a kórházakban működő irányítási rendszerekről. Arról azonban kevés információ áll rendelkezésre, hogy hogyan működik ugyanaz a rendszer egy 2-3 fős háziorvosi munkahelyen. Ezt kívánom bemutatni az alábbiakban.
Angol absztrakt:
The adoption of a quality management system is a strategic decision for an organization that can help to improve its overall performance and provide a sound basis for sustainable development initiatives. Studies, articles, lectures has been made about the existing management systems in the hospitals. However, little information is available about how the same system works in a family doctor practice employing only 2-3 person. This will be presented below.
Intézmény: Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet Debrecen
[1] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 9001:2015)
[2] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 9000:2015)
[3] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 15224 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN 15224:2013)
[4] MAGYAR SZABVÁNY MSZ ISO 19011 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 19011: 2012)
[5] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása; 119.§-124/A.§)
[6] 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről (1. melléklet: A háziorvosi tevékenység ellátásához használatos nyomtatványok)
[7] 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről (6301-6302-6303 szakmakódok: Házi orvosi és házi gyermekorvosi ellátás minimumfeltételei, illetve 4601 szakmakódon belül a Sürgősségi orvosi táska tartalma)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Audittapasztalatok az alapellátásban Guba Tamás, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen A minőségirányítási rendszer alkalmazása stratégiai döntés egy szervezet számára, ami segíthet a szervezetnek általános teljesítménye fokozásában, és megbízható alapot biztosít a fenntartható fejlődés irányába tett kezdeményezéseknek. Tanulmányok, cikkek, előadások készültek a kórházakban működő irányítási rendszerekről. Arról azonban kevés információ áll rendelkezésre, hogy hogyan működik ugyanaz a rendszer egy 2-3 fős háziorvosi munkahelyen. Ezt kívánom bemutatni az alábbiakban. The adoption of a quality management system is a strategic decision for an organization that can help to improve its overall performance and provide a sound basis for sustainable development initiatives. Studies, articles, lectures has been made about the existing management systems in the hospitals. However, little information is available about how the same system works in a family doctor practice employing only 2-3 person. This will be presented below. BEVEZETÉS Idézet a MOK VIII/1043-2/2013 iktatószámú leveléből: „Bizonyára Ön előtt is ismeretes az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 121.§-a, melyet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. ESzCsM rendelet 2012. július 1-től hatályos módosítása is megerősít, előírja, hogy minden egészségügyi szolgáltatónak belső minőségügyi rendszert kell működtetnie. A Magyar Orvosi Kamara számára az Egészségügyi Államtitkárság és az országos tisztifőorvos is megerősítette, hogy belső minőségügyi rendszer működése kívánatos, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók számára kötelező. Az illetékes hatóságok megkezdték a rendszer meglétének ellenőrzését.” MI TÖRTÉNT EZUTÁN? A fent idézett levél 2013 novemberében jutott el az háziorvosi/házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelőkbe, jelezve, hogy december 31-el le fog járni a türelmi idő. A levélben szerepelt egy link, mely egy, a Kamara által összeállított egységcsomagra mutatott, amelyet letöltve, – elméletileg – a praxis önállóan is el tudta készíteni a saját minőségirányítási rendszerét. Ezzel kapcsolatban két tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: 20 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A kiépítettség mértéke A kiépítettség mértéke szempontjából három változat jöhet számításba: • „Önerőből” kiépített rendszer, amiről azt mondja a praxis, hogy ez így megfelelő. Előnye: akkor, úgy és annyi idő alatt készül el, amennyit az érintett rá tud fordítani; illetve nem használ külső szakértőt, tehát ingyenes. Hátránya: mivel egy minőségirányítási rendszer eléggé összetett (amint az a Kamara által kiadott négyoldalas sillabuszban is látható volt), kellemetlen meglepetésként érheti a praxist, hogy mennyi időt és energiát fog elvenni a kiépítés (és akkor még a naprakészen tartásról nem beszéltünk); illetve nincs biztosíték arra, hogy a rendszer valóban megfelelő (szükségtelennek megítélt, és/vagy félreértelmezett rendszerelem.). • Rendszerkiépítésre jogosult személy/cég által létrehozott és karbantartott „tanúsítás-kész” rendszer, egy megfelelőségi igazolással, miszerint a rendszer megfelel az ISO 9001 szabvány követelményeinek, és tanúsítható állapotban van. Előnye: a kiépítés során a praxisnak annyi teendője van, hogy a helyzetfelmérés stádiumában a rendszer kiépítőjére fordít kb. 2x2 órát, majd átveszi a komplett dokumentációt; majd az üzemeltetés során évente egyszer (vagy jelentős változás esetén) ismét a rendszer üzemeltetőjére fordít 1-2 órát, hogy a rendszer naprakészsége biztosított legyen. Mivel a praxisok egy telephelyen, kis létszámmal működnek, így a rendszerkiépítési díj meg sem közelíti egy kórház ilyen jellegű költségét. • Hagyományos, tanúsított rendszer – Előnye: a kiépítés során a praxisnak annyi teendője van, hogy a helyzetfelmérés stádiumában a rendszer kiépítőjére fordít kb. 2x2 órát, majd átveszi a komplett dokumentációt; majd az üzemeltetés során évente egyszer (vagy jelentős változás esetén) ismét a rendszer üzemeltetőjére fordít 1-2 órát, hogy a rendszer naprakészsége biztosított legyen. Emellett szükséges az éves tanúsítás (2-3 óra), melyet hivatalos tanúsító cég végez, melynek eredménye hivatalos ISO 9001 tanúsítás. Ez a legdrágább megoldás, mert a rendszer-kiépítési, és évenkénti üzemeltetési költsége mellé belép a tanúsítás évenkénti díja (ami regisztrációs díjból, a tanúsító napidíjából és a kiszállási díjból tevődik össze). Az időtényező Az irányítási rendszerek – szabványtól függetlenül – legalább három hónapos „próbaidőt” írnak elő. A próbaidő, – értelemszerűen – a rendszer kiépítésének befejezésétől indul. Egy irányítási rendszer kiépítése/bevezetése – ami áll a helyzetfelmérésből, a dokumentációs rendszer kidolgozá- XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS sából, az adatok elemzéséből és a belső audit elvégzéséből – napokat/heteket vehet igénybe. A levél értelmében, a döntés a praxisok kezében volt, szabadon dönthettek, hogy melyik utat választják. HOGYAN KEZDJÜNK NEKI? Mindenek előtt egy stratégiai döntésre van szükség. A jelenleg hatályos, egészségről szóló törvény tényként kezeli, hogy az egészségügyi szolgáltató belső minőségügyi rendszert használ (121. §), de nem nevesíti, hogy milyet – ezt a praxisnak kell eldöntenie. Természetesen több alternatíva lehetséges. Kezdjük a legkézenfekvőbb megoldással, a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardokkal (közismert néven: MEES). Előnye: magyar, kifejezetten egészségügyi standardgyűjtemény, tanúsítható, ha nagyvonalakban is, de megjelenik benne a manapság oly népszerű kockázatelemzés, és külön fejezet foglalkozik benne a háziorvosokkal. Hátránya: nem szabvány, csak Magyarországon elismert, 2007. évi megjelenése óta nem lett aktualizálva, nem fedi le a szolgáltató teljes működését (csak a főfolyamatra koncentrál) és az MSZ 15224 szabvány 2013 áprilisával gyakorlatilag leváltotta (idézet a szabvány előszavából: „Ezt az európai szabványt szöveghűen vagy jóváhagyó közleménnyel legkésőbb 2013. áprilisig kell nemzeti szabványként bevezetni, és az ellentmondó nemzeti szabványokat legkésőbb 2013. áprilisig viszsza kell vonni.”). (2013 októberében rendszerkiépítőknek tartott továbbképzés keretében hangzott el, egy tanúsítással (is) foglalkozó intézmény előadásán, hogy ne vállaljunk megbízást MEES kiépítésre.) A következő megoldási lehetőség a fent már említett MSZ EN 15224: 2013 szabvány (teljes néven: MSZ EN 15224 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek. Az EN ISO 9001:2008 szabványon alapuló követelmények). Előnyei: nemzetközi szabvány, tanúsítható, nagymértékben a betegbiztonságra és a klinikai kockázatokra koncentrál, ISO 9001:2008 alapokra épül. Hátránya: ISO 9001:2008 alapokra épül (múlt évben jelent meg az új, MSZ EN ISO 9001:2015 hivatkozási számú szabvány), tehát, aki ezzel a szabvánnyal akar foglalkozni, annak előbb meg kell ismernie az ISO 9001-et és annak „kiegészítő-szabványait” (ISO 9000, ISO 19011). Alig ismert – még komolyabb minőségirányítási kapacitással rendelkező, nagyobb egészségügyi szolgáltatók is csak kacérkodnak a bevezetés gondolatával, illetve nem találni hozzá megfelelő szintű és színvonalú képzést. A leggyakoribb és talán legnépszerűbb megoldás az MSZ EN ISO 9001. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy többé-kevésbé mindenki számára ismert MIR néven. Előnyei: nemzetközi szabvány, tanúsítható, lefedi az intézmény teljes működését, frissen aktualizált (múlt év végén jelent meg), beépített kockázatalapú gondolkodásmóddal rendelkezik, az új változatban (ISO 9001:2015) egyszerűbb a dokumentációs rendszer a régebbihez képest (ISO 9001:2008), és bőséges a kínálat a vele kapcsolatos képzésekből. Hátránya: új rendszerként csak az új szabványt lehet IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY bevezetni, illetve a régi szabvány alapján készült, már meglévő rendszert az éppen aktuális tanúsítási ciklus végére át kell dolgozni. A jelenleg (2016. január 1-től) hatályos egészségügyi törvény a következőket írja az intézményi minőségügyi rendszerről: „121. § (1) Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja: • a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, • a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, • a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, • a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése, • a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint • hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során. • • • • • • • • • • • • A belső minőségügyi rendszer magában foglalja: a betegellátási és háttérfolyamatok biztonságos, eredményes és hatékony szabályozását és működtetését, a szükséges erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás biztosítását, az egészségügyi és működési dokumentumok kezelési rendjének kialakítását és működtetését, a felelősségi szintek és hatáskörök meghatározását és gyakorlati alkalmazását, a panaszok szabályozott kezelését, a betegoktatás és tájékoztatás rendjének kialakítását és alkalmazását, az elégedettségi vizsgálatok kialakítását és alkalmazását, a kommunikációs irányok és módszerek meghatározását és gyakorlati alkalmazását, a szakmai irányelvek alkalmazásának, bevezetésének rendjét és a helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok kialakítását és gyakorlati alkalmazását, a betegbiztonsággal összefüggő kockázatok, a nemkívánatos események áttekintését, elemzését, értékelését és a megelőző intézkedések megfogalmazását, szakmai mutatók meghatározását és alkalmazását, fentiek rendszeres nyomon követését és értékelését, valamint a szükséges javító intézkedések megfogalmazását.” Aki korábban már találkozott az ISO 9001 szabvánnyal, vagy belátott egy működő minőségirányítási rendszer kuliszszái mögé, az hamar rájön, hogy a leginkább teljeskörű megoldást az MSZ EN 15224, míg a legkönnyebben bevezethető és működtethető megoldást az ISO 9001 jelenti. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 21 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A MIR egy dinamikus rendszer, ami az idő előrehaladtával javulási szakaszokon keresztül fejlődik. Minden szervezetnek vannak minőségirányítási tevékenységei, akár formálisan megtervezték azokat, akár nem. Az ISO 9001 szabvány útmutatóul szolgál ahhoz, hogy egy formális rendszert hogyan dolgozzanak ki ezeknek a tevékenységeknek az irányítására. Meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyek már léteznek egy szervezetben, és a megfelelőségüket, tekintettel a szervezet környezetére. Ez a szabvány felhasználható arra, hogy segítsen a szervezetnek kidolgozni egy összefüggő MIR-t. Egy formális MIR keretet ad a minőségirányítási tevékenységek teljesítményének tervezéséhez, végrehajtásához, figyelemmel kíséréséhez és fejlesztéséhez. Nem szükséges, hogy egy MIR bonyolult legyen, inkább arra van szükség, hogy pontosan tükrözze a szervezet igényeit. A MIR kidolgozásakor az ebben a nemzetközi szabványban szereplő alapvető fogalmak és alapelvek értékes útmutatóul szolgálhatnak. A MIR tervezése nem egy egyszeri esemény, hanem sokkal inkább egy állandó folyamat. A tervek fejlődnek, ahogy a szervezet tapasztalatot szerez, és a körülmények változnak. Egy terv figyelembe veszi a szervezet összes minőséggel kapcsolatos tevékenységét és biztosítja, hogy magába foglalja ennek a nemzetközi szabványnak minden útmutatását és az ISO 9001 követelményeit. A tervet jóváhagyás után vezetik be. Fontos, hogy a szervezet rendszeresen figyelemmel kísérje és értékelje a terv végrehajtását és a MIR teljesítményét. Az alaposan átgondolt mutatók elősegítik ezeket a figyelemmel kísérési és értékelési tevékenységeket. Az auditálás egy eszköz a MIR eredményességének értékeléséhez, a kockázatok azonosításához és a követelmények teljesítésének meghatározásához. Annak érdekében, hogy az auditok eredményesek legyenek, kézzelfogható és nem kézzelfogható bizonyítékokat kell gyűjteni. A megszerzett bizonyítékok elemzése alapján helyesbítési és fejlesztési tevékenységeket végeznek. A megszerzett ismeretek innovációhoz vezethetnek, amelyek magasabb szintekre emelik a MIR teljesítményét. Az első lépés a helyzetfelmérés. Ahhoz, hogy megfelelő irányítási rendszert tudjunk kiépíteni, két dologgal kell tisztában lennünk: mik az adott szabvány (esetünkben az MSZ EN ISO 9001) előírásai, elvárásai, illetve, hogy hogyan/mi alapján is működik az adott praxis. Ez utóbbihoz ismernünk kell az alapellátás főfolyamatait, a jogszabályi és egyéb szabályozói hátteret (pl. minimumfeltételek, finanszírozás) és az adott praxis működési körülményeit. Első olvasatra ez egyszerűnek tűnik, azonban aki már olvasott és próbált egyedül értelmezni ISO szabványt, illetve próbálta kibogarászni a hatályos minimumfeltételeket, vagy akár a hulladékgazdálkodási létesítmények kialakítási feltételeit tartalmazó jogszabályból, a rá vonatkozó fejezeteket, az tudja, hogy mekkora fába vágta fejszéjét. Ideje kiosztani a szerepeket. Az új ISO 9001 már nem írja elő kötelező elemként a vezetőség képviselőjét, de részletesen felsorolja a vezetőség feladatait, kötelezettségét, azzal a kiskapuval, hogy a felső vezetés delegálhatja a feladatot, 22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY tehát van lehetősége kinevezni minőségirányítási vezetőt. De hogyan történik ez egy kétszemélyes rendelőben? Vagy az orvos magára vállalja, vagy rátestálja az asszisztensre, vagy közösen megpróbálják ellátni a feladatot, vagy „felfogad” egy külsőst és rábízza a feladatot. Ez utóbbi esetben javasolt a szerződésbe belevenni, hogy az irányítási rendszer működtetéséért a kiépítő a felelős. Érdemes figyelembe venni, hogy egy auditciklus három évet ölel fel, tehát, ha olyan rendszerkiépítővel van dolgunk, aki azt vállalja, hogy elkészíti a rendszert, majd további felhasználásra átadja, kezdhetünk gyanakodni – tekintettel arra, hogy az irányítási rendszerek üzemben tartása nem sokkal kisebb feladat, mint maga a kiépítés – különös tekintettel az új szabványra történő átállásra. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Ismert reakció a minőségirányítási rendszer megemlítésekor, hogy „már megint egy csomó plusz papír”. Szeretném eloszlatni ezt a hibás elképzelést. Egy egyébként is optimálisan működő cég esetében – leszámítva, amit a szabvány kötelezően előír – nincs szükség ÚJ „papír”-ra. Ha figyelmesen körülnézünk, láthatjuk, hogy tulajdonképpen szinte minden elemmel rendelkezünk, legfeljebb nem úgy hívjuk, ahogy a szabvány. Azért, hogy ezt bebizonyítsam, lássuk, mit találhatunk egy jól működő cég íróasztalain, számítógépein, és ezek hogyan viszonyulnak az ISO 9001 dokumentációs rendszeréhez? A cég vezetősége tájékoztatja a dolgozókat, és az üzletfeleket, hogy hogyan képzeli el a működését – minőségpolitika. Összegyűjti a cég főbb működési folyamatait, hogy lássa, mi alapján folyik a munka, az megfelel-e a jogszabályoknak és a hatóságoknak, illetve, hogy a belépő dolgozót be lehessen tanítani – ezek az eljárási utasítások, a szabályzatok és a képzés/oktatás fejezetnek való megfelelés. A működés során előfordulhatnak hibák – ezeket javítjuk, és ha van rá lehetőségünk megelőzzük – máris megfeleltünk a helyesbítés-hibamegelőzés fejezetének, amihez eszközt is ad nekünk a nem-megfelelőség kezelés. Ha megpróbáljuk megbecsülni, hogy milyen hibák fordulhatnak elő a működés során, és azoknak mi lehet az oka, máris megvalósítottuk a kockázatalapú gondolkodást. Figyeljük a dolgozóink, az alvállalkozók és egyéb beszállítók teljesítményét, megbízhatóságát, jó-partnerségét – elvégeztük az érdekelt felek minősítését. Tudni akarjuk a vevőink (az alapellátás esetében azoknak a lakosoknak, akik után kapjuk a kártyapénzt) véleményét, talán csak kíváncsiak vagyunk, de lehet, hogy tanulni is akarunk belőle – elvégeztük az elégedettségmérést. Tisztában akarunk lenni azzal, hogy folyamatosan jól működünk – ezt nevezi az ISO 9001 PDCA ciklusnak, a dokumentációs rendszer felülvizsgálatának és belső auditnak. Vannak jövőbeli céljaink, és elképzelésünk a megvalósításukra (részfeladatok, felelősök, határidők) – készen vannak a minőségcélok és a hozzájuk tartozó intézkedési tervek. Ebből is láthatjuk, hogy egy jól működő cégnél a rendszerkiépítőnek nincs más dolga, mint összegyűjteni ezeket a XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS szabályzatokat, bizonylatokat, dokumentumokat, valamint kimutatásokat, elemzéseket, és rendszerbe illeszteni. Szeretnék tisztázni egy „képzavar”-t. A kockázatalapú gondolkodás nem egyenlő a kockázatelemzéssel, még kevésbé a kockázatkezeléssel. Az előbbi „mindössze” azt jelenti, hogy átgondoljuk, milyen kockázatok és lehetőségek veszik körül a praxist, míg az utóbbiak módszeres elemzést (pl. FMEA) és ellenintézkedések (intézkedési tervek, vészforgatókönyvek, vészhelyzeti tervek, vészhelyzeti megelőzési utasítások) kidolgozott, folyamatosan tesztelt és felülvizsgált tömegét jelenti. ADATELEMZÉS Apropó kimutatások. Milyen elemeznivaló adat akadhat egy alapellátási praxisban? Mondhatnánk azt, hogy minden, ami számokkal kifejezhető, tehát mérhető. Mérhetjük a betegelégedettséget (kérdés, hogy egy 2500 főt számláló praxisban mekkora az a kérdőív mennyiség és az a mérési gyakoriság, amivel megfelelő képet kapok – tekintettel arra, hogy itt is működik a Pareto elv, azaz a betegek 20 százaléka adja az esetek 80 százalékát). Mérhetjük azoknak a lakosoknak a körét, akik ugyan az adott körzethez tartoznak, de esetleg már évek óta nem kopogtattak a rendelő ajtaján, és miért. Mérhetjük, a betegforgalmat, a betegeink panaszainak jellegét – egyfajta állapot-felmérési célzattal –, hogy megtudjuk, milyen egészségi állapotban van a praxis betegköre. Mérhetjük a rendelő paramétereit – rezsiköltség (fűtés, világítás, vízfelhasználás) és üzemeltetési költségeit (veszélyes hulladék kezelése és elszállítása, takarító és fertőtlenítő szerek fogyása, a gyógyszerszekrény és az orvosi táska készletének szinten tartása – beleértve a lejárt szavatosságú anyagok cseréjét). Ezeket az adatokat összehasonlíthatjuk „saját magunkkal”, azaz nézhetünk pl. előző évhez képest változást, vagy vizsgálhatunk hónapok közötti tendenciákat; ugyanakkor összevethetjük más, hasonló feltételekkel működő praxis adataival is. BELSŐ AUDIT A belső auditok végzőjével kapcsolatban két igen lényeges elvárás van: legyen pártatlan, és nem végezheti az, aki az adott praxisban dolgozik. Az ennek való megfelelésre két lehetőség van. Az egyik, hogy összedolgozunk egy másik praxissal és „keresztbe ellenőrizzük egymást”. Ennek előnye, hogy képet kapunk más praxis működéséről, hátránya az ún. szakmai vakság. A másik lehetőség, hogy a rendszerkiépítő végzi el a feladatot. Ennek előnye az abszolút pártatlanság, hátránya, hogy az első belső audit viszonylag hosszú. Mi alapján történik az ellenőrzés, pontosabban az audit? Azért van szükség a pontosításra, mert az érintettek legtöbbször ellenőrzésnek tekintik az auditot, holott annak nem célja a hibakeresés, még kevésbé a szankcionálás. Gyakorló rendszerüzemeltetőként nem győzöm a dolgozói képzések során hangsúlyozni – merjük jelezni a működés során bekövetkező hibákat. Az évek során bebizonyosodott, hogy a hibák többsége rendszerhiba, tehát a keletkezés forrása és IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY a keletkezés helye csak az esetek elenyésző hányadában ugyanaz. Javasolt egy checklista összeállítása, ami tartalmaz a működésre, és a szabvány előírásaira (vagy ahogyan az imént láthattuk, tulajdonképpen mindkettőre egyszerre) vonatkozó kérdéseket. Ha praxisban végzek belső auditot, a checklistához hozzáfűzöm még az egészségügyi minimumfeltételek ide vonatkozó bekezdéseit is (infrastruktúra, humán erőforrás, anyag-eszköz felszereltség), illetve az alapellátásra vonatkozó jogszabály mellékeltét (a praxis működéséhez szükséges dokumentumok). Ennek kettős célja van. Egyrészt tájékozódni, hogy az adott praxis valóban megfelel-e a jogszabályokban előírt működési feltételeknek; másrészt szembesíteni ugyanezekkel a praxisban dolgozókat. Az audit során ez a pont minden esetben látványos reakciókat vált ki a dolgozó köréből, a rendelőben való aktív kutakodástól a heves érzelmi kitörésekig – amit aztán jól esik tisztázni, hogy igazából nem az auditnak, hanem a jogalkotóknak szól. TANÚSÍTÁS? Fontos kérdéshez érkeztünk. A praxis – valamelyik módszert követve – kidolgozta az irányítási rendszerét, elvégezte a szükséges adatelemzéseket és túl van a belső auditon is. A kérdés: szükséges-e maga a tanúsítvány? A válasz bonyolult. Ha azt mondjuk, hogy igen, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy egy praxis tanúsításának díja több tízezer forint (összetevőit lásd fent), ami a praxist terheli, innentől kezdve minden évben – illetve amíg igényt tart a tanúsítványra –, ugyanakkor feltettük a koronát a rendszerre, hiszen így vált teljessé. Ha azt mondjuk, hogy nem, akkor azt a választ is el kell fogadnunk. Azzal minden esetre tisztában kell lennünk, hogy jogszabály nem kötelez tanúsított MIR bevezetésére és fenntartására. ÖSSZEFOGLALÁS Az egyenletes, magas színvonalon végzett betegellátás szükségessége nem lehet kérdés. Ennek megvalósításában és szinten tartásában jelent segítséget az alapellátási praxisok minőségirányítási megfeleltetése. A kezdeményezés nagyon jó volt – időszerű és teljes mértékben reális elvárás egy egészségügyi ellátó szervezetben a szabályozott működés. Mivel azonban a beígért ellenőrzések elmaradtak (tucatnyi praxissal állok kapcsolatban, a mai napig összesen háromban volt olyan ellenőrzés, ahol a jegyzőkönyv egyik kérdése az volt: „Rendelkezik-e minőségügyi rendszerrel?” – a dolog érdekessége, hogy mindhárom praxis ugyanazon a telephelyen működik), a dolog, sajnos, érdektelenségbe fulladt. Talán a későbbiekben máshogy alakul… KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Lelkes Péternek és dr. Végh Lászlónak (EMT Zrt.) a konzultációs lehetőségért és az építő jellegű kritikáért. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 23 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK [1] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 9001:2015) [2] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 9000:2015) [3] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 15224 Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN 15224:2013) [4] MAGYAR SZABVÁNY MSZ ISO 19011 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 19011:2012) [5] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása; 119.§124/A.§) [6] 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről (1. melléklet: A háziorvosi tevékenység ellátásához használatos nyomtatványok) [7] 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről (6301-6302-6303 szakmakódok: Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás minimumfeltételei, illetve 4601 szakmakódon belül a Sürgősségi orvosi táska tartalma) A SZERZŐ BEMUTATÁSA Guba Tamás 1998-ban végzett a nyíregyházi Egészségügyi Főiskolán, szervezői szakon. Pályafutását a Kenézy Kórházban kezdte, mint rendszeradminisztrátor, majd egy kórház-informatikai cégnél rendszerszervezőként dolgozott. 2003-től Debrecenben, a VESZ-nél fogta össze a minőségirányítást, a finan- szírozást, kontrollingot és az informatikát. 2009 óta foglalkozik (ismét a Kenézy Kórházban) minőségirányítással, valamint taktikai és stratégiai szintű vezetői döntéstámogatással. Ugyancsak 2009-től végzi – a GuLa Medic Sparks Kft. színeiben –, különböző ISO szabványok (főként MIR, KIR és IBIR) rendszerének kiépítését és üzemeltetését. Jelenleg a Kórház Minőségirányítási osztályának vezetője. Kutatással a lehetőségek is határtalanok! Ritka Betegségek Világnapja – 2017 Több millióan vannak világszerte, Magyarországon nagyjából 600 000-re tehető a számuk, mégsem tudunk róluk eleget. Ők azok, akik olyan betegséggel küzdenek, amely jellegéből adódóan ritkának számít, így nem csak maguk a páciensek, hanem rajtuk keresztül a családjuk, barátaik, ismerőseik életére is hatással vannak. A ritka betegséggel érintettek több mint fele újszülött csecsemő, kisgyermek. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) hathatós munkájának eredményeképpen idén immár jubileumi, 10-ik alkalommal rendezi meg február utolsó hetében a Ritka Betegségek Világnapja fő rendezvényét, amelynek elsődleges célja a kezdetektől egy olyan fórum megteremtése, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét. A szakmai konferencia mellett a szervezők családi programokkal, koncertekkel (idén többek között a Bordó Sárkány Régizene Rend), tombolával várják az érdeklődőket. Az érintett betegszervezetek bemutatkozó standokkal, poszterekkel készülnek, és megtekinthetők lesznek a ritka betegséggel élő alkotók művei, továbbá a „Ritka betegek boldog pillanatai” című fotópályázat képei is. Az esemény idei fő üzenete a ritka betegségekkel kapcsolatos kutatások eredménye lesz, azaz hogy milyen előrelépést sikerült elérni világviszonylatban, illetve idehaza a feltárás, kezelés, adott esetben gyógymód szempontjából. A jubileumi évforduló miatt az eddig Budapesten tartott rendezvényt ezentúl az ország különböző pontjain szervezik meg, így idén a Debreceni Egyetemmel együttműködve az egyetem főépülete ad majd otthont az eseménynek. Az esemény időpontja: 2017. február 25-e, szombat, 9:30-17.00 Az esemény helyszíne: 4032 Debrecen Egyetem tér 1., Debreceni Egyetem Főépülete A részvétel ingyenes, minden érintettet, támogatót és érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! További információt a programokkal kapcsolatban itt talál: http://ritkanap.rirosz.hu 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR
