Ötmilliárd forint keretösszegű uniós projektet jelentettek be május elején. A pályázat nyomán a tervek szerint a szakrendelői betegellátás feltételei és az ott dolgozók munkakörülményei is javulhatnak.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Ötmilliárd forint szakrendelő-fejlesztésre Ötmilliárd forint keretösszegű uniós projektet jelentettek be május elején. A pályázat nyomán a tervek szerint a szakrendelői betegellátás feltételei és az ott dolgozók munkakörülményei is javulhatnak. Műszerfejlesztésre, épületrekonstrukcióra és a betegek ellátásának komfortját javító beruházásokra pályázhatnak a szakrendelők fenntartói az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében meghirdetett pályázaton május 26-ig. Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár közölte: az elnyerhető összeg pályázatonként maximum 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás. Az egészségügyért felelős államtitkár jelezte: a pályázat cél-ja, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek kórházban, és lehetőség szerint a lakóhelyükhöz legközelebbi, háziorvosi vagy járóbeteg-ellátásban gyógyuljanak. Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta: a kórházi „túlápolás” visszaszorítása érdekében terveik szerint csökkentik a finanszírozott kórházi ápolási napok számát. A járóbeteg-szakellátás fejlesztésének igénye és szükségessége már az Egészséges Budapest Program keretében zajló, Budapestre és Pest megyére kiterjedő, térségi alapú fekvőbeteg szakellátási fejlesztések tervezése és előkészítése során is felmerült orvos-szakmai, ellátás-szervezési és gazdasági szempontok alapján egyaránt. Az évi mintegy 67,5 millió orvos-beteg találkozás és közel 377 millió beavatkozás igen jelentős része (42,2 százaléka) az Egészséges Budapest Program körében érintett budapesti és Pest megyei járóbeteg szakellátásban realizálódik, mégis a régióban a korábbi években a járóbeteg szakellátási fejlesztések marginálisak voltak, beleértve az uniós forrásból történő fejlesztéseket is. A szaktárcánál is úgy látják azonban, hogy szolgáltatáselvű, a hozzáférési egyenlőtlenségeket kiküszöbölő, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor költséghatékony egészségügyi szakellátórendszer – komplexitásából adódóan – csak a járóbeteg-szakellátás párhuzamos fejlesztésével valósulhat meg, melynek során figyelembe kell venni, hogy a közel 4 millió állampolgár ellátásában szerepet játszó fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás mind struktúráját, mind fenntartói viszonyait, mind a szakellátásban betöltött szerepét tekintve igen heterogén. Egységes szemléletű fejlesztéssel a lakosság közeli járóbeteg-szakellátásnak a fekvőbetegszakellátást tehermentesítő (sőt bizonyos szakmai esetekben helyettesítő) szerepe kiaknázható, az ambuláns ellátás a kórházi várakozási időket csökkenteni tudja, ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás sok szempontból alacsonyabb kockázatot is jelent és gazdaságilag is hatékonyabb ellátási forma. Az Egészséges Budapest Program kórházfejlesztési koncepciójának tervezése során egyrészt több, potenciálisan IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY érintett fekvőbeteg-ellátó intézmény (például a Jahn Ferenc Kórház vagy a váci kórház) részéről is felmerült a komplex ellátáshoz kapcsolódó szakambulanciák, szakrendelések fejlesztésének szakmai indokoltsága, másrészt több budapesti kerület önkormányzatának vezetése (például II. kerület, XI. kerület) fejezte ki azon szándékát, hogy az Egészséges Budapest Programhoz kapcsolódóan történhessen meg kerületi járóbeteg-szakrendelők infrastrukturális, orvostechnikai, informatikai, illetve orvos-szakmai fejlesztése a jövőben, az önkormányzatok hathatós hozzájárulásával, az érintett több tízezer állampolgár lakosság-közeli, korszerű és biztonságos ellátása érdekében. Mivel a korábbi kormányhatározatok alapján az EBP feladatai kizárólag a fekvőbeteg-szakellátás fejlesztésére vonatkoztak, a Kormány áprilisi határozatával az EBP feladatés hatáskörét a járóbeteg-szakellátás fejlesztési lehetőségeinek feltérképezésére is kiterjesztette. Így az EBP feladata az is, hogy a komplex szakellátórendszer kialakítása érdekében – az önkormányzati hozzájárulások bevonásának figyelembevételével – a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás egységes fejlesztési koncepcióját kidolgozza, és a kapcsolódó fejlesztések megvalósítását előkészítse. A tárca tájékoztatása szerint ezért május elsejével az Egészséges Budapest Program keretében külön Járóbeteg szakellátási Igazgatóság koordinálja a régió ambuláns szakellátásának fejlesztési előkészítését. Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szakrendelők – amelyekben összességében 40 ezernél is több szakember dolgozik – 75 százaléka kórházakhoz integrált intézményként működik, ma már mindössze 92 önálló önkormányzati szakrendelő van az országban. Ez utóbbiak számára az átlagosnál is nagyobb problémát jelent az orvoshiány, javarészt szerződéses orvosokkal kénytelenek dolgozni. Emiatt, valamint mert az egészségbiztosítási kassza év végi maradványából arányosan kevesebbet kaptak a nem önálló rendelőknél, alulfinanszírozottságuk fokozódott az elmúlt időben. A finanszírozást a szövetség szerint ugyanakkor a teljes járóbeteg-ellátásban növelni kell, különben a jelenlegi ellátási színvonal sem tartható, és egyre hosszabbak lesznek a betegfogadási listák. Emiatt egyre inkább teret nyernek a magszolgáltatók, amelyeket ráadásul a tehetősebb és kevéssé beteg népesség vesz igénybe, míg a nehezebb esetek az állami szférára maradnak. Mint lapunk is megírta, az egészségügyi államtitkárság a szakrendelésekre szóló előjegyzési időket is mielőbb le akarja rövidíteni. A cél azonban itt is az, hogy a szakmailag indokolt időn belül, lehetőleg órára pontosan kerüljenek sorra a páciensek. Ennek érdekében hamarosan elindul egy, a komplex betegelőjegyzés alapjait megteremtő uniós projekt. Haiman Éva XVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2017. MÁJUS 5
