Intézmények:PROMEDCOM Kft., Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit ZRt. Pannon Egyetem Egészségügyi Kutató- Fejlesztô Központ, Promecom Kft., Magyar Telemedicina és E-health Egyesület
Évfolyam: IX. évfolyam
Lapszám:2010. / 5
Hónap:június
Oldal:47-52
Terjedelem:6
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:KUTATÁS - FEJLESZTÉS
Absztrakt:
Világszerte több száz cég foglalkozik az eHealth szolgáltatások különböző területeivel, de a kézzelfogható előnyök ellenére még nagyon az elején járunk, hiszen minden távoli egészségügyi mérésre lehetőséget adó megoldás megkerülhetetlen eszközzé fog válni. Az egészségügy területén a távmérés elterjedésnek számos akadálya is van, megfelelő motivációval értékes eredményeket lehet elérni.
Angol absztrakt:
Worldwide, hundreds of companies dealing with the eHealth services in different areas, but despite the tangible benefits of the very early stages, since each measurement, remote health care solution with an opportunity to become an indispensable tool. The health of the
numerous barriers to the spread of telemetry is adequate motivation to valuable results.
Intézmény: Magyar Telemedicina és E-health Egyesület
[1] Kósa I, Vassanyi I, Butsi Z, Végső B, Dulai T, KozmannG. Alpha System: a multi-parameter remote monitoringsystem to cover the requirements of a polymorbid agingpopulation. Global Telemedicine and eHealth Updates:Knowledge Resources. 2010 Ápr 14;3:528-531.
[2] Medistance szolgáltatás a vérnyomás követésben –PROMEDCOM Ltd. www.promedcom.hu
[3] Deutsch Tibor, Gergely Tamás: Alkalmazott Logikai Laboratórium, Egy integrált telematikai rendszer a cukorbetegek gondozásában; IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2005. 01
[4] Kósa I., Vassányi I., Pintér B., Dévényi Cs.: Az otthonimonitorozás új európai tendenciái, IME – Az egészség-ügyi vezetők szaklapja 2010. 04
[5] e-health-insider Media Ltd. ww.e-health-insider.com
[6] 3G Doctor Blog – 3gdoctor.wordpress.com
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS eHealth szolgáltatások elterjedése a klasszikus egészségügyi ellátó rendszerekben Miletics Pál, Magyar Telemedicina és eHealth Egyesület Kocsis Gábor, Mezei Rudolf, PROMEDCOM Kft. Dr. Kósa István, Pannon Egyetem Világszerte több száz cég foglalkozik az eHealth szolgáltatások különböző területeivel, de a kézzelfogható előnyök ellenére még nagyon az elején járunk, hiszen minden távoli egészségügyi mérésre lehetőséget adó megoldás megkerülhetetlen eszközzé fog válni. Az egészségügy területén a távmérés elterjedésnek számos akadálya is van, megfelelő motivációval értékes eredményeket lehet elérni. Worldwide, hundreds of companies dealing with the eHealth services in different areas, but despite the tangible benefits of the very early stages, since each measurement, remote health care solution with an opportunity to become an indispensable tool. The health of the numerous barriers to the spread of telemetry is adequate motivation to valuable results. vetően érzéketlen az ellátási formák konvertálására, egy szolgáltatás finanszírozásának csökkentése nem konvertálható automatikusan más ellátási forma volumen bővítésébe. Az egyes ellátások hatékonyságának összehasonlítása, alternatívák közötti konverzió a beteg közeli „managed care” típusú rendszerekben – mint hazánk egykori irányított betegellátási kísérlete – várható. Amennyiben ilyen típusú egészségfinanszírozási átalakulás hazánkban ismét napirendre kerül, az a telemedicinális rendszerek alkalmazásának lendületet adhat. A hazai egészségfinanszírozási rendszer sajátos vonása, hogy a szolgáltatások megfizetése részben informális csatornákon keresztül, a beteg és az orvos között közvetlenül történik („paraszolvencia”). Ezen informális finanszírozás jellegénél fogva formális csatornákra (pl elektromos banki átutalás) értelemszerűen nem konvertálható, ami telemedicinális alkalmazások kapcsán egyenesen forráskivonást eredményezhet a rendszerből. AZ eHEALTH FEJLESZTÉSEK MOZGATÓRUGÓI A XX. század javuló egészségügyi, szociális ellátásának köszönhetően a világ valamennyi országában az életkilátások jelentős javulása figyelhető meg. Az idősödő populáció tovább bővülő egészségügyi ellátási igénye azonban valamennyi társadalom számára újabb feszültségek forrása. A számítástechnikai, telekommunikációs kapacitás gyors bővülése, a szenzorok árcsökkenése révén az egyes telemedicinális megoldások valamennyi országban előbb utóbb olyan olcsóvá válnak, hogy alkalmazásuk gazdaságilag is racionálissá válik. AZ eHEALTH ALKALMAZÁSOK HÁTRÁLTATÓI Fnanszírozási korlátok A telemedicinális megoldások azonban nem minden egészségügyi rendszerbe illeszthetők be zökkenőmentesen, a rendszer alapvető átalakítása nélkül. A világ legtöbb országában az egészségügy fee-for-sercive elven működik, bár a szolgáltatás anyagi ellentételezése meghatározó részben, vagy akár teljes mértékben az egészségügyi rendszer finanszírozójára (biztosító, nemzeti egészségügyi szolgálat stb.) hárul. Ebben a környezetben az egyes szolgáltatók ellátási volumen bővítésre irányuló törekvése aggregálódik, ami a globális egészségügyi kassza túlfeszítését inspirálja. A telemedicinális szolgáltatások bevezetésével járó forrásigény ezen rendszerekben alapvetően akkor teremthető elő, ha ezzel más szolgáltatásoktól finanszírozást vonhatunk meg. A finanszírozás központi elosztása azonban alap- Technikai korlátok Ahogy minden gazdasági tevékenységre, a telemedicinális megoldásokra is különösen érvényesek a volumengazdaságosság szempontjai. Amíg a telemedicinális szolgáltatást más ellátási forma kiegészítéseként, kis esetszámmal nyújtják, a rendszer kiépítésének és működtetésének ráfordításigénye általában lényegesen meghaladja a rendszer működtetésével járó előnyöket. A telemedicinális alkalmazások elterjedéséhez ráadásul az egészségügyi szolgáltatásokban közreműködő mindhárom fél (szolgáltató orvos, igénybevevő beteg, és finanszírozó biztosító) egyidejű megnyerése, affinitása szükséges. Bármelyikük támogatásának hiányában, a telemedicinális alkalmazás igénybevétele meghiúsul. Amennyiben egy-egy telemedicinális kontaktushoz mindhárom fél vonatkozásában előzetes formális szerződést/regisztrációt várunk el, az alkalmas partnerek egymásra találásának esélyét kifejezetten rontjuk. POTENCIÁLIS MOTIVÁLÓ TÉNYEZÔK AZ eHEALTH ALKALMAZÁSÁRA Betegoldali motivációra építkezés A telemedicina alkalmazások vonatkozásában az igények betegoldali felkeltése reális piaci stratégiának tekinthető. A társadalomban a számítástechnika iránt fogékony lakosságréteg bővülő, ezen réteg időráfordítása a rendszer működtetése vonatkozásában pénzforrásokat nem igényel, sőt önmagában ezen réteg jelenléte egy-egy alkalmazás IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS környezetében forrást teremtő potenciálú, külső hirdetők bevonása esetén. A rendszer működőképességéhez azonban a rendszer alkalmazására hajlandó betegeknek olyan orvosokkal kell találkozniuk, akik a rendszer alkalmazását maguk számára is vonzónak tarthatják. Piaci elterjedésre legnagyobb esélye az olyan telemedicinális rendszereknek van, melyek egy fél megnyerése (jelen stratégiában ez a beteg) után a másik két féltől minimális ráfordítást várnak el. Finanszírozói oldaltól függetlenedés A finanszírozó-biztosítói oldaltól függetlenné a rendszert leginkább akkor tudjuk tenni, ha a rendszer működtetéséhez társadalombiztosítói támogatást nem veszünk igénybe, a felmerülő költségeket más forrásból (pl. reklámbevételek) fedezzük. Orvosi oldal motivációjának megteremtése Az orvosi oldal affinitása a rendszer irányában direkt finanszírozással egyértelműen növelhető lenne, de ennek forrásigénye valószínűleg nem vállalható fel. Alternatív megoldás lehet, ha a rendszer használatával járó extra ráfordításokat más orvosi tevékenység ráfordításigényének csökkentésével tudjuk kompenzálni, árukapcsolt szolgáltatásként. Kórházi oldal érdekeltségének felkeltése Az alternatív egészségügyi költségek összehasonlító értékelése a hazai egészségügyi rendszerben jelenleg egyedül a fekvőbeteg ellátásban érhető tetten az átalánydíjas HBCS finanszírozás révén. Amennyiben telemedicinális szolgáltatások révén az ápolási idő csökkenthető, ezzel ágy szabadítható fel más, profitábilisabb fekvőbeteg ellátás számára, az motivációt jelenthet a fekvőbeteg intézmények számára a telemedicinális rendszer alkalmazására. Az intézmények érdekeltsége az ápolási idő rövidítésére azonban nem abszolút. Amennyiben más tényezők miatt ágyaikat alternatív ellátásokra nem tudják igénybe venni (pl. volumenkorlát) mérlegelésük több tényezős lesz. Egy kórházi szférából induló rendszer működőképességének alapfeltétele, hogy az illeszkedjék teljes mértékben a kórház meglévő információs rendszeréhez, orvos oldali adminisztrációja a kórházi információs rendszer felületén történhessen. MEGCÉLOZHATÓ BETEGCSOPORTOK A telemedicina orvos-szakmai alkalmazására az eltelt évtizedekben a következő típusos irányok alakultak ki a kardiológiai alkalmazásoktól kezdve, a belgyógyászaton keresztül a klinikai gyógyszerkipróbálások támogatásáig: • Hipertónia terápia vezetés • Szívelégtelenség terápia vezetés • Pitvarfibrilláció antikoaguláns kezelése • Aritmia monitorizálás • Diabétesz kontroll • Bőrfekély terápia vezetése 48 IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS • • • • • Asztma terápia vezetése Stroke túlélők ellátása Időskorúak felügyelete Diabétesz; pulmonológia Klinikai gyógyszerkipróbálások támogatása HYPERTÓNIA A magasvérnyomás betegség jelentőségéről A magas vérnyomás a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Azonos mért vérnyomás értékek az egyén számára rendkívül széles tartományokban változó kardiovaszkuláris rizikót jelenthetnek, jelentősen befolyásolva a további teendők intenzitását. A vérnyomás monitorizálás telemedicinális támogatása A magasvérnyomás betegség menedzselése a kezelés elindításáról való döntés meghozatalával nem ért véget. Világszerte tapasztalt tény, hogy a magas vérnyomással kezelésbe vett betegek jelentős részénél nem sikerül a vérnyomást a céltartományba állítani. A nem megfelelő hipertóniakontroll okai döntően a betegség lappangó, tünetmentes vagy klinikai tünetekben szegény jellegéből adódnak. A beteg együttműködése javítható az otthoni vérnyomásmérés támogatásával. Amennyiben a kezelőorvos a rendelői vizitek közötti időszak vérnyomásadatairól is információkat kaphat, az orvosi döntés lényegesen megalapozottabb lehet, mint ha azt csak néhány hónap távlatában, rendelőintézeti körülmények között mért vérnyomás értékekre építené. Az otthoni önvérnyomás mérés továbbfejlesztett változata a telemedicinális vérnyomás monitorozás, mely megtartja az otthoni vérnyomásmérésben rejlő előnyöket, de kiküszöböli az eseti, rendelői mérések hibáit. A monitorizálás ténye önmagában a vérnyomás csökkentése irányában hat, feltételezhetően elsősorban az életmód változtatás nagyobb sikere révén. SZÍVELÉGTELENSÉG A kardiológiai ellátás javulása kapcsán a koszorúér betegség egyre inkább krónikus állapottá válik. Míg néhány évtizede a miokardiális infarktus halálozása 30% körül volt, napjainkra ezen mutató 2-5% közé mérséklődött. A szívelégtelenség terápia vezetése A szívelégtelen betegek terápiájának alapja napjainkra a szív folyamatos terhelésének minimalizálása lett, a szívfrekvencia, illetve vérnyomás emelkedését csak fizikai tréningek idején elfogadva. Ezen elvnek megfelelően a betegek kardiológiai ambulancián történő kontroll vizsgálatai során bizonyos vérnyomáscsökkentő és szív lassító készítmények fokozatos dózis feltitrálása történik, a beteg által tolerált maximális dózisig. Az ambuláns ellenőrzések további célja természetesen az esetleg kialakuló állapot rosszabbodások, szövődmények felismerése, a megfelelő terápia elindítása. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS Telemedicinális lehetőségek a szívelégtelenség terápia vezetésében Mivel a szívelégtelen betegek optimális hemodinamikai státuszának megőrzése olyan paraméterek (szívfrekvencia és a vérnyomás) rendszeres ellenőrzését igényli, mely paraméterek telemedicinális technikával könnyen megfoghatók, ezen betegcsoport vizsgálata az első telemedicinális alkalmazások közé tartozott. A betegek állapotromlásának, a szívelégtelenség súlyosbodásának ráadásul első jele a veseműködés beszűkülése, víz visszatartása a szervezetben, azaz a testsúly megemelkedése, ami a testsúly napi szintű követésével szintén korai stádiumban felismerhető. EKG eseményrekorderek transztelefónikus adatátvitellel A napi gyakoriságnál ritkább ritmuszavarok azonosítására a 24 órás folyamatos Holter rekorder találati biztonsága túlságosan alacsony. Ezen betegcsoportban az eseményrekorderek eredményesebben alkalmazhatóak. Ilyenkor a beteget jellemzően 1 hét, de akár 1 hónap időtartamra is olyan EKG rögzítésére alkalmas készülékkel látják el, mellyel az EKG görbe rögzítését a beteg panasz esetén gyorsan el tudja indítani, majd a jellemzően 1 perces EKG szakaszt legtöbb esetben transztelefónikus úton kardiológiai véleményezésre meg tudja küldeni. PITVARFIBRILLÁCIÓ ANTIKOAGULÁNS KEZELÉSE EKG Loop-rekorderek – transztelefónikus adatátvitellel Elsősorban a rövidebb ritmuszavarok azonosításában nyújt segítséget az eseményrekorderek azon speciális vállfaja, mely a beteg EKG-ját folyamatosan például 1 perces kapacitású számítógépes hurokmemóriába rögzíti, majd a beteg jelzésére a jelzést megelőző akár 1 perces EKG szakasz tartós memóriába helyezését elvégzi („Looprecorder”). Ezen berendezések fejlettebb változatai a jelzés hatására az eltárolt EKG szakasz központi szerverre való továbbítására is képesek, azaz a klasszikus off-line (a monitorizálás befejezése utáni) értékelés helyett egy monitorizálás során többszöri, de az egyes detekciós epizódokhoz képest mégis off-line értékelést lehetővé téve. Pitvarfibrilláció előfordulása az életkor előre haladtával folyamatosan nő, 65 év feletti populációban előfordulása már 4%. Az állapot legfőbb veszélye, hogy a fibrilláló pitvarban vérrög képződhet, melynek kisodródása perifériás érszakaszba érelzáródáshoz, embolizációhoz vezethet. A kialakult stroke kezelési hatékonysága igen korlátozott, a legjobb életkilátást a stroke megelőzése jelenti véralvadásgátló kezeléssel. A véralvadásgátló kezelés klasszikus technikája a K-vitamin antagonisták tablettás adagolása. Mivel ezen készítmény terápiás tartománya rendkívül szűk, ráadásul a betegek egyéni érzékenysége rendkívül variábilis, a 3-5 napos hatástartamú gyógyszerek dózisbeállítása szoros (1-2 naponkénti) laborellenőrzés (INR meghatározás) mellett történik az első 10-14 napban, és stabil állapot esetén sem kerülhető el a dózisigény minimum havi gyakoriságú ellenőrzése. Az állapot telemedicinális támogatásra ideális. A K-vitamin antagonista terápia vezetésének telemedicinális támogatásának addig van relevanciája, amíg más hatásmechanizmusú, rendszeres INR ellenőrzést nem igénylő véralvadást gátló készítmények el nem terjednek. ARITMIA MONITORIZÁLÁS A rendszertelen szívműködés, mint beutaló diagnózis, kb. a kardiológiai járóbeteg rendelésre utalt személyek 10%ában fordul elő. A beteg panaszai mögött álló ritmuszavarok azonosíthatósága nagy mértékben függ a panaszok gyakoriságától. A rendelőben készített maximum fél perces EKG a legritkább esetben visz a diagnózis közelébe, ilyen szerencsés véletlen lehet például tartós pitvarfibrilláció kialakulásának dokumentálása. 24 órás Holter EKG monitorizálás A beteg hosszabb távú monitorizálására immár évtizedek óta a 24 órás EKG Holter monitor szolgál. A Holter monitorizálás 24 órája alatt rögzített hatalmas adatmennyiség klasszikusan off-line módon, azaz a regisztrálás befejezése után kerül számítógépes kiértékelésre. A kiértékelést az egyes komplexusok típusos csoportokba foglalásával, majd előzetes minősítésével számítógépes algoritmusok segítik, az értékelés humán időráfordítása így is 20 perc/regisztrátum körül marad. Implantált loop-rekorderek transztelefónikus adatátvitellel A fenti problémák miatt a havinál ritkábban előforduló, de a beteg életkilátása szempontjából veszélyesnek ítélt ritmuszavarok detektálását már implantált loop-rekorderekkel végzik, melyek pacemaker szerűen, steril körülmények között kerülnek beültetésre a mellkas bőre alá, majd 6-12 hónap elteltével újabb műtéttel lesznek eltávolítva. Ezen implantálható rekorderek detekciós biztonsága minden más rendszert meghalad, ezért alkalmazásuk egyre szélesebb körben terjed. A rendszer telemedicinális adattovábbításra is felkészíthető. Implantálható Kardioverter-Defibrillátorok – transztelefónikus kommunikációval Napjainkban az implantált kardioverter defibrillátor beültetések száma rohamosan növekszik, az implantált rendszerek exponenciálisan növekvő kontroll igénye a klasszikus ambuláns keretek között nem elégíthető ki. Erre tekintettel a legtöbb gyártó saját telemonitoring rendszert fejleszt implantált egységeihez vezetékes telefon, GSM telefon, vagy akár szatelit telefon kommunikációval. A beteg online állapotkövetését leginkább ez a telemedicinális alkalmazás testesíti meg, hosszú követési idővel, minimum napi szintű állapotkövetéssel és intézkedési képességgel. Intermittáló EKG monitorizálás – online telemedicinális követéssel A noninvazív monitorizálás klasszikus dilemmája, azaz a monitorizálás időbeli elviselhetőségi terhének szembenállá- IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS sa a monitorizálás hasznával akkor javítható, ha a monitorizálást azokra a rövid időszakokra korlátozzuk, amikor az eltérések, ritmuszavarok, repolarizációs zavarok előfordulási valószínűsége a legmagasabb. Ezen heti 5x30 perces időszak azonban technikailag ideális a telemonitorizálási rendszerek működtetésére. A beteg a rendszer felhelyezésével biztonságot kap, ráadásul a tréning kontrollja ösztönzést is jelent számára a gyakorlatok rendszeres végrehajtására. Ezen külső motiváció nélkül a legtöbb embernél a belső motiváció idővel kimerül, a beteg a rendszeres tréninggel könynyen felhagy. A tréning monitorizálás hatékonyságát tudományos publikációk bizonyítják. DIABÉTESZ KONTROLL Az intenzív beteg közreműködéssel kezelhető krónikus betegségek közül a diabétesz tekint vissza a leghosszabb múltra. A betegek otthonában széles körben használt diagnosztikus berendezések közül a vércukormérők terjedtek el a legkorábban. Ezen technikai feltételekre alapulva a jól szervezett diabetológiai gondozók hálózata betegedukációval egyre több, korábban orvosi kézben lévő döntést kihelyezett a beteg hatáskörébe. Manapság a legtöbb diabéteszes beteg magának méri vércukrát, és kisebb-nagyobb sikerrel állítja inzulin adagját a becsült igény függvényében. Inzulin dózis telemedicinális menedzselése vércukor értékek alapján A diabetológiai gondozás keretében hangsúlyos tevékenységgé vált a beteg otthoni vércukor adatainak, és alkalmazott inzulin dózisainak áttekintése. Ezen tevékenység támogatására több gyártó is kínál informatikai megoldást, általában a vércukor mérő infra- vagy USB portját használva adattovábbító eszközként a számítógép felé. Sok alkalmazás egyszerűen az adatoknak az orvos gépére való közvetlen feltöltését célozza, de léteznek valódi telemedicinális megoldások is, melyek a beteg otthoni számítógépét és az internetet veszik igénybe az adatoknak a kezelőorvos számítógépére juttatásához. Diéta függő inzulin dózis menedzselés A legtöbb diabetológiai rendszer a beteg inzulin igényét egyszerűen a mért vércukor értékek függvényében igyekszik meghatározni. A diabéteszes betegek számára a napi szénhidrát és kalória mennyiség minél pontosabb meghatározása a fentiekre tekintettel informatikai támogatásra érdemes. A támogatásnál a beteg oldali ráfordításigényt egyensúlyba kell hozni a rendszerrel elérhető nyereséggel. Fizikai aktivitás függő inzulin dózis menedzselés A beteg inzulin igényének másik meghatározója a beteg fizikai aktivitása révén meghatározott szénhidrát felhasználása. Amennyiben a beteg átlag feletti, vagy alatti fizikai aktivitását a nap folyamán telemedicinális eszközökkel dokumentálni tudjuk, az inzulin igény előre korrigálható, elkerül- 50 IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS hetőek a standard inzulin dózisok alkalmazása mellett előforduló vércukor kilengések. BÔRFEKÉLY TERÁPIA VEZETÉS Az elhízottság terjedésével a diabéteszes betegek száma világszerte szaporodik. Ezen betegekben a kialakuló mikroangiopátia, neuropátia törvényszerűen alsó végtagi, nehezen gyógyuló fekélyeket eredményez. Leginkább költséghatékony megoldás ezen betegek otthoni terápia vezetése szakképzett sebellátó nővérek vizitjei révén. Mivel ilyen szakképzettséggel rendelkező nővérből a világ egy országában sincs elég, a kezelések telemedicinális eszközökkel való támogatására több kísérlet is történt. Beszámolók szerint napjaink mobiltelefonjai által biztosított, minimum 1 Megapixeles körüli felbontású állóképek, amennyiben megfelelő protokoll szerint kerülnek rögzítésre, már alkalmasak a szakápolói vizitek egy részének kiváltására. ASZTMA TERÁPIA VEZETÉS Az asztmás betegek a diabéteszesekhez hasonlóan élethosszig tartó kezelést igényelnek, bár vannak extrinzik asztmától szenvedők, kiknek tünetei csak bizonyos évszakokban, adott pollen megjelenéséhez kapcsolódóan lángolnak fel. A betegek állapota relatíve egyszerű, elérhető árú eszközzel (Peak flow méter) a beteg otthonában követhető a PEFR (peak expiratory flow rate) és a FEV1 érték (forszírozott kilégzési volumen első percének mutatója) meghatározásával. A betegség önálló menedzselése a diabéteszhez hasonlóan ezen betegcsoportban is napirendre került, melynek telemedicinális támogatása kézenfekvő. Mivel a mérési eredmények néhány karakteres számokból állnak, az SMS adattovábbítás kapacitása a rendszereket kényelmesen kiszolgálja. A terápiás utasítás tőmondatok szintjén hasonlóan SMS-ben érkezhet, a beteg online internet kapcsolat nélkül is képes lehet az orvosi utasítások követésére, ellátásának biztonsága ezzel növelhető. STROKE TÚLÉLÔK TELEMEDICINÁLIS TÁMOGATÁSA A stroke-on átesett populáció jellemzően igen intenzív rehabilitációs kezelést igényel ahhoz, hogy egyáltalán önellátóvá váljék, jelentős hányaduk így is tartós ápolásra szorul. A stroke túlélők rehabilitációja telemedicinális módszerekkel eredményesen támogatható. A betegek gyógytornája gyógytornász személyes részvétele nélkül a beteg otthonában is levezényelhető. Hasonlóan vannak próbálkozások beszédrehabilitációs gyakorlatok telemedicinális támogatására is. IDÔSKORÚAK FELÜGYELETE Az időskorúak felügyeletére évtizedek óta működnek a világon telemedicinális rendszerek. Ezek első generációja a teljes mértékben beteg akcióra épülő pánik gombos rendszerek. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS A második generációs rendszerek a pánik gombos funkciók megőrzése mellett olyan passzív szenzorokat – leggyakrabban PIR érzékelőket – tartalmaztak, mely szenzor rendszerekkel kritikus állapot előfordulása már a beteg aktív közreműködése nélkül valószínűsíthető, az intézkedés elindítható. A harmadik generációs rendszerekben mesterséges intelligencia alkalmazásával a beteg hétköznapi aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek a beteg állapotának változására, ezzel a kritikus helyzetek kialakulásának megelőzését célozzák. A negyedik generációs rendszerekben a korábban csak intézeti körülmények között használt diagnosztikus egységek sorát telepítik a beteg otthonába, a polimorbid betegek komplex otthoni terápia vezetését lehetővé téve. GYERMEKGYÓGYÁSZAT A gyermekgyógyászati ellátás nem csak a betegségek profiljában, hanem a betegek technikai affinitásában is különbözik a felnőttkori ellátástól. A gyermekkori diabétesz, asztma ellátása sokkal nagyobb odafigyelést igényel, mint a felnőtt korosztályban, hisz ezen betegeknél a krónikus állapot stabilitását nem csak 5-15 évre, hanem sok évtizedre kell biztosítani. A betegek affinitása a telemedicinális támogatás tekintetében a felnőtt populációhoz képest lényegesen kedvezőbb. KLINIKAI GYÓGYSZERKIPRÓBÁLÁSOK TÁMOGATÁSA A klinikai gyógyszerkipróbálások rendkívül szigorúan dokumentált, hatalmas költséggel járó eljárások. Az ad- minisztrációs terhek csökkentésére, az esetleges dokumentációs hibák online korrekciójára, a tanulmányok dokumentációját egyre inkább elektromos alapú rendszerekre viszik át (E-CRF). Ennek a tendenciának része, hogy lehetőség szerint mind több paramétert, pl. vérnyomást, vércukrot, EKG-t, telemedicinális technikával a beteg otthonából közvetlenül a study központba továbbítják, elkerülve ezzel a különböző dokumentációs tévesztéseket. ÖSSZEFOGLALÁS A telemedicinális alkalmazások fokozatos elterjedésének alapfeltétele, hogy a speciális három szereplős egészségügyi piacon valamennyi érintett résztvevő a rendszer hasznáról meg legyen győződve, de legalábbis nem akadályozza elterjedését. Ez utóbbi szellemben olyan marketing stratégia, ahol egy kiválasztott, motivált szereplő mellett más szereplőket a rendszer tekintetében indifferens pozícióba hozunk, vagy csatolt szolgáltatás alkalmazásával tesszük érdekeltté, életképes lehet. A telemedicinális szolgáltatásra várhatóan legfogékonyabb betegcsoportok a hipertóniások, a szívelégtelenségben szenvedők, a pitvarfibrillálók, a tisztázatlan szívritmuszavartól szenvedők, az inzulinnal kezelt diabéteszesek, a krónikus bőrfekéllyel élők, az asztmások, a stroke túlélők, a felügyeletre szoruló időskorúak, illetve az új telekommunikációs technológiák iránt szerencsére igen fogékony gyermekek. A módszer tekintetében a leginkább fizetőképes felvevő piac jelenleg a gyógyszergyári tanulmányok piaca lehet. IRODALOMJEGYZÉK [1] Kósa I, Vassanyi I, Butsi Z, Végső B, Dulai T, Kozmann G. Alpha System: a multi-parameter remote monitoring system to cover the requirements of a polymorbid aging population. Global Telemedicine and eHealth Updates: Knowledge Resources. 2010 Ápr 14;3:528-531. [2] Medistance szolgáltatás a vérnyomás követésben – PROMEDCOM Ltd. www.promedcom.hu [3] Deutsch Tibor, Gergely Tamás: Alkalmazott Logikai Laboratórium, Egy integrált telematikai rendszer a cukorbetegek gondozásában; IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2005. 01 [4] Kósa I., Vassányi I., Pintér B., Dévényi Cs.: Az otthoni monitorozás új európai tendenciái, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2010. 04 [5] e-health-insider Media Ltd. ww.e-health-insider.com [6] 3G Doctor Blog – 3gdoctor.wordpress.com A SZERZÔK BEMUTATÁSA Miletics Pál jelenleg a Pannon Távközlési Zrt., Digitális Magyarország osztályvezetője. 2002-ben szerzett BME műszaki diplomát, műszaki menedzser minősítéssel. 2003-ban elvégezte a BME műszaki informatikai karát is. 2003-től a műszaki mendzsment doktori iskola PhD hallgatója. Tevékenysé- gi körei: Pannon, Innováció és marketing, Pannon Mobil EKG, Termékfelelős és Marketing szakértő, Pannon, K+F, Egészségügyi közmű, Termékmenedzser. Pannon és az ELTE Informatikai Kar közösen kifejlesztett egészségügyi adatkommunikációs rendszer kifejlesztése. Pannon, K+F, Doktor a mobilon, Termékfejlesztő, Pannon, K+F, Medistance, projekt menedzser. A Magyar Telemedicina és eHealth Egyesület elnöke. IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁS – FEJLESZTÉS Kocsis Gábor tanulmányait a Veszprémi Egyetemen végezte, ahol 1997-ben telemetria témában írta szakdolgozatát gépész-informatikusként, 2000-ben szakközgazdász és távközlési szakmérnöki diplomát szerzett. 2000-ig a MOL távközlési egységében telemetriás pro- jekteket vezetett, majd a hazai alternatív távközlési cégeknél felelt új IP alapú szolgáltatások bevezetésért. 2008 óta vezeti a Cloud Computing alapokon működő szolgáltatások nyújtásával foglalkozó REDMARK Kft. és ez idő alatt több egészségügyi K+F projekt vezetésében vett részt. 2009-től a PROMEDCOM Kft. vezetőjeként az első mobil alapú telemedicina szolgáltatás felállításán dolgozik. Mezei Rudolf tanulmányait külkereskedelmi szakközgazdászként végezte és jelenleg a Corvinus Egyetem egészségmenedzsment specialista szakközgazdász hallgatója. Pályafutását a közelkeleti piacon tevékenykedő BUDAVOX híradástechnikai vállalatnál kezdte, majd a CHRYSLER USA Auto Import gépjármű disztribúciós és részegységek gyártásának ma- gyarországi megszervezéséért volt felelős. 1992 óta vezeti a HUNGIMPEX Kft-t, mint az OMRON Healthcare Import Magyarország vállalkozását. Az utóbbi közel 20 évben az OMRON Healthcare -Japán- megbízatása alapján fejlesztett több új adatátviteli megoldást OMRON Intensive Control termék koncepcióhoz és ezek hazai gyártásának megszervezéséért és nemzetközi bevezetéséért volt felelős. 2009 óta a PROMEDCOM Kft vezetőjeként is a kereskedelmi és operatív irányításáért felelős. Dr. Kósa István bemutatása lapunk IX. évfolyamának 4. számában olvasható. Új terápiás lehetőség csontjaink védelmében Az Amgen Inc. Gyógyszergyártó vállalat 2010. május 28-án bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EC) engedélyezte a Prolia® (denoszumab) forgalomba hozatalát csonttörések kockázatának fokozottan kitett változókor utáni (posztmenopauzális) nők csontritkulásának, valamint csonttörések kockázatának fokozottan kitett prosztatarákos férfiak hormonablációhoz társuló csontvesztésének kezelésére. Európában becslések szerint a posztmenopauzában lévő nők 30 százaléka csontritkulásos. A betegek több mint 40 százaléka szenved el oszteoporotikus csonttörést az élete folyamán. Magyarországon a betegség 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint. Az oszteoporotikus csonttörések jelentős anyagi terheket róhatnak az egyénre és az egészségügyi ellátásra egyaránt. Az oszteoporózis és következményeinek orvosi költsége hazánkban egy évtizeddel ezelőtt tízmilliárd forintot tett ki évente, ma pedig körülbelül 20-25 milliárd forintba kerül – tudtuk meg Dr. Poór Gyula professzortól, az ORFI főigazgató főorvosától. Az európai férfilakosságban a rosszindulatú daganatok leggyakoribb típusa a prosztatarák, amely a diagnosztizált tumoros megbetegedések több mint 24 százalékát teszi ki. Az androgén-deprivációs terápiában (ADT) részesülő prosztatarákos betegekben felgyorsul a csontvesztés és nagyobb a csonttörés kockázata. Az ADT-vel járó hormonabláció a férfiak egyötödében öt éven belül csonttörést eredményez. A Prolia® (denoszumab) hatásmechanizmusa egyedi. A törzskönyvezett terápiák között ez az első és ezidáig egyetlen szer, amely szelektíven hat a RANK ligandra, a csont lebontását végző oszteoklaszt sejtek nélkülözhetetlen szabályozójára – mutatott rá Dr. Lakatos Péter professzor, az SE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára. Mint elmondta, a denoszumab kezelés nagymértékben csökkenti a törési kockázatot a nagyrizikójú populációban. A biotechnológiai eljárással előállított készítményt hat, fázis III vizsgálat adatai alapján törzskönyvezték, amelyek mindegyike kimutatta, hogy a Prolia® a csontváz mindegyik értékelt mérési helyén képes növelni a csont ásványi anyag sűrűségét. A meghatározó jelentőségű, 7808 posztmenopauzális oszteoporózisban szenvedő nő bevonásával elvégzett FREEDOM vizsgálat eredményei szerint, a 36. hónapban 68 százalékkal alacsonyabb volt az új csigolyatörés relatív kockázata az évente kétszer, szubkután injekcióban adott Prolia®-val kezelt nők között, mint a placebo csoportban. Továbbá 40 százalékkal csökkent a csípőtáji törés és 20 százalékkal a nem-csigolya törések bekövetkezésének relatív kockázata. Az 1468, áttétmentes prosztatarák miatt ADT-ben részesülő férfibeteg követésével végzett HALT vizsgálat kimutatta, hogy a Prolia®-val kezelt betegek esetében a 36. hónapra 62 százalékkal csökkent az új csigolyatörés elszenvedésének relatív kockázata a placebo csoporthoz képest – és már a 12. hónapban statisztikailag szignifikáns mértékű csökkenést figyeltek meg. Munkatársunktól 52 IME IX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. JÚNIUS
