IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége

  • Cikk címe: A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége
  • Szerzők: Joó Tamás, Dr. Szócska Miklós, Dr. Palicz Tamás
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem, Digitális Egészségtudományi Intézet
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 30-33
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

A hazai kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után – a korábbiakhoz képest – nagyobb hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészség- ügyi célú programok finanszírozásának javítása. A dohányzás visszaszorítását célzó számos pozitív intézkedés bevezetése mellett a fogyasztási adatok alapján elmondható, hogy kiemelt fontossággal bír a fogyasztási dohány (kézzel sodort cigaretta) sajátos hazai jelenségével szembeni határozottabb fellépés, ugyanis a dohánypiac megközelítőleg 50%-át már ez a termékkategória teszi ki. Jelen tanulmányban javaslattal élünk a hatásvizsgálatok alapján sikeres NETA szabályozás fogyasztási dohányra való kiterjesztésére, amely várhatóan kedvező hatással lenne a dohányzási szokások alakulására és jelentős többletbevételeket is generálna az egészségügyi ágazatnak. Ezek egy részét országos leszoktató és prevenciós programokra; népbetegségek, köztük a cukorbetegség meg- előzésére; nemzeti egészségprogramok (keringési, daganatos, mozgásszervi, gyermekkori be teg ségek, mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló programok) megvalósítására lehetne fordítani.

Angol absztrakt:

In Hungary, because of the poor public health indicators, more emphasis has been laid on the fight against unhealthy lifestyles since 2010 than previously. Public Health Product Tax (PHPT) was introduced in 2011 with the major objectives to reduce the consumption of food products that are not useful from a public health aspect, to encourage healthy dietary habits, and to improve the financing of health services and especially public health programmes. While many positive measures have been introduced to reduce smoking, consumption data show that it is essential to take firmer action against the use of fine- cut tobacco (hand-rolled cigarettes), a typical Hungarian phenomenon, as this product category now accounts for almost 50% of the tobacco market. According to impact assessments, the PHPT regulation is effective, and the present study makes recommendations to expand it to fine-cut tobacco, which would predictably have a beneficial effect on smoking habits and would generate significant extra funds for the health care sector. Some of that could be spent on national prevention and quitting programmes; on the prevention of wide - spread diseases like diabetes; and on national health progammes (aimed at the prevention and treatment of circu- latory diseases, cancer, musculoskeletal problems, child- hood diseases and mental disorders).

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Fókuszban a fertőzések megelőzése - Interjú Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvossal Boromisza Piroska
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán IME Szerkesztőség
Negyed évszázad mögöttünk és egy új század előttünk „Mérföldkő gondolatok” a Járóbeteg Szakellátási Szövetség múltjából és jövőképéből Dr. Varga Imre
Az Egészséges Budapest Program megvalósulása a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál Dr. Czinkóczi Sándor, Dr. Révai Tamás, Dr. Mayer Ákos, Dr. Cserháti Péter
Quo vadis ápolásügy? - Interjú Vártokné Fehér Rózsával a Magyar Ápolási Egyesület alelnökével Boromisza Piroska
200 éves Hartmann 200 napos szakdolgozói pályázat nyertesei IME Szerkesztőség
A vénás tromboembólia népegészségügyi jelentősége Prof. Dr. Gadó Klára, Dr. Kicsi Dóra, Virág Andrea, Huszthy Fanni, Springer Csenge, Prof. Dr. Domján Gyula
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása IME Szerkesztőség
Kardiológia népegészségügyi szemmel Prof. Dr. Tóth Kálmán , Dr. Sándor Barbara
XVIII. IME Outsourcing – Szolgáltatásmenedzsment Konferencia IME Szerkesztőség
A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége Joó Tamás, Dr. Szócska Miklós, Dr. Palicz Tamás
A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése Prof. Dr. Kékes Ede
Új ösztöndíj segíti az egészségügyi szakmát tanulókat Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Laboratóriumi diagnosztika a fertőzések felismerésében Dr. Kormányos Emília
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Személyre szabott vércukorszint-előrejelzés táplálkozási napló alapján Gyuk Péter, Dr. Vassányi István, Prof. Dr. Kozmann György, Dr. Kósa István
XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október 17-18.) IME Szerkesztőség
A Magyar Hypertonia Társaság XXVI. Kongresszusa margójára - Interjú Prof. Dr. Járai Zoltán elnökkel Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Joó Tamás Intézmény: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ
Szerző: Dr. Szócska Miklós Intézmény: Semmelweis Egyetem, Digitális Egészségtudományi Intézet
Szerző: Dr. Palicz Tamás Intézmény: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ

[1] OECD: Country Health Profile (2017)
[2] Joó T, Vokó Z, Bodrogi J, Demjén T, Szócska M: A
dohányzás elleni küzdelem a 2010-2014 közötti idő-
szakban, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja,
2017, 16(10):11-17
[3] WHO: Global status report on noncommunicable disea-
ses (2014) http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/
148114/1/9789241564854_eng.pdf (letöltve: 2018.09.03.)
[4] 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadó-
ról
[5] 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre
vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
[6] 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben
lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb meny-
nyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről,
valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon
követésére vonatkozó szabályokról
[7] WHO: Public Health Product Tax in Hungary: An
example of successful intersectoral action using a fiscal
tool to promote healthier food choices and raise reve-
nues for public health (2016) http://www.euro.who.int/
_data/assets/pdf_file/0004/287095/Good-practice-brief-
public-health-product-tax-in-hungary.pdf (letöltve: 2018.
09.03.)
[8] Joó T, Bakacs M, Balku E, Gódor-Kacsándi A, Vitrai Jf,
Martos É, Vokó Zoltán: A népegészségügyi termékadó
hatásmonitorozásának első eredményei, Népegész -
ségügy, 2013, 91(2):122-129
[9] OEFI: A népegészségügyi termékadó hatásvizsgálata(2013) http://regi.oefi.hu/NETA_hatasvizsgalat.pdf
(letöltve: 2018.09.03.)
[10] WHO: Assessment of the impact of a public health pro-
duct tax: Hungary (2016) http://www.euro.who.int/_
data/assets/pdf_file/0008/332882/assessment-impact-
PH-tax-report.pdf (letöltve: 2018.09.03.)
[11] 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi
költségvetéséről
[12] Tobacco: A dohánypiac számokban, 2017. március
http://nemzetidohany.hu/wp-content/uploads/Tobacco
_2017_03.pdf (letöltve: 2018.09.03.)
[13] Special Eurobarometer 332: Tobacco http://data. europa.
eu/euodp/en/data/dataset/S790_72_3_EBS332 (letöltve:
2018.09.03.)
[14] Special Eurobarometer 385: Attitudes of Europeans
towards Tobacco http://data.europa.eu/euodp/en/data/
dataset/S1060_77_1_EBS385 (letöltve: 2018.09.03.)
[15] Special Eurobarometer 429: Attitudes of Europeans
towards tobacco http://data.europa.eu/euodp/en/data/
dataset/S2033_82_4_429_ENG (letöltve: 2018.09.03.)
[16] Special Eurobarometer 458: Attitudes of Europeans
towards tobacco and electronic cigarettes
http://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S2146_87_1_4
58_ENG (letöltve: 2018.09.03.)

EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége Joó Tamás, Dr. Palicz Tamás, Dr. Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ A hazai kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után – a korábbiakhoz képest – nagyobb hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása. A dohányzás visszaszorítását célzó számos pozitív intézkedés bevezetése mellett a fogyasztási adatok alapján elmondható, hogy kiemelt fontossággal bír a fogyasztási dohány (kézzel sodort cigaretta) sajátos hazai jelenségével szembeni határozottabb fellépés, ugyanis a dohánypiac megközelítőleg 50%-át már ez a termékkategória teszi ki. Jelen tanulmányban javaslattal élünk a hatásvizsgálatok alapján sikeres NETA szabályozás fogyasztási dohányra való kiterjesztésére, amely várhatóan kedvező hatással lenne a dohányzási szokások alakulására és jelentős többletbevételeket is generálna az egészségügyi ágazatnak. Ezek egy részét országos leszoktató és prevenciós programokra; népbetegségek, köztük a cukorbetegség megelőzésére; nemzeti egészségprogramok (keringési, daganatos, mozgásszervi, gyermekkori betegségek, mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló programok) megvalósítására lehetne fordítani. In Hungary, because of the poor public health indicators, more emphasis has been laid on the fight against unhealthy lifestyles since 2010 than previously. Public Health Product Tax (PHPT) was introduced in 2011 with the major objectives to reduce the consumption of food products that are not useful from a public health aspect, to encourage healthy dietary habits, and to improve the financing of health services and especially public health programmes. While many positive measures have been introduced to reduce smoking, consumption data show that it is essential to take firmer action against the use of finecut tobacco (hand-rolled cigarettes), a typical Hungarian phenomenon, as this product category now accounts for almost 50% of the tobacco market. According to impact assessments, the PHPT regulation is effective, and the present study makes recommendations to expand it to fine-cut tobacco, which would predictably have a beneficial effect on smoking habits and would generate significant extra funds for the health care sector. Some of that could be spent on national prevention and quitting programmes; on the prevention of widespread diseases like diabetes; and on national health prog- 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY rammes (aimed at the prevention and treatment of circulatory diseases, cancer, musculoskeletal problems, childhood diseases and mental disorders). BEVEZETÉS Nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság egészségi állapota hosszú idő óta kiemelkedően rossznak tekinthető. Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg, még mindig messze elmaradunk szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól. A születéskor várható élettartam közel négy évvel, 75,7-re emelkedett 2000. és 2015. között, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatt van, ami 80,6 év. Az OECD 2017-es Egészségügyi Országprofilja szerint Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okokat a nők és a férfiak körében egyaránt. A szív- és érrendszeri betegségek 35 000 nő és több mint 27 000 férfi, a daganatos betegségek 15 000 nő és 18 000 férfi halálát okozták. Ennek a két betegségcsoportnak tulajdonítható az összhalálozás közel 75%-a [1]. A kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után hazánkban nagy hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. Kiemelt prioritás volt a dohányzás visszaszorítása [2], valamint felvették a harcot az egészségtelen táplálkozással szemben is. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (NETA) MAGYARORSZÁGON Tudományos bizonyítékok sora igazolja, hogy a krónikus, nemfertőző betegségek kialakulásában az elfogyasztott élelmiszerek jelentős szerepet játszanak. Mindenki számára jól ismert, hogy a magas cukor, só vagy a telített zsírokat és transzzsírsavakat tartalmazó ételek, italok fogyasztása magas egészségkockázatot jelent [3]. A különböző szabályozások mellett az egészségesebb élelmiszerválaszték eléréséhez lehetőséget teremt a táplálkozás-egészségügyi szempontból bizonyítottan kedvezőtlen hatással bíró összetevőket tartalmazó élelmiszerek megadóztatása is. 2010 után több táplálkozás-egészségüggyel kapcsolatos szabályozást is hoztak, összhangban a fenti elvekkel: • Népegészségügyi termékadó – 2011. évi CIII. törvény, amelynek legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának viszszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása [4]. XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM • • Közétkeztetési rendelet – 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait [5]. Transzzsírsav-szabályozás – 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet, amely az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét szabályozza. 2013. február 18. után tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot [6]. Világszerte egyre több ország alkalmaz fiskális intézkedéseket az egészséges táplálkozás elterjesztése érdekében. A WHO szerint az egészséges táplálkozást elősegítő élelmiszeradók és ártámogatások költséghatékony populációs beavatkozásoknak tekinthetők, melyekkel a nemfertőző betegségek kockázati tényezői csökkenthetők. Európai táplálkozási cselekvési tervükben gazdasági eszközök alkalmazását javasolják az élelmiszerek és italok hozzáférhetősége, valamint az egészséges és fenntartható élelmiszerlánc biztosítása érdekében [7]. A népegészségügyi szolgáltatások finanszírozása szempontjából a NETA fontos mérföldkőként tekinthető, ugyanis a szakemberek nemcsak a népegészségügy forrásigényét jelezték a döntéshozók felé, hanem javaslattal is éltek arra vonatkozóan, hogy honnan legyen az előteremtve [8]. A szabályozás eddigi két hatásvizsgálata is rámutatott, hogy a NETA bevezetésével kevesebb egészségre káros terméket fogyasztunk, több gyártó is változtatott a termékeinek összetételén, kevesebb sót és cukrot kevernek élelmiszereinkbe [9,10]. A NETA hatályba lépését követően többször pontosították a törvényt, reagálva egyes termékeknek – az adóelkerülés szempontjából történt – az egészségre kedvezőtlen receptúra módosítására, illetve bővítették az érintett termékkategóriákat és módosították az adómértékeket [1. táblázat]. Az 1. táblázat egyes celláiban jelzett értékek mutatják, hogy a megadott sorban található termékkategória esetén a feltüntetett dátumtól (oszlopok) a bruttó fogyasztói ár mennyi NETAt tartalmazott forint/literben, vagy forint/kilogrammban kifejezve. Látható, hogy a szabályozás bevezetésének évében mindöszsze 4 termékkategóriára, 2015-ben már 16 termékkategóriára terjedt ki a NETA. A NETA-nak köszönhetően az egészségügyi ágazat 2018. év végéig várhatóan összesen már több mint 180 milliárd forint bevételhez fog jutni. A 2011-es alacsonyabb összeg a NETA szeptemberi bevezetésének tulajdonítható. 2015-ben közel 9 milliárd forinttal emelkedett a befolyt bevétel a megelőző évhez képest, ami az alkoholos italok NETA hatálya alá vonásával magyarázható. Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényének elfogadásával eddig soha nem látott mértékű (57,2 milliárd forint) NETA folyhat be az egészségügyi kasszába 2019-ben köszönhetően a közel 20%-os adómérték emelkedéseknek (2. táblázat). 2. táblázat NETA bevételek alakulása, milliárd forint, 2011-2019. *előirányzat (Forrás: OEP/NEAK) JAVASLAT A NETA KITERJESZTÉSÉRE Magyarországon 2010-2014 között a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt kiemelt prioritás volt a dohányzás elleni küzdelem. Számos pozitív intézkedést sikerült bevezetni: dohányzás zárt légtérben történő tiltása, képes egészségvédő feliratok megjelenése, többszöri jövedéki adóemelések, kiskereskedelmi rendszer átalakítása, dohányzásleszokást támogató intézményrendszer erősítése. Ezen intézkedések hozzájárultak a dohányzási prevalencia (2009: 38% vs. 2014: 30%), valamint a dohányfogyasztás (2012: 19,5 milliárd szál vs. 2014: 14,9 milliárd szál) csökkenéséhez is [2]. 2014-2016 között az intézkedések utánkövetése elmaradt, melynek következtében a dohányfogyasztás csökkenése megállt és enyhe emelkedésbe kezdett, 2016-ra a 3 legkedveltebb dohánytermék (gyári cigaretta, fogyasztási dohány vagy kézzel 1. táblázat NETA termékkategóriák és adómértékek, 2011-2019 (Forrás: [6,11]) IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 31 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM sodort cigaretta, szivar és szivarka) értékesített mennyisége elérte a 15,3 milliárd szálat [1. ábra]. 1. ábra A három legkedveltebb dohánytermék értékesítési mennyisége, 20142016 (*0,8gr=1szál. Forrás: [12]) A teljes lakosságra jellemző fogyasztói szokások kedvező alakulása mellett kiemelendő, hogy a fiatal korosztályban (1524 év) sajnálatos módon drasztikusan emelkedett a dohányzók aránya. A 2014-es 25%-ról 2017-re 39%-ra emelkedett a dohányzás prevalenciája ebben a korosztályban [2. ábra]. magyar adószabályozásnak, még mindig rendkívül magas – közel 50%-os – a finomra vágott fogyasztási dohány adóelőnye és ezen keresztül az árelőnye a gyári cigarettához képest, emiatt a fogyasztási dohány menekülési utat jelent a cigarettát fogyasztók számára. Mindezek miatt javasoljuk, hogy a tervezett jövedéki adóintézkedések mellett, az alkoholtermékekhez hasonlóan, a fogyasztási dohány, vagyis a kézzel sodort cigaretta is kerüljön a népegészségügyi termékadó hatálya alá. A NETA kiterjesztése várhatóan kedvező hatással lenne a dohányzási szokások alakulására és jelentős, akár 60 milliárd Ft-ot is elérő többletbevételt generálna az egészségügyi ágazatnak [3. táblázat]. 3. táblázat Várható NETA bevétel a fogyasztási dohány után (Forrás: NAV, saját számítás) ÖSSZEFOGLALÁS 2. ábra Dohányzási szokások alakulása Magyarországon, 2009-2017 (Forrás: [13,14,15,16]) A fogyasztási adatok alapján elmondható, hogy kiemelt fontossággal bír a fogyasztási dohány sajátos hazai jelenségével szembeni határozottabb fellépés, ugyanis a piac megközelítőleg 50%-át már ez a termékkategória adja. Köszönhetően a Magyarországon számos kedvező lépés történt az egészségtelen életmód elleni küzdelemben. Jelen tanulmányunkban néhány, az elmúlt időszakban megjelenő negatív tendenciára hívjuk fel a figyelmet. Fontos, hogy a dohányzás elleni küzdelem továbbra is a népegészségügyi prioritások első helyén szerepeljen. Emiatt tettünk javaslatot a NETA dohánytermékekre való kiterjesztésére. A befolyó többletbevételek egy részét országos leszoktató és prevenciós programokra; népbetegségek, köztük a cukorbetegség megelőzésére; nemzeti egészségprogramok (keringési, daganatos, mozgásszervi, gyermekkori betegségek, mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló programok) megvalósítására lehetne fordítani. IRODALOMJEGYZÉK [1] OECD: Country Health Profile (2017) [2] Joó T, Vokó Z, Bodrogi J, Demjén T, Szócska M: A dohányzás elleni küzdelem a 2010-2014 közötti időszakban, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2017, 16(10):11-17 [3] WHO: Global status report on noncommunicable diseases (2014) http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/ 148114/1/9789241564854_eng.pdf (letöltve: 2018.09.03.) [4] 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról [5] 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról [6] 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb menynyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek for- 32 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY galmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról [7] WHO: Public Health Product Tax in Hungary: An example of successful intersectoral action using a fiscal tool to promote healthier food choices and raise revenues for public health (2016) http://www.euro.who.int/ _data/assets/pdf_file/0004/287095/Good-practice-briefpublic-health-product-tax-in-hungary.pdf (letöltve: 2018. 09.03.) [8] Joó T, Bakacs M, Balku E, Gódor-Kacsándi A, Vitrai Jf, Martos É, Vokó Zoltán: A népegészségügyi termékadó hatásmonitorozásának első eredményei, Népegészségügy, 2013, 91(2):122-129 [9] OEFI: A népegészségügyi termékadó hatásvizsgálata XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM (2013) http://regi.oefi.hu/NETA_hatasvizsgalat.pdf (letöltve: 2018.09.03.) [10] WHO: Assessment of the impact of a public health product tax: Hungary (2016) http://www.euro.who.int/_ data/assets/pdf_file/0008/332882/assessment-impactPH-tax-report.pdf (letöltve: 2018.09.03.) [11] 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről [12] Tobacco: A dohánypiac számokban, 2017. március http://nemzetidohany.hu/wp-content/uploads/Tobacco _2017_03.pdf (letöltve: 2018.09.03.) [13] Special Eurobarometer 332: Tobacco http://data. europa. eu/euodp/en/data/dataset/S790_72_3_EBS332 (letöltve: 2018.09.03.) [14] Special Eurobarometer 385: Attitudes of Europeans towards Tobacco http://data.europa.eu/euodp/en/data/ dataset/S1060_77_1_EBS385 (letöltve: 2018.09.03.) [15] Special Eurobarometer 429: Attitudes of Europeans towards tobacco http://data.europa.eu/euodp/en/data/ dataset/S2033_82_4_429_ENG (letöltve: 2018.09.03.) [16] Special Eurobarometer 458: Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes http://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S2146_87_1_4 58_ENG (letöltve: 2018.09.03.) A SZERZŐK BEMUTATÁSA Joó Tamás, közgazdász és okleveles egészségpolitikai szakértő. Diplomáit az Óbudai Egyetemen (2010) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte (2012). 2011-2016 között kutatóként, gazdasági elemzőként, illetve projektvezetőként az államigazgatás különböző szintjein dolgozott. Kutatóként és projektmenedzserként részt vett az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012-es, a dohányzás társadalmi terheit felmérő kutatásában, valamint a népegészségügyi termékadó bevezetését értékelő hatásvizsgálatok elkészítésében (2012, 2015). Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon kezdetben gazdasági elemzőként, majd egy ágazati vezetői információs rendszer kialakítását célzó uniós projekt szakmai vezetőjeként, végül az ágazatvezető személyi titkáraként tevékenykedett (2012-2014). Aktív résztvevője volt a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések előkészítésének és az utólagos hatásvizsgálatok elvégzésének. Jelenleg a Semmelweis Egyetemen senior egészségügyi közgazdászként hazai és nemzetközi finanszírozású projektek előkészítésében és végrehajtásában vesz részt. PhD hallgatóként a dohányzás társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban végzi kutatásait. Dr. Palicz Tamás, 1993-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. Azt követően a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, ahol belgyógyász szakvizsgát szerzett. 2003-tól az Egyetem stratégiai főigazgató-helyettese, majd 2005-2010 között a Kútvölgyi Klinikai Tömb orvosigazgatójaként dolgozott. 2010-től két éven át vezette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságát, ahol a Társadalmi Megújulás és a Társadalmi Infrastruktúra Ope- ratív Programok, köztük számos népegészségügyi konstrukció is futott. 2013-tól az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese lett, és a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési kiemelt projekt szakmai vezetését is ellátta. 2015től az Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgató-helyetteseként dolgozik. 2001-2002 között az IME Menedzsment rovatát is vezette. Fő érdeklődési területe a hazai és nemzetközi finanszírozású projektek előkészítése és végrehajtása, közszolgálati szervezetek vezetése és projektmenedzsment, valamint az ezekhez kapcsolódó képzési programok fejlesztése. Dr. Szócska Miklós, 1989-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, ahol a képzés ideje alatt ellenzéki diákvezetőként fordult érdeklődése az egészségügyi menedzsment irányába. Diplomája megszerzését követően kollégáival együtt megalapította az azóta már több mint 20 éves Egészségügyi Menedzserképző Központot, amelynek jelenleg is a vezetője. A menedzserképző fejlesztése során a Harvard Egyetemen szerzett Master of Public Administration diplomát, majd a Semmelweis Egyetemen sikeresen védte meg változtatás menedzsment témában írt doktori disszertációját. 2010-től egészségügyi államtitkári pozíciót töltött be a politikai ciklus teljes négy éve alatt. Államtitkárként különösen nagy hangsúlyt fektetett a bizonyítékon alapuló konzultatív egészségpolitika meghonosítására és a gazdasági válság alatt egyre inkább előtérbe kerülő fenntartható egészségügy megalapozására. Legfőbb eredményének mégis a dohányzás visszaszorítása, a kórházi rendszerek központosítása, az eegészségügy megalapozása és a népegészségügyi termékadó bevezetése tekinthető, amely a befolyó összegből biztosította az egészségügyi dolgozók számára a hosszú ideje elmaradt béremelést. 2014-től újra az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója. Főbb kutatási és oktatási területei a hálózatelemzés, kríziskommunikáció, vezetés és változtatásmenedzsment, továbbá az e-egészségügyi és big data megoldások. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 33