IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása

  • Cikk címe: A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 25
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Fókuszban a fertőzések megelőzése - Interjú Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvossal Boromisza Piroska
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán IME Szerkesztőség
Negyed évszázad mögöttünk és egy új század előttünk „Mérföldkő gondolatok” a Járóbeteg Szakellátási Szövetség múltjából és jövőképéből Dr. Varga Imre
Az Egészséges Budapest Program megvalósulása a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál Dr. Czinkóczi Sándor, Dr. Révai Tamás, Dr. Mayer Ákos, Dr. Cserháti Péter
Quo vadis ápolásügy? - Interjú Vártokné Fehér Rózsával a Magyar Ápolási Egyesület alelnökével Boromisza Piroska
200 éves Hartmann 200 napos szakdolgozói pályázat nyertesei IME Szerkesztőség
A vénás tromboembólia népegészségügyi jelentősége Prof. Dr. Gadó Klára, Dr. Kicsi Dóra, Virág Andrea, Huszthy Fanni, Springer Csenge, Prof. Dr. Domján Gyula
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása IME Szerkesztőség
Kardiológia népegészségügyi szemmel Prof. Dr. Tóth Kálmán , Dr. Sándor Barbara
XVIII. IME Outsourcing – Szolgáltatásmenedzsment Konferencia IME Szerkesztőség
A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége Joó Tamás, Dr. Szócska Miklós, Dr. Palicz Tamás
A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése Prof. Dr. Kékes Ede
Új ösztöndíj segíti az egészségügyi szakmát tanulókat Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Laboratóriumi diagnosztika a fertőzések felismerésében Dr. Kormányos Emília
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Személyre szabott vércukorszint-előrejelzés táplálkozási napló alapján Gyuk Péter, Dr. Vassányi István, Prof. Dr. Kozmann György, Dr. Kósa István
XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október 17-18.) IME Szerkesztőség
A Magyar Hypertonia Társaság XXVI. Kongresszusa margójára - Interjú Prof. Dr. Járai Zoltán elnökkel Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
KLINIKUM HEMATOLÓGIA Guideline No. 37a April 2015 (2015), Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. [32] Ducloy-Bouthors AS, Baldini A, Abdul-Kadir R, Nizard J, for the ESA VTE Guidelines Task Force. European guide- lines on perioperative venous thromboembolism prophylaxis: Surgery during pregnancy and the immediate postpartum period, 2018, 35(2). 130-133. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Prof. Dr. Gadó Klára belgyógyász, hematológus, immunológus, klinikai farmakológus szakorvos. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara Egészségtudományi Klinikai Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára, valamint a budapesti Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosa. Szakmai pályafutását kutató farmakológusként kezdte az EGIS Gyógyszergyárban, majd a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I. Belgyógyászati Klinikáján, ezt követően az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet Csontvelőátültető Osztályán dolgozott. Tudományos fokozatát a prolactin myeloma multiplexben játszott szerepéről írt disszertációjával szerezte. Az IME Hematológia rovat vezetője 2018-tól. Dr. Kicsi Dóra 2001-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 2001 óta a Szent Rókus Kórház belgyógyá- szati Osztályán dolgozik. 2007-ben szerzett belgyógyászati szakvizsgát. Tudományos érdeklődése a hemosztazeológia, a malignus betegségek és a véralvadás, valamint a thromboemboliás betegségek népegészségügyi jelentősége. Prof. Dr. Domján Gyula 1974-től 2001ig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, illetve az integrációt követően, a Semmelweis Egyetemen dolgozott. Belgyógyász, immunológus, hematológus laboratóriumi szakorvos. Ezt követően a Szent Rókus Kórház Belgyógyászati Osztályát vezette, illetve a Szt. Rókus Kórház főigazgatója volt addig, amíg a kórházban 2007-ben megszűnt az aktív betegellátás. Ezt követően a Semmelweis Egyetem Egészsgtudományi Karon dolgozott Intézetigazgató, Tanszékvezető beosztásban. Klinikusként az Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, illetve a Laboratóriumi Medicina Intézet munkatársa. Aktívan részt vett az Egyetem és a Kar vezetésében. Számos szakmai és tudományos hazai valamint külföldi társaság tagja, vezetője. Nyolc éve az IME Egészség – Társadalom rovatvezetője. A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása a 9. oldalról Az elhízás mértékét a testmagasság és a testsúly arányából kalkulált BMI (body mass index) index írja le. A tizenhat alatti testtömegindex kóros soványságra utal, a normál testsúly 18,5 – 24,99 közötti eredményt ad, a 30 feletti értéket pedig a gyerekeknél már nagyon komolyan kell venni – hangsúlyozta Dr. Szabó András. A klinikaigazgató elmondta, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell. Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt – tette hozzá. A klinikaigazgató javaslata szerint a túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Kiemelte, nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában. 2018. szeptember 5. Forrás: Semmelweis Egyetem IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 25