19 európai országban – köztük hazánkban is – megrendezésre került idén január 20-26. között a Méhnyakrák Megelőzési Hét. Ezen a héten Brüsszelben az Európai Parlament és az EU tagállamok parlamenti képviselői összefogást hirdettek a betegség megelőzése érdekében. Számos európai ország különböző programokkal hívta fel a figyelmet a prevenció lehetőségeire, így például vezető politikusokkal és szakmai szervezetekkel folytatott kerek-asztal beszélgetésekkel, információs programokkal és a szűrések erőteljes kommunikációjával.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Állítsuk meg a méhnyakrákot! 19 európai országban – köztük hazánkban is – megrendezésre került idén január 20-26. között a Méhnyakrák Megelőzési Hét. Ezen a héten Brüsszelben az Európai Parlament és az EU tagállamok parlamenti képviselői összefogást hirdettek a betegség megelőzése érdekében. Számos európai ország különböző programokkal hívta fel a figyelmet a prevenció lehetőségeire, így például vezető politikusokkal és szakmai szervezetekkel folytatott kerek-asztal beszélgetésekkel, információs programokkal és a szűrések erőteljes kommunikációjával. A Magyarországon jelenleg is működő alap-szűrőprogramra szeretnék felhívni minél több nő figyelmét a szervezők a Méhnyakrák Megelőzési Hét keretén belül, hiszen sajnos még mindig sokan vannak, akik nem vesznek részt rendszeres szűrésen – hívta fel a figyelmet Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke az esemény sajtótájékoztatóján. A hét legfontosabb üzenete, hogy a szűrésre azoknak is el kell menni, akik semmilyen tünetet nem észlelnek magukon, panaszmentesek, hiszen korai stádiumban, az ún. rákmegelőző állapotban ez a betegség jól gyógyítható. Senkinek sem lenne szabad meghalnia méhnyakrákban – hangsúlyozta. A méhnyakrák világszerte az emlőkarcinóma után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat nőkben. A WHO megdöbbentő adatai szerint évente közel félmillió új megbetegedést regisztrálnak, és 270 ezer haláleset történik. Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban. Magyarországon évente 1 200 új esetet mutatnak ki, ezekből 500 halállal végződik. S bár némi javulást lehet látni az elmúlt 15 év adatai alapján, még mindig igen rossz helyen állunk a fejlett európai országokhoz viszonyítva. Minden nő veszélyeztetett a potenciálisan méhnyakrákot okozó HPV (humanpapilloma vírus) fertőzés szempontjából. Az eddig azonosított száz törzs közül a HPV 16 és 18 felelős az összes méhnyakrák 70%-áért, és az összes daganat 6%-áért. A problémára a megoldást a jól megszervezett szűrőprogram és a védőoltás jelentheti – fejtette ki dr. Szántó András onkológus-nőgyógyász professzor, a Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. Szekunder prevenció A méhnyakrákot a humanpapilloma vírus, más néven HPV okozza. A méhnyakrák nem öröklődik, nem is korfüggő. A betegséget okozó HPV valamely fajtájával csaknem minden nő találkozik valamikor élete folyamán. A rák kialakulásáért felelős HPV típusok egyes esetekben idővel kiürülhetnek a szervezetből, esetenként azonban a fertőzés tartóssá válik. Ez hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat. A rák kialakulása több fázis alatt megy végbe, és a rákmegelőző állapot sok esetben szűréssel felismerhető és jól gyógyítható. S bár a szűrés az életet jelentheti, Magyarországon csupán minden harmadik nő vesz részt rendszeres méhnyakszűrésen. Míg 2004-ben a lakosság 4,2%-a jelent meg a szűrésen, a 2005-ben beindított országos méretű Liliom Program hatására ez az arány 8,5%-ra nőtt – mutatott rá Dr. Péterfia Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) népegészségügyi főosztályvezetője. Mint elmondta, a program keretében meghirdetett első nyereményjátékon 17.549-en vettek részt – 51%-uk azelőtt soha nem járt méhnyakszűrésen. A program második szakaszába bekapcsolódó 16.300 nő 30%-a vett részt először szűrésen. 2007. szeptember 10-én elindult a Liliom Program harmadik szakasza, melynek jelmondata: „Nyerje meg az egészséget!” A főnyereményt 2008. március 8-án kívánják átadni a szervezők a szerencsés nyertesnek, aki Skandináviába utazhat. Ismeretes, hogy a skandináv országokban 99%-os a szűrési arány, és mindössze egy nő hal meg évente méhnyakrák következtében… Primer prevenció A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertőzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrákok csaknem háromnegyedét azonban két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza, melyek ellen ma már létezik védőoltás. Az oltóanyag a vírus elleni természetes immunitásunkat erősíti, megakadályozza a HPV leggyakoribb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri. Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már átesett nőket is, életkortól függetlenül. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell, a szűrés és az oltás együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet méhnyakrák ellen. A Magyarországon már kapható HPV vakcinát a tb egyelőre nem támogatja. A Méhnyakrák Megelőzési Hét sajtótájékoztatóján dr. Vasváry Artúrné elmondta: társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy minél több leány és nő részesülhessen HPV oltásban. Példaértékű lehet Szeghalom város önkormányzatának kezdeményezése, amelynek köszönhetően a városban élő 14 éves korú leánygyermekek ingyenesen juthatnak hozzá a humánpapilloma vírus oltóanyagához. A 33 gyermek háromszori oltására 2007. decemberében, 2008. januárjában és 2008. júniusában kerül sor, melynek költsége 2,8 millió Ft. A városvezetés nagy jelentőséget tulajdonít az egészségügyi szűréseknek, a betegségek megelőzésének. Ezt a nemes célt szolgálja a méhnyakrák elleni védőoltás is, amelynek jelentősége felmérhetetlen, hiszen ma ez az egyik leggyakrabban előforduló rákbetegség hazánkban. b.p. IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 47
