IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Vonalkód a kórházban

  • Cikk címe: Vonalkód a kórházban
  • Szerzők: Mohos Tibor
  • Intézmények: kórházvezetés.hu
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 42-46
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: MÓDSZERTAN, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS

Absztrakt:

A cikk bemutatja a vonalkódok helyét az automatikus azonosítási rendszereken belül. Beszél a vonalkódok felépítéséről, fajtáiról, bemutatja az egyes vonalkód- típusok vizuális megjelenését. A publikáció sorra veszi a vonalkódos azonosítás kórházi alkalmazásának lehetőségeit, majd néhány konkrét alkalmazás tapasztalatait is bemutatja.

Angol absztrakt:

This paper discuss the role of the barcodes within the automatic patient identification systems. Reviews the principle of the barcodes, its versions and also their visual appearance. Furthermore a comprehensive list of the different application areas is given, finally some experiences of their use is summarized.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN Vonalkód a kórházban Dr. Mohos Tibor, kórházvezetés.hu A cikk bemutatja a vonalkódok helyét az automatikus azonosítási rendszereken belül. Beszél a vonalkódok felépítéséről, fajtáiról, bemutatja az egyes vonalkód-típusok vizuális megjelenését. A publikáció sorra veszi a vonalkódos azonosítás kórházi alkalmazásának lehetőségeit, majd néhány konkrét alkalmazás tapasztalatait is bemutatja. This paper discuss the role of the barcodes within the automatic patient identification systems. Reviews the principle of the barcodes, its versions and also their visual appearance. Furthermore a comprehensive list of the different application areas is given, finally some experiences of their use is summarized. BEVEZETÉS Automatikus adatbeviteli és azonosító rendszereknek nevezzük mindazon tevékenységeket, amelyek során egy eszközt, anyagot, beteget kézi adatbevitel nélkül képesek vagyunk azonosítani, illetve az alapvető azonosító adatait kézi adatbevitel nélkül képesek vagyunk rögzíteni. A vonalkód rendszer az automatikus azonosító rendszerek egyik legfontosabb részét képezik. A vonalkód nem csodaszer, csupán a billentyűs adatbevitelt váltja ki és automatizálja, mentesít a kézi adatbevitel gyötrelmeitől, illetve lehetővé teszi a vonalkóddal ellátott anyag, eszköz stb. útjának követését a gyógyítási folyamat során. A magyar egészségügy jelentős lemaradásban van a világtól ezen a területen. Jelenleg a magyar kórházakban szigetszerűen alkalmazzák a vonalkódos automatikus adatbevitelt, de az igazi cél az automatikus adatbevitellel támogatott integrált vállalat- (kórház-) irányítási rendszer lenne. AZONOSÍTÓ RENDSZEREKRÔL ÁLTALÁBAN A gyógyító folyamatok automatizálása, gépi felügyelete indokolatlanul elhanyagolt területe a kórházi folyamatvezérlésnek. Pedig a korszerű kórházirányítás során is folyamatosan szükség van a felhasznált anyagok, eszközök, emberek azonosítására, illetve az azonosítást követően az információ rögzítésére. (A műtőben az a beteg jelent meg, akinek a műtéte ki van írva, a műtét során azokat az anyagokat használták fel, amelyeket szakmailag fel kellett használni.) Az azonosítás alapvetően két módon történhet: kézi, nem automatizált, és gépi, automatizált módon. 42 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR Kézi azonosítás és adatbevitel Jellemzői: lassú, sok hibalehetőséggel bír, személyfüggő, napszakfüggő és még sok egyéb befolyásolja az azonosítás minőségét. Ugyanakkor bonyolult, instabil környezetben is képes működni. (A beteg kórlapja nincs meg, de a személyzet ismeri; meg tudják műteni azzal az anyaggal, aminek az azonosítója leesett, mert tudja a személyzet, hogy az az anyag szükséges a beavatkozáshoz...) Gépi azonosítás és adatbevitel Gyors, stabil, külső tényezőktől nem függ, hibalehetőség kicsi. Csak precíz üzemszerű működés esetén használható. Pl.: annak az azonosítónak kell azon az eszközön lenni, amely eszközt az adott beteg adott műtétéhez kell felhasználni. Azonosítójel nélkül, sérült azonosítóval nem vagy nehezen tud működni. A gépi, automatikus azonosítási rendszerek fajtái közül leginkább az alábbiak terjedtek el: • optikailag olvasható jelek eljárásai (OCR, Optical Caracter Recognition, pl. vonalkód technika), • mágnesesen olvasható jelek (MICR, pl. mágneskártyás technika), • rádiófrekvenciás azonosítás (RFID, Radio Frequency Identification technika), • kamerás alakfelismerő rendszerek. Mindezek közül az alkalmazás gyakoriságát tekintve kiemelkedő jelentőségű a vonalkódos automatikus azonosítás. A vonalkódot általában a csomagolásra nyomtatják vagy ragasztják etikett címke formájában. A hordozott (alfanumerikus) információt különböző vastagságú párhuzamos vonalak és üres helyek sorozata testesíti meg, melyeket vagy nyomdai úton állítanak elő, vagy speciális vonalkódnyomtató segítségével a számítógép hoz létre. Többfajta kódolási eljárás létezik. Közülük a feladatnak leginkább megfelelőt és az adott földrajzi illetve szakterületen elfogadottat célszerű kiválasztani. Az azonosítási jelsor első karaktere mindig meghatározza a vonalkód típusát, így a korszerű leolvasóberendezések átállítás nélkül azonnal le tudják bármelyiket olvasni. Az érzékelt vonalkód-jelből a leolvasó a számítógép számára a billentyűzettel azonos jeleket állít elő. Mindebből az is következik, hogy a vonalkódtechnika – de általában minden automatikus azonosítási rendszer – csak hasznos segédeszköz, a felfogott jelek értelmezése a célszerűen kialakított számítógépes információs rendszer feladata. INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN A vonalkód-olvasók a kódokból pontosan olyan jeleket állítanak elő, mint a számítógép billentyűzete. Ezért a kódolt alfanumerikus jelek ugyanolyan sorrendben, ugyanazokká a betűkké és számokká dekódolódnak vissza, mint amilyenekből kiindultak. Feleslegessé teszik tehát azt, hogy az azonosítójeleket nagy hibaszázalékkal és lassan vigyék be a billentyűzetről. A teljes elosztási logisztikai lánc tagjainál ugyanolyan azonosító alkalmazása megteremti az elektronikus adatcsere lehetőségét is. A felhasználó számítógépén összeállított gyógyszer-, vagy egyszer használatos eszköz megrendelés a szállító számítógépén is el tudja végezni a szükséges műveleteket, mert az tudja értelmezni. (Az azonosítójelek egyezőségén kívül természetesen a hardverek és szoftverek kompatibilitását is biztosítani kell.) A kórházi szintű rendelés akár az egyes osztályok gépeiről vonalkódleolvasással automatizált anyagigénylés automatikus összesítésével is létrejöhet. kétirányú és a leolvasás csak a mozgásirányban történhet, akkor a vonalkódnak szimmetrikusnak kell lenni. Ellenkező esetben nincs szükség a kevésbé gazdaságos szimmetrikus kódra. A vonalkódokat csaknem minden anyagra (pl. papír, műanyag, fém) fel lehet vinni, nagy mennyiség esetén a szokásos nyomtatási eljárásokkal (ofszet, mély- vagy ofszetnyomás), kis mennyiségű vonalkód készítésekor számítógépes nyomtatási módszerrel (lézer-, mátrix- vagy hőnyomtatás) készülnek. A festéksugaras és festékcseppes nyomtatók mozgó tárgyakra való nyomtatása is megoldható. Fémtárgyaknál maratással vagy lézeres gravírozással készíthetők a kódok. A vonalkód egyszerű, olcsó, könnyen előállítható. Hátránya, hogy nem írható felül, és viszonylag csak kis mennyiségű információt tud hordozni. Jelentősen növelhető az információsűrűség 2D-es vonalkódnál, ill. 2D-es mátrixkódoknál. A lehetséges vonalkód-csoportokat és azok jellemzőit mutatja be az 1. és a 2. táblázat. A VONALKÓD FELÉPÍTÉSE, FAJTÁI Az olvasható kódok közül legszélesebb körben a vonalkódok terjedtek el. A vonalkód lehet egydimenziós (1D) és kétdimenziós (2D). Az egydimenziós vonalkód felépítését a 1. ábra mutatja, ahol világos és sötét, normál és széles elemek kombinációjából lehet a kívánt információ tartalmat előállítani. 1. táblázat A vonalkódok csoportosítási lehetősége Az egészségügyben javasolt a Kód 39-es kódrendszer használata, mivel a korábban kiadott társadalombiztosítási igazolványokon is ezt a kódtípust alkalmazták. A Kód 39 legfontosabb tulajdonságai: • • 1. ábra A vonalkód felépítése A kódhordozó elhelyezését abban a rendszerben, ahol felhasználják, az objektumon az előírt helyen kell elhelyezni, hogy az automatizált kódleolvasást megvalósítsák. Ha vízszintes irányú mozgást végez a kódleolvasó (ill. kódhordozó), akkor a vonalak függőleges elhelyezésűek (kerítés kód), függőleges mozgás esetén a vonalak vízszintes fekvésűek. Ha az adathordozóhoz képest a leolvasó relatív • a legelterjedtebb alfanumerikus kód nagybetűk és számjegyek kódolására alkalmas (49 karakter) tetszőlegesen hosszú, önellenőrző Az igazolványon lévő vonalkód a felette lévő 9 számjegyet tartalmazza, amely a meglévő adatbázisban egyértelműen azonosítja felmutatóját. Karszalagokra történő nyomtatása esetén személyiségi jogokat sem sért, hiszen nem olvasható le bárki által személyes jellegű információ, például a születési év (bár több intézményben így használják). IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 43 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN 3. táblázat A vonalkódos azonosítási módszerek kórházi alkalmazásai Készletkezelés, tárgyieszköz-nyilvántartás A hagyományos, papír leltáríveken alapuló leltárkezelés a hálózatba kötött számítógépek világában egyre inkább anakronizmus. A papíralapú módszer korlátai miatt csak a tárgyi eszközök körülbelüli nyilvántartására alkalmas. A módszer nem képes kezelni naprakészen az állomány mennyiségi, minőségi és térbeli elhelyezkedési változásait. A tárgyi eszközök vonalkódos címkékkel történő ellátása a vonalkódos azonosító rendszerek kórházi alkalmazásának egyik legtriviálisabb módja. Gyógyszerelés támogatása (betegreszabott gyógyszerelés) 2. táblázat Főbb vonalkód-csoportok és jellemzőik Amerikában egészségügyi célokra szabványosították az un. HIBC (Health Care Industry Barcode) kódot. Elemei a Code39 / Code128, valamint az ITF2-5 alkotórészei, azzal a különbséggel, hogy „+” karaktert is tartalmaz, amit az alapkódok nem. A VONALKÓD ALKALMAZÁSÁNAK LEHETÔSÉGEI A KÓRHÁZAKBAN Az egészségügyben az automatikus azonosítórendszerek közül a vonalkód olcsósága miatt elsődleges szerepet játszik. Az RFID technológia túl drága, illetve még nem teljesen kiforrott, egyelőre sok műszaki problémától terhelt. A vonalkódos azonosítási módszerek kórházi alkalmazásait mutatja be a 3. táblázat. 44 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR Szakirodalmi adatok szerint a gyógyszerelés során elkövetett emberi hibák egyes felmérések szerint kb. 5%-os nagyságrendet tesznek ki. Ez a betegnek okozott kockázaton túl az elhúzódó ápolások miatt konkrét anyagi veszteséget is okoz a kórháznak. Nem véletlen, hogy a költségérzékenyebb egészségügyi rendszerekben a gyógyszerelés támogatása automatikus azonosítással már nagyon régen megjelent, és nagyon régen alkalmazzák (2. ábra). A magyarországi bevezetést a megfelelő szoftver hiánya, a szervezeti ellenállás, illetve a magas beruházási igény akadályozza. A gyógyszerfelhasználás betegekhez történő rendelése lehetőséget nyújt a pontosabb betegszámla-előállítására is. Hol Folyamat Leolvasandó objektumok 2. ábra A vonalkód-leolvasással támogatott betegreszabott gyógyszerelés lehetőségei INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN Műtői anyagfelhasználás rögzítése vonalkóddal A műtők anyagfelhasználásának rögzítése két okból is indokolja az automatikus azonosítás bevezetését. Egyrészről, mert a kórház legköltségesebb folyamatai zajlanak a műtőben, másrészt a folyamatok térben rendkívül koncentráltan jelentkeznek. A 3. ábrán a műtői anyagfelhasználás rögzítésének két lehetséges módja látható. 3. ábra Műtői anyagfelhasználás rögzítése vonalkóddal Vércsoport-meghatározás és transzfúzió-kontroll A vonalkódos etikettel ellátott csövek és dokumentáció a vércsoport-meghatározásra levett vér útjának követését, a többszörös kontroll megvalósítását teszik lehetővé. (Ki mikor kitől vette le a vért, ki mikor milyen vércsoportot határozott meg ágy mellett. A labor vércsoport meghatározását, ki mikor, milyen eredménnyel végezte. A vér beadásakor a meghatározások vércsoportja és a beadott vér csoportja azonos-e.) Étkezés nyilvántartása A vonalkód-rendszerrel támogatott étkezési nyilvántartás lehetővé teszi a normál és különösen a diétás ételek célba érését, illetve a betegnyilvántartás pontosabbá tételét. Osztályos betegnyilvántartás pontosítása A hazamenő betegek néha nem kerülnek azonnal kiírásra. A betegmozgások pontos követését a beteg és az ágya napi azonosítása teszi lehetővé. Betegazonosító karszalag A betegcsere elkerülését megakadályozó karszalag alkalmazása jelentősen csökkenti a kockázatot. E mellett azonban a betegazonosítás integrálása a kórházi folyamatokba jelentős gazdasági előnyökkel is járhat. KÓRHÁZI PÉLDÁK A VONALKÓD-AZONOSÍTÁS ALKALMAZÁSÁRA Kórházi munkaruha-nyilvántartás A kórházi munkaruhákat vonalkóddal jelölték. Ez lehetővé tette a következő adatok adatbázisokban történő nyilvántartását. • a munkaruha viselőjére vonatkozó adatok: név, méret, osztály, részleg, • a munkaruhára vonatkozó adatok: forgalomba helyezés dátuma, mosási gyakoriság, kihordás-nyilvántartás. A munkaruha-raktár dolgozója a szennyes ruha átvételekor, illetve a tiszta ruha kiadásakor leolvassa a ruhák vonalkódját. Amennyiben javítást igényel a munkaruha, akkor az elvégzett munka nyilvántartása is a munkaruha vonalkódjának leolvasásával történik. A rendszer működtetésének nagy előnye, hogy lehetőség nyílik a munkaruhák életciklusának követésére, illetve a rendszer rugalmasan alkalmazkodik a munkaerő mozgásához. Műtéti textíliák jelölése (kiszervezett mosási szolgáltatás esete) A steril műtéti szetteknél a többször használatos, újramosható és sterilizálható textíliák egyedileg és a szett maga is vonalkóddal jelölt. A szett nyilvántartása a sterilitás biztonságának nyomon követhetősége érdekében, a műtéti dokumentáció miatt elengedhetetlenül fontos. A szetten szereplő másik vonalkód a kórház megrendelőlapjára kerül felragasztásra, biztosítva ezzel a szett automatikus újrarendelését. Az egyedi textíliákon szereplő vonalkód a textíliára vonatkozó valamennyi adatot tartalmazza: textília alapadatai, forgalomba helyezése, mosási gyakorisága. Mivel a steril műtéti textíliák nem intézmény-specifikusak, a mosodai szolgáltató a két vonalkódot egymáshoz rendeli, így pontosan megállapítható egy textíliáról, hogy melyik intézménybe került legutóbb kiszállításra, illetve mikor érkezett onnan vissza, ismételt feldolgozásra. Különösen értékes vagy fontos eszközök egyedi nyilvántartása Vonalkódgyártó cégtől a kórház által meghatározott módon előállított szendvics (egymáshoz ragasztott, kétpéldányos, öntapadós) vonalkódtekercset vásároltak. Az anyagokat a készletnyilvántartó programban kézzel, az előre legyártott vonalkódos etikett regisztrációs számához kapcsolják. A kívánt anyagok csomagolására ráragasztják a szendvics vonalkódos etikettet. A műtőben az anyag felhasználásakor a vonalkódos öntapadós etikett felső tagját leválasztják és egy betegazonosítóval ellátott műtéti adatlapra rögzítik. A vonalkódokat kézi olvasóval olvassák le, a műtét után és betegszinten nyilvántartják. IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN Vonalkód képzése: • 1-3 pozíció anyagcsoport • 4-12 pozíció folyamatos sorszám • 13 pozíció ellenőrző szám Módszer előnye: Az automatikus azonosítás terheit minimalizálja a műtőben. Módszer hátránya: Tévesztés, csalás ellen nem védett módszer. Készletcsoportok nyilvántartása A kórház a korábbi készletfogyás és készletpótlás sebességének tapasztalatai alapján készletcsoportokat hoz létre (pl.: 20 db punkciós tű egy csomagban), melyeket egyedi, saját gyártmányú vonalkóddal lát el. A készletekért felelős személy mobil vonalkód-olvasóval leolvassa a készlettároló szekrények és az elfogyott készletek vonalkódját. Az információ segítségével történik a készletcsoportok pótlása. ketteket nyomtat. Az osztályon az etiketteket egyrészt a betegek lázlapjára, másrészt a kezelőlapjára ragasztják. A zárójelentés összeállításakor a kezelőlapról leolvassák a kezeléseket. (A rendszer azért alakult ki, mert a kezelések helyén nincs elegendő számítógépes kapacitás.) A vonalkód képzése a beteg TAJ száma alapján történik. Módszer előnye: Kiküszöböli az integrált informatikai rendszer azon hiányosságát, hogy nem képes vonalkódot generálni és nyomtatni. Módszer hátránya: Az adatátvitel az etikettnyomtató szoftverbe nehézkes. Mintaazonosítás kórházi laboratóriumban Kórházi betegazonosítás öntapadós etikettel A vizsgálati anyag átvételekor a vonalkódnyomtatóban éppen következő sorszámú vonalkódot kap a kémcsövek túlnyomó része (nem kap például a vérsüllyedés cső). Ezt a kódot a laborrendszerben a betegazonosítóhoz és a rendelés azonosítóhoz rendelik. Vonalkódnyomtatóval vonalkódos etikettet nyomtatnak, melyet a kémcsövekre ragasztanak. Az automaták automatikusan azonosítják a vonalkód alapján a mintákat. Módszer előnye: Csökkenti a téves mintaazonosítás lehetőségét, csökkenti a nagy automaták működtetése során jelentkező adminisztrációt. Módszer hátránya: Szigetszerű alkalmazás, a lehetőségek kis részét használja ki. A vonalkód előállítása munkaigényes. A vonalkódnyomtató gyakran meghibásodik. Lassítja az anyagátvételt. A felvételi irodában az aznap felvett betegek adatait egy etikettnyomtató szoftverbe átemelik. A szoftver vonalkódot generál, és lézernyomtatóval, A4-es lapra vonalkódos eti- Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönik Ötvös Dóra és Borók Imre segítségét a cikk megírásához. Vonalkód-képzés: max.10 karakter hosszú főkönyvi szám 4 karakter hosszú cikkszám 2 karakter hosszú a méret és típus szerinti egyéb bontás jelölése Módszer előnye: A hagyományosnál pontosabb a készletek pótlása. Módszer hátránya: Emberi hiba, csalás ellen nem véd. • • • IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Antalóczy Péter: Szállítmányozás és disztribúciós logisztika – főiskolai jegyzet, SZTE-SZÉF Szeged 2000. [2] Kecskés Katalin, Krázli Zoltán: Nyomon követés globális szabványokkal GS1 Kht. 2007. [3] A karszalag mint a legkézenfekvőbb megoldás, A kórház, 2004. szeptember www.weborvos.hu/adat/korhaz/ 2004szept/9-10.pdf [4] Melis Zoltán: Bevezetés a vonalkód elméletébe BCS Hungary kft. www.bcs.hu/letoltes.php?d_id=434 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Mohos Tibor orvos-közgazdász 1987-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően 10 évig gyermekgyógyászként, majd 7 évig a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási 46 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR pénztárnál dolgozott. 10 évig végzett egészséggazdaságtani szakértői munkát, 3 éve önálló tanácsadó céget vezet. 2004 és 2008 között elvégezte a Corvinus Egyetem orvosközgazdász másoddiplomás képzését. Érdeklődési területe az iparban már bevált korszerű eszközök, módszerek hasznosíthatósága az egészségügyben.