IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Gyakorlati kérdések az új egészségpénztári rendszer bevezetéséről, működéséről

  • Cikk címe: Gyakorlati kérdések az új egészségpénztári rendszer bevezetéséről, működéséről
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 5
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

A még nem elfogadott kormányrendeletekből következő változásokba engedett betekintést Ungár Klára, volt fideszes, majd szabaddemokrata országgyűlési képviselő, ma az OEP főigazgató helyettese. Elsőszámú feladata – neki és az egész vezetésnek – az OEP átalakulásának előkészítése.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA Gyakorlati kérdések az új egészségpénztári rendszer bevezetéséről, működéséről A még nem elfogadott kormányrendeletekből következő változásokba engedett betekintést Ungár Klára, volt fideszes, majd szabaddemokrata országgyűlési képviselő, ma az OEP főigazgató helyettese. Elsőszámú feladata – neki és az egész vezetésnek – az OEP átalakulásának előkészítése. Az OEP jogutód szervezeteit – a törvény felhatalmazása alapján – kormányrendelet hozza majd létre. Az új konstrukció középpontjában egy „elszámoló ház” áll, amely a mai OEP számos funkcióját betölti majd. A mai OEP a teljes egészségügyi ellátórendszert finanszírozza, mégpedig a Megyei Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül, amely szerződéseket köt, és különféle technikákkal elosztja a pénzt. A jövőben az OEP finanszírozási feladatai szétválnak: a nagy kockázatú beavatkozásokat, azaz a kis esetszámú, de kiemelkedően költséges eljárások, illetve gyógyszerek költségeit egy központi kasszából, az Országos Kockázatkezelési Alapból (OKA) fedezik. Ezt leszámítva a finanszírozási technikák – kártyapénz az alapellátásban, németpont rendszer a járóbeteg szakellátásban, HBCS a fekvőben – változatlanok maradnak. A megszokott területeken marad a feladatfinanszírozás is: a mentés, újszülött ellátás, járványügy, egészségmegőrzés, ahol természetesen a továbbra is költségvetés által rendelkezésre bocsátott összegekből történik majd a finanszírozás. Az E. Alap továbbra is a munkavállalók, illetve a munkaadók járulékbefizetéseiből, illetve a járulékot fizetni nem tudók – gyerekek, nyugdíjasok, fogvatartottak stb. – utáni állami befizetésekből tevődik össze. Az E. Alapot egy másik – ugyancsak kormányrendelettel létrehozott – OEP-jogutód kormányzati szerv, a Nemzeti Egészségügyi Központ (NEK) kezeli majd. Mozgástere talán nagyobb lesz a mainál, ugyanis nem az egészségügyi vagy/és a pénzügyi tárca, hanem közvetlenül a kormány felügyeli majd tevékenységét. Feladatai részben a régiek, részben újak lesznek. Régi feladatnak tekinthető, hogy ellenőrzi az E. Alapból történő kifizetések jogszerűségét (már nem a szolgáltatóknál, hanem az egészségpénztáraknál!). Vadonatúj viszont, hogy felügyeli az egészségpénztáraknak járó fejkvóta megállapítását és szétosztását. Ez utóbbi bonyolult és havi egyeztetést követelő feladat, hiszen a pénztártagok – a biztosítottak – létszáma folyamatosan változik. A leendő egészségpénztárak közvetlenül nem kezelnek pénzt, egyenlegüket a NEK tartja nyilván és virtuális szám- láikat ugyancsak a NEK kezeli majd. Ez azt jelenti, hogy az egészségpénztárak „csak” autorizálják, azaz ellenőrzik és igazolják a velük szerződött egészségügyi szolgáltatók teljesítmény-elszámolásait, és amit jóváhagytak, azt továbbítják a NEK-nek, amely utalványozza az intézményeknek járó finanszírozási összegeket. Visszatérő kérdés, hogy az új rendszer mennyivel válik bonyolultabbá a szolgáltatók számára. Ungár Klára szerint valóban nehezíti majd a dolgukat, hogy várhatóan minden egyes szolgáltató egynél több, ám feltehetően négynél kevesebb pénztárral szerződik majd, tehát teljesítményjelentéseiket szét kell válogatniuk és több felé elküldeniük. A NEK örökölt feladatai közül az egyik leglényegesebb a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadása és az ártámogatás mértékének megállapítása lesz. Ugyanez vonatkozik a közgyógyellátásokra és a nemzetközi elszámolásokra is. Az OEP régi feladatai közül a NEK-nél marad a területet érintő jogszabályok véleményezésének, valamint új jogszabályok kezdeményezésének joga is. Az OEP megyei pénztárai – tervek szerint – a NEK kirendeltségeiként működnek tovább. Az egészségügyi szolgáltatókkal a majdani egészségpénztárak szerződnek. A NEK és a pénztárak közötti elszámolás alapja a korrigált fejkvóta lesz. A korrekció szempontjait a törvény rögzíti, elsősorban a biztosított neme és életkora szerint, figyelembe véve a tényeket, így például egy 55 év fölötti emberre dupla annyi fejkvóta jut, mint egy 20 évesre, illetve azt is figyelembe veszi, hogy az ország melyik régiójában mennyi az egészségügyi kiadás. A törvényt a Parlament február 11-én elfogadta (a köztársasági elnöknek ezt követően már nincsen vétójoga), 2008. március 1-jén hatályba lép. Ezt követően a kormány pályázatot ír ki tanácsadó számára, akinek feladata az egészségbiztosítási pénztárak résztulajdonának kisebbségi befektetők számára történő értékesítésével kapcsolatos. Eközben a kormány létrehozza a megyénként egy, illetve a központi régióban négy egészségpénztárat. A beérkezett pályázatok kiértékelését, majd az összeolvadásokat követően megalakulhat az 5-11, – minimálisan 500 ezer, maximálisan 2 millió tagot tömörítő – egészségpénztár. Az egészségpénztárak feladataikat 2009. február 1-jétől látják el, ám a szolgáltatók finanszírozása még 3 hónapig az OEP, illetve utódszervezetefeladata marad. Ezek szerint a szolgáltatók 2009. tavaszán találkoznak először az új finanszírozó pénztárakkal. Nagy András László IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 5