IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ
A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
Beköszöntő Tisztelt Olvasóink! Szerkesztőségünkben mindig felemelő érzés, ha újabb évfolyam kezdetéhez érkezünk. Ez történt most is, hiszen a mostani számtól indulóan már a 7. évfolyam megjelentetésén fáradozunk. A 7. évfolyam közel hatévnyi munka tapasztalatát tudja maga mögött. Ennyi idő alatt gyarapodott (és részben cserélődött) a szerkesztőség csapata, de ami ennél fontosabb, színesedett, gazdagodott a lap szakmai spektruma, igazodva az aktuális igényekhez. Jelenleg is eseménygazdag időszakot élünk, elsősorban az egészségügy reformjához kapcsolhatóan. Ezzel a folyamattal foglalkozó elemzések, nézetek értelemszerűen megjelennek lapunk hasábjain, és ez így van jól. Fontos azonban tudni, és méltó arányokban megjelentetni, hogy az egészségügy jövője csak részben függ a jelenleg zajló reformfolyamatok kimenetelétől, más hasonló komolyságú és hatású események is állnak előttünk. Mire gondolok? A társadalom egésze számára többé-kevésbé ismertek az egészségügyi ellátás közvetlen költségei, ritkábban esik szó a közvetett költségekről, amelyek azonban nemzetközi adatok alapján nagyságukat tekintve összevethetők a közvetlen költségekkel, sőt számos, a mortalitás és morbiditás szempontjából meghatározó betegségcsoportnál (kardiovaszkuláris betegségek, daganatos betegségek, mozgásszervi betegségek stb.) meghaladják azt. Ezen költségek jelentős része mérsékelhető lenne, ha a korszerű méréstechnikai és informatikai eljárások a jelenleginél lényegesen nagyobb részét képeznék az egészségmegőrzés, a prevenció és az egészségügyi szolgálat eszköztárának. Példaként említhetjük az akut kardiológiai ill. stroke ellátás egyes mozzanatait. Ismert, hogy az infarktus korai fázisának döntéseiben fontos szerepet játszó EKG-vizsgálat érzékenysége 30-50%, azaz azokban a későbbiek szempontjából fontos órákban, amikor hatékony terápia alkalmazása esetén csökkenthető lenne a mortalitás és a szívizom maradandó károsodásának mértéke, még ma is olyan eljárásokkal dolgozik az egészségügy, aminek a hatékonyságát modern eljárásokkal minden további nélkül meg lehetne duplázni. Másik példaként az akut stroke esetét említve igazolható, hogy a technológiai szempontból rendelkezésre álló távkonzultációs rendszerek még radiológushiány esetén is lehetővé tennék, hogy az akut fázisban készülő CT-vizsgálatok megfelelő kiértékelése lényegében azonnal (3 órán belül) megtörténjen, és az erre a döntésre épülő korai terápiás beavatkozás következtében csökkenhetne a mortalitás és a rokkantságot eredményező elváltozások mértéke. A sor folytatható egyes krónikus betegségek otthoni méréseken alapuló kezelésével, a betegek állapotának távdiagnosztikai eszközökkel történő követésével stb. Mire van szükség, hogy a példában említett és még sok más esetben végbemehessen egy minőségi változás? A válasz lényegében a biomérnöki és informatikai tudományok eredményeinek intenzívebb bevonását (beengedését) igényli az egészségmegőrzésbe és a betegellátásba, mindazon területeken, ahol kiforrott orvosi protokollok végrehajtásáról van szó. Az IME vonatkozásában a fenti példák arra sarkallnak, hogy a lap spektruma az élő szervezet működéséhez hasonlóan folyamatosan változzon, alkalmazkodjon, konstans elemként csak a valóban lényeges igények felismerésére való képesség és törekvés maradjon meg. Értenünk kell, hogy a világ igényeinek megfelelően az egészségügyben törvényszerűen meg fognak jelenni az objektív vizsgálatokat jobban támogató orvosi műszerek ill. méréstechnikai lehetőségek, a megelőzést vagy az ellátást segítő „intelligens otthonok” kérdései stb. Természetesen mindezen kérdések tárgyalása az olvasóink számára hasznos és érthető részletességgel meg kell, hogy történjen. Az új rovatok természetesen kombinálódhatnak korábbi sikeres rovatokkal, pl. az egészség-gazdaságtani rovattal, vagy a népegészségügyi kérdéskörrel. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a hazai egészségügyi ellátás egyik legdrágább indirekt eleme abból adódik, hogy a munkaképes korban elhalálozott vagy keresőképtelenné vált emberek száma arányaiban megközelítően duplája (esetleg még magasabb) a nálunk fejlettebb EUországokban mért aránynak. Olvasóink bizonyára jól tudják, hogy az IME küldetését az írott sajtó mellett már hosszú évek óta konferenciák szervezésével is teljesíti. A lap megjelenésével egyidőben megnyíló III. Regionális Konferencia a 28. ebben a sorban, és 25. az IME által önállóan szervezett rendezvények sorában. Bízunk benne, hogy tevékenységünk mindkét vonulatát Olvasóink a jövőben is kedvezően fogadják! Kozmann György főszerkesztő IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 3