IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Mennyit költhetünk 1 QUALY-ra? Az Európai Unió EuroVaQ projektje

  • Cikk címe: Mennyit költhetünk 1 QUALY-ra? Az Európai Unió EuroVaQ projektje
  • Szerzők: Dr. Gulácsi László, Brandtmüller Ágnes , Prof. Dr. Boncz Imre
  • Intézmények: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 33-37
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: MÓDSZERTAN

Absztrakt:

A cikk célja az EuroVaQ projekt bemutatása, amely 2007 tavaszán indult el, tíz ország – köztük Magyarország – részvételével. Fő célkitűzése az életminőséggel korrigált életév (QALY) pénzbeni értékének meghatározása, illetve olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egyes tagállamai egységes módon határozhassák meg a QALY értékét. A cikk röviden áttekinti az EuroVaQ projekt céljait, kutatási fázisait és az egyes fázisokban alkalmazni kívánt módszereket.

Angol absztrakt:

The aim of this article is to review the EuroVaQ project that started in April 2007 with the participation of 10 countries, including Hungary. The main goal of the project is to determine the value of the QALY and to develop a uniform methodology for the member countries of the European Union. This article briefly describes the goals, the research clusters and the methods applied in the EuroVaQ project.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Mennyit költhetünk 1 QALY-ra? Az Európai Unió EuroVaQ projektje Brandtmüller Ágnes, Dr. Gulácsi László, Budapesti Corvinus Egyetem Dr. Boncz Imre, Pécsi Tudományegyetem A cikk célja az EuroVaQ projekt bemutatása, amely 2007 tavaszán indult el, tíz ország – köztük Magyarország – részvételével. Fő célkitűzése az életminőséggel korrigált életév (QALY) pénzbeni értékének meghatározása, illetve olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egyes tagállamai egységes módon határozhassák meg a QALY értékét. A cikk röviden áttekinti az EuroVaQ projekt céljait, kutatási fázisait és az egyes fázisokban alkalmazni kívánt módszereket. The aim of this article is to review the EuroVaQ project that started in April 2007 with the participation of 10 countries, including Hungary. The main goal of the project is to determine the value of the QALY and to develop a uniform methodology for the member countries of the European Union. This article briefly describes the goals, the research clusters and the methods applied in the EuroVaQ project. életév-nyereségben (quality adjusted life years, QALY) fejezi ki, és arra ad választ, hogy a vizsgált technológia mekkora költségen állít elő egy megnyert QALY-t. Az egy egységnyi megnyert QALY-ra jutó költség azonban önmagában, valamilyen referenciapont nélkül, nehezen értelmezhető a döntéshozók számára. Szükség van tehát egy olyan „küszöbértékre“, amely kifejezi, hogy a társadalom mennyit hajlandó fizetni egy QALY-ért. A hatékonyságnak sokszor ellentmondó társadalmi preferenciák, a betegek, a betegségek és az egészségügyi technológiák sokfélesége miatt a küszöbértéket valószínűleg nem egyetlen értékként, hanem inkább egy sávként kell értelmezni. A kérdés azonban továbbra is fennáll: mekkora az egészségügyi technológiák elfogadható költséghatékonysága? [1] A napjainkban alkalmazott küszöbértékek (pl. £20,00040,000£ per QALY az Egyesült Királyságban) önkényesen választott értéknek tűnnek, meghatározásuk módja nem ismert, és így vélhetőleg közgazdaságilag nem megalapozottak. A küszöbértékről részletesebben lásd [2, 3]. BEVEZETÉS AZ EUROVAQ PROJEKT CÉLJA Európában az elmúlt években számos országban hoztak létre egészségügyi technológiaelemző intézetet. Az Egészségügyi Technológiaelemző Intézetek Nemzetközi Hálózata mellett (International Network of Agencies for Health Technology Assessment, INAHTA, www.inahta.org), amelynek 46 technológiaelemzést végző intézmény a tagja, 2006-ban 27 ország részvételével megalakult az Egészségügyi Technológiaelemzés Európai Hálózata (European Network for Health Technology Assessment, EUnetHTA, www.eunethta.org). Hazánkban a Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpontja tagja mindkét együttműködésnek (www. hecon.uni-corvinus.hu). A technológiaelemző intézmények elsődleges feladata az újonnan megjelenő technológiák vizsgálata és ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a közfinanszírozású egészségügyi ellátórendszerekben érdemes-e bevezetni egy új technológiát. Az ajánlások egyik alapját az egészség-gazdaságtani számítások adják. Napjainkban a legelterjedtebb, és a döntéshozók által leginkább preferált elemzési típus a költség-hasznosság elemzés (cost-utility analysis), amely az elérhető egészséghasznot életminőséggel korrigált A bevezetésben vázolt kérdéskör kutatására jött létre az EuroVaQ projekt (European Value of a Quality Adjusted Life Year). A projekt 2007 áprilisában indult, az Európai Bizottság 6. Keretprogramjának finanszírozásában (Sixth Framework Programme). Az EuroVaQ projektben tíz ország egyetemei vesznek részt: Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Palesztina, Spanyolország és Svédország. (A projektről további részletek olvashatók a projekt hivatalos honlapján: http://www. research.ncl.ac.uk/eurovaq.) Az EuroVaQ projekt célkitűzése, hogy olyan, általánosan alkalmazható módszertant fejlesszen ki, amelynek segítségével meghatározhatóvá válik egy QALY pénzbeni értéke az Európai Unió egyes tagállamaiban. A cél tehát az egységes módszertan kidolgozása, nem pedig egy egységes európai küszöbérték meghatározása. Utóbbi nem is lenne értelmezhető, mivel az egyes országok gazdasági helyzete, egészségügyre fordított kiadásainak nagysága, társadalmi preferenciái teljesen eltérőek. Az országonként eltérő, azonban egységes módszertan alapján számított értékek viszont javíthatják a döntéshozatal, és ezen keresztül az ellátórendszerek hatékonyságát. IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 33 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK AZ EUROVAQ PROJEKTBEN Az EuroVaQ módszer elsődleges célja a módszertani fejlesztés annak érdekében, hogy egységesen lehessen meghatározni a QALY értékét. A fejlesztés már létező és egészségügyi területen eddigi is alkalmazott módszerekre irányul. (Ez alól az ún. Q-módszer kivétel, amelyet eddig egészségügyi területen nem alkalmaztak.) Gyakran előfordul, hogy egy-egy kutatási kérdésre kapott eredmény a választott módszer vagy megközelítés függvényében eltérő lesz. Praktikus megfontolások (egyes módszerek előnyei, hátrányai, már meglévő adatok feldolgozása stb.) is indokolják, hogy egy kérdést esetleg érdemes többféle módszertan segítségével is elemezni. Hasonló okok miatt az EuroVaQ projekt is több módszer alkalmazása mellett döntött. Fizetési hajlandóság módszere és a statisztikai élet értéke A közgazdaságtanban a fizetési hajlandóság módszerével (willingness-to-pay, WTP) közvetlenül meg lehet kérdezni a fogyasztókat, hogy mennyit hajlandóak fizetni egy adott jószágért. A jóléti közgazdaságtan szerint a maximum fizetési hajlandóság kifejezi a jószág – a jószág által nyújtott hasznosság – értékét, az egyén adott jószág iránti preferenciájának erősségét. A maximum WTP-t meg kell különböztetni a jószág árától: általában az egyének maximum WTPje nagyobb, mint a jószág ára. A legtöbb jószág esetében (pl. napi fogyasztási cikkek) a vevők preferenciái oly módon is megismerhetők, hogy megfigyeljük valós piaci döntéseiket (ki mit vásárol). Vannak azonban olyan piacok, tipikusan ilyenek a közösségi szektor tevékenységei, ahol nehéz, vagy nem lehet megfigyelni a piaci szereplők döntéseit. Az erőforrások elosztása azonban megkövetelné, hogy a döntéshozók tudják, hogy az egyes közszolgáltatásokat, intézkedéseket hogyan értékelik az érintett közösség tagjai. A WTP módszer egyik tipikus alkalmazási területe a közlekedésbiztonság. A WTP módszerrel elvileg meghatározható, hogy a lakosság mennyire értékel pl. egy olyan intézkedést, amely növeli egy útszakasz biztonságát: kevesebb lesz a halálos balesetek száma. Ebben az esetben a WTP módszerrel arról kérdezik meg az érintett lakosokat, hogy mennyit lennének hajlandóak fizetni azért, hogy az intézkedés eredményeként valamekkora mértékben csökkenni fog a halálozás kockázata. Az egyéni fizetési hajlandóságok összege adja az intézkedés értékét. Fontos, ha a kockázatcsökkenést statisztikai értelemben fogalmazzák meg (pl. ha az intézkedés eredményeként egy 1,000 fős településen minden lakosnál 1 ezrelékponttal csökken a halálozás valószínűsége egy évben, akkor 1 statisztikai emberi halál kerülhető el). Az egyén tehát nem a saját, vagy más – ex ante vagy ex post azonosítható – személy halálozási kockázatának csökkenését értékeli; 34 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR ezért beszélhetünk a statisztikai élet értékéről. A WTP módszerről, és az egészségügy területén való alkalmazásáról részletesebben ld. például [5]. Diszkrét választás módszere A diszkrét választások módszere (discrete choice experiment) szintén az egyéni preferenciák megismerésére szolgál, piaci döntéseket szimulálva. A módszert hagyományosan a marketingkutatásokban alkalmazzák, de használata egyre inkább terjed az egészségügy területén is. A megkérdezetteket arra kérik, hogy különféle termékeket, szolgáltatásokat, intézkedéseket stb. hasonlítsanak össze, és válasszanak közülük úgy, ahogy azt valós piaci döntéseik során teszik. Az összehasonlítandó termékeket különböző attribútumokkal (tulajdonságdimenziók) jellemzik. Minden attribútum több értéket vehet fel, és az attribútumokon felvett értékek valamely kombinációja ír le egy-egy terméket. Például egy egészségügyi szolgáltatás egyik attribútuma lehet, hogy a beteg lakhelyétől hány km-re lehet igénybe venni. Az attribútum értékei (szintjei) pedig felvehetik pl. a következő értékeket: 20 km-en belül, 20-50 km között, 50 km-nél távolabb. További attribútumok segítségével és az egyes attribútumszintek kombinálásával jellemezhető a kérdéses egészségügyi szolgáltatás. A diszkrét választás módszerének segítségével megismerhető, hogy melyik tulajdonságot tartják az egyének a legfontosabbnak, melyik számukra a legkedvezőbb vagy legkedvezőtlenebb tulajdonságegyüttes stb. Kiegészíthető a fizetési hajlandóság módszerével is, amikor az egyik attribútum maga a termék vagy a szolgáltatás ára lesz. Q-módszer A Q-módszer régóta ismert kvalitatív eszköz a szubjektivitás, a különféle nézőpontok, vélemények, meggyőződések, attitűdök vizsgálatára, azonban egészség-gazdaságtani területen való alkalmazása újszerű (ld. bővebben: [6]). A Q-módszer első lépéseként az adott kérdésfeltevéssel kapcsolatban összegyűjtik az összes lehetséges álláspontot, véleményt, egyéni érzéseket stb., majd ezek közül kiválasztják azt a 30-35 állítást, amelyek a leginkább jellemzőek. A megkérdezettek köre a kérdésfeltevéstől függ: lehetnek a lakosság köréből, egy adott szakma vezetői, politikusok, médiaszereplők stb. A következő lépésben az interjúalanyokat arra kérik, hogy mondják meg, az egyes állításokat mennyire tartják fontosnak. Az állításokat általában úgy kell elhelyezniük egy fontossági skálán, hogy az állítások eloszlása közelítsen a normál eloszláshoz (vagyis a semlegesnek érzett állításokból legyen a legtöbb, a legfontosabbnak és a legkevésbé fontosnak érzett állításokból a legkevesebb). Az eredmények elemzésével kideríthető, hogy a vélemények, vélekedések fontossága alapján az egyének mely csoportjai különböztethetők meg, illetve, hogy a vélemények mennyire homogének vagy mennyire szórnak a feltett kérdéssel kapcsolatban. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN AZ EUROVAQ PROJEKT FELÉPÍTÉSE Az EuroVaQ projektben alkalmazott módszerek ismertetése után rátérünk a projekt felépítésének bemutatására. Az EuroVaQ projekt három kutatási egységből, ún. klaszterekből áll. A kutatási klaszterek mindegyike önálló célt fogalmaz meg, és különböző módszertani megközelítéseket alkalmaz a fő kutatási kérdés megválaszolására. 1. Kutatási klaszter A QALY pénzbeni értékének becslése az ún. fizetési hajlandóság módszerével, olyan, már publikált tanulmányok segítségével, amelyek az elkerült halálozások és súlyos sérülések értékét a feltételes (contingent) elemzéssel határozták meg. Az 1. kutatási klaszter az egyes országokban publikált felmérésekre támaszkodik. Az elkerült halálozás, illetve második megközelítésben a súlyos sérülések elkerülésének (a fizetési hajlandóság módszerével számított) közgazdasági értékéből, az ún. statisztikai élet értékéből próbálja modellezni a QALY értékét. Amennyiben ismert a statisztikai élet értéke, első lépésben ki kell számítani, hogy az egy elkerült halálozással hány életévet lehet megmenteni (nem és átlagéletkor alapján a várható élettartama annak az egyednek, aki statisztikailag jellemzi azt a populációt, amelyben a halálozás elkerülhető). A továbbiakban az EQ-5D alapján kalkulált korspecifikus életminőség-értékekkel lehet súlyozni a hátralévő, megnyert életéveket. Az ily módon QALY-kká konvertált életéveket összeadva (és az adott országban használt diszkontráta ismeretében) kiszámítható, hogy egy elkerült halálozás mekkora (diszkontált) QALY-nyereséget okoz. A statisztikai élet értéke és a diszkontált QALY-nyereség hányadosaként meghatározható 1 QALY-értéke. [4] Az EuroVaQ projektnek az 1. kutatási klaszter az egyetlen olyan része, amely nem saját adatgyűjtésre, hanem korábbi, az egyes országokban végzett vizsgálatok eredményére támaszkodik. Általában elmondható, hogy mind a tíz országban nagyon kevés információ áll rendelkezésre az elkerülhető halálozás és a súlyos sérülések közgazdasági értékéről. Az eddig publikált vizsgálatok szerint a statisztikai élet értékét mintegy 2,2 millió euróra becsülik Hollandiában, 2 millió euróra az Egyesült Királyságban és Spanyolországban, 1,4 millió euróra Dániában, és 1,9 millió euróra Svédországban. Figyelembe kell azonban venni, hogy az egyes országokban végzett számítások módszertana nem volt azonos. [7] Hazánkban – jelenlegi ismereteink szerint – két publikáció jelent meg a statisztikai élet értékéről. [8,9] Mindkét tanulmány alapvetően a hedonikus ár (implicit piaci vagy élvezeti ár) modellt alkalmazta hazai munkaerő-piaci adatokra. Adorján [8] az 1998. márciusában dolgozó és főállású jövedelemmel rendelkező felnőtt lakosságra reprezentatív mintán végzett számításokat a TÁRKI Háztartás Monitor, a KSH és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatainak felhasználásával. Az ágazati kategóriánként számított, 1 millió főre jutó havi halálozási kockázat és a nettó jövedelem adatok alapján, Adorján számításai szerint, 1998-ban a statisztikai élet értéke 78393 millió forint között volt, legvalószínűbb értékét pedig mintegy 250 millió forintra becsülte. Kaderják és munkatársai [9] azt vizsgálták, hogy az eltérő munkahelyi kockázattal rendelkező állásokban mekkora a bérkompenzáció a magasabb kockázat elfogadása érdekében. A férfi fizikai munkások körében végeztek számításokat az 1995. évi nemzeti bértarifa-felmérés és az OMMF adatai alapján. Azt vizsgálták, hogy kombinált ágazati-foglalkozási csoportok szerint mekkora a 10,000 alkalmazottra jutó éves halálozási és baleseti kockázat, illetve hogy mekkora ezen csoportok relatív (nettó) bére. A csoportonként eltérő halálozási, baleseti kockázatok és relatív bérek segítségével implicit módon kalkulálták a statisztikai élet és elkerült baleset közgazdasági értékét. Eredményeik szerint a statisztikai élet közgazdasági értéke 1995-ben 12,4 – 44,6 millió forint között mozgott, ami a vizsgált időszakban egy fizikai munkás 38-137 évi keresetének felelt meg, azaz nagyon jelentősen eltért attól az értéktől, amit a halálozás miatt kieső jövedelem módszerével történő becsléssel várnánk. A statisztikai baleset értéke jóval kisebb mértékben szóródott: 540 – 640 ezer forint között becsülték. A hazai kutatási eredmények alapján is látható, hogy egy tanulmányon belül is mekkora a statisztikai élet értéke körüli bizonytalanság. A módszerek különbözősége és az eltérő adatforrások a bizonytalanságot tovább fokozzák. Az egységes módszertan kialakítása, módszertani ajánlások megfogalmazása tehát jelentősen hozzájárulhat a kapott eredmények jobb interpretálásához és gyakorlati felhasználásához. 2. Kutatási klaszter A QALY értékének meghatározása a fizetési hajlandóság módszerével, adatfelvétellel A 2. kutatási klaszter kétféle megközelítést is fog alkalmazni: a fizetési hajlandóság és diszkrét választás módszerét. Mindkét esetben, általánosan fogalmazva, arról nyernek majd információt, hogy a megkérdezettek mennyit hajlandóak fizetni egy ellátásért, amely valamely fennálló egészségi állapothoz képest valamivel jobb egészségi állapotba juttatja őket. Az egészségi állapotok leírására az EQ-5D kérdőív szolgál majd. A fizetési hajlandóság megközelítés esetében a megkérdezetteknek a standard játszma (standard gamble) és az időalku módszer (time trade-off) segítségével értékelniük is kell a rosszabb és a jobb egészségi állapot közötti különbséget. A fizetési hajlandóság és a két egészségi állapot közötti QALY-különbözet hányadosaként áll majd elő egy QALY értéke. A diszkrét választás módszere általánosabb. Az alanyoknak alapvetően itt is arról kell majd nyilatkozni, hogy hajlandóak-e valamekkora összeget kifizetni egy olyan ke- IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 35 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN zelésért, amely a status quo állapothoz képest jobb egészségi állapotba juttatja őket, azonban az attribútumok között szerepel majd a várható élettartam és a sikeres kezelés esélye is. A megkérdezetteknek tehát összetettebb szempontok alapján kell mérlegelniük. [4] Az adatgyűjtés során országonként mintegy 300 fős mintán fogják lekérdezni a kérdőíveket, így mind a 10 országban rendelkezésre állnak majd az elemzési eredmények. A QALY-érték meghatározásának már vannak előzményei a nemzetközi szakirodalomban. Gyrd-Hansen [10] eredményei szerint 2001-ben, Dániában, egy QALY fizetési hajlandóság módszerével kalkulált értéke 74 ezer és 88 ezer DKK között mozgott. A megkérdezettek fizetési hajlandóságát leginkább két tényező befolyásolta: a megkérdezett jövedelme és kora (a magasabb jövedelműek fizetési hajlandósága nagyobb volt, illetve minél idősebb volt a válaszadó, annál alacsonyabb volt a fizetési hajlandósága ceteris paribus). 3. Kutatási klaszter A QALY két paraméterével (életmentő, életet meghosszabbító beavatkozások versus életminőség javítása) kapcsolatos preferenciák meghatározása az ún. Q-módszer segítségével A QALY-val foglalkozó szakirodalom már többször rámutatott, hogy az egészségpolitikai döntéshozatal során az egészségügyi technológiák közötti választás nem egyszerűen annak a függvénye, hogy melyik technológia eredményez számszerűleg több QALY-t, vagy jobb a költséghatékonysága (ld. például [11]). Úgy tűnik, a döntéshozók preferenciáit – vélhetőleg a társadalmi elvárásokhoz alkalmazkodva – befolyásolja, hogy a QALY két paraméterének (élethossz és életminőség) mekkora a nagysága, mi a jellemzője. Részben ez a felismerés annak az oka, hogy a hagyományos QALY-koncepciót már sok kritika érte. A QALY, amely utilitariánus megközelítésen alapul, nem vesz figyelembe méltányossági szempontokat vagy más társadalmi preferenciákat, amelyek esetleg ellentmondanak a hatékonyság követelményének, azaz nincs tekintettel arra, hogy az egészséghaszon hogyan oszlik meg a társadalom tagjai között. (A témát részletesen tárgyalja Nord [12]). A QALY monetáris értékének meghatározásakor tehát fontos kérdés, hogy az egészségnyereség értékelésekor re- latíve mekkora súlya, szerepe van az élethossznak az életminőséghez viszonyítva, illetve, hogy változik-e ez a pénzben kifejezett érték attól függően, hogy a társadalom mely tagjánál jelentkezik az egészségnyereség (pl. idős vagy fiatal betegnél). Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására az EuroVaQ projekt az ún. Q módszert fogja alkalmazni. Mivel egyelőre nincs konszenzus arról, hogy kinek a preferenciáját kellene figyelembe venni, az interjúalanyok az egyes országokban három körből fognak kikerülni (egészségpolitikai vezető döntéshozók, akadémiai szakemberek, általános lakosság). [13] ÖSSZEGZÉS – EGÉSZSÉGPOLITIKAI RELEVANCIA HAZÁNKBAN A „mennyit költhetünk 1 QALY-ra“, azaz „hány forintot fordíthatunk 1 életminőséggel korrigált életévre” kérdése különösen fontos az alacsonyabb GDP-vel rendelkező EU-országok, így hazánk számára. Egyfelől egyértelmű, hogy jóval szerényebbek a forrásaink annál, mint amit például az Egyesült Királyságban költhetnek egészségügyre, és ennek valamilyen módon tükröződnie kell a finanszírozási küszöb szintjében is. Másfelől a hazai lakosság, európai uniós polgárként, részesedni szeretne a modern orvostudomány mindazon hasznából, ami elérhető Európa gazdagabb részein élő emberek számára, illetve a hazai egészségiparban is a világpiaci trendek érvényesülnek. Ez az orvos-szakmailag, egészségpolitikailag és politikailag is nehezen megközelíthető probléma várhatóan hosszú távon jelen lesz, célszerű tehát valamilyen megbízható, jól kidolgozott tudományos módszertan alkalmazásával a döntés-előkészítéshez szakmai oldalról hozzájárulni. Akármilyen az egészségügyi struktúra, bármilyen a finanszírozás és biztosítás formája az adott országban, a kielégítő működés alapfeltétele az, hogy lehessen tudni, hogy kik, milyen egészségügyi szolgáltatásban részesülnek és a finanszírozásban az állam, illetve a biztosító milyen mértékben vesznek részt. A finanszírozási küszöb területén igen élénk kutatómunka folyik egész Európában, a kérdés európai uniós szinten is fontos. Ezt tükrözi az Európai Unió EuroVaQ projektje, amely során várhatóan hazánk számára is hasznosítható eredmények születnek. (A programról folyamatosan frissített információk találhatók a www.hecon.uni-corvinus.hu honlapon.) IRODALOMJEGYZÉK [1] Culyer, A.J.: Egészség-gazdaságtan, egészségügyi közgazdászok, és az egészségpolitikai döntéshozás politikája. In: Egészség-gazdaságtan (szerk. Gulácsi L.) Medicina, Budapest, 2005. [2] Brandtmüller, Á., Kárpáti, K., Májer, I., és mtsai: Költséghatékonysági küszöb alkalmazása a gyakorlatban – nemzetközi kitekintés. IME, 2006, V. évfolyam 3. szám, 6-14. 36 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR [3] Gulácsi, L.: Egészség-gazdaságtani elemzés. In Egészség-gazdaságtan (szerk. Gulácsi L.) Medicina, Budapest, 2005 [4] European Value of a quality adjusted life year. Contract for Specific targeted research or innovation project, Research proposal. 15th September 2006. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN [5] Olsen, J.A., Smith, R.D.: Theory versus practice: A review of ‘willingness-to-pay’ in health and health care. Health Economics, 2001, 10: 39-52. [6] Baker, R., Thompson, C., Mannion, R.: Q methodology in health economics. Journal of Health Services and Policy Research, 2006, 11:38-45. [7] Mason, H.: Summary of available data in each country. Előadás, EuroVaQ projekt megbeszélés, Newcastle, 2007. április 24-25. [8] Adorján, R.: Az emberi élet értéke. Egy rendhagyó közgazdasági kérdés magyarországi vizsgálata. Doktori értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 2004. [9] Kaderják, P. és mtsai: A csökkenő halálozási és baleseti kockázat közgazdasági értéke Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 2005, Vol. LII. Március, p. 231-248. [10] Gyrd-Hansen, D.: Willingness to pay for a QALY. Health Economics, 2003, 12: 1049-1060. [11] Devlin, N., Parkin, D.: Does NICE have a cost-effectiveness threshold and what other factors influence its decisions? A binary choice model. Health Economics, 2004, 13:437-452. [12] Nord, E.: Cost-value analysis in health care. Cambridge Studies in Phylosophy and Public Policy. Cambridge University Press, 1999 [13] Van Exel, J.: Q-methodology. An introduction. Előadás, EuroVaQ projekt megbeszélés, Newcastle, 2007. április 24-25. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Brandtmüller Ágnes jelenleg a School of Health and Related Research (Sheffield, UK) ösztöndíjas kutatója. Korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alkalmazásában állt. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte, amelynek PhD-hallgatója. Az egyetemen működő Egészségügyi Gazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoport tagja. A Netherlands Institute for Health Sciences MSc fokozatával rendelkezik (MSc in Health Services Research). Dr. Gulácsi László bemutatása lapunk VI. évfolyamának 5. számában, Dr. Boncz Imre bemutatása pedig lapunk VI. évfolyamának 4. számában olvasható. A Debreceni Egyetem kutatója kapta hazánkban elsőként a Marie Curie nemzetközi ösztöndíjat Nyolc hónapig itthon kamatoztatja az USA-ban szerzett tapasztalatait az Európai Unió nemzetközi ösztöndíját elnyert Dr. Gáspár Attila Dr. Gáspár Attila, hazánk első Marie Curie nemzetközi ösztöndíjas kutatója hazatérve a Los Angeles-i Kaliforniai Állami Egyetemről 2007. augusztusa óta a Debreceni Egyetemen hasznosítja a külföldön elsajátított ismereteket. A tudós szakterülete a Magyarországon még alig ismert lab-on-a-chip, mikrofluidikai kutatás. A kutató célja ennek a témának a műveléséhez egy laboratórium kiépítése és egy kutatócsoport felállítása az egyetemen. A Debreceni Egyetem kutatója, Dr. Gáspár Attila Magyarországon elsőként és egyedüliként nyerte el 2006-ban az Európai Unió nemzetközi ösztöndíját. A Marie Curie ösztöndíj a kutatói kompetenciák fejlesztésére, a kutatói mobilitásra és a kutatók továbbképzésére fókuszál. Ennek köszönhetően Dr. Gáspár Attila a Kaliforniai Állami Egyetem (California State University) Kémia Tanszékén 16 hónapon keresztül mélyíthette el tudását a hazánkban egyelőre kevéssé ismert mikrofluidikai kutatásokban, majd a program keretében a következő nyolc hónapban itthon fejlesztheti tovább az USA-ban elsajátított ismereteket. A Debreceni Egyetem kutatója Los Angelesből hazatérve jelenleg azon dolgozik, hogy az országban egyedülállóan az egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén létrehozzon egy laboratóriumot, és felállítson egy kutatócsoportot a témában. Ezek a kutatások elsősorban alapkutatás jellegűek, de alkalmazási területei széleskörűek lehetnek többek között az orvosdiagnosztika, a bio-, a környezeti- és az élelmiszeranalitika területén. Az elemzésekhez elvileg nanoliternyi mintamennyiség is elegendő (például egyetlen vércsepp ezredrésze), és mivel csak minimális mennyiségű reagensre, oldószerre van szükség, az elemzések nemcsak korszerűek, de gazdaságosak és környezetbarátok is. A fejlesztés részeként konzorciumi tagként nemrég egy európai hálózat kiépítésébe kezdett az egyetem Dr. Gáspár Attila vezetésével magyar, olasz, lengyel, cseh és francia résztvevőkkel. TÉ IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 37