- Cikk címe: Leíró statisztikai vizsgálat az Európai Unió lakosainak káros szenvedélyeiről
- Szerzők: Must Katalin, Dr. Karner Cecília Anna
- Intézmények: Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
- Évfolyam: XVI. évfolyam
- Lapszám: 2017. / 7
- Hónap: július-augusztus
- Oldal: 31-36
- Terjedelem: 6
- Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
- Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM
Absztrakt:
A tanulmány az Európai Unió egyes országaiban a lakosság egészségére negatívan ható szenvedélybetegségek (alkoholfogyasztás, dohányzás) és az elhízás statisztikai elemzését adja. A vizsgált tényezők élettani hatását tekintve a mértéktelen alkoholfogyasztás és a keringési rendszert érintő megbetegedések viszonylatában tapasztalhatunk közepesnél erősebb szignifikáns kapcsolatot, mely 50%-os magyarázó erővel bír a determinációs együttható alapján. A vizsgált országokat 4 klaszterbe soroltuk, így az első csoportot a közepesen veszélyeztetett országok jelentik. A második csoport az „intő példa” csoport, mivel mindegyik vizsgált ismérv igen magas szintet képvisel. A harmadik a „követendő példa” csoport, a negyedik pedig az „egyirányú túlsúly” nevű csoport.
Angol absztrakt:
The aim of the study is to employ statistical tools in order to analyse harmful addictions (alcohol consumption, smoking, and obesity) that negatively affect public health in some European Union countries. The physiological effects of some factors such as heavy drinking and diseases of the circulatory system can cause significantly stronger than average connections, which has a 50% explanatory power based on the co efficient of determination. The countries studied were grouped into 4 clusters; the first group represents countries at medium risk. The second group is termed the “cautionary” group, as the criteria are at very high levels. The third group is the “role model” group be cause the two factors men - tioned above are both at low levels. The “one-way overweight” group is notable for its frequency of respiratory diseases.
XVI. évfolyam
2017. / 7. lapszám július-augusztus
Szerző | Intézmény |
---|---|
Szerző: Must Katalin | Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar |
Szerző: Dr. Karner Cecília Anna | Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar |
[1] Gidai E: A piac szerepe az egészségügyben. Egész - ségügy és piacgazdaság, Magyar Tudományos Aka - démia, 1998, 5-26
[2] Szántó Á: Egészség piaca. Miskolci Egyetem, PhD dolgozat, 2008, 15-16., https://www.google.hu/webhp? sourceid=chrome-instant&rlz=1C1CAFA_enHU686HU 686&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#, letöltve: 2016. 04. 10
[3] Fehér K: Az egészség fogalma és meghatározó tényezői, 2007, 3., www.drfeherkatalin.hu/upld/1.1.doc, letöltve: 2016. 03. 21.
[4] Varga-Hatos K, Karner C: A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2008, 2. szám, 25-33.
[5] Gálosi-K. B, Reményi P: A környezet és a lakosság egészségi állapotának kapcsolata Magyarországon. Területfejlesztés és Innováció folyóirat. A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének, valamint Társadalomföldrajzi és Urba - nisz tikai Tanszékének elektronikus folyóirata, 2013, 7, 1. szám, 11-23.
[6] European Food Inernational Council: Milyen nagy az elhízás problémája Európában? http://www.eufic.org/ article/hu/artid/How-big-overweight-problem-Europe- WHO-knows/ letöltve: 2016.04.20