IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az ápolói munka nehézségei a mindennapokban – A fizikai terhelés hatása

  • Cikk címe: Az ápolói munka nehézségei a mindennapokban – A fizikai terhelés hatása
  • Szerzők: Kovács Boglárka
  • Intézmények: Tolna Megyei Balassa János Kórház Szekszárd
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 7
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 23-26
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

Napi gyakorlatom során gyógytornászként rálátásom van az ápolói munkára, megfigyeltem, hogy a munkatevékenységek során a betegemelés, betegmozgatás fo - lya mataiban a nővérek nagy része nem a kímélő testtartást és emelési technikákat alkalmazza. Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy az ápolói munkakörben dolgozó munkatársaim mennyire nyitottak a megfelelő technikák elsajátítására és betartására, il - letve milyen olyan tünetekkel rendelkeznek, melyek a helytelen emelési és mozgatási technikákból adódnak. Ezzel egy időben kidolgoztam egy oktatási tematikát és ütemtervet, mely mind elméleti, mind gyakorlati elemeket tartalmaz. A felmérést a Tolna Megyei Balassa János Kór - házában Szekszárdon végeztem. Az oktatásokat a meghatározott ütemterv szerint az osztályos gyógytornász kollégák segítségével tartottuk, egyéni, illetve kiscsoportos formában, személyre szabottan, majd egy anonim módon kitöltendő kérdőív került kiosztásra. Jelen tanulmány célja a tényfeltárás volt: a fekvőbeteg ellátásban dolgozó ápolók nem ismerik a betegmozgatási technikákat, ez nyilván hozzájárul ahhoz, hogy rendszeresen szenvednek gerincet érintő, elsősorban deréktáji megbetegedésben. A mintában szereplő ápolók hasznosnak tartják az ízületkímélő technikákat, és próbálják beépíteni a mindennapjaikba.

Angol absztrakt:

In my daily practice as a physiotherapist I have an insight to the nurse’s work and I have observed that during their work activity regarding the patient lifting and moving, the majority of the nurses doesn’t use the sparing body positure and lifting techniques. The purpose of my research is to investigate the extent to which my colleagues in the nursing profession are open to the acquisition and observance of the appropriate techniques and the symptoms of incorrect lifting and movement techniques. At the same time, I developed an educational topic that contains both theoretical and practical elements. The survey was carried out in Szekszárd at the Tolna County Balassa János Hospital. The result of my study was that nurses do not know the right patient moving techniques and because of this they often have limbs and spine problems. The effect of this survey is that the healthcare co-workers became alert the usefulness of this techniques, and may apply it in their everyday work.

Cikk Író(k) Státusz
Tartalom IME Szerkesztőség
Beköszöntő Prof. Dr. Domján Gyula
Ónodi-Szűcs Zoltán: „Van elég megoldandó feladat, nincs szükség álhírekre” Haiman Éva
Az egészségügyi fejlesztések javítják a betegek gyógyulási esélyeit Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Járóbeteg szakellátás: status quo ante? - Interjú a Medicina 2000 Szövetség elnökével, Dr. Pásztélyi Zsolttal Boromisza Piroska
A mozgásterápia lehetőségei mobil-rendelővel (szűrőbusszal) végzett szűrővizsgálatokon Jánosiné Canjavec Judit, Gellai Nándor
Ónodi- Szűcs a Semmelweis-napon: a magyar egészségügy számíthat a kormányra IME Szerkesztőség
Kossuth Zsuzsanna nem nyugodhat szeretett hazája földjében Vártokné Fehér Rózsa, Bugarszki Miklós
25 éves a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete Kónya Anikó
Mit tehet az ápolásvezető a szakdolgozói létszám biztosításáért? Dr. Velkey György , Kemenesiné Lakatos Eszter, Kívés Zsuzsanna
Az ápolói munka nehézségei a mindennapokban – A fizikai terhelés hatása Kovács Boglárka
Új, pontosabb érszűkület-vizsgálat Sajtóiroda MM
Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőség vizsgálata szubjektív mérőeszközökkel Seres Terézia, Csóka Mária, Dr. Szakács Zoltán, Kellős Éva , Dr. Pető Nóra, Kontra Andrea, Prof. Dr. Domján Gyula
Leíró statisztikai vizsgálat az Európai Unió lakosainak káros szenvedélyeiről Must Katalin, Dr. Karner Cecília Anna
Kontinence+: regionális együttműködés az inkontinens betegekért IME Szerkesztőség
A Magyar Kórházszövetség elnökségével egyeztetett az államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Menarchét követő, amenorrheát okozó ritka virilizáló granulosasejtes tumor (diagnosztikus és terápiás konzekvenciák) Dr. Bús Dorottya, Dr. Buzogány Mária, Dr. Nagy Gyöngyi, Dr. Vajda György
Subpubicus képlet diagnózisának és terápiájának határterületi kérdései Dr. Goldfinger Jenő, Dr. Bús Dorottya, Dr. Husz Viktória, Dr. Nagy Gyöngyi, Dr. Tóth Zoltán, Dr. Francesco Vernarelli, Dr. Vajda György
Terhességet komplikáló kiterjedt petefészektumor Dr. Husz Viktória, Dr. Bús Dorottya, Dr. Vajda György
A Magyar Kórházszövetség elnökségével egyeztetett az államtitkár című cikk folytatása a 40. oldalról Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Főhajtás Semmelweis szellemisége előtt - Beszélgetés a Semmelweis Emlékbizottság elnökével, Prof. Dr. Rosivall Lászlóval Boromisza Piroska
Semmelweis-napi díjazottak listája IME Szerkesztőség
VI. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Kovács Boglárka Intézmény: Tolna Megyei Balassa János Kórház Szekszárd

[1] Egészségügyi Világszervezet 60. Közgyűlése. A dolgozók egészségvédelme, Foglalkozás Egészségügy, 2008, 12(1), 43-48.
[2] Molnár E: Ápolók egészségi állapota, Nővér, 2002, 15(4), 4-10.
[3] Csatló I: Az ápolók egészségmagatartása, Nővér, 2004, 17(1), 27-32.
[4] Németh A, Betlehem J, Lampek K: Ápolók romló egészségi állapota, Nővér, 2014, 27(3), 18-22.
[5] Csermely M: A gyógytorna szerepe a mozgásszervi megbetegedések kezelésében a háziorvosi gyakorlatban, Praxis, 2008, 17(11), 699-704.
[6] Bencés I: Az ápolók és a kiégés, Nővér, 2006, 19(3), 10- 16.
[7] Szabó P: A betegmozgatás szakmai követelményei és nehézségei az ápolási feladatok ellátásában, Orvosi Hetilap, 2009, 150(33), 1569-1572.
[8] Sasváriné Bojtor A: Ápolói státusz – munkahelyi megterhelés, Egészségügyi Menedzsment, 2002, 1(3), 15-18.
[9] Pap A: A gyógytorna jelentősége a mozgásszervi betegségekben, Studium & Practicum, 2014, 8(6), 7-8.

ÁPOLÁS MENEDZSMENT Az ápolói munka nehézségei a mindennapokban – A fizikai terhelés hatása Kovács Boglárka, Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd Napi gyakorlatom során gyógytornászként rálátásom van az ápolói munkára, megfigyeltem, hogy a munkatevékenységek során a betegemelés, betegmozgatás folyamataiban a nővérek nagy része nem a kímélő testtartást és emelési technikákat alkalmazza. Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy az ápolói munkakörben dolgozó munkatársaim mennyire nyitottak a megfelelő technikák elsajátítására és betartására, illetve milyen olyan tünetekkel rendelkeznek, melyek a helytelen emelési és mozgatási technikákból adódnak. Ezzel egy időben kidolgoztam egy oktatási tematikát és ütemtervet, mely mind elméleti, mind gyakorlati elemeket tartalmaz. A felmérést a Tolna Megyei Balassa János Kórházában Szekszárdon végeztem. Az oktatásokat a meghatározott ütemterv szerint az osztályos gyógytornász kollégák segítségével tartottuk, egyéni, illetve kiscsoportos formában, személyre szabottan, majd egy anonim módon kitöltendő kérdőív került kiosztásra. Jelen tanulmány célja a tényfeltárás volt: a fekvőbeteg ellátásban dolgozó ápolók nem ismerik a betegmozgatási technikákat, ez nyilván hozzájárul ahhoz, hogy rendszeresen szenvednek gerincet érintő, elsősorban deréktáji megbetegedésben. A mintában szereplő ápolók hasznosnak tartják az ízületkímélő technikákat, és próbálják beépíteni a mindennapjaikba. In my daily practice as a physiotherapist I have an insight to the nurse’s work and I have observed that during their work activity regarding the patient lifting and moving, the majority of the nurses doesn’t use the sparing body positure and lifting techniques. The purpose of my research is to investigate the extent to which my colleagues in the nursing profession are open to the acquisition and observance of the appropriate techniques and the symptoms of incorrect lifting and movement techniques. At the same time, I developed an educational topic that contains both theoretical and practical elements. The survey was carried out in Szekszárd at the Tolna County Balassa János Hospital. The result of my study was that nurses do not know the right patient moving techniques and because of this they often have limbs and spine problems. The effect of this survey is that the healthcare co-workers became alert the usefulness of this techniques, and may apply it in their everyday work. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A FOGLALKOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ VESZÉLYEK A dolgozók a világnépesség felét teszik ki. Munkahelyünkön életünk közel egyharmadát töltjük. Elsőbbséget kell adni a foglalkozással összefüggő veszélyek primer prevenciójának, illetve a munkahelyi egészségvédelmi és egészségfejlesztési programok bevezetésének. Cél a betegségek megelőzése és kezelése [1]. A munkahelyi egészségügyi panaszok előfordulása igen jelentős mértékű a fejlett ipari országokban [2]. Az ízületi bántalmak – elsősorban a derékfájdalom – világszerte a felnőtt népesség több mint 80%-át érinti élete során. Európai viszonylatban 230 millió munkavállaló 20-30%-a szenved mozgásszervi panaszoktól. Az Európai Bizottság felmérése szerint a három-, vagy többnapos munkahelyi távolmaradások 49,9%-áért, az állandó munkaképtelenség kialakulásának 60%-áért a mozgásszervi problémák a felelősek. Magyarországon is a derékfájdalom miatti megbetegedés a második leggyakoribb okozója a keresőképtelenségnek [3]. Ízületi panaszok szinte valamennyi ágazatban és munkakörben dolgozó munkavállalónál jelentkezhetnek, ám vannak magasabb kockázattal bíró foglalkozások, ahol az egyes munkafolyamatokhoz a nem optimális igénybevétel következtében a mozgásszervrendszer bizonyos pontjainak erős megterhelése kapcsolódik [4], [5], [4]. A mozgásszervi megbetegedések gyakori panaszt okoznak az ápolói hivatást gyakorlók körében is. Ennek kialakulásában több tényező szerepet játszik. Az intenzív megterhelő munka, a stressz, a munkahelyi kiégés a krónikus kimerültség, az alacsony ápolói létszám, a depressziós állapotok, a túlfeszített munka, és a betegmozgatási módszerek alkalmazásának ismerethiánya hozzájárulhat a probléma megjelenéséhez [6]. AZ ÁPOLÓI MUNKA NEHÉZSÉGEI Az egészségügyi szakdolgozók 75%-át ápolók teszik ki. E munkakörrel járó kockázati tényezők kiterjednek a fizikai, pszichés és biológiai tényezőkre [7], [8]. Munkám során rálátásom nyílt a kutatásomban vizsgált problémákra. Tapasztalataim szerint a nővérek túlterheltek az egészségügyben felmerülő utánpótlás hiánya és a magas beteglétszám miatt. Nehezíti a helyzetet, hogy az ápolók általában nem használnak betegemelő eszközöket, és nem alkalmaznak olyan betegemelési technikákat, amelyek megkönnyítenék a munkájukat. Ebből kifolyólag gyakoriak náluk a mozgásszervi megbetegedések, főként a hát és deréktáji gerinc bántalmak. Témaválasztásomat indokolja, hogy gyógytornászként felelősséggel tartozunk a munkatársaink fizikai egészségéért. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 23 ÁPOLÁS MENEDZSMENT A VIZSGÁLAT CÉLJA Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy az ápolói munkakörben dolgozó munkatársaim alkalmazzák-e a mindennapokban a gyógytornász kollégák által tartott előadásokon elhangzott és bemutatott helyes betegemelési és betegmozgatási technikákat. Fel akartam mérni a fekvő beteg osztályokon dolgozók fizikai állapotát, különösképpen az ízületi bántalmak megjelenésének okát. Célom, hogy még jobban tudatosítsam az ápolókban az ízületvédelmi technikák alkalmazásának fontosságát. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás típusa elméleti-, gyakorlati oktatás, valamint ezt követő felmérés önkitöltős kérdőívvel. Célcsoport a Tolna Megyei Balassa János Kórház ápoló munkakörében foglalkoztatott egészségügyi dolgoziói. A célcsoport kiválasztása véletlenszenű mintavétellel történt. A visszaérkezett és elemezhető kérdőívek száma 130 darab volt. Az oktatásokat az osztályos gyógytornász kollégák segítségével tartottuk, majd a saját kérdőívemet 10 osztályon osztottam ki. A vizsgálat ideje: 2016-2017. A kutatásban saját készítésű önkitöltős kérdőívet használtam fel. A dokumentum demográfiai jellemzőkre, a munkaköri kockázatokra, a betegek mobilizálására, és az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A vizsgált csoport adatainak elemzését, elektronikus feldolgozását Microsoft Excel programmal végeztem. A kategorikus változók esetében gyakoriságot számoltam, valamint 2 mintás Tpróbát és függvényeket alkalmaztam. A szignifikancia határának minden esetben p ≤ 0,05 értéket tekintettem. 1. ábra Ízületi probléma megjelenése (n=130) Kutatásom kiterjedt arra is, hogy a szervezet mely területe válik érintetté elsősorban. A kérdés megítélésére több választási lehetőséget is adtam. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a deréktáji bántalmak vezetnek (38,97%), majd kisebb arányban a felső végtag túlterheléséből adódó fájdalom megjelenése igazolódott (21,32%), emellett a válaszadók 13,24%-ánál az alsó végtag problémája is gondot jelentett. Kisebb arányban van jelen a gerinc felsőbb szakaszainak a megbetegedése: a háti szakasz (16,91%) és a nyaki szakasz (9,56%) (2. ábra). Magyarországi kutatás szerint a betegemelés következményeként elszenvedett sérülések tekintetében élen járnak a deréktáji bántalmak [9],[4]. Kétséget kizáróan ennek oka a helytelen testtartásban végzett ápolói tevékenység. FIZIKAI TERHELÉS HATÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A kapott eredmények alapján megállapítottam, hogy 121 nő és 9 férfi vett részt vizsgálatomban. A mintában tehát a nők részaránya 93,08%, a férfiaké pedig 6,92%-os volt. A vizsgált csoport 43,08%-a 20 és 40 év közötti, míg az 56,92%-a 40 év feletti dolgozó. Az ízületi problémák kialakulásának szempontjából lényeges tényező az expozíció időtartamának meghatározása. A munkában eltöltött évek elemezéséből nyert adatok szerint 53 dolgozó (40,77%) tartozik a legrövidebb munkaviszonnyal rendelkezők közé. Ezzel ellentétben a megkérdezettek között a 30 évnél is régebben dolgozók aránya csak 15 fő (11,53%). A válaszadók döntő többségének (53,08%) az elmúlt 1 évben volt kézi tehermozgatásból adódó problémája. Az egészségügyben eltöltött évek és az ízületi fájdalom megjelenése közötti összefüggéseket elemeztem az adott válaszok alapján (1. ábra). A táblázatból leolvasható, hogy 0-10 éve dolgozók között fele-fele arányban oszlottak meg a válaszok. A 11-20 éves dolgozók 59,46%-ának, a 21-30 éve dolgozók 60%-ának volt fájdalma. A legidősebb korosztályban (30 év felett) 53,33 %os arányban jelent meg az ízületi panasz. 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 2. ábra Ízületi probléma megjelenésének helye Lényeges információnak tartottam azt, hogy az elmúlt 1 évben szüksége volt-e betegállományban (táppénzen) maradni kézi tehermozgatásból adódó ízületi megbetegedés miatt. A válaszadók 92,31%-a nem igényelt táppénzes ellátást. Feltételezhetően azért, mert nem volt indokolt a munkából távol maradás. Ehhez kapcsolódva más összefüggésben is megvizsgáltam a kapott adatokat. A megkérdezettek 53,08%-ának volt ízületi problémája a kézi tehermozgatásból, de ennek a csoportnak csupán 7,69%-a fordult szakemberhez, és vett igénybe táppénzes ellátást (3. ábra). Az említett sérülésekből valószínűsíthető, hogy ha nem történik hatékony intézkedés a károsodások megelőzése érdekében, a táppénzes napok tekintetében további emelkedés várható. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS ÁPOLÁS MENEDZSMENT ÖSSZEGZÉS 3. ábra Ízületi probléma és táppénz igénybevételének összehasonlítása A 130 fő közül 124 fő úgy gondolja, a gyógytornászok által tartott előadások, az ízületvédelmi- és beteg mobilizációs technikák elsajátítása igen fontos, még azoknak is, akiknél az elmúlt egy évben nem is alakult ki mozgásszervi probléma. Egy újabb pozitív eredmény olvasható ki az adatokból, mely szerint a vizsgálatban szereplők közül 91,54% használja a munkája során az ízületkímélő technikákat, és összesen 76,92% gondolja úgy, hogy a módszerek alkalmazásával a gerincre háruló mindennapos megterhelés mértéke csökkenthető. Azon ápolók, akiknek volt ízületi problémája, sokkal hamarabb alkalmazzák a helyes eljárásokat, mint azok a dolgozók, akik még nem szembesültek efféle problémával munkájuk során (4. ábra). 4. ábra Ízületi probléma megjelenésének és a technikák alkalmazásának összehasonlítása Jelen tanulmány célja a tényfeltárás volt. Vizsgálatom eredményeként elmondhatom, hogy a kapott adatok döntő többségében összhangban vannak a hipotéziseimmel. A mindennapi munkám során azt tapasztaltam, hogy a fekvő beteg ellátásban dolgozó ápolók nem ismerik a helyes betegmozgatási eljárásokat, ez okból kifolyólag rendszeresen szenvednek gerincet érintő – elsősorban deréktáji – megbetegedésben. A felmérésből az is kiderül, hogy mindezek ellenére igen csekély számban veszik igénybe a táppénz lehetőségét. A kutatás során nyert adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a mintában szereplő dolgozók hasznosnak tartják önmaguk védelme érdekében alkalmazni az ízületkímélő technikákat, és próbálják beépíteni azokat a mindennapjaikba. A munkánk jelentősége abban mutatkozik meg, hogy sikerült rámutatni néhány tényezőre, amelyek a nővéri munka megítélését nagymértékben befolyásolják. E tényező kedvező irányú változtatása elősegítené az ápolói hivatás konzisztenciáját. CÉL A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÜGYI PANASZAINAK PREVENCIÓJA Az egészségügyi ellátás eredményességében rendkívül fontos, hogy az ápoló kiegyensúlyozott legyen, mert a beteggel való bánásmód fokozott figyelmet és energiát követel meg. A hivatás pszichés és szomatikus oldalon is egyaránt komoly terheket ró a dolgozókra, ezek szubjektív panaszokban és konkrét megbetegedést okozó tünetekben is mérhető tényadatok. Bármilyen probléma megjelenése már intő jel. Az egészségünk az, amit megállás nélkül ki lehet használni, hiszen a mindennapok sajnos erre kényszerítenek. DE MEDDIG?!? A végtelenségig biztos nem. Gyógytornászként igen fontos feladatnak tartom a felvilágosító munkát, az egészségnevelő programot. Minden munkahelyen nagy hangsúlyt kellene fektetni a szervezet épségének érdekében a foglalkozással összefüggő veszélyek primer prevenciójára. Cél a dolgozók egészségi problémáinak megelőzése. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA Köszönöm minden munkatársamnak és az intézmény dolgozóinak, hogy segítségükkel hozzájárultak a vizsgálat sikeres lebonyolításához. IRODALOMJEGYZÉK [1] Egészségügyi Világszervezet 60. Közgyűlése. A dolgozók egészségvédelme, Foglalkozás Egészségügy, 2008, 12(1), 43-48. [2] Molnár E: Ápolók egészségi állapota, Nővér, 2002, 15(4), 4-10. [3] Csatló I: Az ápolók egészségmagatartása, Nővér, 2004, 17(1), 27-32. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [4] Németh A, Betlehem J, Lampek K: Ápolók romló egészségi állapota, Nővér, 2014, 27(3), 18-22. [5] Csermely M: A gyógytorna szerepe a mozgásszervi megbetegedések kezelésében a háziorvosi gyakorlatban, Praxis, 2008, 17(11), 699-704. [6] Bencés I: Az ápolók és a kiégés, Nővér, 2006, 19(3), 1016. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 25 ÁPOLÁS MENEDZSMENT [7] Szabó P: A betegmozgatás szakmai követelményei és nehézségei az ápolási feladatok ellátásában, Orvosi Hetilap, 2009, 150(33), 1569-1572. [8] Sasváriné Bojtor A: Ápolói státusz – munkahelyi megterhelés, Egészségügyi Menedzsment, 2002, 1(3), 15-18. [9] Pap A: A gyógytorna jelentősége a mozgásszervi betegségekben, Studium & Practicum, 2014, 8(6), 7-8. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Kovács Boglárka gyógytornász. Főiskolai tanulmányait 2007-2011 között végezte a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar gyógytornász szakán. 2010-ben szerzett Fitt Ball a fizioterápiában című végzettséget. 2012 óta dolgozik a Tolna Megyei Balassa János Kórházban, Szekszárdon. 2015-ben első helyet nyert az intézmény által életre hívott Balassa Pályázaton, egyéb diplomás kategóriában „Időskori rehabilitáció gyógytornász szemmel” című kutatásával. 2016 márciusa óta megbízott vezető gyógytornász helyettes. Új, pontosabb érszűkület-vizsgálat Az eddigieknél pontosabban tudják diagnosztizálni az alsó végtagi érszűkületet a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. A most beszerzett korszerű készülék segítségével minden cukorbetegnél térítésmentesen végzik el a vizsgálatot. Fájdalommentesen és nagyon gyorsan, mindössze 5-10 perc alatt kiderül, van-e érszűkülete annak a cukorbetegnek, akit augusztus 28-tól már egy speciális készülékkel vizsgálnak a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. Az intézményben újdonságnak számító, a megyében pedig először elérhető készülékkel a hagyományos vizsgálatoknál pontosabban kimutatható a perifériás érbetegség. Ez az egyik leggyakoribb szövődménye a cukorbetegségnek. – Az alsóvégtagi érszűkület az érelmeszesedés egyik formája. A késői diagnózis és kezelés a lábak amputálásához is vezethet, így a betegség korai felismerése nagyon fontos – figyelmeztet Páll Dénes. A Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központjának igazgatója szerint ebben nagy előrelépést jelenthet az a modern készülék, amelynek különlegessége, hogy a négy végtagon egyszerre méri meg a vérnyomást, az így kapott eredményekből azonnal látszik, hogy a betegnek van-e érszűkülete. Az alsó végtagi érbetegségek szűrése során hagyományosan használt készülékek hátránya, hogy a vérnyomás ingadozás következtében a mérési eredményük hibás lehet. A Klinikai Központban most bevezetett, úgynevezett BOSO ABI-rendszer viszont képes ezeket a pontatlanságokat kiküszöbölni. – Akár enyhébb, akár súlyosabb cukorbetegség esetén is kifejezetten javasolt részt venni az ingyenes szűrővizsgálaton. Ha kiderül az érszűkület, akkor a Debreceni Egyetemen a legkorszerűbb kezelési lehetőségeket tudjuk biztosítani a betegek számára – tájékoztatott a professzor. Páll Dénes kiemelte: mivel a cukorbetegeknél az érelmeszesedés felgyorsult, előrehaladott, ezért esetükben fontos a zsíranyagcsere rendezése, vagyis koleszterin- és a trigliceridszint-csökkentés. Ennek kezelésére a Klinikai Központban, egy nemzetközi vizsgálat részeként, olyan gyógyszert tudunk ajánlani, ami csökkentheti az előrehaladott érelmeszesedést – fogalmazott a szakember. A világszerte több mint 10 000 beteg bevonásával zajló klinikai vizsgálatban a Debreceni Egyetem központi szerepet kap. Mindez annak a megállapodásnak az első kézzel fogható eredménye, melyet az intézmény idén májusban kötött a világ legnagyobb gyógyszerfejlesztési vizsgálatait koordináló vállalatával. Ennek értelmében a Debreceni Egyetem a QuintilesIMS kiemelt partnere lett, és a cég 25 legfontosabb vizsgálóhelyének egyikévé vált. A korszerű érszűkület-vizsgálatot a Klinikai Központ által gondozott cukorbetegeknél a mindennapi ellátás részeként térítésmentesen elvégzik, de azok is ingyenesen részt vehetnek a szűrésen, akiket nem a klinikán kezelnek. A térítésmentes vizsgálatra előzetes bejelentkezés szükséges a 06-52-255-755-ös telefonszámon. Sajtóiroda – MM 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS