IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Főhajtás Semmelweis szellemisége előtt - Beszélgetés a Semmelweis Emlékbizottság elnökével, Prof. Dr. Rosivall Lászlóval

  • Cikk címe: Főhajtás Semmelweis szellemisége előtt - Beszélgetés a Semmelweis Emlékbizottság elnökével, Prof. Dr. Rosivall Lászlóval
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 7
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 51-54
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

A Semmelweis Egyetem (SE) 2018-ban ünnepli névadója születésének kétszázadik, és 2019-ben alapításának kétszázötvenedik évfordulóját. Az IME Inter diszciplináris Magyar Egészségügy Tudományos folyóirat – Az egészségügyi vezetők szaklapja hasábjain mostantól rendszeres híradással kívánjuk tájékoztatni olvasóinkat az aktuális eseményekről. Jelen interjúnkban a rendezvénysorozattal kapcsolatos tervekről és az eddig megtett előkészületekről számol be Prof. Dr. Rosivall László egyetemi tanár, rektor emeritus, a Semmelweis Emlék bizottság elnöke.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ Főhajtás Semmelweis szellemisége előtt Beszélgetés a Semmelweis Emlékbizottság elnökével, Prof. Dr. Rosivall Lászlóval A Semmelweis Egyetem (SE) 2018-ban ünnepli névadója születésének kétszázadik, és 2019-ben alapításának kétszázötvenedik évfordulóját. Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Tudományos folyóirat – Az egészségügyi vezetők szaklapja hasábjain mostantól rendszeres híradással kívánjuk tájékoztatni olvasóinkat az aktuális eseményekről. Jelen interjúnkban a rendezvénysorozattal kapcsolatos tervekről és az eddig megtett előkészületekről számol be Prof. Dr. Rosivall László egyetemi tanár, rektor emeritus, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke. 2015 – Úgy tűnik, egymást érik a jubileumok, hiszen 2015-re esett Semmelweis Ignác halálának százötvenedik évfordulója, és az elkövetkezendő két évben újabb jeles dátumokat is ünnepelhetünk. Véleménye szerint hogyan sikerült a tavalyelőtti megemlékezés? Büszke vagyok arra, hogy nem csak az ország határain belül, hanem azokon túl is sikerült méltó módon megemlékeznünk névadónk halálának százötvenedik évfordulójáról. Jómagam tagként vettem részt az akkori Semmelweis Emlékbizottság munkájában, amelynek elnöke az egyetem korábbi rektorhelyettese, Dr. Monos Emil professzor úr volt. A hazai rangos rendezvények gazdag sora (három nemzetközi részvételű emlékkonferencia, országos képzőművészeti pályázat 70 pályaművel, kétnyelvű emlékkötet, Semmelweis-serleg, valamint világjáró poszter-sorozat stb.) mellett kiemelkedő eseményének bizonyult az első magyar embert ábrázoló iráni Semmelweis-szobor felavatása Teheránban. 2015 elején, amikor a Teheráni Orvosi Egyetem vezetői látogatást tettek hazánkban, a felsőoktatási államtitkári megbeszélés közben, mint elkötelezett emlékbizottsági tag, megkérdeztem a kollegákat, hogy tudják-e ki volt Semmelweis, és van-e szobra országukban. Örömmel jelezték, hogy ismerik az anyák megmentőjének nevét, de pironkodva bevallották, hogy szoborról nem tudnak. Pár hét múlva jelentkeztek, hogy ha segítünk elkészíttetni, akkor szívesen felállítanak Teheránban egy Semmelweis szobrot. Nem is realizáltam, milyen nagy fába vágjuk a fejszénket, amikor azonnal igent mondtam. Talán kevésbé köztudott, hogy a magyar-iráni tudományos és oktatási együttműködés komoly múltra tekint vissza; sőt, hogy az első hivatalos magyar követ Kakas István 1602-ben indult Perzsiába a császár kérésére. Az elmúlt években több ezer iráni diák végzett Magyarországon, legtöbbjük éppen a Semmelweis Egyetemen. Az iráni hallgatók magyarországi beiskolázását az 1995 óta működő Avicenna International College segíti elő, amelynek igazgatója az egyetemünkön végzett korábbi tanítványom, Dr. Shahrokh MirzaHosseini. Ő, az iráni egyetemi vezetőkel együtt, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY örömmel állt a kezdeményezés mögé. Madarassy István szobrászművészt kértem fel a szobor elkészítésére, aki vállalta, hogy a rendelkezésére álló rövid idő – mindössze két és fél hónap – alatt el is készíti azt. Szeptember 16-ára, Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásának idejére tűztük ki a szoboravatás időpontját, ám az ezt megelőző napokban a mekkai nagymecset felújítása közben történt, több mint hétszáz zarándok halálát okozó katasztrófa miatt el kellett halasztanunk az ünnepséget. Végül 2015. december 1-jén, Orbán Viktor miniszterelnök több kormánytagunk és a teheráni nagykövetünk jelenlétében, nagy figyelmet keltő beszédét követően, felavatta a Teheráni Orvosi Egyetem kertjében felállított szobrot, melynek talapzatán magyarul, perzsául és angolul a következő szöveg olvasható: „Őrizze Semmelweis Ignác első iráni szobra a magyar kutatóorvos, az „anyák megmentője” emlékét! Jelképezze a történelmi múltra visszanyúló iráni-magyar tudományos, oktatási együttműködést!” E történet szépen példázza, hogyan lehet jó ötlet/cél nyomán, megfelelő hazai és nemzetközi összefogással, hatalmas energia befektetéssel, küzdelemmel, de néhány hónap leforgása alatt örök emléket állítani a magyar orvoslás egyik legnagyobb alakjának abban a távoli és hatalmas ázsiai országban, mellyel ősi kapcsolatunkat a mindennapi beszédünkben található perzsa jövevényszavak is bizonyítják. – Sok évnek kellett eltelnie Semmelweis halála után, hogy tanai jelentőségét felismerje a világ. Semmelweis nem csak a gyermekágyi láz igazi okát fedezte fel, hanem felismerte és bevezette az aszeptikus profilaxist a szülészeti gyakorlatban. Ezzel lerakta a mai sebészet nélkülözhetetlen alapját, az antiszepszist is, amelynek elve és gyakorlata így a gyermekágyi láz kórokának felfedezésével alakult ki. A bakteriológiai felismerések csak tudományos megerősítését, részleteit adták Semmelweis megállapításainak. Annak, hogy Semmelweis tanai mennyire érvényesek ma is, ékes példáját tárta elénk egy, a 2015-ös akadémiai emlékülésünkön elhangzott előadás. Dr. Iffy László hazánkból kivándorolt – azóta elhunyt – szülész-nőgyógyász kolléga az egyik egyesült államokbeli egyetemi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályát vezette az 1970-es években. Szomorúan tapasztalta, hogy a gyermekágyi láz előfordulása szokatlanul magas az intézményben. A kolléga Semmelweis szellemében és szigorával tartatta be, és felügyelte a higiénés előírások betartását, a kézmosást, aminek eredményeképpen osztályán drasztikusan lecsökkent a halandóság. Miután nyugdíjba vonult, az előfordulás gyakorisága újra megemelkedett. Visszahívták, és hathatós intézkedésének köszönhetően a gyermekágyi láz gyakorisága rövid idő alatt újra meredeken csökkenni kezdett. Mindez alátámasztja a kézmosás és a kórházi aszepszis alapvető fontosságát, amelynek jelentősége napjainkban – az antibiotikum rezisztencia fokozódása miatt – tovább nőtt. Semmel- XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 51 PORTRÉ weis kétségtelenül a klinikai kórélettani kutatások úttörője, akinek a kortársai támadásaitól elszenvedett, sokszor félreértéseken alapuló keserűségek jóvátételeként az utókor megadja a kijáró, méltó tiszteletet. Korszakot meghatározó munkájának eredményei méltóképpen kerültek örökre 2013-ban az UNESCO Világemlékezet listájára. – Mit kell tudni a Világemlékezet listáról? Az UNESCO azzal a céllal indította útjára 1992-ben a Világemlékezet programot, hogy elősegítse a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró, ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és széles körű megismertetését. A beválasztás követelményeként a hitelességet, az egyedi és pótolhatatlan értéket és a világraszóló jelentőséget szabta meg. Abban, hogy Semmelweis Ignác felfedezése és azzal kapcsolatos összes cikke felkerülhetett a Világemlékezet listára, elévülhetetlen érdemei vannak Varga Benedeknek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár korábbi főigazgatójának, aki a 2015-ös és a 2018-as évfordulót előkészítő Semmelweis Emlékbizottságnak is tagja. Minderről további részletek olvashatók a Monos Emil szerkesztette „Semmelweis Ignác emlékezetére / In memory of Ignatius Semmelweis” című díszkötetben (Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2015). Ugyanebben a könyvben adtuk közre a Semmelweis-kehely történetét is. A Semmeweis-kehely a Budapesti Orvosi Kaszinó által 1906-ban készíttetett, s a II. Világháború alatt eltűnt Semmelweis-serleg – eredeti technikával előállított – másolata, melyet felkérésemre Szabó János ötvösművész színezüstből, hegyikristályokkal díszítve a fennmaradt fénykép alapján készített. A kelyhet az Egyetem öt élő rektora (Szél Ágoston, Réthelyi Miklós, Rosivall László, Sótonyi Péter, Tulassay Tivadar) a Semmelweis Egyetemnek adományozta. Az adományozó levélben megfogalmaztam, hogy szeretnénk, ha a jogar és zászló mellett e kehely is egyetemünk jelképévé válna, és minden egyetemi ünnepségen jelen lenne. Ahogy a Magyar Orvosi Kaszinó az évente megtartott serlegbeszédek rendezvényeivel tartotta ébren Semmelweis emlékét 1907-1941 között, úgy azt szeretnénk, hogy a Semmelweis-kehely is hasonló szerepet töltsön be egyetemünk életében. – Mit jelenthet a Semmelweis-kehely a következő generáció számára? Úgy gondolom, hogy a kehely a felbecsülhetetlen értékű, száznyolc évvel korábban készült, de elveszett műremek újjáélesztését és a Semmelweis Egyetem élő rektorainak összefogását, üzenetét jelenti a jövő generációja számára, egyszersmind tisztelgésünket Semmelweis szelleme előtt. A jövő majd eldönti, hogy a kehely valóban hordozza-e ezeket az értékeket, és képviseli-e ezeket az eszméket, vagy mindez csak álom volt. Amennyiben igen, akkor jelentős mű született, amely méltó lehet a nevét adó tudós orvoshoz. 2018 – Kik vesznek részt a jövő évi előkészületekben? Ismét megalakult a Semmelweis Emlékbizottság, melynek egyetemi fővédnöke Prof. Dr. Szél Ágoston rektor, védnökei 52 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Prof. emer. Dr. Réthelyi Miklós korábbi nemzeti erőforrás miniszter, rektor emeritus, Dr. Varga Benedek főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum) és Prof. Dr. Bánhidy Ferenc rektor-helyettes. A bizottság tiszteletbeli elnöke Prof. emer. Dr. Monos Emil korábbi rektor-helyettes, az elnöki tisztséget jómagam töltöm be. Jelen vannak a bizottságban az egyetem karainak vezető tisztségviselői, az ifjúságot pedig Hajnes József hatodéves orvostanhallgató, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke képviseli. – Milyen elképzelésekkel készülnek Semmelweis születésének kétszázadik évfordulójára? Munkatervünk kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy lehetőleg minél több korosztályt megszólítsunk a középiskolásoktól kezdve az orvosegyetemi hallgatókon keresztül a szakemberekig. A középiskolások tanulmányi versenyeken mérhetik majd össze Semmelweisről szerzett ismereteiket. Orvostanhallgatók közreműködésével a tanév során mintegy 22 ezer diák számára tartunk iskolai tanórákat és előadásokat Semmelweisről. Egyetemünk csatlakozott a hagyományosan szeptember végén megtartott Kutatók Éjszakájához, amelynek jövő évi programjában kiemelten foglalkozunk Semmelweis-szel és a helyes kézmosási gyakorlat széleskörű terjesztésével. A hazai és a külföldi orvosegyetemi hallgatókat már a gólyatáborokban és a tanévnyitó ünnepségeken tájékoztatjuk a Semmelweis-év jelentőségéről, mindhárom oktatási nyelven. Szabadon választható akkreditált egyetemi kurzust hirdetünk Semmelweis életéről és munkásságáról. Az „Akire büszkék vagyunk – Semmelweis élete, munkássága és jelenléte, hatása korunkban” című tantárgy oktatásával hallgatóink tudását, szemléletét és elkötelezettségét kívánjuk erősíteni. Úgy véljük, hogy a tárgy sikeres elvégzése növeli hallgatóink szakmai és kulturális tájékozottságát, hiszen a példaképként állítható magyar tudós orvos máig ható munkásságának ismerete alapvető hatással lehet az orvoslás mindennapi gyakorlatára. Az angol nyelvű kurzus féléves, a magyar nyelvű pedig egész éves lesz, amelynek során 28 előadás öleli fel Semmelweis életét, munkásságát és életművének hatását. Mindezen túlmenően 2018-ban a Semmelweis Egyetem minden előadásának bevezetőjében el fog hangzani a névadónkról néhány mondat, felvetített képek kíséretében. – Milyen programot terveznek a július 1-jei évfordulóra? Természetesen gazdag programmal készülünk. Az ünnepi ülést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában fogjuk megtartani. Dr. Réthelyi Miklós, Dr. Gazda István, Dr. Kiss László, Dr. Papp Zoltán professzorok és jómagam mellett külföldi vendégelőadók – Prof. Frank A. Chervenak (New York) és Prof. Roberto Romero (Detroit) – méltatják majd nagy elődünk munkásságát. Ezen kívül Szülészeti és Nőgyógyászati Kongresszusra kerül sor Prof. Dr. Ács Nándor elnökletével, ahol a szülész-nőgyógyász kollégák Semmelweis Emlékszimpózium keretében tárgyalják Semmelweis életművét. Meghívtuk a Teheráni Orvostudományi Egyetem vezetőit, illetve szülészeit is, akikkel közös Szülészeti Emlékülést tartunk. Ez szerves folytatása lesz a hasonló összetételű, de Teheránban rendezett 2015-ös tudományos találkozónak. Megjelentetjük az „Akire XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS PORTRÉ büszkék vagyunk – Semmelweis élete, munkássága és jelenléte, hatása korunkban – a 200. születésnap” című díszkötetet, amelynek ünnepélyes bemutatóját természetesen erre a napra időzítjük. A kötet harmincnégy felkért szerzője között neves orvosprofesszorok – többek között a Semmelweis-család leszármazottjai, Dr. Hüttl Kálmán és Dr. Hüttl Tivadar –, valamint tudománytörténészek és levéltáros szakemberek is megtalálhatók. Felkértük Madarassy István szobrászművészt, hogy alkossa meg azt a Semmelweis Emlékművet, amelyet a Korányi Klinikai Központ aulájában kívánunk elhelyezni és 2018. július 1-jén leleplezni. A műalkotás MS mester Vizitációjának újrafogalmazásaként a várandós Mária és Erzsébet találkozását jeleníti meg, a következő felirattal: „Tanításom arra való, hogy megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermeke számára”. – Az elmondottakból kitűnik, hogy a nagy előd emléke hangsúlyosan jelen lesz az egyetemi polgárság mindennapjaiban. Hogyan kívánják elérni, hogy a lakosság is megérezzen valamit a jeles évforduló ünnepi hangulatából? Az egyetem vezetése nevében a kormányzat elé terjesztettük kérésünket, hogy nyilvánítsa 2018-at Semmelweis Emlékévvé, amelynek fővédnökségére Áder János köztársasági elnök urat kértük fel. Mindemellett számos, a lakosság széles körének figyelmét kiérdemlő programra készülünk. Be kívánjuk bemutatni a világon valaha megjelent összes Semmelweis-bélyeget, amelyeket elsőként az Országos Bélyegmúzeumban, majd vándorkiállítás keretében az ország több nagyvárosában megtekinthetnek az érdeklődők. Kértük Semmelweis-emlékbélyeg és emlékérem kiadását is, amiről ez év őszén fog döntés születni. Névadónk egyetemünkön őrzött kézirataiból, és várhatóan hazánkban eddig soha be nem mutatott kézírásaiból és egyéb tárgyi emlékeiből is kiállítást rendezünk, amelynek lehetséges helyszíneként az MTA, a Nemzeti Múzeum, illetve a Semmelweis Egyetem merült fel. Budapesti emléksétákat szervezünk a SE Baráti Köre és Alumni Igazgatóságának közreműködésével, három (magyar, angol, német) nyelven történő vezetéssel. A séták során végigjárjuk a Semmelweishez kapcsolódó fővárosi emlékhelyeket. Ezek egyike a Rókus Kórház, Semmelweis Bécsből való hazatérését követő munkahelye, amelynek bejárata előtt ma Semmelweisszobor áll. A szobor körüli, fákkal övezett térséget Semmelweis térnek, illetve ligetnek szeretnénk elneveztetni. Másik indítványunk, hogy egyetemünk Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének – a főváros legmagasabb emblematikus épületének – tetején Semmelweis Kilátó nyíljék, amely a név hordozásán kívül jelentős turisztikai objektumként, sőt egyetemi bevételi forrásként is szolgálhatna. Mindezen túlmenően a színházba járó nagyközönség számára is különleges programmal készülünk. Bemutatásra kerül Németh László utolsó, Semmelweis életét feldolgozó drámája, „Az írás ördöge”, amelyben így ír az anyák megmentőjéről: „A szülőházakat látogató rém olyan pusztító volt, az ő eredményei olyan beszédesek, azt hitte, minden irkálgatás és tudósi feleselgetés nélkül is rákényszerítik magukat az érdekeltekre. Amit írásaiban annyit emleget, a gyermekágyi lázasok hörgése, akiknek nem kellett volna meghalniuk, nem bírhatta rá, hogy tollat IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY vegyen a kezébe; s amikor egyszer rászánja magát, 1858 és 1863 közt olyan megszállottja lesz az írásnak, s olyan szertelen százoldalakban tobzódja ki magát, amihez hasonlót nemigen ismert a tudománytörténet, hogy aztán haláláig megint csak nőgyógyász észleletei regisztrálására vesse a papírra meghiggadt betűit.” Kevesen tudják, hogy 1968-69-ben egy nagysikerű nyugat-európai színpadi mű is született „Semmelweis” címmel Jens Bjøerneboe norvég író tollából. A drámára évtizedeken át nem figyelt fel sem a hazai szakmai közönség, sem a kultúrmédia. Így különösen nagy örömünkre szolgál, hogy már 2017ben Magyarországon is sor kerülhet a mű ősbemutatójára Kabdebó Tamás fordításában, Mécs Károly színművész és Vidnyánszky Attila rendező, igazgató támogatásával. A Semmelweis-év eseményeinek népszerűsítésében kiemelten számítunk az egyetemi hírportálok folyamatos közreműködésére, valamint az elektronikus és nyomtatott sajtó rendszeres híradásaira, figyelemfelhívó cikkeire. – Készülnek esetleg a 2015-ös teheráni szoborállításhoz hasonló eseményre is? Igen, tárgyalásokat folytatunk Dr. Kiyoshi Kurokawa akadémikussal és a tokiói magyar nagykövetséggel arról, hogy Semmelweis-szobrot állíthassunk fel Tokió belvárosában. Levélben megkerestem a magyar külképviseleteket és a különböző országokban működő magyar intézeteket, hogy segítségükkel világszerte méltó megemlékezésekre kerülhessen sor 2018-ban. Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetőjét, Dr. Vass-Salazár Mária főosztályvezetőt nevezte ki kapcsolattartónak, akinek támogatására nagyban számítunk. A magyar intézetekkel történő együttműködés elősegítése érdekében levélben kerestem meg Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt is. A Budapesten működő Avicenna International College igazgatója, Dr. Shahrokh MirzaHosseini kezdeményezésére és aktív közreműködésével pedig angol nyelvű Semmelweis emlékfilm készül, amelyet reményeink szerint a világ számos országában levetítenek, tovább öregbítve nagy elődünk hírnevét. 2019 – A kétszázadik születésnapot követő év újabb jelentős állomás: a Semmelweis Egyetem megalapításának kétszázötvenedik évfordulója. Jogelődje, a Nagyszombati Egyetem azonban még ennél is hosszabb múltra tekint vissza. Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben alapította meg a Nagyszombati Egyetemet. Az intézmény Mária Terézia uralkodása idején emelkedett jezsuita rendi intézményből királyi rangra, és vált csonka egyetemből valódi univerzitássá az addig hiányzó negyedik kar, az orvosi kar felállításával. A nagyszombati orvoskar megszervezése Mária Terézia 1769. november 7-én kelt rendelkezése (ún. intimátuma) nyomán indult meg. Rá kétszáz évre vette fel egyetemünk Semmelweis nevét, a törvényerejű rendelet napra pontosan az alapítás kétszázadik évfordulóján, 1969. november 7-én kelt. – Hogyan készülnek az esemény megünneplésére? XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 53 PORTRÉ A nemrég megalakult Semmelweis Emlékbizottság feladatai nem csak Semmelweis kétszázadik születésnapja, hanem egyetemünk alapításának kétszázötvenedik évfordulója megünneplésére is kiterjednek. A bizottság munkájának eredményessége azon múlik, hogy tagjai mennyire hatékonyan képesek teljesíteni missziójukat, és aktivizálni másokat a saját berkeiken belül. Akkor számíthatunk jelentős eredményre, ha érvényesül az egyes tagok aktivitásának sokszorozó hatása. Mivel a Semmelweis Emlékbizottságban valamennyi kar és az ifjúság is képviselteti magát, abban bízunk, hogy ez a lavinaszerű folyamat hatékonyan működik majd. Már elindítottuk minden olyan tárgyi emlék és írásos dokumentum gyűjtését, amely valamilyen módon kapcsolódik egyetemünk történelméhez. E fórumon keresztül is kérek mindenkit, aki kapcsolatban állt, vagy áll az egyetemmel, kötődik az orvostudományhoz, hogy segítse munkánkat. Hálásan köszönjük és nyilvánosságra hozzuk, ha bármilyen emléktárgyat, dokumentumot a rendelkezésünkre bocsátanak – akár kölcsön, akár adományozás formájában –, hogy felhasználhassuk egyetemünk dicsőséges napjainak, eredményeinek dokumentálására. Emlékkönyv összeállítására is készülünk, amely a múlt értékeit, a jelen állapotot és a koncepciózus jövőt foglalja össze. Javaslatunkra rektor úr már megküldte a felkérést a dékánoknak, hogy írják/írassák meg összefoglalójukat saját karuk működéséről. Nem mi vagyunk az elsők, akik erre vállalkozunk, hiszen 1896-ban már napvilágot látott a Dr. Hőgyes Endre – az egyetem korábbi rektora – által jegyzett díszkötet, „Millenniumi emlékkönyv a Budapesti Kir. Magy. Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről” címmel, Magyarország ezeréves fennállása alkalmából. Az ezeroldalas, 122 képpel és két színes táblával illusztrált könyv részletesen bemutatja az orvoskar fejlődéstörténetét, intézeteit és klinikáit, tanárait, sőt még az intézmény működését szabályzó fontosabb törvényeket és rendeleteket is. Ettől eltér a kétszázötvenedik évfordulóra tervezett, szerkesztésemmel készülő emlékkötet koncepciója, hiszen ma már minden fontos információ elérhető az interneten. Ezért nem leíró jellegű, részletekbe menő könyvet állítunk össze, hanem olyan írásművet, amely bepillan- tást nyújt a karok működésének mindennapjaiba, és felvillantja a jövőbeni fejlődés lehetséges irányait is. – Végezetül kérem, foglalja össze, hogy miben látja a Semmelweishez, illetve a róla elnevezett egyetem alapításához köthető évfordulók megünneplésének jelentőségét? Reméljük, hogy minden magyar ember tudja majd, ki volt Semmelweis Ignác. Fontos megérteni, hogy az évszázadok óta gyakorolt kézmosás szinte nevetségesen egyszerű művelet, elmulasztása, illetve nem megfelelő hatékonyságú végzése mégis betegek ezreinek életébe kerül évente a világ fejlődő és fejlett országaiban egyaránt még ma is. Semmelweis statisztikailag alátámasztott tudományos kutatási eredménye a legnagyobb ellenállásba ütközött, így vált a huszadik század végére Semmelweis a modern orvos és az önfeláldozó, ám kudarcra ítélt tudós jelképévé. A világ által őrzött Semmelweis-kép azonban túlmutat a medicina történetén. Névadónk – ahogy azt Varga Benedek megfogalmazta a 2015-ben megjelent díszkötetünkben – minden hivatásáért áldozatokat hozó, a hatalmasságoknak kiszolgáltatott szakember képviselője lett. Alakja a huszadik század végére oly erőteljessé vált, hogy az 1990-es évektől kezdve az angolszász területen beépült a nyelvi kifejezések közé az ún. Semmelweis-reflex, arra az ösztönös reakciónkra utalva, amellyel minden olyan tényt vagy feltételezést elutasítunk, amely nem egyeztethető össze bevett hiedelmeinkkel vagy paradigmáinkkal. Semmelweis életműve ma már nem csak az orvoslással, hanem a világ kultúrájával is szorosan összefonódik, méltán lehetünk rá büszkék. Az emberiség, kiváltképp az ifjúság szemlélete és viselkedése pedig azon is múlik, hogy mennyire ismeri és tiszteli a múltbeli értékeket. Történelmünkben gyökerezik az az erkölcsi, szellemi és lélektani alap, melynek mentén lehet csak nagyot alkotni mind a tudományban, mind a társadalomban. Egy nemzet nem lehet erős, hatékony és a jövőben sikeres, ha nem értékeli, használja fel a múltját. Éppen ezért a Semmelweis-évfordulók megünneplése, nagy elődünk szellemi örökségének ápolása sem öncélú, hanem része annak a természetes törekvésnek, hogy a múltat befogadva építsük tovább a jövőnket. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Rosivall László egyetemi tanár, rektor emeritus, az orvostudomány doktora 1973-ban szerzett orvosi diplomát (summa cum laude) a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd kandidátus (1980), illetve a tudományok doktora (1987). 1994/95-ben a Semmelweis Egyetem rektora. 2010-2014 között a SE Kórélettani Intézet igazgatója volt. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának vezetője, a SE Kórélettani Intézet és a Teheráni Orvostudományi Egyetem professzora. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Maros- 54 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktora. A bergeni, az alabamai, a Dél-kaliforniai, a Harvard, a montpellier-i, a heidelbergi, a Tulane Egyetemek korábbi vendégkutatója, professzora. A Magyar Vese Alapítvány és a Nemzetközi Nephrologiai Iskola alapítóelnöke. Nephrologiai PhD programjában eddig 61 PhD végzett, ebből 28-nek volt a témavezetője. Irányításával 2 kandidátusi disszertáció is született. Tudományos publikációinak száma mintegy 300, melyre közel 4000 hivatkozás található az irodalomban, Hirsch indexe: 33 (MTMT). 2012-ben Széchenyi-díjban részesült. 2014-ben Irán egyik legmagasabb állami elismerését, a Khwarizmi nemzetközi tudományos díjat vette át Dr. Rohani iráni elnöktől. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS