Intézmények:Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám:2017. / 7
Hónap:július-augusztus
Oldal:40
Terjedelem:1
Rovat:KISHÍREK
Alrovat:KISHÍREK
Absztrakt:
A nyugdíj melletti foglalkoztatás és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos nehézségek voltak a fő napirendi pontjai a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága közötti csütörtöki találkozónak
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM UROLÓGIA oktatás. A Magyar Kontinencia Társaság pl. éppen a Mario Malnar kollégám által is jónak tartott svéd példa alapján az ún. kontinencia nurse-ök képzését készíti elő. Az igencsak eredményes és hatékony svéd modell szerint először a kontinencia nurse találkozik a beteggel, el is végzi az alapvizsgálatokat, segít az elsővonalbeli nedvszívó eszköz kiválasztásában, használatának betanításában. A háziorvos már szűrve és bizonyos tréningek, edukáció megtörténte után találkozik a betegekkel, a saját kompetenciakörébe tartozó kérdésekkel foglalkozik, ilyen pl. a gyógyszerek indikációja és a differenciál diagnosztika. Hogyan tudja a szakma abba az irányba tolni a döntéshozást, hogy megvalósuljanak a célok? Az utóbbi időben tulajdonképpen folyamatos az egyeztetés a szakma, a betegszervezetek és az EMMI között. Ebben is óriási szerepe van egy olyan csúcsminőségű szakmai irányelvnek, mint a miénk. Azt is meg kell érteni, hogy a napi gyakorlatba átültetni az irányelvben szereplőket időt és előkészítést igényel, nemcsak a részünkről, hanem a szükséges jogtechnikai módosítások előkészítésében is. Türelemmel kell lenni egymás felé, személyesen is meg vagyok győződve arról, hogy mindenki megtesz mindent a maga munkakörében az EMMI részéről is, ahogy a mi részünkről is. Azt is el kell fogadni, hogy itt is prioritásokat kell követni, és aszerint tudunk együtt haladni a feladatban. A döntéshozók szakmailag teljesen az ügy mellett állnak, hiszen maga az EMMI irányelve a közös kiindulópontunk. Itt már nem a célokban kell a konszenzus, hanem az implementáció konkrét módja vonatkozásában. Ez egy sokkal egyszerűbbnek látszó dolog, ugyanakkor ennek már konkrét következményeivel és felelősségével kell számolni a betegek, a szakma, de akár a költségvetési hatás tekintetében is. Nagy szerencse, hogy nekünk komoly, hazai és nemzetközi példákkal is jól alátámasztatott érvünk, hogy nemcsak eredményesebbé, de lényegesen olcsóbbá tudjuk tenni az ellátást a minőségi irányelvek implementációjával. Emellett arra is vannak evidenciák, sőt WHO ajánlások is, hogy ez az alapelv minden időskori gondozást, ellátást igénylő indikációra igaz, a demenciától az inkontinenciáig, az interdiszciplinaritás miatti magasabb koordináció szüksége miatt. Az inkontinencia persze a munkaképesség rombolása miatt komoly indirekt és direkt GDP kihatással is van a közvetlen kassza hatás mellett. Ezek a szocio-ökonomiai előnyök is ott vannak az érvelésben. Az is tény, hogy a szakorvosok túlterheltek, miközben a szakellátás költsége magas. Ha a tevékenységek átcsoportosítása megvalósul, akkor a források átcsoportosításra is lesz mód, így mindenki jobban jár. Még egy eszközös példa: ha a kórházakban az intézményi eszközbeszerzés az EMMI irányelvének megfelelő, akkor az már önmagában a felesleges eszközcserék számának csökkenésével annyi eszköz, mosatási és hulladékkezelési költséget takarít meg, ami az eddigi ráfordítással összemérhető. Ami egyszerűen döbbenetes. Fontos az is, hogy sok inkontinencia műtét történik előzetes vizsgálat nélkül, pedig ez az EMMI irányelv szerint kötelező, hiszen az inkontinencia tünetek mögött konkrét és sebészetileg kezelhető ok fennállásának megállapítása jelenti a műtéti indikációt a kockázatok mérlegelése után. S ha már a műtéteknél járunk a NEAK sokat költ olyan elavult műtét típusokra, amit az EMMI irányelv egyértelműen elutasít, mivel evidenciák vannak arra, hogy ezek kockázata lényegesen nagyobb, mint a hasznuk. A korszerű műtét típusokat be kell fogadni, ezeket meghatározott kritériumok szerint működő centrumokban kell végezni, természetesen a megfelelő kivizsgálás után. Ez a kórházi inkontinencia rendszer átgondolását igényli, a HBCs besorolás felülvizsgálatát. Összefoglalva: mióta egy darab egységes irányelvünk lett, azóta tudjuk csak igazán, hogy mennyi tennivaló áll még előttünk. Itt szeretném megköszönni mindenkinek, – aki ebben részt vett és részt vesz – az áldozatos szakmai segítségét és külön köszönjük a magyar szakma nevében a szlovén, és horvát kollégák bizalmát, barátságát, véleményét és nyitottságát ennek a fontos népegészségügyi kérdésnek közös megválaszolásában. Tudósítónktól A Magyar Kórházszövetség elnökségével egyeztetett az államtitkár A nyugdíj melletti foglalkoztatás és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos nehézségek voltak a fő napirendi pontjai a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága közötti csütörtöki találkozónak. A találkozón Svébis Mihály, az MKSZ elnöke számolt be a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 2012-ben született kormányhatározat tapasztalatairól. Mint elhangzott: a kormányhatározat hatályba lépése óta összesen 5 400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények a nyugdíjas korú dolgozók tovább foglalkoztatására. A kérelmek döntő többségét, több mint 5 ezer beadványt támogatott is a kormány, és csupán mintegy 300 volt az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjazás alóli mentesség maximum 3 évre szól, s 3 év letelte után ismételten kérvényezni kell. A kötelező nyugdíjazás alóli mentesség pedig a gazdasági – műszaki személyzetre, illetve a szakrendelői asszisztensekre nem vonatkozik, miközben a kollegák pótlása egyre nagyobb feladatot ró az egészségügyi intézményekre, mert a piaci viszonyok között lényegesen jobban megfizetett gazdasági-műszaki személyzet nem az egészségügyet választja munkahelyéül. Ezért a Kórházszövetség jogszabály módosítást javasol, amelynek kidolgozásában együttműködik az ágazat vezetésével – hangzott el. Folytatás az 50. oldalron 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS
