A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS A közfinanszírozott fogorvosok helyzetét is rendezni szükséges. Közülük több százan jelezték, hogy szeptember elején három napig csak sürgősségi esetet látnak el, ha nem nő a finanszírozásuk. Nem igaz, hogy az elmúlt években nem volt forrásbővítés a közfinanszírozott fogászatokon, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ez elégséges-e. De ennél is fontosabb szerintem, hogy – miként Ön is mondta – rendezni kell azoknak a fogorvosoknak a jogi státuszát, akik ugyanabban a székben folytatnak köz- és magánellátást. Ezért is hívtuk meg egyeztetésre a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatát. Július végén több kórházigazgató mandátuma is lejárt. Miért nem írták ki a pályázatokat már azelőtt? Megegyeztünk a Kórházszövetséggel, hogy az érintettek új megbízást kapnak ugyanarra a feladatkörre, és közben megkezdtük az új pályázatok kiírását is. Az említett integrációkkal nyilván csökken a vezetői pályázatok száma, a Délpesti Centrumnál például majd csak akkor lesz új kiírás, ha megalakul az új intézmény. Miért volt szükség a pályázatokban szerepeltetni a három hónapos próbaidőt? Lehet, hogy elegánsabb lett volna, ha nem kötünk ki próbaidőt, de mivel ez állami feladatkör, nem biztos, hogy érdemes lemondani bármilyen jogáról is a munkáltatónak. Milyen őszre számít az egészségügyben? Remélem, enyhül a forróság… A nyári egészségügyi rém- és álhírgyártást elnézve erre kicsi az esély, főleg, hogy a választás is egyre közeledik. Nem azzal van a baj, ha megtalálja az ellenzéki sajtó azokat a témákat, területeket, ahol még sok a tennivaló, mert akad ilyen még bőven. A Mérték című kormányzati kiadvány jócskán ad ezzel kapcsolatban muníciót, ugyanakkor felesleges ál- és rémhírekkel megingatni az emberek bizalmát az ellátórendszerben. Mindannyian ugyanannak a közösségnek a részei vagyunk, jó lenne megérteni, hogy nem a rövid távú politikai érdekek a fontosak. Azt szeretném kérni mindenkitől, aki ősszel beindítja a rakétáit, hogy elsősorban ezt tartsa szem előtt. Haiman Éva Az egészségügyi fejlesztések javítják a betegek gyógyulási esélyeit Az idén és jövőre olyan, több milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztések indulnak a fővárosban, amelyek nagyságrendekkel javítják a betegek gyógyulási esélyeit – jelentette ki Balog Zoltán. A Semmelweis-nap alkalmából tartott ünnepségen – amelyen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral elismeréseket adtak át – az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, csak az idén 40 milliárd forintot fordítanak a fővárosi egészségügy fejlesztésére. A miniszter az elmúlt hét év eredményeit sorolva hangsúlyozta, hogy 77 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézet épült, illetve 54-et renováltak, és 30 új mentőállomással gazdagodott az ország, miközben 97-et felújítottak. Eközben 516 új mentőautót szereztek be, és 200 járművet még szolgálatba állítanak – tette hozzá. A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy amikor átvették a kormányzást, s a gazdaság és az államszervezet legyengült állapotban volt, arról döntöttek, hogy évről évre megünneplik Semmelweis Ignác születésnapján az egészségügyi dolgozókat, akik az ellátórendszer legfőbb elemét jelentik. Az egészségügyben dolgozók tudják a legjobban, hogy a hivatásnál sem nehezebb, sem boldogítóbb nincs – fűzte hozzá. Mint mondta, a médiában gyártott álhírek ellenére ezért láttak hozzá az ágazat fejlesztéséhez; azon álhírek ellenére, amelyek éppen a gyógyítás legfontosabb elemét, a bizalmat veszik el. Ennek megfelelően az infrastruktúra fejlesztése mellett hozzákezdtek az ágazatban dolgozók bérfejlesztéséhez is, aminek eredményeként az összes szektor közül az oktatás után az egészségügyben nőttek a legnagyobb mértékben a bérek – mondta Balog Zoltán. Miközben 2010-ben bruttó 171 ezer forint volt az egészségügyi szakdolgozók átlagbére, addig az idén januárban 271 ezer forint volt, és 2019 novemberére a 2012-es szinthez képest megduplázódik a szakdolgozók átlagkeresete. Ugyanakkor az orvosoknál is 81 százalékos béremeléssel lehet számolni, erre az időszakra – közölte a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a béremelkedés mértéke jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében képződő béremelkedés szintjét – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a 2005-ben regisztrált 73 évhez képest, 2015-re 75,7 évre emelkedett a születéskor várható élettartam. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi eredményekkel nem lehetnek elégedettek, de lehet rájuk építeni. A vidéki kórházak fejlesztése után a budapesti intézmények jönnek, illetve nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre és a szűrésre – mondta Balog Zoltán. Semmelweis Ignác születésnapja, július elseje, 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozóknak. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/az-egeszsegugyi-fejlesztesek-javitjak-a-betegek-gyogyulasi-eselyeit IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 7
