IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Ónodi-Szűcs Zoltán: „Van elég megoldandó feladat, nincs szükség álhírekre”

  • Cikk címe: Ónodi-Szűcs Zoltán: „Van elég megoldandó feladat, nincs szükség álhírekre”
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 7
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 6-7
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: PROGRAMALKOTÁS

Absztrakt:

A Mérték című kormányzati kiadvány bőven ad muníciót azoknak, akik az egészségügy valós problémáival szeretnének foglalkozni, felesleges – sőt miután az ellátórendszerbe vetett bizalmat erodálja – ártalmas is folytatni a nyári hónapokban tapasztalt ál- és rémhírgyártást – nyilatkozta az IME-nek az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán több, ősztől aktuálissá váló feladatról is szólt, a budapesti kórházfejlesztéstől a bértárgyalásokon át a nemzeti védőnői szolgálatról szóló döntésig.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Ónodi-Szűcs Zoltán: „Van elég megoldandó feladat, nincs szükség álhírekre” Mértékletességet kér az ellenzéktől az államtitkár A Mérték című kormányzati kiadvány bőven ad muníciót azoknak, akik az egészségügy valós problémáival szeretnének foglalkozni, felesleges – sőt miután az ellátórendszerbe vetett bizalmat erodálja – ártalmas is folytatni a nyári hónapokban tapasztalt ál- és rémhírgyártást – nyilatkozta az IME-nek az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán több, ősztől aktuálissá váló feladatról is szólt, a budapesti kórházfejlesztéstől a bértárgyalásokon át a nemzeti védőnői szolgálatról szóló döntésig. A hírek és a tervek szerint még az év végéig megérkeznek a kórházakba azok a gépek, berendezések, amelyeket az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében szerezhetnek be az erre a célra megítélt 21 milliárd forintos költségvetési forrásból. Augusztusban megjelenik a közbeszerzés, a gépeknek, berendezéseknek pedig valóban mindenhová meg kell érkezniük az év végéig. Két tucat kórház számára egyenként 192 millió és 3,7 milliárd forint közötti forrásból többek között 2 új MR-t, 5 CT-t, egy sugárkezeléshez szükséges lineáris gyorsítót és négy nagy érfestő készüléket vásárolnak központi közbeszerzéssel. De számos korszerű vizsgáló és műtéti eszközzel, valamint több száz modern betegággyal is gyarapodnak az érintett intézmények. Megjelenik a 24 fővárosi és Pest megyei kórházat érintő beruházások tervezésére vonatkozó közbeszerzés is. Így van. A kormányhatározat 18,3 milliárd forintot biztosított a tervezésre, és a döntés szerint a teljes tervezési folyamatot mindenütt egy cégnek kell lebonyolítania. Milyen közbeszerzések várhatók még az EBP-n belül ebben az évben? Egy nyári kormánydöntés alapján a központi régióban nem csak a kórházak, hanem a szakrendelők is megújulnak. Az első nyolc szakrendelő fejlesztésére ebben az időszakban szintén kiírják a szükséges pályázatokat. Az új centrumok kialakítása, a budapesti átszervezés eddig nem keltett különösebb politikai visszhangot. Kivéve talán a GOKI „beolvasztását”. Mindig vannak, akik nem a változásban, hanem a változatlanságban érdekeltek. A kórházakkal kapcsolatos átalakítások ellen sosem a dolgozók és főleg nem a betegek, hanem jellemzően az érintett intézmények menedzsmentjei igyekeznek fellépni. De érdemes tisztába tenni néhány tényt. Az elmúlt 12 hónapban az országban több helyen is voltak kórházintegrációk: Békéscsaba-Gyula, Miskolc, Debrecen, Tatabánya-Tata, Esztergom-Dorog. Nem emlékszem rá, hogy az egészségügyi ellátásban ez bárhol problémát okozott volna. De aki elolvasta a korábbi kormánydöntéseket, azt 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY sem érhette meglepetésként, hogy a leendő dél-pesti centrumkórház két intézményből jön létre, ez az Egyesített Szent István és Szent László, illetve az Országos Kardiológiai Intézet. Az Egészséges Budapest Program mellett más fejlesztések is várhatók, megújulnak például a nővérszállók, amiről hosszú ideje beszélnek már. A nővérszállók korszerűsítése fel fog gyorsulni. Most már ezekkel a fejlesztésekkel kapcsolatban is pozitív az uniós hozzáállás, így fogjuk tudni uniós forrásból finanszírozni – legalábbis vidéken – ezeket a beruházásokat. Budapesten más forrás kell ehhez. Hamarosan újra kezdődnek a sztrájktárgyalások, amelyekben, lássuk be, nem sok előrelépés történt az idén annak ellenére, hogy az egyébként örvendetes év eleji minimálbér és szakmunkás bérminimum emelés miatt az egészségügyiekkel megkötött többéves bérmegállapodásban foglaltak már nem is olyan kecsegtetők. A bérmegállapodással az volt a célunk, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbérét felhozzuk arra a szintre, ahol más országokban állnak a nemzetgazdasági ágak sorában. Ezért kell és lehet most is küzdeni. További bérkorrekcióra nem látszik azonban pluszforrás sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Mindig van rendkívüli keret, amely felett a kormány diszponál, és a kormány észérvekkel meggyőzhető. Magam is azt szeretném, ha az egészségügyiek elégedettebbek lennének a bérükkel – teljesen nyilván sosem lesznek elégedettek –, de ezt a harcot az érdekképviseleteknek kell megvívniuk. Nem megsértődni kell és kivonulni a tárgyalásokról, hanem tárgyalni, tehát minden erővel azon lenni, hogy mindkét fél számára kedvező megállapodás jöjjön létre. A védőnők évek óta küzdenek, érdemben mégsem változott a helyzetük, csak ígéreteket kaptak. Szeretném emlékeztetni, hogy 2010 óta 17,7 milliárd forintról 25 milliárdra nőtt a védőnői szolgálatok finanszírozására fordított összeg, most novembertől pedig 33 ezer forinttal nő a havi finanszírozási díj minden területi védőnői szolgálatnál. A finanszírozás növelése fontos, de attól még a védőnők helyzete alapvetően rendezetlen. Lesz-e nemzeti védőnői szolgálat? Augusztus végén a kormány elé kerül a koncepcióról szóló előterjesztés, és a kormány annak alapján dönt, ad-e felhatalmazást ennek előkészítésére. A kérdés tartalmi is, mert bár a védőnői ellátás valóban páratlan hungarikum, a rendszer évtizedekkel ezelőtt alakult ki, és bizony sok szempontból megérett a reformra. Demográfiai, családpolitikai és népegészségügyi szempontokat figyelembe véve kell átalakítani – erről is szól ez a koncepció. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS A közfinanszírozott fogorvosok helyzetét is rendezni szükséges. Közülük több százan jelezték, hogy szeptember elején három napig csak sürgősségi esetet látnak el, ha nem nő a finanszírozásuk. Nem igaz, hogy az elmúlt években nem volt forrásbővítés a közfinanszírozott fogászatokon, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ez elégséges-e. De ennél is fontosabb szerintem, hogy – miként Ön is mondta – rendezni kell azoknak a fogorvosoknak a jogi státuszát, akik ugyanabban a székben folytatnak köz- és magánellátást. Ezért is hívtuk meg egyeztetésre a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatát. Július végén több kórházigazgató mandátuma is lejárt. Miért nem írták ki a pályázatokat már azelőtt? Megegyeztünk a Kórházszövetséggel, hogy az érintettek új megbízást kapnak ugyanarra a feladatkörre, és közben megkezdtük az új pályázatok kiírását is. Az említett integrációkkal nyilván csökken a vezetői pályázatok száma, a Délpesti Centrumnál például majd csak akkor lesz új kiírás, ha megalakul az új intézmény. Miért volt szükség a pályázatokban szerepeltetni a három hónapos próbaidőt? Lehet, hogy elegánsabb lett volna, ha nem kötünk ki próbaidőt, de mivel ez állami feladatkör, nem biztos, hogy érdemes lemondani bármilyen jogáról is a munkáltatónak. Milyen őszre számít az egészségügyben? Remélem, enyhül a forróság… A nyári egészségügyi rém- és álhírgyártást elnézve erre kicsi az esély, főleg, hogy a választás is egyre közeledik. Nem azzal van a baj, ha megtalálja az ellenzéki sajtó azokat a témákat, területeket, ahol még sok a tennivaló, mert akad ilyen még bőven. A Mérték című kormányzati kiadvány jócskán ad ezzel kapcsolatban muníciót, ugyanakkor felesleges ál- és rémhírekkel megingatni az emberek bizalmát az ellátórendszerben. Mindannyian ugyanannak a közösségnek a részei vagyunk, jó lenne megérteni, hogy nem a rövid távú politikai érdekek a fontosak. Azt szeretném kérni mindenkitől, aki ősszel beindítja a rakétáit, hogy elsősorban ezt tartsa szem előtt. Haiman Éva Az egészségügyi fejlesztések javítják a betegek gyógyulási esélyeit Az idén és jövőre olyan, több milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztések indulnak a fővárosban, amelyek nagyságrendekkel javítják a betegek gyógyulási esélyeit – jelentette ki Balog Zoltán. A Semmelweis-nap alkalmából tartott ünnepségen – amelyen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral elismeréseket adtak át – az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, csak az idén 40 milliárd forintot fordítanak a fővárosi egészségügy fejlesztésére. A miniszter az elmúlt hét év eredményeit sorolva hangsúlyozta, hogy 77 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézet épült, illetve 54-et renováltak, és 30 új mentőállomással gazdagodott az ország, miközben 97-et felújítottak. Eközben 516 új mentőautót szereztek be, és 200 járművet még szolgálatba állítanak – tette hozzá. A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy amikor átvették a kormányzást, s a gazdaság és az államszervezet legyengült állapotban volt, arról döntöttek, hogy évről évre megünneplik Semmelweis Ignác születésnapján az egészségügyi dolgozókat, akik az ellátórendszer legfőbb elemét jelentik. Az egészségügyben dolgozók tudják a legjobban, hogy a hivatásnál sem nehezebb, sem boldogítóbb nincs – fűzte hozzá. Mint mondta, a médiában gyártott álhírek ellenére ezért láttak hozzá az ágazat fejlesztéséhez; azon álhírek ellenére, amelyek éppen a gyógyítás legfontosabb elemét, a bizalmat veszik el. Ennek megfelelően az infrastruktúra fejlesztése mellett hozzákezdtek az ágazatban dolgozók bérfejlesztéséhez is, aminek eredményeként az összes szektor közül az oktatás után az egészségügyben nőttek a legnagyobb mértékben a bérek – mondta Balog Zoltán. Miközben 2010-ben bruttó 171 ezer forint volt az egészségügyi szakdolgozók átlagbére, addig az idén januárban 271 ezer forint volt, és 2019 novemberére a 2012-es szinthez képest megduplázódik a szakdolgozók átlagkeresete. Ugyanakkor az orvosoknál is 81 százalékos béremeléssel lehet számolni, erre az időszakra – közölte a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a béremelkedés mértéke jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében képződő béremelkedés szintjét – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a 2005-ben regisztrált 73 évhez képest, 2015-re 75,7 évre emelkedett a születéskor várható élettartam. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi eredményekkel nem lehetnek elégedettek, de lehet rájuk építeni. A vidéki kórházak fejlesztése után a budapesti intézmények jönnek, illetve nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre és a szűrésre – mondta Balog Zoltán. Semmelweis Ignác születésnapja, július elseje, 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozóknak. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/az-egeszsegugyi-fejlesztesek-javitjak-a-betegek-gyogyulasi-eselyeit IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 7