IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a pszichiátriának? - Beszélgetés Dr. Németh Attilával

  • Cikk címe: Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a pszichiátriának? - Beszélgetés Dr. Németh Attilával
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / Különszám
  • Hónap: Különszám
  • Oldal: 2-3
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Különszám: /Pszichiátria Különszám

Absztrakt:

Mint ismert, az egészségügyi kormányzat kiemelt prioritásként kezeli a gyermekgyógyászatot, a keringési- és daganatos megbetegedések, valamint a mentálhigiénés és a mozgásszervi betegségek ellátását. Az öt felkért országos intézet már kidolgozta a saját nemzeti egészségprogramját. A pszichiátriai szakma által kívánatosnak tartott fejlesztésekről Dr. Németh Attila, lapunk Klinikai idegtudományok Rovatának vezetője, a Nyírő Gyula Országos Pszi chiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgató főorvosa, a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja tájékoztatja olvasóinkat.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
eGéSzSéGPOlITIKA Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a pszichiátriának? Beszélgetés Dr. Németh Attilával Mint ismert, az egészségügyi kormányzat kiemelt prioritásként kezeli a gyermekgyógyászatot, a keringési- és daganatos megbetegedések, valamint a mentálhigiénés és a mozgásszervi betegségek ellátását. Az öt felkért országos intézet már kidolgozta a saját nemzeti egészségprogramját. A pszichiátriai szakma által kívánatosnak tartott fejlesztésekről Dr. Németh Attila, lapunk Klinikai idegtudományok Rovatának vezetője, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgató főorvosa, a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja tájékoztatja olvasóinkat. – Az öt nemzeti népegészségügyi program közül az egyik a mentális zavarok ellátásának fejlesztéséről szól. Milyen területeket kell fejleszteni a pszichiátriában? Szinte minden terület fejlesztésre szorul. Az optimális betegutak biztosításához ki kell alakítani a lépcsőzetes és koordinált ellátó rendszert, ugyanis jelenleg nem beszélhetünk sem lépcsőzetes, sem koordinált ellátásról. Ez alatt az alapellátás, a járó és a fekvő szakellátás, valamint a pszichiátriai és a szociális ellátás koordinálását értjük. – Mit jelent ez a háziorvosok szintjén? Olyan alapellátást szeretnénk létrehozni, amely alkalmas a leggyakoribb mentális zavarok – a szorongásos zavarok, a depresszió, a demencia – kiszűrésére és az egyszerűbb esetek kezelésére. A háziorvosnál jelentkező betegek közel 50 százalékában fennáll kezelendő pszichés tünet, gyakran szomatikus betegséghez társulva. – Hogyan lehet ezt elérni? Természetesen csak fokozatosan, és több irányból megközelítve lehetséges. Tervezünk magas kreditpontú továbbképzéseket a pszichiátriai zavarok felismeréséről, a pszichofarmakoterápia alapjairól, az alacsonyküszöbű pszichoterápiás intervenciókról, valamint a szakellátás működési rendjéről. Összeállítanánk a leggyakoribb pszichiátriai kórképek felismerésére szolgáló egyszerűbb szűrővizsgálatokat, és rendelkezésükre bocsátanánk. Ezek többnyire rövidek, informatívak és általában a betegek által kitölthetők (pl. rövidített Beck depressziós skála, órateszt demencia szűrésre stb.). Szeretnénk elérni, hogy az antidepresszánsokat – legalább a generikumokkal rendelkezőket – ugyanolyan NEAK támogatással írhassák fel a háziorvosok, mint a pszichiáter szakorvosok. Ezt a tevékenységet pszichofarmakológiai licence vizsgához lehetne kötni. 2 IMe – INTeRDISzcIPlINáRIS MAGyAR eGéSzSéGüGy – Sok beteg nem szívesen megy a Pszichiátriai Gondozóba vagy osztályra, hiába küldi oda a háziorvos. Hogyan oldható meg ez a régi probléma? Az alap- és szakellátás közé beillesztenénk egy lépcsőt. Javaslatunk szerint ún. „diszpécser szolgáltatást” végző pszichológusokat kell alkalmazni a csoportpraxisokban, a praxisközösségekben, a háziorvosi rendelőkben az optimális betegutak biztosítása érdekében. A háziorvosnál pszichés problémával, tünetekkel jelentkező betegeket – akikkel a háziorvos nem tud, vagy nem kíván ezen a téren foglalkozni –, az erre a célra alkalmazott pszichológushoz küldi pszichológiai konzultáció céljából. A pszichológus szűrőtesztekkel felméri a szükséges ellátási szintet, tájékoztat, illetve tájékoztató anyagokat ad át a betegnek, megfelelő ellátóhelyre irányítja, szükség esetén alacsonyküszöbű pszichoterápiás intervenciót alkalmaz. Munkáját a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakmai kontrollja alatt végzi, de térben egyértelműen elkülönülten, és akár lehet az Egészségfejlesztési Iroda Lelki Egészség Központ (EFI-LEK) alkalmazottja. Ennek eredményeképpen várható, hogy hatékony másodlagos prevenció (szűrés) valósul meg, kevesebb beteg esik ki a rendszerből, a pszichológusoknak végzettségüknek megfelelő munkát lehet adni (ugyanis túlképzés van), valamint csökken a háziorvosok és a pszichiátriai gondozók túlterheltsége, így a rendelésen több idő maradhat egy-egy betegre. – Mi a terv a pszichiátriai gondozókkal kapcsolatban? Szerepük egyre nagyobb lesz. Elképzeléseink szerint a Pszichiátriai Gondozók átalakulnának Közösségi Pszichiátriai Centrumokká, ami nem csak egy névváltozást jelent. Cél a párhuzamos ellátások megszüntetése. A többnyire teljesen elkülönülten, nem mindig megfelelő szakmai tudással rendelkező közösségi ellátást szorosan össze kell kapcsolni a pszichiátriai gondozók munkájával. A szociális ágazathoz tartozó közösségi ellátást a pszichiátriai gondozók szakmai kontrollja alá kell helyezni, és együtt kell működni a betegek érdekében. Ki kell alakítani az esetmenedzseri rendszert, időt és helyet kell biztosítani az esetmegbeszélő csoportoknak és a szupervízióknak, és mindezt finanszírozni kell. – Milyen változtatást terveznek a fekvőbeteg ellátás területén? Többféle változtatást tervezünk, melyek közül az egyik a sürgősségi felvételekkel kapcsolatos. Szükségesnek tartjuk, hogy a betegek a Sürgősségi Betegellátó Osztályon (SBO) keresztül érkezzenek a pszichiátriai osztályra, de ezenkívül a nagy forgalmú aktív pszichiátriai osztályokon célszerű lenne az ún. Sürgősségi Pszichiátriai Részleg kialakítása is. Ez tekinthető az egynapos sebészet analógiájára egynapos XVIII. éVfOlyAM PSzIcHIáTRIA KülöNSzáM 2019. jANuáR eGéSzSéGPOlITIKA pszichiátriának is, aminek célja a hospitalizációk számának csökkentése, illetve elkerülése. Feladata a sürgősséggel beutalt, mentővel vagy rendőrség által beszállított, vagy ügyeleti időben önként jelentkező kliensek szűrése és obszervációja szomatikus és pszichiátriai szempontból maximum 24 órán keresztül, melynek során meghatározható a további ellátás szintje (triage). Itt – többek között – ki kell szűrni a szomatikus okból zavart tudatállapotú pácienseket, és megoldhatók a krízisszituációk, az akut szorongásos állapotok, a drogindukált pszichotikus epizódok, a predeliriumok és az acting out reakciók jelentős része is 24 órán belül. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben immár több mint hároméves tapasztalat alapján igazolható, hogy az ilyen feladatra létesített 2x4 ágyas részleg/osztály jelentősen csökkenti az osztályos felvételek számát, növeli a betegbiztonságot, és elősegíti a pszichiátriai és addiktológiai osztályok kiszámíthatóbb működést, mivel az akut betegfelvétel terheitől mentesítve végezheti a napi munkáját. Rövidtávon beruházási igényt, de hosszabb távon jelentős megtakarítást eredményez (pl. ágyszámcsökkentés, hospitalizáció csökkentése, stigmatizáció elkerülése). Ennek kialakítása nem jelent ágyszám bővítést egyetlen osztálynál sem, mert a Sürgősségi Felvételi Részleg ágyszámát az osztályos keretből ki lehet gazdálkodni. – említette, hogy más fejlesztéseket is terveznek a fekvőbeteg ellátásban. Melyek azok? Nagyon jó lenne, ha fekvőbeteg hátteret biztosító, hiánypótló szakambulanciák jönnének létre. Gondolok az evészavarokban szenvedők ellátására, de a felnőttkori autizmust is említhetném. Természetesen ezek az ellátó egységek pluszfinanszírozásban részesülnének. Meg kell oldani a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazságügyi pszichiátriai osztályán megfigyelt betegek ellátásának finanszírozását, ugyanis, ha adott esetben nem állapítanak meg pszichiátriai zavart, akkor nulla forint finanszírozást kap a klinika. Ez tarthatatlan. Csillagos HBCS-ben, vagy fix finanszírozásban gondolkodunk. NÉVJEGY Dr. Németh Attila pszichiáter szakorvos. 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Öt évig az Újpesti Kórház Neurológiai Osztályán dolgozott, majd az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe került, ahol megkezdhette pszichiátriai tanulmányait. A következő állomás a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Pszichiátriai Tanszéke, ahol 12 éven át egyetemi adjunktus IMe – INTeRDISzcIPlINáRIS MAGyAR eGéSzSéGüGy – eljutottunk a finanszírozáshoz. ennek módosítása a pszichoterápiával kapcsolatban már régóta esedékes lenne. Van erre vonatkozó elképzelésük? Igen. A jelenlegi helyzetben nem éri meg az intézményeknek egy pszichoterapeuta szakorvos, klinikai szakpszichológus alkalmazása, mert az általa „termelt” összeg nem fedezi a bérét sem. Ezért javasoljuk, hogy a végzettséghez kötött pszichoterápia, szakpszichoterápia német pont értékét emeljük 100 százalékkal, és egyszerűsítsük rövid, illetve hosszú terápiás időtartamokra, elhagyva a középhosszú kategóriát. A másik megoldás az lenne, ha négyszeresére emelkedne a szakvizsgához kötött pszichoterápia pontértéke, de ez a beavatkozás mással együtt nem lenne kódolható. Ez tisztább helyzetet teremtene, és lehetne külön pszichoterápiás rendeléseket működtetni. – Már az sem kevés, ami eddig elhangzott, de mit említene még? Eddig csak a felnőtt pszichiátriáról volt szó. Lépcsőzetes és koordinált ellátást tervezünk a gyermekpszichiátriában és az addiktológiában is. Szeretnénk, ha érdemi hiányszakma pótlékot kaphatnának a TB finanszírozott ellátásban dolgozó gyermekpszichiáterek és addiktológusok, továbbá, hogy az addiktológiába is bevezessék a magasabb rehabilitációs szorzót. A drogbetegek fenntartó gyógyszeres kezelése könnyebbé válhatna a korszerűbb szerek támogatásával. Elérhetővé kellene tenni a pszichotrop szerek gyógyszerszintjének meghatározását terápiarezisztencia esetében. Kívánatos lenne a demenciában szenvedő betegek ápolásának megoldása, a baba-mama program finanszírozása, az átmeneti osztály létrehozása a 16-20 évesek fiatalok részére, valamint módszertani központ létesítése az OPAI-ban. Végül, de nem utolsósorban talán az egyik legfontosabb elem lenne a szakdolgozók bérének az átlagnál sokkal magasabb emelése, mert nélkülük nem működhet a rendszer, bármilyen jól van kitalálva. Boromisza Piroska volt. 1994-ben lett az orvostudomány kandidátusa. 1998-tól a Nyírő Gyula Kórház II. Pszichiátriájának osztályvezető főorvosa volt, ahol – többek között – bevezette a kényszerbetegek új terápiás módszerét, valamint újraindította a művészetterápiát. 2006-től a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docenseként vezette az ambulanciát, és 2009-ben az itt helyet kapó Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója lett. 2012 augusztusától a Nyírő Gyula Kórház főigazgató főorvosa, valamint 2013 júniusától az újonnan megalakuló OPAI főigazgatója. XVIII. éVfOlyAM PSzIcHIáTRIA KülöNSzáM 2019. jANuáR 3