A 2010. év második fele sok fontos intézkedést hozott a magyar egészségügy, és ezen belül a gyógyszerpiac szereplői számára: elsődlegesen a gyógyszer-kiskereskedelem területén. A gyógyszerészek által a legnagyobb várakozás a biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása volt; és adott bizakodást ismét a gyógyszerellátás etikus mederbe terelése felé. 2011 tavaszán napvilágot látott a Széll Kálmán Terv. A gyógyszerészi szervezetek aggályuknak adtak hangot a gyógyszerkasszából tervezett forráskivonással, és annak mértékével kapcsolatban, hiszen már a 2010 őszén készült kormányzati anyag szerint is a gyógyszertárak negyede működött veszteségesen. 2011 őszére a tervezett forráskivonás technikájának kidolgozása a szaktárcák részéről megtörtént; 2011. október 1-vel komoly támogatás-változások történtek a hazai gyógyszer-palettán. Jelen írásomban – folytatva korábbi munkámat [1] – az azóta bekövetkezett egészségpolitikai beavatkozások főbb egészség-gazdaságtani hatásait elemzem, elsődlegesen a családi gyógyszertárakat üzemeltető vállalkozások, gyógyszerészek szemszögéből.
Angol absztrakt:
During the second half of the year 2010, many essential acts were issued by the health care administration, especially for the pharma retail sector. The vast majority of the pharmacists awaited the reregulation of the Act XCVIII of 2006 on the safe and economical supply of medicinal products and medical devices and the general rules of medicine distribution; with hope. In spring 2011 the government has announced the Széll Kálmán Plan and it seems that the reduction of the budget will affect many fields, including the pharma budget. From the aspect of the pharmacists this seemes to be greatly distressing, as at least approximately 25% of the pharmacies struggle with looses. Up to now, the health care administration has found the techniques how to extract several billion forints from the pharma budget; the deadline of this and issuing the new regulation was the beginning of July, 2011 and the second step has been introduced by 1st October, 2011. The aim of this work – as a continuation of my previous publication [1] – is to highlight on some pharmaco-economical effects of the planned pharma budget intervention, especially from the view of the private(family) pharmacies.
[1] Szalay A.(2011): A gyógyszer-kiskereskedelem helyzetének néhány aspektusa, IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, X. évfolyam Egészség-gazdaságtani különszám, 50-54. oldal
[2] J/1323-as számú Jelentés a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetéséről (www.parlament.hu/irom39/01323/01323.pdf)
[3] Újraélesztett egészségügy – Gyógyuló Magyarország Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére Szakmai Koncepció www.kormany.hu/download/3/c4/40000/Semmelweis Terv szakmai koncepció 2011. június 27.pdf)
[4] Széll Kálmán Terv – Összefogás az adósság ellen (www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf)
[5] Széll Kálmán Terv – NGM slide-ok (www.kormany.hu/download/5/a1/20000/Sz%C3%A9l20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf)
[6] Hankó z. (2011): Kompenzáció nélkül bajba kerülhetnek a patikák (Napi Gazdaság Konferencia, www.mgyk.hu)
[7] 48/2011. (VII. 27.) NEFMI rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet és a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet módosításáról
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EgéSzSégpolITIKA EGéSzSéGBIzToSíTÁS A 2011. évi reformok egyes hatásai a gyógyszer-kiskereskedelmi szektorra Dr. Szalay Annamária, Pátria Patika, Tiszafüred, Betánia Gyógyszertár, Karcag A 2010. év második fele sok fontos intézkedést hozott a magyar egészségügy, és ezen belül a gyógyszerpiac szereplői számára: elsődlegesen a gyógyszer-kiskereskedelem területén. A gyógyszerészek által a legnagyobb várakozás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása volt; és adott bizakodást ismét a gyógyszerellátás etikus mederbe terelése felé. 2011 tavaszán napvilágot látott a Széll Kálmán Terv. A gyógyszerészi szervezetek aggályuknak adtak hangot a gyógyszerkasszából tervezett forráskivonással, és annak mértékével kapcsolatban, hiszen már a 2010 őszén készült kormányzati anyag szerint is a gyógyszertárak negyede működött veszteségesen. 2011 őszére a tervezett forráskivonás technikájának kidolgozása a szaktárcák részéről megtörtént; 2011. október 1-vel komoly támogatás-változások történtek a hazai gyógyszer-palettán. Jelen írásomban – folytatva korábbi munkámat [1] – az azóta bekövetkezett egészségpolitikai beavatkozások főbb egészség-gazdaságtani hatásait elemzem, elsődlegesen a családi gyógyszertárakat üzemeltető vállalkozások, gyógyszerészek szemszögéből. During the second half of the year 2010, many essential acts were issued by the health care administration, especially for the pharma retail sector. The vast majority of the pharmacists awaited the reregulation of the Act XCVIII of 2006 on the safe and economical supply of medicinal products and medical devices and the general rules of medicine distribution; with hope. In spring 2011 the government has announced the Széll Kálmán Plan and it seems that the reduction of the budget will affect many fields, including the pharma budget. From the aspect of the pharmacists this seemes to be greatly distressing, as at least approximately 25% of the pharmacies struggle with looses. Up to now, the health care administration has found the techniques how to extract several billion forints from the pharma budget; the deadline of this and issuing the new regulation was the beginning of July, 2011 and the second step has been introduced by 1st October, 2011. The aim of this work – as a continuation of my previous publication [1] – is to highlight on some pharmaco-economical effects of the planned pharma budget intervention, especially from the view of the private(family) pharmacies. A 2010. év második fele sok fontos intézkedést hozott a magyar egészségügy, és ezen belül a gyógyszer-piac szereplői számára, elsődlegesen a gyógyszer-kiskereskedelem területén. 2010 októberében készült el a NEFMI részéről, és került a Kormány elé beterjesztésre a J/1323-as számú jelentés [2], mely részletes helyzetértékelést tartalmazott a 2006. évi XCVIII. törvényhez kapcsolódóan. 2010 novemberében az Egészségügyért felelős Államtitkárság ismertette, valamint társadalmi vitára bocsájtotta az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Tervet; az „Újraélesztett egészségügy – Gyógyuló Magyarország“ vitaanyagát, melyben a gyógyszerüggyel is hosszan foglalkozott [3]. A Magyar Köztársaság Kormányának J/1323-as számú jelentését (2010. október) áttekintve, mely a gyógyszerkiskereskedelem liberalizációjának hatás-vizsgálataként készült, láthatjuk, hogy több pontja ma – 2011 őszén – is aktuális: • az új gyógyszertárak nem a vidéki kistelepüléseken létesültek, a vidék gyógyszerellátása nem javult, • a városokban egyfajta „kapacitás-többlet” jött létre, aminek következményei pl. a kedvezőtlenebb fajlagos működési költségadatok, a kistelepülési gyógyszertáraktól forgalomelszívás, valamint a gyógyszertárak közötti verseny fokozódása, – ami azonban egészségügyi céloktól eltérő és a gyógyszer- és betegbiztonságot veszélyeztető gyakorlatot generált, • a méretgazdaságossági határ nőtt (oka: az ágazati árrés-tömeg és az egy gyógyszertárra jutó árrés is csökkent, továbbá a forgalom átstrukturálódott az olcsóbb készítmények preferenciájával), • a szakágazat csökkenő jövedelemtömegének koncentrációja egyre nagyobb mértékű (2008-ban a veszteségek beszámítása fölötti, összevont adózott eredmény felét a vállalkozások alig egyhatoda realizálta), • a gyógyszertárak növekvő számban váltak veszteségessé, • a gyógyszertárak a forráshiány és a rossz árrés-struktúra miatt készletezési gondokkal küzdenek, • a nagymértékben veszteséges magisztrális gyógyszerkészítést egyre kevesebben vállalják, • folyamatos az eladósodás, ami miatt a gyógyszertárak növekvő hányada került nagykereskedői érdekkörbe. Ez a gyártókat is magába foglaló vertikális integrációt jelent; • a gyógyszertárak növekvő hányada bezárásra kényszerül, ez az ellátás stabilitását és biztonságát veszélyezteti (1. ábra és 1. táblázat) [2]. IME XI. éVfolyAM 2. SzáM 2012. MárCIuS 5 EgéSzSégpolITIKA EGéSzSéGBIzToSíTÁS 1. ábra Gyógyszertárak számának alakulása az elmúlt 5 esztendőben Forrás: OTH 1. táblázat Gyógyszertárak számának alakulása az elmúlt 5 esztendőben Forrás: OTH A fentiek alapján, a gyógyszerészek által a legnagyobb várakozás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítását övezte; és reményt adott ismét a gyógyszerellátás etikus mederbe terelésére, és a családi gyógyszertárak fennmaradására. A pozitív jogszabályi környezet ellenére, a gyógyszertárak kedvezőtlen gazdasági helyzete változatlan maradt, a J/1323-as jelentésben feltárt gazdaságossági- és következményes működőképességi problémákkal továbbra is küzd a gyógyszertári szektor. A gyógyszer-piac alacsony jövedelmezőségére jellemző, hogy a nagykereskedelmi árrés alakulása 2011-re 6%-ra apadt, a kiskereskedelmi árrés szakértői becslések szerint 13-14,5% napjainkban; mindkét érték az Európai Unión belül a legalacsonyabb értékek között van. 2. ábra A gyógyszertámogatások összegének évenkénti alakulása, 20002006 Forrás: www.tenytar.hu 6 IME XI. éVfolyAM 2. SzáM 2012. MárCIuS 3. ábra A gyógyszertámgatási rendszer kiadásai1994-2010 Forrás: MOSZ Bár a gyógyszertámogatások évenkénti növekedési ütemét a 2006. évi XCVIII. „Gyógyszergazdaságossági törvény” azon intézkedései, melyek a gyógyszerkassza költségvetési előirányzat tarthatóságát célozták, 2006-ot követően megállították, de a 2010-es támogatási keret nagysága a 2005-ös szintre csökkent, és mindezt a gyógyszer-kiskereskedelmi szektorból történő forrás-kivonással érték el (lásd 2. és 3. ábra). 2011 tavaszára a világgazdasági válság újabb hullámai, és az ország államadósságának kedvezőtlen alakulása miatt Magyarország lépéskényszerbe került. Ennek ellensúlyozására a Kormány 2011. március 1-én ismertette a Széll Kálmán Tervet, azaz az „Összefogás az adósság ellen” alcímű programját [4]. Eközben a magyar lakosság egészségi állapotáról elmondható, hogy a születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb az EU-átlagához, illetve a tagországokhoz képest a főbb népbetegségek morbiditási, mortalitási mutatói emelkedő tendenciát mutatnak. Fejlesztendő a lakosság egészség-tudatos magatartása, és ehhez kapcsolódóan az egészségre nevelés intézményrendszere. 4. ábra Az egészségügy részesedése a GDP arányában, 2009 Forrás: OECD Health Data 2010 EgéSzSégpolITIKA EGéSzSéGBIzToSíTÁS A teljes egészségügyi kiadások alakulása a gDp-hez viszonyítva (%), 2009 Az oECD összehasonlító adataiból a 4. ábrán látható, hogy hazánk egészségügyi kiadásai a GDP 7,4 %-át tették ki – míg az oECD átlag 9,5 %, ezzel a felsorolt országok között sajnos az utolsók között helyezkedünk el. A Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánossá tett költségvetési táblázat ismerteti a Széll Kálmán Tervben foglalt főbb beavatkozási pontokat, és az egyes területeket érintő forrás-kivonások időbeli ütemezését, amelyek az 5. ábrán láthatóak [5]. 5. ábra A Széll Kálmán terv forráskivonásainak tervezetett mértéke egyes területekről Forrás: NGM A Széll Kálmán Terv intézkedései között szerepel a Gyógyszerkasszát érintő megszorítás, forráskivonás is a 2012-2014. közötti periódusban, de a gyakorlati megvalósítás elemei már 2011. július 1-ét és október 1-ét követően alkalmazásra kerültek. ról 70-75 milliárdra emelkedtek, a lejárt szállítói tartozások a két jelzett év között 3,2 milliárdról 19 milliárdra nőttek [6]. Ebből a gyógyszertár láncok lejárt tartozásai a gyógyszer-nagykereskedők felé közel 16 millárd forint nagyságrendűek. Az eladósodás és körbetartozás miatt a Széll Kálmán Terv forráscsökkenése alapján kérdés, hogy melyik gyógyszertár és milyen eszközökkel marad életben [6]. Következmény: adósság-kezelés, átütemezés, hosszabb fizetési határidők, egyre romló szerződéses konstrukciók; amelyek a még fizetőképes gyógyszertárakra is kihatnak. A 2.-3.-4. táblázatok a magyar gyógyszertárak összesített árrés-jellegű bevételeit mutatják 2010-ben; valamint az egyre romló árrés %-ot; miközben a lakossági gyógyszer-kiadások következő években várható nagyságával kapcsolatban a szakértők nem bocsátkoznak találgatásokba. 2. táblázat A gyógyszertárak árrés jellegű bevételei – 2010 Forrás: MGYK 3. táblázat Az árrés százalékos mértékének alakulása 1994 óta Forrás: MGYK 4. táblázat Lakossági gyógyszerkiadások Forrás: MGYK 6. ábra A patikai fizetőképesség alakulása 2006-2009 A gyógyszer-kiskereskedelmi szektor mélyülő válságával a gyógyszer-nagykereskedelem is egyre inkább szembesül – a gyógyszertárak egyre nagyobb mértékű likviditási problémákkal küzdenek. Az MGYK felmérése szerint 350 gyógyszertárat működtető 286 gazdasági társaság saját tőkéje került a negatív tartományba 2010-ben, a gyógyszertári szállítási tartozások 2006 és 2010 között 42 milliárd forint- A gyógyszerkiadási előirányzat szigorú betartatását célzó technikák lehetnek az oEP részéről: • Támogatás-volumen szerződések felülvizsgálata • Generikus program • Lejáró szabadalmak… • Eredmény-alapú támogatás • Nemzetközi referencia-árazás • Kombinációk fixesítése • A közgyógyellátás rendszere, gyógyszerkincse teljes felülvizsgálata • „Biosimilar” támogatási rend • Beteg-compliance javítás Szakértői becslések szerint minden 1 milliárd Ft-os forrás-kivonás 150 millió Ft-os elvonást jelent a patikai, és 50 millió Ft elvonást a nagykereskedelmi árrés-tömegből. A tervezett kivonás gyógyszertári szinten legalább 600-700 ezer Ft/hónap árrés-tömeg csökkenést fog eredményezni átlago- IME XI. éVfolyAM 2. SzáM 2012. MárCIuS 7 EgéSzSégpolITIKA EGéSzSéGBIzToSíTÁS san. A forgalom- és árrés-csökkenés az instabilitást tovább fokozza. A forrás-kivonás elsődleges, direkt hatásai a patikák számára: • Forgalom-csökkenés • Árrés- és árrés-tömeg csökkenés • Ár- és referencia készítmények változása (preferált ársáv) • Immobil és lassan mozgó készletek megjelenése • Komoly készletérték-leértékelések! • Kiszámíthatatlan forgalom • • • • • • További várható, következményes hatások: Tovább nő a gyógyszertárak eladósodottsága Csökken a patikák száma (csőd-helyzetek miatt) Rövidül a nyitvatartási idő: a csökkenő dolgozói létszám és költség-csökkentés kényszere miatt Csökkennek a patikai készletek – a betegeknek többször vissza kell jönni a gyógyszerekért A gyógyszerpiaci szektor szereplőinek egymásra utaltsága tovább nő. Ez az ágazat is növelni fogja a munkanélküliek számát a csődök és a kényszerű elbocsátások miatt! Aggodalomra ad okot továbbá, hogy milyen következményei lesznek az egészségi állapotban, ha a betegek nem tudják receptjeiket – vagy azok egy részét kiváltani anyagi okok miatt! A gyógyszerész szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a tervezett kormányzati forrás-kivonás ellensúlyozására kompenzáció szükséges a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor működésének biztosítása érdekében: • A betegek esély-egyenlőségének biztosítása a gyógyszerhez jutásnál a falvakban is • Társadalompolitikai, szakmai és gazdasági célok harmonizáljanak egymással • Szolgáltatási díj (degresszív, vényhez kötődő) bevezetése • Generikus programban való hatékony részvételre ösztönzés, • Árrés-százalék emelése • Magisztrális gyógyszer-készítés támogatása • Ügyeletek finanszírozása,a pénzügyi likviditás javítása • Vidéki gyógyszerellátás fennmaradásának biztosítása A mai magyar gyógyszerészet humán erőforrása több olyan erősséggel bír, melyre potenciálisan támaszkodhat az egészségügyi államigazgatás és a társadalom: • etikusan működő, szolgáltató gyógyszertárak • életviteli tanácsadással, gondozás – „Health Promoting Pharmacy” modellje • Terápia-menedzsment • Jól képzett HR-erőforrás • Magas szakmai elkötelezettség • Gyógyszerbiztonság megvalósítása a társadalom számára 8 IME XI. éVfolyAM 2. SzáM 2012. MárCIuS Szakértők egyetértenek abban, hogy „nemcsak gazdasági okokból, de az orvoshiány miatt is különösen felértékelődhet (lásd 7. ábra) a gyógyszerészek és a patikák szerepe a jövőben. Szakértelmük a prevencióban, az emberek egészségtudatos magatartásának segítésében és megőrzésében, valamint a gyógyszeres terápiák hatékonyságának javításában is felhasználható; de ehhez a szektor gazdasági stabilitása szükséges. ÖSSzEfoglAláS Konklúzióként megállapítható, hogy 2011. június végén, már ismertté váltak a gyógyszer-kasszát érintő, Széll Kálmán Tervben foglalt „sarokszámok”, és körvonalazódtak az államigazgatás részéről azok a technikák, mellyel a tervek szerint az előirányzatot tartani lehet. Eközben – az évek óta tartó forráskivonás, és a 2007-2010 közötti években erőteljes liberalizáción „átesett” gyógyszer-kiskereskedelmi szektor valóban „több sebből vérzik”. E sorok írásakor, 2011. október 01-jét követően a patikák már élőben tapasztalhatták meg a meglévő készleteik leértékelését – melynek nagyságrendje egy „átlagos” gyógyszertárra vetítve több százezer forint nagyságrendű volt. A támogatás-változások következtében tovább esik a forgalom, és a kisebb forgalomhoz – még ha optimistán azonos árrés %-ot feltételezünk is – az árréstömeg csökkenése valósul meg; miközben a gyógyszertáraknak más bevételi forrása nincs. A 48/2011. (VII. 27.) NEFMI rendelet [7] szabályozza egyes gyógyszertárak esetében – heti nyitvatartási óraszámtól, vényszámtól és ellátott egyes szaktevékenységtől függően – a minimális létszám-feltételeket is; ám az ehhez szükséges bérkeret kitermelése egyre nagyobb feladat az egyes – gyógyszertárat üzemeltető vállalkozások számára! A gyógyszerész-szakmai szervezetek hosszú idő óta szeretnének kompenzációt elérni – a szektor válságának enyhítésére. A tájékoztatások szerint 2012-ben 1 milliárd forint nagyságrend került betervezésre a költségvetésben – miközben ennek többszörösére lenne szüksége a gyógyszer-kiskereskedelemnek; és a szétosztás mikéntjére vonatkozó szabályozás is még várat magára. A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészként azt tapasztalom, hogy a betegek elégedetlenül fogadták az október 1-i intézkedések hatásait: megszokott gyógyszerük kikerült a közgyógy-ellátásból, vagy támogatása csökkent – ezáltal a beteg-terhek növekedését észlelik, mindezt gazdasági veszteségként érzékelik. Az egyének számára az egészség „létkérdés”, melyért mindenki aggódik. Az egészség fenntartására, és a betegségek gyógyítására a lakosság komoly összegeket költ az egészségügy eddigi mértékű állami, költségvetési finanszírozása mellett is. EgéSzSégpolITIKA EGéSzSéGBIzToSíTÁS IRoDALoMJEGYzéK [1] Szalay A.(2011): A gyógyszer-kiskereskedelem helyzetének néhány aspektusa, IME -Az egészségügyi vezetők szaklapja, X. évfolyam Egészség-gazdaságtani különszám, 50-54. oldal [2] J/1323-as számú Jelentés a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetéséről (www.parlament.hu/irom39/01323/01323.pdf) [3] Újraélesztett egészségügy – Gyógyuló Magyarország Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére Szakmai Koncepció (www.kormany.hu/download/3/c4/40000/ Semmelweis Terv szakmai koncepció 2011. június 27.pdf) [4] Széll Kálmán Terv – Összefogás az adósság ellen (www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll %20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf) [5] Széll Kálmán Terv – NGM slide-ok (www.kormany.hu/download/5/a1/20000/Sz%C3%A9l 20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf) [6] Hankó z. (2011): Kompenzáció nélkül bajba kerülhetnek a patikák (Napi Gazdaság Konferencia, www.mgyk.hu) [7] 48/2011. (VII. 27.) NEFMI rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet és a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet módosításáról A SzERzŐ BEMUTATÁSA Dr. Szalay Annamária 1999-ben végzett gyógyszerészként és angol-magyar gyógyszerészi szakfordítóként a SzoTE Gyógyszerésztudományi Karán. Két szakirányból rendelkezik szakgyógyszerészi minősítéssel. 2005-ben szerzett egészségügyi szakmenedzseri oklevelet a DEoEC-en, 2008-ban pedig jogi szakokleveles gyógyszerészi képesítést a DE-ÁJK-n. 2009 nyarán az ELTE Társadalomtudományi Karán gyógyszerpolitikai és gyógyszergazdaságtani szakértői diplomát szerzett. Szakmai gyakorlata széleskörű: a kórházi gyógyszerészet (int. vez. főgyógysze- rész és orvos-igazgató tudományos helyettese, Kátai Gábor Kórház, Karcag), közforgalmú gyógyszerészet, valamint ipari gyógyszerészet (Linde Gáz Magyarország zrt. Egészségügyi Gázok Üzletág, Quality & Regulatory Affairs Manager) vonalán is dolgozott. Több szakmai és társadalmi szervezet tisztségviselője, tagja; számos előadás és publikáció szerzője a gyógyszerészet különböző tématerületein. 2008-ban az MGYT delegáltja a magyar gyógyszerellátás részéről a FIP-be (Federation of International Pharmacists), 2009. tavaszától a Gyógyszerellátási-Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tagjainak sorába választották. 2011 májusától a megújult Szakmai Kollégiumi rendszerben, a Gyógyszerellátási-Gyógyszerészeti Tagozat Tanácsának tagja. Közlemény Az országos gyógyszerterápiás Tanács március 30-án megtartotta első ülését, amelyen a megjelentek határoztak a testület működési- és ügyrendjének, továbbá 2012-re vonatkozó főbb feladatainak irányairól. Mint ismeretes, a kormány tavaly év végén 1503/2011 (XII. 29.) határozatában döntött az országos Gyógyszerterápiás Tanács (oGYTT) felállításáról. A Tanács a nemzeti erőforrás miniszter véleményező, javaslattevő testületeként működik a jövőben. Legfontosabb feladata az egységes, országos kórházi gyógyszeralaplista kialakítása, folyamatos monitorozása, a gyógyszer közbeszerzések szakmai előkészítése, értékelése, a kórházi gyógyszerfelhasználás és beszerzés szakmai, valamint gazdaságossági szempontú elemzése. Emellett az oGYTT feladata a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésével, valamint a járóbeteg-ellátás keretében támogatott gyógyszerek támogatásának felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatok kidolgozása is. Az országos Gyógyszerterápiás Tanács elnökét és titkárát az egészségügyért felelős miniszter nevezte ki. A Tanács elnöke Dr. Cserháti péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár, az ülések levezető elnöke dr. Beneda Attila az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke. A Tanács titkári feladatait Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem egyetemi docense látja el. Az országos Gyógyszerterápiás Tanácsban az egészségügyi szakmai kollégium elnöke által meghatározott kollégiumi tagozatok (Aneszteziológia és intenzív terápia; Infektológia; Belgyógyászat endokrinológia, diabétesz és anyagcserebetegségek; Reumatológia; Tüdőgyógyászat; Transzfuziológia és hematológia; onkológia és sugárterápia; Kardiológia; Neurológia; Pszichiátria és pszichoterápia; Háziorvostan; Csecsemő- és gyermekgyógyászat; Gyógyszerellátási gyógyszerészet; Kórházi klinikai gyógyszerészet) képviseltetik magukat. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság IME XI. éVfolyAM 2. SzáM 2012. MárCIuS 9
