IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Munkahelyi pszichoszociális tényezők specifikumai a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazatban dolgozók körében. Komparatív vizsgálat

  • Cikk címe: Munkahelyi pszichoszociális tényezők specifikumai a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazatban dolgozók körében. Komparatív vizsgálat
  • Cikk angol címe: Psychosocial Work Conditions among Healthcare Workers. A Comparative Study
  • Szerzők: Nistor Katalin, Dr. Tóth Gergely, Dr. Szócska Miklós
  • DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2021-301
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Semmelweis Egyetem, Digitális Egészségtudományi Intézet
  • Évfolyam: XX. évfolyam
  • Lapszám: 2021. / 3
  • Hónap: november
  • Oldal: 3-10
  • Terjedelem: 8
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: HUMÁN ERÔFORRÁS

Absztrakt:

Előzetes kutatásai eredményeink szerint a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat a vizsgált 18 KSH ágazat közül a hatodik legnagyobb pszichoszociális stresszterhelésű szektor. Más Európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is elsődleges fontosságú a munkavállalók testi-lelki egészségének védelme és munkaképességének megőrzése. Fokozott stresszterhelés esetén a pszichoszociális kockázatok értékelése, megelőzése és csökkentése fontos munkavédelmi intézkedést képez. Ezért keresztmetszeti, nagymintás (N=13104), reprezentatív vizsgálatunk fókuszában a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat COPSOQ II multidimenzionális kérdőívvel vizsgált pszichoszociális tényezőinek elemzése áll. Összességében a két vizsgálati csoport között 18 szignifikáns különbséget azonosítottunk a pszichoszociális tényezők és 3 szignifikáns különbséget az egészségi állapot, jóllét mutatók esetében. A humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat munkavállalóinak önbevalláson alapuló eredményei szerint szignifikánsan magasabb szintet értek el az érzelmi megterhelés és a szerepkonfliktus faktoraiban, továbbá több erőszakos magatartásformát tapasztalnak a munkahelyen (erőszakkal való fenyegetés, fizikai erőszak), mint az országos, aktív KSH-szerinti egyéb foglalkozási ágazat munkavállalói.

Angol absztrakt:

Based on our previous research, out of the 18 occupational categories classified by the Hungarian Central Statistical Office, healthcare is the 6th most-affected sector by psychosocial stress at work. In Hungary, just as in other European countries, it is crucial to protect and maintain the employee’s physical and mental health, respectively their ability to work. In case of increased levels of work-related psychosocial stress, the assessment, prevention, and reduction of stress are highly important occupational safety measures. Therefore, our large sample cross-sectional research (N=13104), which uses the COPSOQ II multidimensional tool, targets the measurement of psychosocial stress within the health care sector. Our study indicates that Hungarian health care workers are exposed to statistically higher levels of emotional demands and role conflict, and experience more threats of violence and physical violence compared to workers active in other occupational categories in Hungary. In total, we found 18 significant differences in work-related psychosocial factors and 3 significant differences in health and well-being factors.

Szerző Intézmény
Szerző: Nistor Katalin Intézmény: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ
Szerző: Dr. Tóth Gergely Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szerző: Dr. Szócska Miklós Intézmény: Semmelweis Egyetem, Digitális Egészségtudományi Intézet

[1] Parry M: Caregiver burden and cardiovascular disease: can we afford to keep the health of caregivers in Canada invisible? Canadian Journal of Cardiology, 2019. 35(10): p. 1267-1269. https://doi.org/10.1016/j.cjca.2019.06.025
[2] Bouchard K et al.: Reducing Caregiver Distress and Cardio vascular Risk: A Focus on Caregiver-Patient Relationship Quality. Can J Cardiol, 2019. 35(10): p. 1409-1411. https://doi.org/10.1016/j.cjca.2019.05.007
[3] Eaker ED et al.: Marital status, marital strain, and risk of coronary heart disease or total mortality: the Framingham Offspring Study. Psychosom Med, 2007. 69(6): p. 509-13. https://doi.org/10.1097/PSY.0b013e3180f62357
[4] Robles TF et al.: Marital quality and health: a meta-analytic review. Psychol Bull, 2014. 140(1): p. 140-187. https://doi.org/10.1037/a0031859
[5] Smith TW et al.: Marital discord and coronary artery di sease: a comparison of behaviorally defined discrete groups. J Consult Clin Psychol, 2012. 80(1): p. 87-92. https://doi.org/10.1037/a0026561
[6] Uchino BN: Social support and health: a review of physiological processes potentially underlying links to disease outcomes. J Behav Med, 2006. 29(4): p. 377-87. https://doi.org/10.1007/s10865-006-9056-5
[7] Barger SD and Cribbet MR: Social support sources matter: Increased cellular aging among adults with unsupportive spouses. Biological psychology, 2016. 115: p. 43-49. https://doi.org/10.1016/j.biopsycho.2016.01.003
[8] Tulloch H et al.: Learning a new way of living together: a qualitative study exploring the relationship changes and intervention needs of patients with cardiovascular disease and their partners. BMJ open, 2020. 10(5): p. e032948. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2019-032948
[9] Reid J, Ski CF and Thompson DR: Psychological interventions for patients with coronary heart disease and their partners: a systematic review. PloS one, 2013. 8(9): p. e73459. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0073459
[10] Tulloch HE and Greenman PS: In sickness and in health: relationship quality and cardiovascular risk and management. Current Opinion in Cardiology, 2018. 33(5): p. 521-528. https://doi.org/10.1097/HCO.0000000000000553
[11] Hagström E: Psychosocial stress and major cardiovascular events in patients with stable coronary heart disease. Journal of Internal Medicine, 2017, 283 (1): p. 83-92, (10.1111/joim.12692) https://doi.org/10.1111/joim.12692
[12] Eaker E, Sullivan L, Kelly-Hayes M and al.: Marital Status, Marital Strain, and Risk of Coronary Heart Disease or Total Mortality: The Framingham Offspring Study. Psychosomatic Medicine, 2007, 69, 509-513. https://doi.org/ 10.1097/PSY.0b013e3180f62357