Az egészségügyi intézmények informatikához kapcsolódó viszonya paradigmaváltáson megy keresztül. Ezt támasztják alá az egyes kormányzati kijelentések akkor, amikor a szolgáltatói magatartás irányába ösztönzik az intézményeket, és ugyanez érzékelhető akkor, amikor a szűkös finanszírozási keret és az egészségügyi közszolgálati feladatok között keres kiutat a helyi vezetés. Egybehangzó vélemények szerint a megoldást az informatikai rendszerek jelentik, ezért messze nem közömbös milyen irányba történik fejlesztésük.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK Az informatikai fejlesztések anatómiája Kerekes József Sándor, Synergon Informatika Rt. Az egészségügyi intézmények informatikához kapcsolódó viszonya paradigmaváltáson megy keresztül. Ezt támasztják alá az egyes kormányzati kijelentések akkor, amikor a szolgáltatói magatartás irányába ösztönzik az intézményeket, és ugyanez érzékelhető akkor, amikor a szűkös finanszírozási keret és az egészségügyi közszolgálati feladatok között keres kiutat a helyi vezetés. Egybehangzó vélemények szerint a megoldást az informatikai rendszerek jelentik, ezért messze nem közömbös milyen irányba történik fejlesztésük. Nem is olyan rég még általánosan elterjedt volt az a szemlélet, amely szerint az informatika egy költséges, de szükséges dolog a kötelező dokumentációk, a teljesítményfinanszírozás és a szűkös erőforrások ráfordítás-optimalizálása miatt. A fejlesztésekre jellemző volt a szigetszerűség, (különböző rendszerek és szállítók együttes jelenléte) valamint az, hogy a megoldás irányát a csodaalkalmazások („beszédet értő robotok”) irányába keresték. Ebből adódóan folyamatos volt a felhasználók elégedetlensége, az igényekkel kapcsolatos változások érdemi kezelésének mellőzése, amelyek legtöbbször fásultságot idéztek elő. Az egyes fejlesztések eredményei messze nem érték el az elvárt bevétel növekedést vagy még inkább a várva várt költségcsökkenést. Ma már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a rövid- és középtávú orvos-szakmai és gazdálkodási célok elérésében másfajta gondolkodást igényel a kórházi menedzsment részéről. MEGFOGALMAZÓDTAK ÚJ ELVÁRÁSOK Új elvárások jelentek meg, amelyek közül talán a menedzsmenttámogatás iránti igényt lehetne kiemelni. A kórház első számú vezetője mélyebb rátekintésre és szorosabb követésre tart igényt az informatikai terület vonatkozásában is. Ezért nagyobb hangsúlyt kap az egyes fejlesztések előkészítése, illetve azok várható hatásainak (pénzügyi, orvosszakmai folyamatainak) előzetes megértése. Változást jelent az is, hogy a fejlesztések egyszeri költségeinek súlyát háttérbe szorította az üzemeltetési költségek fontossága. Egy-egy ilyen fejlesztés akár 8-10 évre is meghatározza a havi informatikai kiadásokat, amelyek fedezeti oldalát gyakorlatilag teljes egészében a havi teljesítményből származó OEP átutalások adják. Akkor, amikor egyik évről a másikra módosulnak a finanszírozási rendeletek, vagy amikor az intézmények legnagyobb kiadási tételét jelentő bérköltségekkel kapcsolatos gazdálkodást egyértelműen külső körülmények nehezítik, (közszolgálati státusz, kötelező bérnövekmény kvóták, előre jelzett súlyszám-érté- kek módosítása) a hatékonyságnövekedés által vezérelt folyamatos költségcsökkentő intézkedések elkerülhetetlenek. Fontos követelményként maradt meg a projektek során az egészségügyi dolgozókat érintő változások szakszerű kezelése megfelelő oktatási és bevezetési módszertanokkal, és ma már nem képzelhető el olyan fejlesztés, amelynek ne lennének pácienst érintő vonatkozásai is (pl. előjegyzési funkciók, betegsorolók, VIP kommunikációs szolgáltatások stb.). Előtérbe került az intézmények közötti kommunikáció kérdésköre is. Akár háziorvos-rendelőintézet-kórház kapcsolatról, akár telemedicináról, vagy a szokásos konzíliumkérdésekről van szó, szükség van olyan megoldásokra, amelyek katalizálják ezeket a folyamatokat. A folyamatos igények követéséhez pedig elkerülhetetlenek a nyitott rendszermegoldások, amelyek mögött stabil fejlesztési háttér áll. MEGOLDÁS: OPTIMALIZÁLT INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK, MÛKÖDTETÉSEK A technológiai konvergenciák lehetővé teszik az összehangolt fejlesztések megvalósítását, az ebből következő optimalizált üzemeltetési megoldások elérését, mindezt ma már elérhető áron. Az IP technológiákkal egységes (hang-adat) infrastruktúrák alakíthatók ki, a digitális radiológiai igények kielégítésére nem feltétlenül szükséges a hálózat fizikai bővítése. Az integráltság prioritásként megmaradt, de előtérbe került a már kialakult szakmai rutinok megtartása. Azaz az integráltságot úgy kell megoldani, hogy az egyes szakmai területeken megszokott folyamatok és gyakorlatok ne sérüljenek. Mindezek mellett az informatikai üzemeltetési szervezet munkáját számos olyan eszköz tudja támogatni, amelyek segítik az egészségügyi felhasználó kiszolgálását, valamint az úgynevezett szolgáltatási szintek követését. AZ INFORMATIKA, MINT HATÉKONYSÁGNÖVELÔ, VALAMINT KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÓ TÉNYEZÔ Ha a kérdés a belső hatékonyság növelése, akkor a válasz egyértelmű: integrált rendszer Az ilyen rendszerekkel szembeni alapelvárás az orvosi és a gazdálkodási adminisztrációs tevékenység segítése, (egyszerűsítése, gyorsítása) a finanszírozási jelentések előállítása és a klinikai-gazdasági terület közötti kapcsolat megléte. Előnyt jelentenek a felhasználóbarát képernyők, a minél szofisztikáltabb kódolást támogató ellenőrző funkciók is. IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK De az igazi hatékonyságnövelést csak úgy lehet megvalósítani, ha a különböző szinten lévő felelős vezetők (főorvosok, orvos-igazgató, főigazgató) döntéseikkel időben közbe tudjanak lépni a folyamatokba. Ehhez prompt napi/heti információk szükségesek, amelyek mutatják a gyógyító munkát végző – és egyben bevételt termelő orvosok – teljesítményét, a szervezeti egységek keretén belüli gazdálkodását, a várható teljesítmények előrejelzését. Mindezt az intézeti határokon túlmutatóan, azaz a teljes ellátási folyamat vonatkozásában, a háziorvosi rendeléstől a fekvőellátásig, a gondozásig. Ha mindez teljesül, akkor egy ilyen lépéstől az intézmény 10-20% hatékonyságnövekedést fog elérni, ami nem vagy csak nagyon kis költségcsökkentő hozadékkal párosulhat. Ha a fókusz a költségmegtakarításon van, akkor a válasz: integrált (adat-hang) hálózati infrastruktúra és az elektronikus nyilvántartások (digitális aláírás) Egy ilyen fejlesztés eredményeképpen egy üzemeltetői kézbe kerül az informatika és a telekommunikáció (alközpont) kérdéskör. Megszűnnek a párhuzamos hálózati fejlesztések, (optikai gerincek) csökkennek a hálózati végpontszámok, (strukturált hálózat) így a későbbi bővítési igények a meglévő hálózattal kielégíthetőek lesznek. Az infrastruktúra központi felügyeletével csökken az üzemeltetői gárda terheltsége, jelentősen nő a rendszerek rendelkezésre állása. Ha mindezek mellé még a telekommunikációs szolgáltatást is az IP rendszerszállító nyújtja, akkor a megvalósítás ideje és a projekt költségkerete csökken, valamint jelentősen csökkenthetőek a havi telefonszámlák költségei is. Ezen kívül azokon az osztályokon, ahol a napi munkához az intézmény közötti szakmai egyeztetés elkerülhetetlen (háziorvos-rendelőintézet, kórház-klinika) a telefonos kommunikáció gyakorlatilag nulla költséggel (alközponti rendszeren belül) valósulhat meg. Az elektronikus dokumentáció megvalósításának jogi feltétele a digitális aláírás. Ahogy egy digitális radiológiai fejlesztés (PACS) beruházásának megtérülését leginkább a film és előhívószerek költségmegtakarításai adják, a betegkórtörténetek tartalmi elemeinek elektronikus tárolása min. 30% megtakarítást eredményezhet az általában több tízmilliós éves papírköltségeken. Ha a cél a valóban szolgáltatói kórház szint elérése, akkor a válasz: rugalmas infrastruktúrán megvalósuló bevételt generáló informatikai megoldások Itt már a cél az, hogy az informatikai fejlesztés eredményeképpen olyan szolgáltatások is megvalósuljanak, amelyek iránt kereslet van a páciensek, ellátott betegek és nem utolsó sorban a kórház környezetében lévő vállalkozások, intézmények részéről. Ilyen típusúak a VIP kommunikációs szolgáltatások, (telefon, Internet, kábel-TV) az egyes dinamikus reklámhordozó felületek értékesítése, (monitorok, kioszkok) valamint a betegazonosító kártyákon alapuló készpénzkímélő szolgáltatási megoldások. A rugalmas infrastruktúra ahhoz szükséges, hogy a szolgáltatások a betegek/páciensek elérhetőségébe kerüljenek és az egyes változtatásokhoz könnyen alkalmazkodjanak. Fontos továbbá a szolgáltatások iránti megrendelések nyilvántartása, valamint azok teljesítésének követése, számlázása, a kintlévőségek behajtása. Ha egy ilyen fejlesztés megvalósul, akkor intézményforgalomtól függően éves 4-8 százalék OEP finanszírozástól független többletbevétel is elérhető, amely igen jelentősnek mondható. ÖSSZEFOGLALÓ Az informatika egyre nagyobb szerepet tölt be az egészségügyi intézmények gazdálkodásában is. Csak folyamatos fejlesztéssel lehet ezen eszközök előnyeit újra és újra kiaknázni. A hangsúly a hatékonyság javításon van, de ma már egy-egy fejlesztéssel kapcsolatosan megfogalmazódnak a költségmegtakarítási elvárások, valamint a fizetős kényelmi szolgáltatások biztosítása is. Mindezt – ma már az egészségügyi intézmények számára is elérhető áron- tudják biztosítani az integrált technológiák, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Ehhez viszont az szükséges, hogy a fejlesztések egy hosszú távú, jól átgondolt, az helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított pálya mentén valósuljanak meg. Mindez igazi stratégiai gondolkodást és gondos előkészítést igényel az intézmény vezetése részéről. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Kerekes József Sándor Jelenleg a Synergon Informatika Rt. üzletfejlesztési menedzsere. 1991-ben végzett a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, majd 1995-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen. 2001-ben MBA diplomát szerzett a Budapesti Közgazdasági Egyetem Vezető- 52 IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER képző Központjában. Pályafutása végig az infokommunikációs iparághoz volt közel. Különböző marketing, illetve üzletfejlesztési tevékenységeket irányított először a Matáv, Matávőr, illetve kisebb magáncégek részére. Az egészségügyi informatikával 3 éve foglalkozik. Ebben az időszakban a Synergon Informatika Rt. több sikeres projektet hajtott végre és folyamatosan bővítette iparági szolgáltatásait.
