IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az ügyeleti ellátás szervezésének kérdései a Misszió Egészségügyi Központban

  • Cikk címe: Az ügyeleti ellátás szervezésének kérdései a Misszió Egészségügyi Központban
  • Szerzők: Bihari Katalin
  • Intézmények: Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.
  • Évfolyam: V. évfolyam
  • Lapszám: 2006. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 16-20
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: HUMÁN ERÔFORRÁS

Absztrakt:

A Misszió Egészségügyi Központban az utóbbi két évben egyre nagyobb problémát jelent megfelelő számú (és minőségű) ügyeletes orvos biztosítása. Az ügyeleti ellátás a helyi önkormányzati ellátási kötelezettségen belül az egyik legproblémásabb terület. Az életritmus és a munkahelyi követelmények megváltozásának következtében az ügyeleti szolgálatra a lakosság általi túlzott igénybevétel jellemző, hiszen munkaidőben nem kereshetik fel orvosukat, illetve el akarják kerülni a várakozást, ezért inkább az ügyeletet veszik igénybe.

Szerző Intézmény
Szerző: Bihari Katalin Intézmény: Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.

[1] 2003. LXXXIV Törvény az egészségügyről
[2] 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
[3] Dr. Ágó Katalin: A prevenció hatása az egészségügyi ellátás igénybevételére és költségeire, szakdolgozat, 2003
[4] Dr. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, 2003
[5] Dr. Donáth Ferenc: A kórházi ügyelet alkotmányos kérdőjelei. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2005. január
[6] Dr. Muzslai Piroska: Orvosi munkarend SE EMK Szervezeti döntéshozatali módszerek házi dolgozat, 2004.
[7] Mc Kinley RK és mtsai: Comparison of out of hours care provided by patient’s own GP and commercial deputising services: a randomised controlled trial. BMJ 314:190, January 18; 1997
[8] Munka Törvénykönyv
[9] Robbins SP: Organisational Behavior. Prentice Hall, London 1993
[10] Sinkó Eszter: IBR-ek értékelése, Medinfo bizottság, munkaanyag, 2002

MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS Az ügyeleti ellátás szervezésének kérdései a Misszió Egészségügyi Központban Bihari Katalin, Misszió Egészségügyi Központ PROBLÉMAFELVETÉS A Misszió Egészségügyi Központban az utóbbi két évben egyre nagyobb problémát jelent megfelelő számú (és minőségű) ügyeletes orvos biztosítása. Az ügyeleti ellátás a helyi önkormányzati ellátási kötelezettségen belül az egyik legproblémásabb terület. Az életritmus és a munkahelyi követelmények megváltozásának következtében az ügyeleti szolgálatra a lakosság általi túlzott igénybevétel jellemző, hiszen munkaidőben nem kereshetik fel orvosukat, illetve el akarják kerülni a várakozást, ezért inkább az ügyeletet veszik igénybe. • • • • • 16 Az ügyelet ellátására különböző megoldások léteznek: Különösen aggasztóak azok a kisebb településeken, falvakban alkalmazott megoldások, ahol a háziorvos egyedül maradva oldja meg ügyeletét, és időnként külső vállalkozó bevonásával csak 3-4 hetente enged meg magának szabad hétvégeket. Ebben az esetben ugyanakkor „saját” betegeit kell folyamatosan ellátnia, ami nyilván azt is jelenti, hogy krónikus problémáikkal a betegek nem az éjszaka közepén keresik fel, sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran még akkor sem keresik fel, amikor az valóban indokolt lenne. Egymástól nem nagyon távoli kisebb települések háziorvosai szervezetten (központi ügyelet formájában) vagy egy egyszerű megállapodás alapján ügyelhetnek akár egy, akár változó telephelyen felváltva az összes településre, vagy megoldhatják az éjszakai/hétvégi ügyeletet helyettesítő orvosokkal, ők sokszor például nyugdíjas háziorvosok. Nagyobb településeken az ügyeletet mentőállomás vagy a mentőállomással való együttműködés is erősíti. Ezt a finanszírozás jelenleg prioritásként kezeli, emelt finanszírozással igyekszik ösztönözni az elterjedését. További lehetőség külső vállalkozással szerződni, amelyek pályázaton nyerik el az ügyelet üzemeltetésének jogát. Ehhez azonban nagyobb lakosságszám, és megfelelő infrastruktúra szükséges, ez a forma is elsősorban a nagyvárosokban terjedt el. Végül a nagyvárosokban az alapellátási ügyelet és a könnyen kihívható mentőszolgálat mellett a kórház(ak) nyújtanak biztonságot mind az orvosok, mind a betegek számára. Az OEP a finanszírozás módosításával a kórházak köré épülő nyitott kapus ügyeleti megoldást igyekszik elterjeszteni. IME V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. FEBRUÁR A Misszió Egészségügyi Központ Kht. 2000. január 1-től önkormányzati megbízásra átvállalta az ügyelet szervezését az alapellátást ellátó orvosoktól. Eleinte csak Veresegyház és Erdőkertes területén kellett a szolgáltatást ellátni, jelenleg Csomád és Ôrbottyán települések ügyeleti ellátását is az intézmény biztosítja. A területen működő háziorvosok modellkísérlethez való csatlakozásának egyik feltétele az volt, hogy a továbbiakban nekik ne kelljen alapellátási ügyeletet ellátniuk. A Misszióban működő rehabilitációs osztály miatt minden napra szükséges ügyeletes orvos. Az ügyeleti tevékenységre így két orvos áll rendelkezésre: egyikük állandóan a házban tartózkodik a benn fekvő rehabilitációs betegek miatt, a másik ellátja a kistérségből ügyeleti időben jelentkező betegeket, illetve kimegy a hívásokra. Ebből következik, hogy az ügyelet szervezése is két részre osztható, az alapellátási és a kórházi osztályos ügyelet biztosítására. A Misszió indulásakor a legközelebb eső kistarcsai kórházból nagyon sok intenzív terápiás, belgyógyász és sebész szakorvos jött szívesen ügyelni, az utóbbi években egyre kevesebb az ügyeletes orvos, illetve az egyes orvosok egyre kevesebb ügyeletet vállalnak havi rendszerességgel. Ennek oka részben a bérezés növekedési ütemének elmaradása az egyéb ügyeletekben (pl. kórházi osztály) alkalmazott bérektől, másrészt meg az Európai Unió munkaidőpihenőidő direktívája, melynek alkalmazása hazánkban is kötelező. Ezért kénytelenek vagyunk olyan orvosokat is alkalmazni, akiknek ugyan megvan a képesítésük az ügyelet ellátására (pl. máshol dolgozó háziorvosok), de gyakorlati ismereteik hiánya miatt számos panasz érkezik a munkájukkal kapcsolatban. A kezdethez képest most már gyakorlatilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megválogassuk a munkatársainkat, ha biztosítani akarjuk a napi két ügyeletes orvost. Végül, de nem utolsó sorban, meg kell említeni az EU országok, különösen Nagy-Britannia „elszívó erejét”. Van rá példa, hogy kiváló háziorvos, aki korábban szívesen ügyelt havonta hármat is, ezentúl inkább Angliába megy havonta egy-két hétvégét ügyelni, mert ezzel megkeresi a fizetése többszörösét, és nem is olyan megterhelő számára egy ottani ügyelet, mint egy itthoni. A LEHETSÉGES OKOK FELTÁRÁSA (HELYZET FELMÉRÉS) A Misszióban jelenleg ügyeleti szolgálatot ellátó orvosok mindegyikével „interjút” készítettem a problémák azonosítá- MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS sára. Ugyanakkor a betegek ügyeletről alkotott véleményére is kíváncsiak voltunk. A betegek kérdőíve természetesen névtelen volt, csak akkor adták meg adataikat, ha akarták. Úgy időzítettük a kérdőívek kiosztását a betegek között, hogy minden ügyeletet vállaló orvos ügyeletes napjai belekerüljenek a felmérésbe. Tőlük lényegében csak azt kérdeztük, hogy elégedettek-e az ügyelettel, ha nem, akkor mi a problémájuk, és mit változtatnának meg az ügyelet vonatkozásában, ha módjuk lenne erre. Az alapellátási ügyelettel kapcsolatban manifesztálódó panaszok három csoportba oszthatók, az egyikbe a szervezeti teljesítmény szintjén megjelenők, a másikba az ügyeletet vállaló orvosok meglátásai, a harmadikba a betegek panaszai sorolhatók. A szervezeti teljesítmény szintjén megjelenő problémák Gyakran előfordul, hogy a kiadott protokollokat nem tartják be A gyógyításban a modell szervezője és a háziorvosok abban érdekeltek, hogy a betegek ott, és annyi ellátást kapjanak, amit az állapotuk igényel. Ennek érdekében a leggyakrabban előforduló betegségek kezelésére a háziorvosok, szakorvosok, kórházi orvosok közös eljárásrendet, úgynevezett protokollt dolgoznak ki, és rendszeresen szervezett oktató-képző program segíti az eligazodást a terápiás lehetőségek közötti választásban. A Misszió tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb tartalék a gyógyszerek ésszerű felhasználásában rejlik. A lakossági gyógyszerkiadások mérséklése érdekében a Misszió arra törekszik, hogy az azonos hatóanyagú és terápiásan egyenértékű gyógyszerek közül – a beteggel egyetértésben – az olcsóbb változatokat rendeljék az orvosok. A Misszió által megvalósított irányított betegellátási modell eredményességét kedvezően befolyásolja, ha a betegek csak szakmailag indokolt esetben kerülnek kórházba. A modellben résztvevő háziorvosok rendszeres továbbképzésben részesülnek, és ezeken elsajátítják az egyes (általában gyakran előforduló) betegségekben a vezetés által meghívott szakértők és/vagy az egyes szakmai kollégiumok által javasolt szakmai útmutatókat. Ezeket azután többé-kevésbé alkalmazzák is mindennapi gyakorlatukban. Azok az ügyeletes orvosok, akik nem részei a modellnek, sokszor nem tartják be ezeket, és nem is érdekeltek a modell szemléletének megfelelő gyógyszerek felírásában, vagy abban, hogy ne utaljanak beteget feleslegesen kórházba, inkább saját, máshol megszokott gyakorlatukat követik. Ennél a pontnál mindjárt felfedezhetünk egy alapvető motivációs ellenérdekeltséget. A modellben résztvevők (és tulajdonképpen az egészségügyi szolgáltatók bárhol, ahol racionális protokoll szerint gyógyítanak) minden szempontból arra motiváltak, hogy annyit nyújtsanak a betegnek, amennyit egészségi állapota indokol. Magyarországon azonban a betegek (és általában a lakosság) akkor érzik magukat biztonságban, ha „túlellátást” kapnak, azaz mindenre többféle gyógyszert, képalkotó vizsgálatokat és kórházi kezelést. A Misszió ragaszkodik ahhoz, hogy minden beteggel kapcsolatban minden orvosi esemény rögzítésre kerüljön a betegek komputeres adatbázisában Mivel asszisztenciát egyelőre csak hét végén tudunk az ügyeletesek számára biztosítani (ilyenkor ők viszik komputerbe a betegellátással kapcsolatos dokumentációt), hét közben a dokumentáció sokszor hiányos vagy hiányzik annak ellenére, hogy minden ügyeletes orvos a belépéskor azonnal kap belépő kódot a rendszerbe. Ennek okát abban látjuk, hogy az ügyeletben dolgozó háziorvosaink a saját praxisukban nem használnak számítógépet, másrészt jogszabály sem kötelezi az ügyeletet a számítógépes dokumentációra. Nincs gyermekorvosi ügyelet Míg napközben a Misszióhoz ügyeletben tartozó településeken mindenhol van gyermekorvos, ügyeleti időben mind a felnőttek, mind a gyermekek a Misszióhoz fordulnak betegségükkel. Nincs lehetőségünk arra (sem finanszírozás, sem munkaerő vonatkozásában), hogy külön ügyeletes gyermekorvost alkalmazzunk. Mivel ügyeletet elsősorban felnőtt szakellátásban jártas orvosok vállalnak, nagy gondot jelent számukra a gyermekek ellátása, mert a kistarcsai kórházban sincs gyermekosztály, így a legközelebbi szakorvos Budapesten található. Itt meg kell jegyezzem, hogy ez nem Misszió-specifikus probléma, más településeknek, kistérségeknek is hasonló gondja van. Az orvosok meglátásai Túl sok a beteg, ezen belül is sokan orvosi szempontból indokolatlanul keresik fel az ügyeletet A betegek gyakran szívesebben jönnek panaszaikkal ügyeleti időben, mint háziorvosuk rendelésére, mert egyrészt nem kell a munkahelyükről elkéredzkedni vagy szabadságot kivenni, másrészt az ügyeleten kevesebb a várakozási idő. Az ügyeletes orvos, aki sokszor végigdolgozta a napot, majd az ügyelet után ismét egyenesen munkába megy, joggal neheztel azért, ha csak azért „zavarják”, mert este nyolckor jutott eszükbe hogy elfogyott évek óta szedett gyógyszerük, vagy hetek óta tartó krónikus panaszaikkal akkor jut eszükbe foglalkozni. Nagyon sok a gyerek, főleg hétvégén Mivel a nálunk ügyelő orvosok között nincs gyermekorvos, érthető módon ódzkodnak a gyermekek, különösen a csecsemők és kisgyermekek vizsgálatától azok a kollégák, akik egyébként csak felnőtteket gyógyítanak. IME V. évfolyam 1. szám 2006. február 17 MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS Állandó adminisztrátor, illetve sofőr kérdése Mivel a Misszióban csak hét végén van asszisztencia és sofőr, a kijáró orvosnak kell vezetni a szolgálati gépkocsit, és magának kell a számára sokszor nem ismert adminisztrációt vezetni a belső hálózati rendszerünkben A „saját” háziorvosok is ügyeljenek Jó lenne, ha a Misszióhoz tartozó háziorvosok is ügyelnének néha, mert ezzel lehetőséget nyújtanának azoknak a betegeknek saját háziorvosuk felkeresésére, akik csak hét végén érnek rá. Ugyanakkor éreznék azt a nyomást, ami az ügyeletre nehezedik (részben azáltal, hogy az ügyelet az ő feladataik egy részét is kénytelen átvenni). 1. táblázat Prioritási mátrix A betegek panaszai az ügyelettel kapcsolatban MEGOLDÁSI JAVASLAT Nem kapnak ellátást A betegek legtöbbször arra panaszkodnak, hogy az ügyeletes orvos nem megy ki a hívásra. Gyakori panasz, hogy ügyeleti időben az őket nem ismerő ügyeletes orvos nem ír fel nekik olyan receptet, amit kérnek (sokszor rendszeresen szedett gyógyszereiket, de sokszor olyasmit, amiről ők úgy gondolják, hogy arra biztosan szükségük van/lenne). A prioritási mátrix alapján felvetődő lehetőségek három csoportba oszthatók. Az első kettő adminisztratív, és nem igényel a jelenleginél több finanszírozást, csak az ügyeleti protokoll átalakítását, illetve a Misszió alapításakor a háziorvosoknak tett ígéret felülvizsgálatát. A többi javaslat többletfinanszírozást igényel, amire központi ügyelet megvalósítása nyújt lehetőséget. Ismeretlen orvosokkal találkoznak Ez a probléma, ahogy a bevezetőben már utaltam rá, más országokban is ismert, a betegek jobban szeretnek ügyeleti időben is saját háziorvosukkal, vagy legalább ismerős orvossal találkozni, (McKinley 1997). A Misszió háziorvosainak bevonása az ügyeletbe Nincs gyermekorvos ügyeletben A gyermekorvos hiánya ügyeletben a betegek részéről is sok panaszhoz vezet. A panaszok orvosszakmai megalapozottsága az okok elemzésénél részletesebben kifejtésre kerül. Ugyanakkor mind a betegek, mind az ügyeletes orvosok pozitívnak ítélték a munkakörülményeket, kulturáltnak találták a vizsgáló helyiséget és az orvosi szobákat. Az orvosok a jövedelmüket is relatíve jónak ítélték meg. HELYZETELEMZÉS A helyzet felmérése kapcsán felmerült szerteágazó lehetőségeket illetve felvetéseket le kell szűkíteni a legfontosabbakra (gyökérokok), amelyek megszűntetése vagy megoldása segíthet az alapproblémánk orvoslásában. A személyes interjúk alapján azonosított fő problémákhoz adható megoldási javaslatok prioritási mátrixának elkészítésénél valamennyi olyan problémát igyekeztem figyelembe venni, amire csak elképzelhető megoldás. A prioritási mátrix összpontértéke alapján került kiválasztásra az a néhány megoldási javaslat, amivel érdemes foglalkozni, illetve ami alapján a megoldási javaslat készült (1. táblázat). 18 IME V. évfolyam 1. szám 2006. február Ez a javaslat kapta a legtöbb pontszámot a prioritási mátrixban. Megvalósítását az is indokolja, hogy a betegek általában elégedettebbek akkor, ha ügyeleti időben saját háziorvosuk látja el őket. Erre vonatkozóan McKinley és munkatársai már 1997-ben végeztek randomizált vizsgálatot nagy betegszámon (McKinley 1997). Megvalósításához az szükséges, hogy a veresegyházi polgármestert és az alapító háziorvosokat meggyőzzük arról, hogy az ő érdeküket is szolgálná, ha fejenként akár csak egy ügyeletet elvállalnának havonta. A jelenleg ügyeletet vállaló egyetlen veresi háziorvoson kívül még tízen tartoznak az alapítók közé, köztük két gyermekorvos. Elég lenne, ha valamennyien havi egy ügyeletet elvállalnának, ami, különösen a korábban vázolt, más kisebb településeken a háziorvosokra nehezedő terhekhez képest elenyésző. A két gyermekorvos ügyeletbe való „beszállásával” legalább alkalmanként biztosítani lehetne a gyermekek ügyeleti ellátását is. Az ügyeletes orvosok névsora a portán bárki számára megtekinthetően állandóan és egy hónappal előre ki van tűzve, így a szülők is tudnának az új rendszerhez alkalmazkodni. Az ügyeleti protokoll átalakítása Ebben pontosan meg kell határozni, hogy mi a kötelessége az ügyeletesnek, de azt is, hogy mi nem az (természe- MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS tesen a szakma szabályainak betartásával és a betegek érdekeinek szem előtt tartásával). Az ügyeleti időben indokolatlanul megjelenő betegek arányát indikátorral is lehet mérni, például az ügyeleti időben indokolatlanul jelentkező betegek arányával az ügyeleti időben ellátásra jelentkező betegekhez képest egy adott időszakban. Az ügyeleti időben indokolatlanul jelentkező betegek például azok, akik a rendszeresen szedett gyógyszereiket háziorvosuk helyett az ügyeletessel szeretnék felíratni. Ha az egymást követő időszakokban az indikátorokat összehasonlítjuk, megállapítható, hogy szignifikánsan nő az ügyeleti időben indokolatlanul megjelenő betegek aránya. Ez fokozza az ügyeletes orvosok leterheltségét – minden ilyen beteg is 5-10 percet igénybe vesz az ügyeleti időből, mivel vizsgálat nélkül akkor sem lehet elküldeni, ha végül az ügyeletes orvos nem írja fel a kért receptet. 2004 decemberében a hétvégi ügyeleteket megvizsgálva megállapítottuk, hogy minden ötödik beteg ezért jelentkezett ellátásra. Mivel egy hétvégi ügyeleti napon átlagosan 50 beteget látnak el, kiszámítható, hogy ez naponta legalább egy óra indokolatlan munkavégzést okoz. Megoldásnak a betegek tájékoztatását tartjuk, szórólapon és a Misszió Világ havilapon keresztül igyekszünk tájékoztatni egyrészt az ügyelet működéséről – arról is, hogy ügyeleti időben az ügyeletes orvos receptfelírási joga korlátozott, másrészt arról, hogy mit kezdjenek pl. a lázas beteggel, mikor indokolt ügyeletet igénybe venni különböző kórképek esetén. gépjármű és korszerű műszerek vásárlásához. A központi ügyelet finanszírozása előnyösebb, ezáltal biztosítható állandó gépkocsivezető és asszisztencia, valamint az orvosok óradíja is valamivel emelhető. Az ügyelet finanszírozása jelenleg az alábbiak szerint történik (2. táblázat): 2. táblázat Az ügyelet finanszírozása a felméréskor Az OEP havonta lakosonként 40 Ft-ot utal az önkormányzatoknak, amelyek ehhez lakosonként 20 Ft-ot tesznek hozzá. A Misszióba ezek a pénzek azonban rendszertelenül és néha többszöri kérés után kerülnek átutalásra. Központi ügyelet esetén a 43/1999 Kormányrendelet 19. paragrafusa szerint a központi ügyelet biztosítása esetén a jelenlegi 38 Ft/fő finanszírozás a 3. táblázatban látható módon változik. Az ügyeleti tevékenység kistérségre való kiterjesztése és ezzel együtt központi ügyeletként való regisztrálása Az állandó asszisztencia és sofőr csak plusz források bevonásával valósítható meg. Erre (és egyben a műszerpark és ügyeleti gépkocsi korszerűsítésére) az adhat megoldást, ha a már jelenleg is az ügyeletbe vont települések számát a kistérség további négy településével kibővítjük, az ügyeletet központi ügyeletként regisztráltatjuk, és így emelt finanszírozáshoz jutunk. Kistérségként nagyobb lehetőség nyílik pályázato(k)on való részvételre is, amellyel újabb forrásokat teremthetünk. A veresegyházi kistérség a jelenleg ellátott települések mellett további négy települést egyesít, de ennek a négy településnek összesen csak ötezer lakosa van. Az ötezerrel több ellátandó lakos nem jelent igazán többletterhet a meglévő huszonötezerhez képest, viszont a központi ügyelet finanszírozása sokkal kedvezőbb, mint a jelenlegié. Ez egyben megoldást jelenthet több háziorvos bevonására is, mivel a bekerülő településeken dolgozó két háziorvos szívesen ügyelne. Erre pályázat útján nyílik lehetőség a kistérség polgármestereinek egyetértésével. A pályázaton forrás nyerhető új 3. táblázat Az ügyelet finanszírozása központi ügyelet esetén A táblázatból látható, hogy ha az önkormányzatoktól az ügyelet finanszírozására semmit sem kérünk, akkor is havi mintegy fél millió Ft-tal több, és pontosan kalkulálható bevétel jut erre a célra. Megfontolásra érdemes, hogy az eddigi 20 Ft/fő helyett a továbbiakban is kérjünk lakosonként pl. 10 Ft önkormányzati hozzájárulást, ami további havi 300 ezer Ft ügyeletre fordítható bevételt jelent. MEGVALÓSÍTÁS • Meggyőztük a háziorvosokat arról, hogy legalább havonta egy alkalommal vállaljanak ügyeletet. IME V. évfolyam 1. szám 2006. február 19 MENEDZSMENT HUMÁNERÔFORRÁS • A Misszió ügyeleti protokollját részben átalakítottuk, erről írásban és szóban tájékoztattuk az ügyeletes orvosokat és a településeken dolgozó háziorvosokat. Az átalakítás lényege, hogy ügyeleti időben az ügyeletes orvos nem köteles nem sürgős eseteket ellátni (pl. nem kell olyan recepteket felírnia, amikkel a beteget rendszeresen háziorvosa látja el). Az ellátásért természetesen felelősséggel tartozik. Ugyanakkor ismételten felhívtuk a háziorvosok figyelmét arra, hogy saját betegeiket lehetőleg lássák el saját rendelési idejük alatt, és ne küldjék őket ezen időszakban a Misszióba. • 2006. január elsejétől az ügyelet központi ügyeletként működik. • Január elsejétől az ügyeletes orvosok óradíját megemeltük. • Megpályáztunk a kistérségi törvény adta lehetőség alapján tárgyi eszközök szükséges fejlesztésére 20 millió forintot. Ebből 11 millió Ft-ot nyertünk – a beszerzések részben már megtörténtek, részben még folyamatban vannak. ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a tanulmányban egy lehetséges megoldást találtunk az ügyeleti ellátás biztosítására. A megfelelő színvonalú ügyeleti ellátás biztosítása egyre szélesebb körű probléma. Nem biztos, hogy minden kistérségben ez az út járható, de az olyan nyilvánvalóan fejlődő településeken, amilyen Veresegyház is, biztosan érdemes legalább a problémák okait feltárni és elemezni. Mindenesetre a 2006 januári és februári ügyeletek beosztása 10-10 percet vett igénybe, és már vannak jelentkezők márciusra is (január első hetében!), ami remélem így is marad. IRODALOMJEGYZÉK [1] 2003. LXXXIV Törvény az egészségügyről [2] 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról [3] Dr. Ágó Katalin: A prevenció hatása az egészségügyi ellátás igénybevételére és költségeire, szakdolgozat, 2003 [4] Dr. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, 2003 [5] Dr. Donáth Ferenc: A kórházi ügyelet alkotmányos kérdőjelei. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2005. január [6] Dr. Muzslai Piroska: Orvosi munkarend SE EMK Szervezeti döntéshozatali módszerek házi dolgozat, 2004. [7] Mc Kinley RK és mtsai: Comparison of out of hours care provided by patient’s own GP and commercial deputising services: a randomised controlled trial. BMJ 314:190, January 18; 1997 [8] Munka Törvénykönyv [9] Robbins SP: Organisational Behavior. Prentice Hall, London 1993 [10] Sinkó Eszter: IBR-ek értékelése, Medinfo bizottság, munkaanyag, 2002 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Bihari Katalin 1980-ban végzett a Semmelweis OTE Általános Orvostudományi karán, 1984-ben szakvizsgázott neurológiából, 1989-ben klinikai farmakológiából. 2005-ben szerzett egészségügyi szakmenedzseri diplo- 20 IME V. évfolyam 1. szám 2006. február mát a SE EMK-ban. 1995 óta az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben főorvos, a disztónia szakrendelés vezetője, 2003 óta a Misszió Egészségügyi Központ orvosigazgatója.