Intézmények:Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház
Évfolyam: VIII. évfolyam
Lapszám:2009. / 1
Hónap:február
Oldal:24-26
Terjedelem:3
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:KÓRHÁZMENEDZSMENT
Absztrakt:
Fél évszázad, évente egymillió ellátandó járó, és 60 ezer fekvő beteg – lakonikusan így lehet summázni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházat, amely 2009-ben az 51. életévébe lépett. Az intézmény – mint alapításakor is és ma is – folyamatosan arra törekszik, hogy a mintegy 710 ezres megye elvárásainak megfeleljen, komfortosabb legyen, ahol a biztonságos és emberbarát környezet megteremtése és fejlesztése a mindennapok része. A félévszázados jubileum 2008. december 15-én volt, 1958-ban ezen a napon alapították a gyógyintézményt, amelynek neve ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Történelmi mértékhez viszonyítva a félévszázad csekély, ám itt és ezen intézményben mégis jelentős.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT „Több, mint 50 éve a betegekért” – A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban… Fél évszázad, évente egymillió ellátandó járó, és 60 ezer fekvő beteg – lakonikusan így lehet summázni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházat, amely 2009-ben az 51. életévébe lépett. Az intézmény – mint alapításakor is és ma is – folyamatosan arra törekszik, hogy a mintegy 710 ezres megye elvárásainak megfeleljen, komfortosabb legyen, ahol a biztonságos és emberbarát környezet megteremtése és fejlesztése a mindennapok része. A félévszázados jubileum 2008. december 15-én volt, 1958-ban ezen a napon alapították a gyógyintézményt, amelynek neve ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Történelmi mértékhez viszonyítva a félévszázad csekély, ám itt és ezen intézményben mégis jelentős. 1958. december 15-én, Miskolcon, az eredetileg tiszti iskolának épülő honvédségi épületekben kezdte meg működését a kórház. A gyógyítás a mai belgyógyászati pavilonban kezdődött, 139 egészségügyi dolgozóval, köztük 24 orvossal, ám már akkor is volt röntgen, laboratórium. A későbbiekben az intézményben további osztályok alakultak, megkezdődött a gyógyítás az Atrophiás-Koraszülött, a második Belgyógyászati, a Traumatológia, a Bőrgyógyászat, a Kórbonctani és Kórszövettani, az Urológiai, a Szemészeti, az Ortopédiai, az Idegsebészeti- és Ideggyógyászati, a Pszichiátriai és a Szájsebészeti osztályon. Ugyanakkor az új osztályok létrehozása mellett folyamatosan fejlesztették a már meglévő területeket, részlegeket is, így a Szülészet-Nőgyógyászatot, és a Sebészetet. Az első évtized végén, a hetvenes évek elején 17 betegellátó osztályon, 1700 ágyon fogadták a betegeket, évente 25-30 ezret. 24 IME VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009. FEBRUÁR A második 10 év már egy jól működő, egyre korszerűsödő kórházban kezdődött meg, 1973-ban már betegeket fogadott az Onkoradiológiai és Sugártherápiás Osztály, amely nem sokkal később új sugárterápiás szárnnyal bővült. Ugyanakkor és ugyanebben a periódusban – a hetvenes évek elején – igényként fogalmazódott meg egy gyermekeket ellátó, korszerű, többprofilú intézet létrehozása. Fél évtized sem telt el, és 1976 novemberében már az első kis betegeket fogadta a Gyermekegészségügyi Központ. A második évtized elteltével az intézet az ország egyik legnagyobb kórháza lett, elismert szakmai és tudományos munkával és egyre kiterjedtebb oktatási feladatokkal. Az ország négy orvosegyetemének oktató kórházaként az évek folyamán számos orvostanhallgató végezte itt szakmai gyakorlatát. Kiemelkedő volt az orvosok és szakdolgozók részére szervezett továbbképző tanfolyamok száma a kórházban. A 70-es évek végére a kórház közel 2500 ágyon fogadott betegeket, évente 46-48 ezret. A nyolcvanas évek elejétől fogadta első betegeit az Érsebészeti Osztály, majd elkészült a Gyermekegészségügyi Központ új részeként a Gyermek Rehabilitációs Osztály. 1986-ban jelentős változás történt a röntgen diagnosztika területén: megalakult a Röntgen Intézet, amely specializálódva, 3 nagy osztályra tagolódott: a felnőtt Klinikai Radiológiai és Izotópdiagnosztikai, a Gyermekradiológiai, illetve a Neuroradiológiai és Angiographias Osztályra. A szerkezeti átalakítás mellett technikai fejlesztés is történt: 1988-ban a CT és a DSA készülék alkalmazásával új diagnosztikai lehetőségek nyíltak meg a radiológiai ellátásban. 1987-től a kórház területén működött a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara. A főiskola oktatói – szinte teljes számban – a kórház szakemberei voltak. A 80as évek végén megújult a Klinikai Laboratórium. Az 1990-es években a racionalizálás miatt már kevesebb ágyon gyógyított a kórház, de az egészségügyi ellátás színvonala nem változott, az továbbra is – miként ma is – magas, a minőségi betegellátást szolgálja. Ennek feltételét elsősorban a rendelkezésre álló kitűnő szakmai munkaközösség biztosította. 1995-ben országos jelentőségű eseményként elkezdődött a munka a Gyermekegészségügyi Központ csontvelő transzplantációs részlegén, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Máltai Szeretetszolgálat, két alapítvány, s nem utolsó sorban az ÉszakRajna Vesztfália tartomány jelentős anyagi segítségével jött létre. A szakmai fejlődés szinte mindegyik betegellátó osztályon észlelhető volt, új műtéti eljárások kerültek bevezetésre a nőgyógyászat, a sebészet és idegsebészet területén, egyre bővült a laparoszkópos műtéti eljárások száma is. Az 1990-es évek végén befejeződött a sebészeti tömb nyugati MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT szárnyának átalakítása, majd teljes rekonstrukciója és folytatódott az onkológiai ellátás fejlesztése, a lineáris gyorsító telepítéséhez szükséges bunker megépítése. 2001-ben az intézetet a Debreceni Orvostudományi Egyetem Oktató Kórházává avatta, majd együttműködési megállapodás jött létre a kórház és a Miskolci Egyetem között is, melynek eredményeképpen a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának elméleti és gyakorlati oktató bázisát képezi az egészségügyi intézmény. A Debreceni Egyetem a Gyermekegészségügyi Központ keretén belül Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézetet hozott létre. Nagyszabású fejlesztés eredményeként elkészült a mentőhelikopter leszállópálya. Az országban elsőként többszervi, úgynevezett multiorgan donációban vett részt a kórház, amely hivatalosan is ISO minősítést szerzett. Az I. Onkohaematológiai és Csontvelő Transzplantációs Osztályon már több mint 100 csontvelő transzplantációt végeztek el. 2005-ben átadták a kórház megújult belgyógyászati épülettömbjét, és ebben az évben megtörtént az első speciális pacemaker, ICD beültetés is, valamint megnyitotta kapuit a Kaáli Intézet és ekkortól működik a köldökzsinórvér bank. Ugyanebben az évben először használhatta az „Életet adó kórház” kitüntető címet az intézmény, és úgyszintén ekkor – a négy egyházi főméltóság részvételével – felszentelték az új „Isteni Irgalmasság” elnevezésű ökumenikus kápolnát, valamint útjára indulhatott a kórházi lelkészi szolgálat is. Az egyes felekezetek lelkészei különböző időpontokban tar- tanak istentiszteleteket, szertartásokat és végzik a hozzájuk fordulók – nem csak a betegek, hanem a dolgozók – lelki gondozását is. A 2006-os év már a takarékosság jegyében telt, a működési költségek csökkentése céljából több épületet ki kellett üríteni, „összébb kellett húzódni", és sajnálatosan a létszámot is csökkenteni kellett. A megszorítások mellett szinte ugyanakkor született meg a kórház jövőjére leginkább kihatással lévő, nagyszabású elképzelés: a Csillagpont Kórház tervezése, előkészítése, amit remélhetőleg a sikeres pályázati eljárás után a megvalósítás követ. A tervek szerint a jelenlegi park közepén egy klinikai tömb épül, amely csillagszerű összeköttetésben áll majd a parkot övező épületekkel és a belgyógyászat-onkológia épülettömbjével. Az új létesítményben központi elhelyezést nyernek a diagnosztikai osztályok, megvalósulhat a modern sürgősségi betegellátás is. 2007-ben ismét nagyléptékű változások sora indult meg az egészségügyben, így a Borsod megyei kórházban is. Súlyponti kórházként definiálták az intézményt, üzembe helyezték az újabb, nagy teljesítményű Lineáris gyorsítót, CT szimulátort, illetve átadták az új intézeti gyógyszertárat. A kórház Ôssejt Központtá is vált, köszönhetően az I. Onkohaematológiai és Csontvelő Transzplantációs Osztály sikeres szakmai tevékenységének. Az „Év Kórháza” országos internetes szavazáson 2007-ben második helyezést ért el az intézmény, 2008-ban pedig a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, azaz az első helyre tartották érdemesnek a szavazók. A tavalyi év egyik jelentős eseménye volt, hogy a gyógyintézmény a Diósgyőri Kórházból átvette a traumatológiai ellátást, ugyanakkor átadta a pszichiátriai feladatok végzését a Miskolci Egészségügyi Központnak. A miskolci házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás székhelye szintén ez az intézmény, így minden szakterületen bőven van feladat. A kórház kiemelkedő fejlesztéseket hajtott végre a technikai megújulás, az informatika területén is. Az „Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban” című HEFOP 4.4.1 projekt keretében kialakították az intézményközi informatikai rendszert (IKIR). Ennek eredményeként érvényesülhet az az elv, hogy a „lelet utazik, nem a beteg”. Ez jelentős és úttörő lépés az egészségügyben és ez a lehetőség a diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek elérésében jelentős változást hozott. Az intézményközi informatikai rendszer kialakításával megteremtődtek a telemedicina alkalmazásához szükséges feltételek is. Tavaly pedig – az európai uniós elvárásoknak megfelelően – nemzetközi kapcsolatok építésébe fogott a kórház, ennek részeként a Kassai Joseph Safarik Egyetemmel és a Kassai L. Pasteur Kórházzal együttműködési megállapodást kötött. 2008 a jubileum éve volt, így a munka és a feladatok mellett volt lehetőség az ünneplésre, a nosztalgiára és a vidámságra is. Az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából számos rendezvényen emlékeztek meg a félévszázados múltról, eredményekről, egyebek mellett volt kiállítás, tudományos ülés, és számos más program.. csak néhány a legfontosabbakból: IME VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009. FEBRUÁR 25 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT • • • • • • • • „Régmúlt és jelen” címmel – országos szinten is kuriózumszámba menő – nővérruha bemutató csalogatta az érdeklődőket. A rendezvényen a dolgozók, mint előadó művészek is megcsillogtathatták tehetségüket. Nem vallottak szégyent, hatalmas volt a siker. Májusban megnyitotta kapuit – az ország kórházai között egyedülálló módon – az Egészségmegőrző Központ, amely az intézmény munkatársainak szabadidős tevékenységét segíti. A centrumban kikapcsolódhatnak a kollégák: wellness részleg, szolárium, kondicionáló terem, valamint tornaterem vár valamennyi felfrissülni vágyó dolgozót. Az osztályok által emlékképekből összeállított, változatos tablókból „Múlt és jelen, 50 év jegyében” címmel poszter és tabló kiállítás nyílt. A látogatók bepillantást nyerhettek a kórház osztályainak mindennapi életébe és megismerhették a félévszázadnyi idő feledhetetlen, megörökített pillanatait, illetve azokat, akik mindebben részt vettek: a munkatársakat. Júniusban „Ôrizzük az elődök emlékét” címmel Arcképcsarnokot avatott a kórház, tisztelegve az elődök előtt. Az ünnepélyes avatás mellett egy kötetlen baráti beszélgetés is várta az érdeklődőket, ahol a nagy elődök: egykori és jelenlegi igazgatók, osztályvezetők közösen emlékeztek az eltelt 50 évre. „A gyógyítás szolgálatában 50 év tapasztalatával” című mottóval két alkalommal (tavasszal és ősszel) Jubileumi Tudományos ülést szerveztünk. A DEOEC által akkreditált rendezvényen az intézet osztályvezető főorvosai bemutatták – a megalapítástól napjainkig – osztályuk tevékenységét, tudományos munkáik fő irányait, eredményeit. • A harang az élőket hívja, az elhunytakat elsiratja – vagyis szeptemberben a kórház kápolnájában felszentelték a harangot. Elhelyezését az Intézeti Lelkészség kezdeményezte, hogy jelezze az istentiszteletek kezdetét és déli 12-kor felcsendüljön két percre. Októberben az „Antikvitások, egykori műszerek, levelezések, oklevelek” című tárlat avatott osztatlan elismerést. Itt megtekinthették az érdeklődők a régi idők emlékeit: a kórház osztályai által használt korabeli orvosi műszereket, jelentősebb közérdeklődésre számot tartó leveleket, korabeli bizonyítványokat, kórházzal kapcsolatos levelezéseket, érdekességeket. A Borsod megyei kórház fennállásának 50. évfordulója méltó alkalom volt arra, hogy Tóth Ilonáról – a névadó hős medikáról – dombormű kerüljön az Orvosszálló homlokzatára. A Domonkos Béla szobrászművész által készített alkotást novemberben avattuk fel. A kórház fennállásának félévszázados jubileuma alkalmából a munka mellett a kikapcsolódásra is gondoltunk és kialakítottunk egy pihenőparkot. Itt a testedzésre alkalmas multifunkcionális sportpályán túl az elhelyezett szaletlik, kerti pihenők, filagóriák hangulatával lehetőség nyílik az osztályok számára, hogy közösségi programokat szervezzenek. A Jubileumi Park igényes, esztétikus környezetét a munkatársak és az osztályok közösségei közösen hozták létre, fákat vásároltak és elültették, örökül hagyva az utódoknak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 2009-ben már 51 éves. A tavaly ünnepelt jubileumi év jó lehetőséget adott a számadásra, az összegzésre, de előre vetítette a jövőt és a feladatokat is. Az intézményben dolgozók legfőbb célja a minőségi betegellátás, a korszerű orvoslás és gyógyítás, de mindezek mellett nem maradhat el a humánum, az emberség. Dr. Csiba Gábor főigazgató főorvos 26 IME VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2009. FEBRUÁR
