IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Szemléletváltás kontra kényelem? Dr. Janecskó Mária az egynapos sebészetrôl

  • Cikk címe: Szemléletváltás kontra kényelem? Dr. Janecskó Mária az egynapos sebészetrôl
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: VIII. évfolyam
  • Lapszám: 2009. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 56-58
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

Az egynapos sebészet világszerte terjedő, közkedvelt ellátási forma, nem véletlen tehát, hogy e tevékenység szakmai és szervezési kérdései egyre inkább foglalkoztatják a szakembereket. Legutóbb az International Association for Ambulatory Surgery (IAAS) elnevezésű szervezet rendezésében július elején Ausztráliában lezajlott Egynapos Sebészeti Világkongresszuson cserélték ki tapasztalataikat és osztották meg egymással a legújabb kutatási eredményeket az egynapos sebészet vezető szaktekintélyei. A kongresszuson előadást tartott Dr. Janecskó Mária, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Táraság elnöke, a Semmelweis Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának docense. Az egynapos sebészet jelenéről és jövőjéről, szakmai és financiális hátteréről a kongresszusra utazá- sát megelőzően nyilatkozott lapunknak.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ Szemléletváltás kontra kényelem? Dr. Janecskó Mária az egynapos sebészetről Az egynapos sebészet világszerte terjedő, közkedvelt ellátási forma, nem véletlen tehát, hogy e tevékenység szakmai és szervezési kérdései egyre inkább foglalkoztatják a szakembereket. Legutóbb az International Association for Ambulatory Surgery (IAAS) elnevezésű szervezet rendezésében július elején Ausztráliában lezajlott Egynapos Sebészeti Világkongresszuson cserélték ki tapasztalataikat és osztották meg egymással a legújabb kutatási eredményeket az egynapos sebészet vezető szaktekintélyei. A kongresszuson előadást tartott Dr. Janecskó Mária, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Táraság elnöke, a Semmelweis Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának docense. Az egynapos sebészet jelenéről és jövőjéről, szakmai és financiális hátteréről a kongresszusra utazását megelőzően nyilatkozott lapunknak. – Ha jól tudom, Magyarországon mindeddig többször pályázhattak egészségügyi szolgáltatók egynapos sebészeti ellátásra. Hányan nyerték el összesen az egynapos sebészeti ellátás jogát? Az első pályázatot a kilencvenes években írta ki az akkori egészségügyi miniszter, erre azonban csak kórházak jelentkezhettek. A 2002-ban kiírt második pályázaton már önálló, kórháztól független egynapos sebészeti egységek, magánklinikák is indulhattak. A 2006-os, nagyobb léptékű pályázat eredményeképpen összesen 47 szolgáltató nyerte el az egynapos sebészeti ellátásra való jogot. – Milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak a szolgáltatóknak, amelyek egynapos sebészetet végeznek? Az egynapos sebészetek működését miniszteri rendelet szabályozza. Csak olyan műtéti beavatkozásokat szabad elvégezni egynapos sebészetben, amelyeket a különböző szakmák szakmai kollégiumai arra alkalmasnak tartanak. A legfontosabb szempont természetesen az, hogy a betegek ellátása a lehető legnagyobb biztonságban történjen. Az intézményi minimumfeltételeket ezért igen szigorú előírások szabályozzák. Pontosan meghatározott az is, hogy milyen képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező operatőrök dolgozhatnak az egynapos sebészeteken. Tévedés tehát az a feltételezés, hogy az egynapos sebészetben kezdő orvosok operálnak. Szigorú követelmények vonatkoznak az egynapos sebészetben dolgozó aneszteziológusokra is. Az ő felelősségük különösen nagy, hiszen az ő feladatuk, hogy eldöntsék, a beteg egészségi állapota alapján alkalmas-e az egynapos beavatkozásra. Szintén nekik kell elvégezniük a műtét előtti kivizsgálást és anamnézis felvételt az Aneszte- 56 IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2009. JÚLIUS – AUGUSZTUS ziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei szerint, és fel kell mérniük azt is, hogy a beteg otthoni körülményei alkalmasak-e a lábadozásra. Csak azoknál a betegeknél javasolhatják a műtét elvégzését az egynapos sebészet keretei között, akiknél állapotuk alapján nem várható szövődmény. Bizonyos állapotokban, meghatározott kísérőbetegségek megléte esetén eleve csak a kórházban történő operáció jöhet szóba. – Milyen előnyei vannak az egynapos sebészetnek a beteg számára? Egyre többen igénylik az egynapos sebészetet, hiszen a betegek kevesebb, mint 24 óra alatt kórházi kezelést kiváltó ellátásban részesülhetnek. Főként azoknak előnyös ez az ellátási forma, akik nem tehetik meg, hogy több napra kiessenek a munkából, vagy távol legyenek a családjuktól. Az egynapos sebészet mellett szól továbbá, hogy a körültekintő szervezésnek köszönhetően gyakorlatilag nincs várakozási idő. Akik már részesültek ilyen ellátásban, továbbadják a pozitív tapasztalataikat az ismerőseiknek, így egyre nagyobb az érdeklődés és az igény a lakosság részéről az egynapos sebészet iránt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az egynapos sebészet korántsem ilyen egyszerű a szolgáltató oldaláról nézve. Átgondolt logisztikát igényel, komoly terhet ró a menedzsmentre és az ápolószemélyzetre egyaránt. Hiszen nem csak a már említett szakmai szempontok alapján történő betegkiválasztásról, az alkalmasság eldöntéséről és magáról a műtét elvégzéséről kell gondoskodni, hanem a posztoperatív betegmegfigyelésről és fájdalomcsillapításról, valamint a műtét utáni kontrollvizsgálatokról is. Folyamatos kapcsolatot kell tartani a beteggel a műtétet követően, és meggyőződni arról, hogy a beteg a hazabocsátás után megfelelő módon lábadozhat az otthoni körülmények között. Meg kell tanítani például a beteget a trombózis megelőzését szolgáló injekció beadására, vagy biztosítani, hogy azt arra képzett személy beadja neki. Team munkáról van szó, amelyben nagyobb támogatás, megbecsülés járna az orvosoknak, a nővéreknek és a koordinátoroknak. Nagy segítséget jelentene, ha a családorvosok is bekapcsolódnának a munkánkba, és ha egy otthoni nővérfelügyelet keretében szakképzett nővérek rendszeresen látogatnák otthonaikban a betegeket, ahogyan ez külföldön, például Németországban már megoldott. – Milyen típusú műtéteket végeznek leggyakrabban egynapos sebészetben? A technikai fejlődés egyre több beavatkozás egynapos sebészetben történő elvégzését teszi lehetővé. Gondoljunk például a laparoscopiára a nőgyógyászatban és az általános sebészetben, az arthroscopiára az ortopédiában, vagy arra a speciális technikára, amivel a szürkehályogműtétet PORTRÉ ma már 15-20 perc alatt, helyi érzéstelenítéssel, vérzés nélkül elvégzik. Az egynapos sebészetet leggyakrabban nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti és ortopédiai területen alkalmazzuk. – Hány műtétet végeznek Magyarországon egynapos sebészetben? Az egynapos sebészet világszerte terjedőben van, de hazánkban még nincs nagy múltja. Az ebben a formában elvégzett beavatkozások száma nálunk hosszú ideig a tervezett műtétek egytizedét sem fedte le. A 2006-os pályázat lezárása óta ez az arány elérte a 30-40 százalékot. Összehasonlításképpen: Nyugat-Európában 50-70 százalék, az Egyesült Államokban pedig még ennél is nagyobb az egynapos sebészetben végzett műtétek aránya. Itthon egy újabb pályázat kiírására lenne szükség, hogy bővülhessen az egynapos sebészetek köre, és így emelkedhessen a műtétek száma. – Ön említette, hogy a nyugati országok jóval előttünk járnak az egynapos sebészet terén. Ezt akár a magunk javára is fordíthatnánk, hiszen már kitaposták előttünk az utat, tanulhatnánk a külföldi tapasztalatokból... Tökéletes a megállapítása. Természetesen az egynapos sebészettel kapcsolatos szakmai irányelvek kidolgozásakor figyelembe vettük a külföldi tapasztalatokat, a nemzetközi irodalmat. Nagy jelentősége van annak, hogy láthatjuk, hogyan működnek az evidenciák azokban az országokban, ahol már hagyománya van az egynapos sebészetnek. Éppen ezért maximálisan igyekszünk bekapcsolódni a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. A tudományos tapasztalatcsere és a szakmai továbbképzés megvalósítása érdekében országos és nemzetközi kongresszusokat, konferenciákat, vitákat és egyéb rendezvényeket szervezünk, és mindent megteszünk tagjaink külföldi kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételének támogatására. A Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság együttműködik nemzetközi szervezetekkel, társaságokkal. Főtitkárunk, Dr. Gamal Eldin Mohamed és jómagam tagjai vagyunk az International Association for Ambulatory Surgery (IAAS) vezetőségének. A napokban indulunk Ausztráliába, a Brisbane városában megrendezésre kerülő Egynapos Sebészeti Világkongresszusra, ahol mindketten meghívott előadók vagyunk. Itt szeretném elmondani: az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy megnyertük a 2013-as Egynapos Sebészeti Világkongresszus megrendezését Budapesten. Ez reményeink szerint lendületet adhat az egynapos sebészet hazai fejlődésének. – A szakmai ajánlások kidolgozásakor milyen hazai speciális szempontokat kellett figyelembe venniük? Az egynapos sebészet szakmai irányelveit a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, ugyanakkor az ésszerűség mentén és a financiális korlátokat szem előtt tartva alkottuk meg. Bizonyos nagyobb műtétek például az egynapos sebészet rutinjába tartoznak az Egyesült Államokban, ám nem biztos, hogy ezeket Magyarországon is be kellene vezetni. Gondolok itt egyes bélműtétekre, komoly urológiai beavatkozásokra, amelyeknek egynapos sebészet keretek közötti elvégzését nem tartjuk ideálisnak a lehetséges szövődmények aránya és a kimenetel szempontjából. Nem kell mindjárt kritika nélkül elfogadni és bevezetni itthon mindent csak azért, mert a tengerentúlon a napi gyakorlat része. Csak olyan eljárásokat javaslunk tehát egynapos sebészetre, amelyekről egyértelműen bebizonyosodott, hogy kockázatmentesek és a szövődmények tekintetében biztonságosak. – Bővíthető-e az egynapos sebészetek tevékenységi köre? Kialakulhatna-e egy optimálisabb kórházi struktúra a műtétes szakmákban, ha az egynapos sebészetek nagyobb arányban tehermentesítenék a fekvőbeteg intézményeket? Azt gondoljuk, hogy szükség van a jelenleginél több, szakmailag jól működő egynapos sebészetre. Éppen az a megfontolás hívja életre az egynapos sebészetet a világon mindenhol, hogy ez a tevékenység tehermentesíti a kórházakat és csökkenti a várólistákat. Ezért szinte erőltetik az egynapos sebészetet a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban. Mindeközben itthon mi is többre lennénk képesek, mégsem működik elegendő egynapos sebészet. A hazai összképet árnyalja, hogy az egészségügyi ellátórendszer közelmúltbeli átszervezése során nagyszámú ágyat megszüntettek, több kórházat bezártak. Az egynapos sebészet pótolhatná a kiesett ágyakat, azonban nem fejlődött a szükséges ütemben. A járóbeteg ellátás erősítésével párhuzamosan ezért az egynapos ellátás fejlesztésére is nagy szükség lenne. Ehhez elkerülhetetlen, hogy újra előtérbe kerüljön az egynapos sebészet finanszírozása. Az már megoldott, hogy az egynapos sebészetek ugyanannyi pontot kapjanak az elvégzett műtétekért, mint a kórházak, ugyanakkor a volumenkorlát még mindig gátját szabja a tevékenységnek. Akkor lehetne előrelépni, ha az egynapos sebészetet nem a teljesítmény volumenkorlát terhére finanszírozná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Vannak olyan országok, ahol abban az esetben, ha egy betegnél adott műtétet – például térdarthroscopiát – egynapos sebészetben el lehetne végezni, mégis kórházi keretek között operálják meg a beteget, a biztosító pénzt von le a kórháztól. Illetve ugyanez megfordítva: az egynapos sebészetek nagyobb összeget kapnak egy bizonyos műtét elvégzéséért, mint a kórházi osztályok. Ez a honorálási rendszer nagyon jó módszer arra, hogy az egynapos sebészetre ösztönözzék a kollégákat. Hiszen valamilyen szinten anyagilag is meg kell, hogy érje a szolgáltatóknak, hogy ezt az ellátási formát válasszák. Bizonyosfajta szemléletváltásra lenne szükség, hogy az ésszerűség győzzön a kényelem felett. – Mennyire tudják befolyásolni, előrevinni az egynapos sebészet ügyét a tudományos társaságok és a szakmai kollégiumok? Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium, amelynek előző elnöke voltam és jelenleg tagja vagyok, valamint a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy kidolgozza a szakmai ajánlásokat, amelyek mentén az egynapos IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2009. JÚLIUS – AUGUSZTUS 57 PORTRÉ sebészetek európai színvonalon működhetnek. Ugyanezt várjuk más érintett szakmáktól is, mivel közülük még nem mindegyik végezte el ezt a munkát. A célok megvalósítása érdekében a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaságban javaslattevő és véleményező tevékenységet fejtünk ki a szakterületünket általánosan és alapvetően érintő döntések, tervek, fejlesztések, koncepciók, jogszabályok és állásfoglalások kidolgozásában, illetve módosításában, és ezeket továbbítjuk a téma illetékes állami szerveihez. Tárgyalásokat kezdeményeztünk az Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és a közeljövőben fel kívánjuk venni a kapcsolatot az újonnan alakult szakmai kollégiumokkal is. – Hol tart az egynapos sebészet oktatása Magyarországon? Az egynapos sebészetnek helyet kell kapnia az egyetemi oktatásban és a posztgraduális képzésben is. E tekintetben optimista vagyok, mivel a budapesti Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában már oktatják az egynapos sebészetet különböző továbbképző tanfolyamok keretében. Mindazonáltal szükség lenne a módszer külön tantárgyként történő ismertetésére és oktatására az orvosi egyetemek graduális képzési rendszerében is. Az egynapos sebészet fejlődése és fejlesztése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakorvosok, menedzserek és szakdolgozók képzésére. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Janecskó Mária a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium előző elnöke (2004-2009). Aneszteziológia és intenzív terápiából illetve belgyógyászatból tett szakvizsgát. Ph.D. fokozatot 1983ban szerzett, 1994-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen. Bár tudományos tevékenysége a szívbetegek perioperatív ellátásának témakörét érinti, elkötelezett híve az egynapos sebészetnek. Az egynapos sebészeti anesztézia kollégiumi ajánlásainak kidolgozásában tevékenyen részt vett. A Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság /IAAS/ vezetőségének tagja. Komoly szerepe van abban, hogy az Egynapos Sebészeti Világkongresszus 2013-ban Magyarországon kerül megrendezésre. Másfél éve szolgálja a betegek érdekeit az országban példa nélküli, hévízi kezdeményezés Egyedülálló az országban a Zala Megyei Kórház és a hévízi Szent András Reumakórház között immár másfél éve fennálló sikeres együttműködés, amely a közel 300 ezer lakosú megye reumatológiai járóbeteg-szakrendelésének fejlesztése érdekében jött létre. A szakmai kooperáció eredményeként fejlődött az ellátás minősége és jelentősen rövidebbek lettek a várakozási idők a megyei kórház szakrendelésén. Dr. Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a reumatológiai szakellátásban 2008 elején indult együttműködés a hévízi és zalaegerszegi intézmények között, miután a Szent András Kórház felajánlotta szakmai segítségét az akkoriban technikai okok miatt kapacitásgondokkal küzdő megyei kórháznak. A közös munka eredménye – az erőforrások megosztása révén elérhető jobb szolgáltatás – rövidtávon is megmutatkozott. A megyei kórházban jelenleg három hévízi reumatológus segíti a szakellátást. A Dr. Szekeres László orvosigazgató által vezetett hévízi orvosi csapat innovatív szakmai javaslataival hozzájárult ahhoz, hogy a megyei kórház a különböző terápiás területeken ésszerűsítésekkel, átszervezésekkel tovább fejlessze az ellátást, és egyúttal az intézmény működését is gazdaságosabbá tegye. Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója elmondta: az intézmények közötti kooperáció egyik legkomolyabb eredménye, hogy a közel három hónapra rúgó várakozási idők jelentősen, alig három hétre csökkentek a megyei kórház reumatológiai szakrendelésén – a sürgős esetek ellátása pedig folyamatosan biztosított. Átalakult és bővült a lokális csontritkulás központ munkája. A rövidebb várakozási idők mellett a vizsgálatra érkező betegek kényelmét szolgálja, hogy azonnal, már a helyszínen kiértékelést kaphatnak a leleteikről. Az igénybe vehető támogatási források felkutatásának köszönhetően elindulhatott a megyei reumatológiai szakrendelés gépparkjának megújítása, és végbement a Megyei Kórház – igen nagyszámú betegellátását végző – Fizioterápiás Osztályának felújítása. Szerk. 58 IME VIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2009. JÚLIUS – AUGUSZTUS