IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon [1]

  • Cikk címe: Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon [1]
  • Szerzők: Dr. Uzzoli Annamária, Dr. Kövi Rita , Kiss Norbert, Vitrai József, Bakacs Márta, Gémes Katalin
  • Intézmények: ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet, ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Országos Egészségbiztosítási Pénztár
  • Évfolyam: X. évfolyam
  • Lapszám: 2011. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 12-16
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: RENDSZERELEMZÉS

Absztrakt:

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés vizsgálatának első szakaszában a 2008-ban elvégzett, közfinanszírozott szürkehályog műtétek adatait elemeztük. Bár a korszerű műtéti eljárások mindenki számára hozzáférhetők voltak az egész országban, a kórházak számára alacsonyabb költséget jelentő és kevésbé veszélyes, korszerűbb ellátást képviselő egynapos műtétek aránya még messze elmaradt a fejlett országokétól, a hozzáférhetőségében pedig egyenlőtlenség mutatkozott. A műtétre történő utazáskor a betegek gyakran átlépték a közigazgatási határokat, és számottevő esetben nem a legközelebbi szolgáltatót keresték fel. A lakóhelytől függően nagy egyenlőtlenség volt tapasztalható az utazási távolságban, melyet részben a területi ellátási kötelezettség ellentmondásai is okozhattak. A hozzáférési adatok elemzésének eredményeit hasznosító hatékonyabb betegút-szervezéssel, illetve az egynapos ellátáshoz való hozzáférés javításával több száz millió, a kapacitásoknak az igényekhez való jobb illesztésével akár több milliárd forintnyi forrás is átcsoportosítható lenne más ellátási területekre.

Angol absztrakt:

In the first phase of the research on access to health care all data on cataract surgery financed by public sources in 2008 were analyzed. Though modern cataract surgery procedures were available for all patients in the country the share of surgeries carried out on a same-day basis representing higher quality and smaller expenses for hospitals was much lower then developed countries and showed high inequity in the access of it. Patient often cross administrative borders when travelling to surgery and used services not the nearest one to their dwelling. Depending on the place of residence there was a huge inequality in the length of the travel to the surgery which may be partly explained by the referral system. Using the results of the analysis of access data for developing better referral system can gain several million Hungarian Forints, and for fitting the health care capacities to the need of care a few milliard HUF can be channel to other services.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Közegészségügyi trendek és a jóléti rendszer jövője, Fogel elemzései tükrében I. rész Dr. Szakolczai György
Kampány a stroke megelőzésére, a pitvarfibrilláció leküzdése révén Fazekas Erzsébet
Budapesten végállomásához érkezett a roadshow Nagy András László
Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon [1] Dr. Uzzoli Annamária, Dr. Kövi Rita , Kiss Norbert, Vitrai József, Bakacs Márta, Gémes Katalin
Beszámoló az IME VI. Regionális Konferenciájáról IME Szerkesztőség
A HYPERTONIA ÉVE 2011 A Magyar Hypertonia Társaság edukációs kampánya 1. rész Dr. Lazányi Kornélia
Az onkológusok munkaterhelése, és annak következményei II. rész Dr. Lazányi Kornélia
Magyar Ápolók Napja 2011 Vártok Józsefné
A szervezett népegészségügyi szűrőprogramok minőségbiztosításának új lehetőségei Kovács Attila, Nagy Attila, Weisz István, Dr. Budai András, Gaudi István, Dr. Döbrőssy Lajos
A HYPERTONIA ÉVE 2011 Folytatás a 19. oldalról IME Szerkesztőség
A HYPERTONIA ÉVE 2011 A Magyar Hypertonia Társaság edukációs kampánya 2. rész IME Szerkesztőség
A krónikus vesebetegség és a kardiovaszkuláris kockázat Fazekas Erzsébet
Magyar elnök az Európai Radiológusok Társasága élén Nagy András László
Bioelektromos képalkotás: Az új modalitás mérnöki kihívásai Prof. Dr. Kozmann György
Mellkasdiagnosztika - CAD rendszerek segítségével hatékony támogatás tüdőbetegségek korai felismerésében Horváth Ákos , Dr. Bartusek Dóra, Horváth Áron, Orbán Gergely, Dr. Horváth Gábor
Linux alapokon működő informatikai rendszer az egészségügyben Miklovicz Zoltán, Bagyal Tamás, Schilling János
Szívügye a kardiológia - Beszélgetés Prof. Dr. Tóth Kálmánnal, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkárával Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Uzzoli Annamária Intézmény: ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet
Szerző: Dr. Kövi Rita Intézmény: ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
Szerző: Kiss Norbert Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem
Szerző: Vitrai József Intézmény: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
Szerző: Bakacs Márta Intézmény: Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
Szerző: Gémes Katalin Intézmény: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

[1] A kutatást részletes ismertető tanulmány elérhető: www.egeszsegmonitor.hu honlapon
[2] Vitrai, J., Hermann, D., Kaposvári, Cs., Kabos, S., Löw, A. és Várhalmi, Z.: Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon. Adatok az ellátási szükségletek térségi egyenlőtlenségeinek becsléséhez. EgészségMonitor. 2008.
[3] Vitrai, J., Bakacs, M., Kaposvári, Cs. és Németh, R.: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon. EgészségMonitor. 2009.
[4] Health at a Glance: Europe 2010, OECD 2010.
[5] European Cataract Outcomes Study. Unpublished data. 2000-2007

EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon [1] Vitrai József, független szakértő, Bakacs Márta, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Gémes Katalin, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Kiss Norbert, Budapesti Corvinus Egyetem, Kövi Rita, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Uzzoli Annamária, Regionális Kutatások Központja Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés vizsgálatának első szakaszában a 2008-ban elvégzett, közfinanszírozott szürkehályog műtétek adatait elemeztük. Bár a korszerű műtéti eljárások mindenki számára hozzáférhetők voltak az egész országban, a kórházak számára alacsonyabb költséget jelentő és kevésbé veszélyes, korszerűbb ellátást képviselő egynapos műtétek aránya még messze elmaradt a fejlett országokétól, a hozzáférhetőségében pedig egyenlőtlenség mutatkozott. A műtétre történő utazáskor a betegek gyakran átlépték a közigazgatási határokat, és számottevő esetben nem a legközelebbi szolgáltatót keresték fel. A lakóhelytől függően nagy egyenlőtlenség volt tapasztalható az utazási távolságban, melyet részben a területi ellátási kötelezettség ellentmondásai is okozhattak. A hozzáférési adatok elemzésének eredményeit hasznosító hatékonyabb betegút-szervezéssel, illetve az egynapos ellátáshoz való hozzáférés javításával több száz millió, a kapacitásoknak az igényekhez való jobb illesztésével akár több milliárd forintnyi forrás is átcsoportosítható lenne más ellátási területekre. In the first phase of the research on access to health care all data on cataract surgery financed by public sources in 2008 were analyzed. Though modern cataract surgery procedures were available for all patients in the country the share of surgeries carried out on a same-day basis representing higher quality and smaller expenses for hospitals was much lower then developed countries and showed high inequity in the access of it. Patient often cross administrative borders when travelling to surgery and used services not the nearest one to their dwelling. Depending on the place of residence there was a huge inequality in the length of the travel to the surgery which may be partly explained by the referral system. Using the results of the analysis of access data for developing better referral system can gain several million Hungarian Forints, and for fitting the health care capacities to the need of care a few milliard HUF can be channel to other services. 12 IME X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. MÁRCIUS BEVEZETÉS A hazai egészség-egyenlőtlenségek 2008-ban kezdett kutatásának harmadik szakaszában olyan elemzési módszertan kidolgozása és kipróbálása volt a cél, amely egyidejűleg képes számításba venni az ellátási szükséglet, az igénybevétel és a hozzáférés földrajzi különbségeit [2,3]. Ez a vizsgálati megközelítés lehetővé teszi az egészségügyi ellátási kapacitásokhoz való hozzáférésnek a szükséglethez történő igazítását, ezáltal az egészség-egyenlőtlenségek mérséklését. A meglehetősen nagy kutatási kapacitást igénylő, összetett feladatot több, kisebb és egyszerűbb lépésre bontottuk. Az első elemzésben egyetlen ellátásra, az OEP által 2008-ban finanszírozott szürkehályog műtétre vonatkozóan vizsgáltuk a fizikai elérhetőséget, azaz a műtéthez megtett utazási távolságot és időtartamot. Az ellátás kiválasztásában szerepet játszott az a tény, hogy a szürkehályog kialakulását, vagyis az ellátási szükséglet megjelenését döntően az életkor és a nem határozza meg. Az ellátási igénybevétel szükségletre korrigálása emiatt egyszerű korra és nemre történő standardizálással megoldható. Ez az elemzési modell olyan tapasztalatokat szolgáltathat, amelyek alapján a későbbiekben más, jelentősebb társadalmi terhet képviselő krónikus betegségek ellátásához való hozzáférés egyenlőtlensége is vizsgálható. A LAKÓHELYTÔL FÜGG AZ ESÉLY A JOBB MINÔSÉGÛ ELLÁTÁSRA A 2008-ban közfinanszírozott mintegy 63 ezer szürkehályog műtét adatait elemezve elmondható, hogy Magyarországon a műtétek 99,6%-a a korszerű, fakoemulzifikációs technika alkalmazásával technikával történt, amely mindegyik szürkehályog műtétet végző intézményben elérhető volt. A korszerű műtéti technikák ellenére Magyarországon még mindig nagyon alacsony, 22%-os volt az egynapos ellátásként végzett szürkehályog műtétek aránya, messze elmaradva a több nyugat-európai országban is elért 90%-os szinttől [4]. Az ellátás infrastruktúrája, az egynapos ellátást nem egyértelműen preferáló szabályozási-finanszírozási környezet, az igényekhez nem jól illeszkedő közlekedési lehetőségek, továbbá a beteg nem megfelelő otthoni körülményei akadályozhatták az egynapos ellátás igénybevételét. EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS A szürkehályog műtétek lakóhely, illetve ellátó intézmény földrajzi helye szerinti elemzése alapján az esetek területi megoszlása aránylag egyenletesnek mutatkozott. A legkevesebb szürkehályog eset Jász-Nagykun-Szolnok megyében (az életkori és nemi különbségek kiegyenlítése után 10 ezer lakosonként 45 eset), míg a legtöbb Veszprém megyében (81 eset) volt (1. ábra). 2008-ban szürkehályog műtétre az esetek mintegy 10%ában másik régióban, közel 20%-ában másik megyében, majdnem felében pedig másik kistérségben került sor. Az esetek mintegy 60%-ában a betegek másik településre utaztak a műtéti beavatkozásra (2. ábra). Legnagyobb arányban, közel 15%-ban a Dél-Alföld régióban hagyták el a műtét miatt régiójukat a betegek. A megyék közül legtöbben, mintegy 65%-ban Pest megyéből lépték át a megyehatárt, és döntő többségükben (95%-ban) budapesti intézményt kerestek fel. A betegek 30-40%-a Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyéből utazott másik megyébe a beavatkozásra. Ha a valóságban megfigyelhető betegutakat vizsgáljuk egy olyan elektív beavatkozás, mint a szürkehályog műtét esetében, akkor megállapítható, hogy a betegek az esetek jelentős részében átlépik a közigazgatási határokat. 1. ábra A szürkehályog műtétet végző intézmények betegforgalma és az életkorra, nemre standardizált megyei esetarányok 2008-ban Az intézményeknek helyet adó településeket jelölő körök átmérője az éves esetszámmal arányos (23-tól (Berettyóújfalu) 3500-ig (Debrecen)) terjed, illetve Budapest esetében 20.000), bennük a világosabb színű körcikk mérete az egynapos műtétek arányát mutatja. Ha egy településen több ellátó található, akkor ezek adatai összevontan, települési szinten jelennek meg. A megyénként a szürke árnyalataival jelzett – a lakosság eltérő életkori és nemi összetételének kiegyenlítését szolgáló – standardizálással nyert esetarányok az ellátási szükségletet jelenítik meg. A szükségletben jelentkező egyenlőtlenség mértékét jelzi, hogy a legnagyobb érték a legkisebbnek mindössze kétszerese. Nagy egyenlőtlenségek mutatkoztak azonban az egynapos műtétek térségi eloszlásában. A régiókat vizsgálva az egynapos műtétek legmagasabb aránya 35% (Nyugat-Dunántúl), a legalacsonyabb mindössze 6% (Észak-Alföld), a megyéknél 58% (Győr-Moson-Sopron) és 2% (Baranya) volt. Előfordult olyan kistérség, ahol az egynapos beavatkozások aránya 91%-ot is elérte, míg máshol ez 0% volt. A településeknél az egynapos esetarány 100% és 0% között mozgott. A korszerűbb ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségére utal továbbá az is, hogy a 10 ezer lakosnál nagyobb településen élő betegek 24%-át, addig az 1000 fő alatti kistelepüléseken élők csupán 14%-át engedték haza a műtét napján. Az intézmények szintjén jelentős egyenlőtlenség volt tapasztalható, mivel a 72 szürkehályog műtétet végző intézmény között a műtétek száma aránytalanul oszlott el: az intézmények negyedében végezték a műtétek felét. Néhány ellátó éves műtétszáma a szakmai protokollban előírtat sem érte el. 2. ábra A legjellemzőbb betegutak hálózata a szürkehályog műtéti ellátásában 2008-ban A lakóhelyről egy másik településen működő – a körökkel jelölt – ellátóig digitális térképszoftver segítségével légvonalban meghúzott, az adott településről leggyakrabban igénybevett, ún. domináns útvonalak közül a megyehatáron átvezető útvonalakat fehér színnel külön kiemeltük. A megyék eltérő árnyalatai jelzik azt a lakóhely és az intézmény közötti – légvonalban számított – átlagos utazási távolságot, amelyet az adott megye betegei megtettek. A térképen csak a lakóhelyétől eltérő településen ellátott esetek (a 63 ezer eset mintegy 60%-a) vannak feltüntetve. Az ellátás hozzáférésének egyenlőtlenségeit igazolják az utazási távolságokban mutatkozó jelentős megyei különbségek. A betegút-hálózat sűrű csomópontjai jelzik a műtétek egyes intézményekben, illetve településeken tapasztalt koncentrációját. A lakóhelytől az ellátást nyújtó intézményig légvonalban számított, esetszámmal súlyozott távolság legkisebb Közép-Magyarországon (8 km), legnagyobb a Dél-Alföldön (31 km) volt. A megyék közül Bács-Kiskun és Békés megyében volt a legnagyobb távolság (38 km) és Budapesten a legkisebb (2 km). Az egynapos ellátást nyújtó intézményig légvonalban számított, esetszámmal súlyozott távolságok a régiókban csekély, a megyékben viszont jelentős mértékben eltérőek voltak. Így pl. Baranya megyében közel 140 km-re, IME X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. MÁRCIUS 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS néhány kistérségben akár 200 km-nél nagyobb távolságra volt az egynapos műtétet végző intézmény (3. ábra). keszi kistérségre végzett modellszámítások alapján megállapítható volt az az utazási többletköltség, amely abból fakadt, hogy a betegek a legközelebbi ellátó helyett a szolgáltatást egy távolabbi településen (pl. a számukra kijelölt intézményekben) vették igénybe. (A modellszámítások részleteit lásd a tanulmányban! [1]) 3. ábra A legjellemzőbb betegutak hálózata a szürkehályog egynapos műtéti ellátásában 2008-ban A lakóhelyről a műtétet végző intézménybe légvonalban húzott vonalak az adott településről a leggyakrabban választott, ún. domináns útvonalakat jelölik. A megyehatáron átvezető betegutakat fehér színnel kiemeltük. A megyék eltérő árnyalatai jelzik a lakóhely és az ellátó intézmény közötti – légvonalban számított – átlagos utazási távolságot egynapos ellátás igénybe vétele esetén. Az egynapos ellátás hozzáférésének egyenlőtlenségeit jelzik az utazási távolságokban mutatkozó nagyobb megyei különbségek. Az ötvenezer lakosnál nagyobb településeken élő betegek számára a szürkehályog műtéteket végző intézményekhez légvonalban mért súlyozott távolság csupán az ötöde volt a kisebb lélekszámú településekhez viszonyítva. Emiatt a betegek több mint felét képviselő, kisebb településeken élő betegeknek aránytalanul többet kellett utazniuk a műtétre. Ezzel összhangban az is kimutatható volt, hogy a társadalmi-gazdasági okok miatt hátrányosabb területen élő betegeknek a műtétet végző intézmények eléréséhez némileg nagyobb távolságot kellett megtenniük. A részletesebben elemzett Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a műtéthez közúton megtett utazási távolság egyenlőtlenül oszlott meg a betegek között: az összes út 2/3-át a műtétek csupán 1/3-ához kellett megtenniük. HOL A SZABÁLYOKAT KÖVETVE, HOL ÖNSZÁNTUKBÓL UTAZNAK TÁVOLABBRA A BETEGEK Az elemzések – elsőre talán meglepőnek látszó – eredményei szerint a betegek nem mindig a legközelebbi intézményt keresik fel a műtétet céljából. Az ellátó intézménnyel rendelkező kistérségekben az esetek közel 20%-ában a betegek kistérségen kívüli ellátó intézményt vettek igénybe. Vannak olyan kistérségek az országban, ahol a betegek 8090%-a nem a lakóhelyéhez legközelebbi ellátó intézményt vette igénybe (4. ábra). A kapott eredmények pontosítása céljából az adatokat kistérségi szinten is megvizsgáltuk két esetben. Az esettanulmányként választott Fonyódi és Duna- 14 IME X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. MÁRCIUS 4. ábra Nem a legközelebbi intézményben végzett műtétekhez tartozó betegút-hálózat Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon 2008-ban. A lakóhelyről a műtétet végző intézménybe légvonalban húzott vonalak az adott településről a leggyakrabban választott, ún. domináns útvonalakat jelölik. Fehér színű vonalak jelölik ki azokat a domináns betegutakat, amelyek közúti közlekedéssel számítva nem a legközelebbi intézménybe vezetnek. A Fonyódi kistérség betegeinél ez az esetek 80%-ában fordult elő, és az átlagos többletköltség személygépkocsival – csak a benzinköltséget figyelembe véve – egy esetre számítva 1660 Ft. A Dunakeszi kistérségben az esetek 92%-ában kerestek fel távolabbi szolgáltatót, és a pluszköltség esetenként 470 Ft volt. Mindkét kistérségben a többlet utazási idő 1 óra volt. Tekintve, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utazási költségtérítésre tervezett 2010-es előirányzata 4,2 milliárd forint, betegszállításra pedig 5,8 milliárd forint jut, a legközelebbi intézmény igénybevétele esetén történő megtakarítás számottevő tétel lehet. Ez akkor is igaz, ha a betegek nem kérik az útiköltség megtérítését, hiszen ilyenkor maguk állják az utazási költségeket, így a rövidebb út társadalmi szinten szintén megtakarítással jár. KÖRÜLTEKINTÔBB SZERVEZÉSSEL JOBBAN LEHETNE ELKÖLTENI A FORRÁSOKAT A távolabbi intézmény igénybevételét az egyéni fogyasztói választáson kívül a követett beutalási rend, illetve a területi ellátási kötelezettség (TEK) rendszere is befolyásolja, mivel nem minden esetben a legközelebbi szolgáltató a kijelölt TEK-es szolgáltató (pl. Fonyódi és Szobi kistérség ese- EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS tében). Ugyanakkor a lakosság magas mobilitási hajlandósága arra utal, hogy az intézmény közelségén kívül a hozzáférés más elemei – mint a közlekedési lehetőségek, a korábbi tapasztalatokon alapuló szabad intézmény- és orvosválasztás – miatt az emberek hajlandók többet utazni, és a többletutazás költségeit vállalni. A beutalási rend kialakítása során aligha lehet figyelmen kívül hagyni ezt a betegek oldaláról világosan megmutatkozó igényt. A felesleges utazás okozta többletköltségen kívül költségmegtakarítást jelenthet az egynapos ellátás alacsony arányának (22%) legalább az OECD-átlaghoz (50%) történő közelítése is. Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – elősegítendő az egynapos ellátás terjedését – a két ellátási formát ugyanúgy finanszírozza, azaz az egynapos ellátásra is kifizeti azt az összeget, amit a többnaposra. Az indokolatlanul többnapos ellátásként végzett beavatkozások jelentős többletköltséget jelentenek az intézményeknek. Az egynapos műtétek 50%-os aránya esetén – az egy napra kalkulált hotelszolgáltatás 5607 Ft-os költségével számolva – évente körülbelül 260 millió Ft-tal kisebb költség jelentkezne a szürkehályog műtétet végző kórházakban. További, akár 570 millió Ft-os megtakarítást jelentene, ha a 2007. évi European Cataract Outcome Survey [5] alapján megcélzott 83%-ot sikerülne teljesíteni. Feltételezhető, hogy Magyarországon az egynaposként elvégzett műtétek egy részét – a TVK-keret csökkenését elkerülendő – nem egynaposként jelentik az OEP felé. A jogszabályi környezet olyan változtatásával lehetne jelentősen növelni az egynapos ellátás arányát, amelynek eredményeképpen a fekvőbeteg-osztályok ágykihasználtságának csökkenése nem okozná a TVK-keret szűkülését. A HOZZÁFÉRÉS ELEMZÉSE JAVÍTJA A BETEGELLÁTÁS MINÔSÉGÉT, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁT Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést befolyásoló tényezők, illetve a hozzáférésben tapasztalható területi egyenlőtlenségek vizsgálata alapvető információs bázisa az ellátás javítását célzó egészségpolitikai törekvéseknek. Akár a betegutak optimalizálása, a szükséglethez illesztett, hatékony betegellátás megvalósítása, akár az egészségipari fejlesztések elképzelhetetlenek a területet érintő, tudományos alaposságú elemzések elvégzése és a tervezett változtatások modellezése nélkül. A kutatásban kialakított vizsgálati módszer továbbfejlesztésével a bizonyítékokon alapuló szakpolitika-alkotás egy olyan, magyar viszonyokra adaptált elemzési modellhez juthat, amely – a tervezett beavatkozások várható hatásainak előrejelzésével – elősegítheti a szűkös erőforrások hatékony elosztását. A kutatás eredményei szerint a szürkehályog műtétek szükségletre korrigált arányai az országban egyenletesen oszlanak meg, azaz az igénybevételben nem volt egyenlőtlenség tapasztalható, ezzel szemben a műtétekhez megtett távolságok jelentős földrajzi egyenlőtlenséget mutattak. Levonható az a következtetés, hogy a szürkehályog műtéti ellátásának igénybevételét nem elsősorban az ellátó intézmények fizikai elérhetősége határozta meg. Egyszerűbben: a betegek intézmény-választását az utazási távolság komolyan nem befolyásolta. A lakosság egészségügyi ellátással való elégedettségének növelése érdekében a jövőben azt is vizsgálni kellene, hogy vajon a betegek miért keresnek fel jelentős számban nagyobb földrajzi távolságban fekvő ellátó helyeket, hiszen az ellátás lakossági igényekhez igazítása mind az ellátó, mind az azt igénybe vevő közös érdeke. IRODALOMJEGYZÉK [1] A kutatást részletes ismertető tanulmány elérhető: www.egeszsegmonitor.hu honlapon [2] Vitrai, J., Hermann, D., Kaposvári, Cs., Kabos, S., Löw, A. és Várhalmi, Z.: Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon. Adatok az ellátási szükségletek térségi egyenlőtlenségeinek becsléséhez. EgészségMonitor. 2008. [3] Vitrai, J., Bakacs, M., Kaposvári, Cs. és Németh, R.: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon. EgészségMonitor. 2009. [4] Health at a Glance: Europe 2010, OECD 2010. [5] European Cataract Outcomes Study. Unpublished data. 2000-2007 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Vitrai József az ELTE biológus szakán végzett, majd szerzett egyetemi doktori címet 1983-ban. Kutatói pályafutása első szakaszában az agy elektromos jeleinek többváltozós statisztikai elemzésével foglalkozott, azt követően az USA-ban több mint 3 évig a farmakoepidemiológia területén tevékenyke- dett. Hazatérve a pszichiátriai epidemiológiában, majd a korszerű egészségmonitorozás hazai elindításában vett részt. Két alkalommal irányította az Országos Lakossági Egészségfelmérést. Később az egészséginformáció szakpolitikai döntéshozatalban való alkalmazása lett kutatási területe, 2005-ben vezetésével készült el az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. 2006-ban a TÁRKI – Egészség Tudásközpont vezetője, majd 2007 közepétől 2011 ele- IME X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. MÁRCIUS 15 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS jéig az EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. Ez idő alatt az egészség-egyenlőtlenségek illetve a drogprobléma területén vezetett kutatásokat. Munkacsoportja készítette el az Egészségjelentés 2010-et. Az utóbbi években előadásaiban és publikációban a hazai egészség- ügyi rendszer teljesítményét elemezte, és mint független szakértőt különböző projektek, programok és pályázatok értékelésébe vonták be itthon és külföldön. Munkássága elismeréseként a Magyar Higiénikusok Társasága 2011-ben neki ítélte a Fodor József emlékérmet. Bakacs Márta 2003-ban szerzett epidemiológus diplomát a DOTE Népegészségügyi Iskolán. Pályája kezdetén a levegőszennyezés és a gyermekkori légzőszervi betegségek összefüggéseit vizsgáló felmérésekben szerzett tapasztalatokat, később a mortalitási és morbiditási adatok elemzésével, azok térinformatikai megjelenítésének módszereivel foglalkozott. 2002-től részese volt a hazai egészségmoni- torozási rendszer kiépítésének, az ÁNTSZ keretein belül létrehozott Egészségmonitorozási Hálózatot irányította. Közreműködött a hazai egészség-indikátor rendszer kidolgozásában, a Magyar Egészségadattár és a népegészségügyi jelentési rendszer létrehozásában. 2009-től az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben táplálkozás-epidemiológiai vizsgálatok tervezésével, az adatok statisztikai elemzésével és az eredmények közlésével foglalkozik. Az utóbbi években külső szakértőként bekapcsolódott a hazai egészség-egyenlőtlenségek kutatásába is. Gémes Katalin humán-, orvos-biológus, orvos-gyógyszerész szakközgazdász, 2003-07 között a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetben dolgozott és végzett PhD tanulmányokat kardiovaszkuláris epidemiológia területén. 2005-ben az Országos Epi- demiológiai Központban dolgozott az Egészségmonitorozás és Nem Fertőző Betegségek Epidemiológiája osztályán, majd 2008-2010 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elemző munkatársa volt, mely keretében a Felügyelet részéről vett részt az egészség-egyenlőtlenségek elemzésében. Jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Ártámogatási Főosztályon dolgozik. Kiss Norbert közgazdász, 2003 óta a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont tagja, a Vezetéstudományi Intézet doktorjelöltje. Közszolgálati menedzsment témájú projektekben ta- nácsadóként dolgozott, 2007-2010 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elemzési főosztályvezetője. Elsődleges kutatási területe a közszolgálati és az egészségügyi szektor, illetve a szektor szervezeteinek teljesítménymenedzsmentje. Dr. Kövi Rita A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után gyermekgyógyász, majd radiológus szakvizsgát tett. A Budai Gyermekkórházban gyermekgyógyászként, később gyermekradiológusként dolgozott. 1990-től 2000-ig a Semmelweis Egyetem I. Gyer- mekklinikáján volt gyermekradiológus. Számos tudományos közleménye jelent meg, és rendszeresen tartott előadásokat hazai és külföldi konferenciákon. 2003-ban orvos-közgazdász oklevelet szerzett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán, ahol azóta óraadóként egészségügyi finanszírozást oktat. 2000-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban dolgozott. Uzzoli Annamária Ph.D. földrajztanári egyetemi diplomám megszerzése után egészségföldrajzi kutatásokkal kezdtem el foglalkozni, s közel 15 éve elkötelezett követője és hirdetője vagyok a diszciplínának. Tudományos fokozatomat a hazai egészség-egyenlőtlenségek területi vizsgálata témában szereztem meg 2004-ben, azóta pedig különböző ösz- töndíjak, pályázatok (pl. Bolyai János Ösztöndíj, OTKA Posztdoktori Kutatás stb.) segítségével folytatom az egészségi állapot területi egyenlőtlenségeinek értelmezését. Kutatási tapasztalataimat, ismereteimet korábban az ELTE Földrajzi Intézetében szereztem, jelenleg az MTA Regionális Kutatások Központjában alkalmazom. Vizsgálati eredményeim közel 60 tudományos közleményben (pl. Health and Place, Journal of Urban Health, LEM, Magyar Epidemiológia stb.), jelentek meg, 50 független hivatkozással, az összegzett IF: 7,073. 16 IME X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. MÁRCIUS