Közös Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot 2019. március 25-én a Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Kato likus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint Józsefváros Önkormányzata. A Science Parkban az egészségipar és a biotechnológia területét érintő kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység valósul majd meg. A sajtó nyilvánossága előtt zajló ünnepélyes eseményen elhangzott legfontosabb gondolatokat, valamint Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Ft. Dr. Szuromi Szabolcs rektor (PPKE) lapunknak adott nyilatkozatát az alábbiakban adjuk közre.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KuTATáS, FEJLESZTÉS Egészségügyi-Biotechnológiai Tudáspark létesül Józsefvárosban Dr. Merkely Béla Dr. Szuromi Szabolcs Közös Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot 2019. március 25-én a Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint Józsefváros Önkormányzata. A Science Parkban az egészségipar és a biotechnológia területét érintő kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység valósul majd meg. A sajtó nyilvánossága előtt zajló ünnepélyes eseményen elhangzott legfontosabb gondolatokat, valamint Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Ft. Dr. Szuromi Szabolcs rektor (PPKE) lapunknak adott nyilatkozatát az alábbiakban adjuk közre. KÖZÖS ELKÖTELEZŐDÉS A Semmelweis Egyetem szenátusi termében megtartott ünnepélyes eseményen Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese köszöntötte a három egyetem rektorát, Józsefváros polgármesterét és a megjelent egyetemi notabilitásokat. Dr. Merkely Béla rektor történelmi pillanatnak nevezte a közös szándéknyilatkozat aláírását, amely véleménye szerint új korszakot nyit nemcsak az érintett egyetemek, de a magyar tudomány és felsőoktatás életében is. Mint elmondta, az orvos- és egészségtudományok területén a tudás kétévente megduplázódik. Ma az egészségipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvostechnika az egyik leggyorsabban fejlődő kutatási terület. Nemzetünk három, más-más területen kiemelkedő egyeteme abból a célból kötött stratégiai együttműködést, hogy egy olyan tudásparkot hozzon létre Józsefvárosban, amely meghatározott szerepet vállal az orvos- és egészségtudományokhoz kapcsolódó, a mindennapi gyógyításban, betegellátásban gyorsan hasznosítható kutatások és tudásanyag megújításában. Emellett szoros és rugalmas együttműködést alakít ki az egészségipari, gyógyszeripari, orvostechnikai és biotechnológiai piaci szereplőkkel, valamint a K+F+I terén kiemelten támogatja a nemzetstratégiai szempontból fontos hazai egészségipari, gyógyszeripari, biotechnológiai szektor és az egyetem együttműködését – részletezte dr. Merkely Béla. Mint rámutatott, ez a törekvés egybevág a kormányzat felsőoktatási stratégiájával, az ipar élénkítését szolgáló Irinyi-terv, az Ipar 4.0 Program, az Innovációs Stratégia, valamint az országos Tudományos és Innovációs, iME – iNTErDiSZciPLiNáriS MAgyAr EgÉSZSÉgügy Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról szóló 1092/2019. (III. 8.) kormányhatározat alapelveivel. A Science Park létrehozásával az elkövetkező években olyan fejlesztések várhatók, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásával segítik az egyes képalkotó diagnosztikai folyamatokat, javítják az orvosi ellátás hatékonyságát, új lendületet adnak a hazai bionikai, orvostechnológiai és gyógyszeripari fejlesztéseknek. Mindennek pedig elengedhetetlen része az adatvédelem és a bioterrorizmus elleni védelem is. „A három intézmény együttesen a tudományos diszciplínák széles vertikumát fedi le, ezáltal a Science Park létrehozása olyan szinergiákat alakít ki az egyetemek között, melyek pozitívan hatnak mindhárom egyetem oktatási, képzési, tudományos és innovációs tevékenységére, befolyásolva ezzel egymás szemléletét is” – szögezte le Dr. Merkely Béla. Ft. Dr. Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora kiemelte, hogy a három egyetem együttműködése az egészséges társadalom előmozdítását is támogatja egy olyan hálózati rendszerben, amelyben a lakosság, az ipar szereplői és a felsőoktatási intézmények a saját maguk által képviselt tudományág legmagasabb szintjén közösen igyekeznek többlet hozzáadott értéket létrehozni azáltal, hogy nem egymás mellett, hanem egymással közösen tevékenykednek. Megjegyezte, hogy a 8. században, amikor megindult az orvosoktatás, de még az ezt követően, a 11. században létesült salernói orvosi egyetemen sem nevesítették az egészséget, mint értéket. Napjainkban azonban az egészséget értéknek tekintjük, és az egészséges társadalom megerősítésére törekszünk. Olyan világban élünk, amely komoly értékrenden alapul, és ezek az értékek az ember köré csoportosulnak. Nem véletlen, hogy a PPKE különösen az etikai vonatkozását igyekszik erősíteni az újonnan létesülő tudásparknak. A biotechnológia, a robotika és a mesterséges intelligencia területén ugyanis olyan új megoldások születnek, amelyek jogi következménnyel, társadalmi hatással bíró etikai kérdéseket vetnek fel. A tudáspark létrehozása azt a lehetőséget teremti meg, hogy a leginkább felívelő időszakban kapcsolódjunk be a nemzetközi folyamatokba, bevonva azokat az intézményeket és helyszínt, amelyek együttműködésével erősebb lehet a három egyetem, és az elért új ismeret és tudás – ideértve az adatfeldolgozást és adatvédelmet – elmélyülhet. Éppen ezért a PPKE rektora is történelmi jelentőségűnek értékelte a szándéknyilatkozat aláírását, hiszen a három egyetem specifikumai olyan új lehetőséget biztosítanak a kormányprogram teljesítésének részeként, amely komoly kitörési pontot jelent a magyar felsőoktatás számára. Dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kifejezte: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy az idén 250 éves Semmelweis Egyetem és a hamarosan 400 éves Pázmány Péter Katolikus Egyetem az NKE-t választotta partnerXViii. ÉVFoLyAM 3. SZáM 2019. áPriLiS 55 KuTATáS, FEJLESZTÉS ként ehhez a projekthez. Mint fogalmazott: „Erőnkhöz és képességeinkhez mérten igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az általunk képviselt specialitásokat és tudásanyagot, valamint a közszolgálati igényeket artikuláljuk, és a két egyetem méltó partnere lehessünk.” Dr. Sára Botond, Józsefváros polgármestere Széchenyi István gondolatát idézte: „Egy nemzet ereje a kiművelt fők sokaságában rejlik.” Mérföldkőnek nevezte a tudáspark létrehozását, nemcsak az oktatás, de a város és az egész ország fejlődése szempontjából is. Az új létesítmény Józsefváros büszkesége lesz, amely minden bizonnyal pozitív hatást fog gyakorolni mind a gazdaságra, mind a kereskedelemre, mind pedig az innovációra. „A jövőt magyarul írják” – jelentette ki, és rámutatott, hogy a Science Park sokat ad majd a vállalkozásoknak, az egyetemi hallgatóknak, a munkavállalóknak és az egész kerület lakosságának. A tudásparkhoz kapcsolódó tevékenység növeli az egészségbiztonságot, elősegíti az innovációt és fejleszti a tudományos életet. Józsefváros meghatározó kerülete a fővárosnak, ahova naponta 35 ezer egyetemi hallgató látogat el. Így joggal mondható, hogy ez a városrész a kiművelt emberfő bölcsője, ahol a jövő városát építik. A Science Park nem csak a VIII. kerület egyetemváros jellegét erősíti, hanem az egész ország számára monumentális jelentőségű, hiszen olyan, stratégiai ágazatok – az egészségipar és a biotechnológia – fejlődését szolgálja, amelyek az emberekről szólnak és az emberekért jöttek létre. A létesítmény helyszínét illetően lapunk kérdésére válaszolva Dr. Merkely Béla arról tájékoztatott, hogy a Józsefvárossal előzetesen egyeztetett javaslat egy a három egyetem közvetlen közelében lévő, az Önkormányzat által is funkcióváltási célra kijelölt terület lesz. HAZAi KooPEráciÓK Lapunk azon kérdésére, hogy létrejött-e valaha a Science Parkhoz hasonló méretű együttműködés a hazai felsőoktatási intézmények között, Dr. Merkely Béla a következőket válaszolta: „A mostani partnereink közül például a PPKE-vel több fontos együttműködésünk is volt már, így a jelenleg is működő Nemzeti Bionikai Program, ám a Science Parkhoz hasonló volumenű, a piaci, társadalmi-gazdasági igényeket figyelembe vevő kooperációra még nem volt példa a hazai felsőoktatásban. Előfordult már, hogy különböző kisebb-nagyobb projektek megvalósítására összefogott több hazai egyetem, ilyen volt például néhány évvel ezelőtt az oktatásfejlesztés területén megvalósított digitális tananyagfejlesztési program, vagy említhetők a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok – például a Nemzeti Agykutatási Program vagy a Nemzeti Mesterséges Intelligencia Program – is, de ezek inkább laza kooperációknak tekinthetők. Hosszú távú egyetemek és kutatóhelyek közötti kollaboráció a HCEMM (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine) részben uniós finanszírozású projekt, amelyben a Semmelweis Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központja vesz részt. Azonban nagyságát és jelentőségét tekintve a HCEMM projekt sem mérhető az Egészségipari-Biotechnológiai Science Parkban tervezett együttműködéshez.” 56 iME – iNTErDiSZciPLiNáriS MAgyAr EgÉSZSÉgügy Ft. Dr. Szuromi Szabolcs meglátása szerint: „A kérdést éppen az inter- és multidiszciplinaritásban rejlő lehetőségek felismerése, valamint a mostanra általános K+F+I szoros kapcsolatának, valamint mindennek egyfelől a felsőoktatásba, másfelől az ipari szereplők tevékenységébe történő visszacsatolásának felismerése miatt, csakis a 20-21. században értelmezhetjük. A válasz természetesen igen. Hiszen a mostani három partner közül kettő – az SE és a PPKE – több olyan jelentős kooperációt indított el az elmúlt két évtizedben, amelyek tapasztalata nagyban segíti a mostani együttműködés sikerét. Ilyen volt a Szentágothai János Tudásközpont (2005-2009) – bevonva az MTA KOKI-t és a Richter Gedeon Nyrt-t. De hasonló célt tűzött ki a Roska Tamás (†2014) nevéhez kötődő Bionikai Innovációs Központ (BIK), és az elért eredmények ipari hasznosulására mellette tervezett Bionikai Innovációs Park (BIP). Ez utóbbiak közül a BIK jelenleg is működik a Nemzeti Bionikai Innovációs Program keretében (szintén PPKE-SE konzorciumban). Azonban ne feledkezzünk meg a Nemzeti Agykutatási Programról sem, amelynek az MTA mellett, mind a PPKE, mind az SE aktív közreműködője. A mostani kezdeményezés újdonsága az, hogy nem egy kisebb területen igyekszik becsatornázni a magyarországi felsőoktatás kiválasztott partnerintézményeiben folyó labor- és egyéb kutatásokat, lehetőséget teremtve a közös eredményeknek mind az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, mind az iparban történő hasznosítására. Ehelyett felteszi a kérdést: melyek azok az igények, amelyek a társadalom és az ipar részéről markánsan megfogalmazódnak a minőségi – világviszonylatban is versenyképes – egyetemi kutatások irányában? Ezekre kíván az együttműködés hálózatában olyan multidiszciplináris alapon nyugvó választ adni, amely tényleges hozzáadott értéket jelent az egymástól elszigetelt kutatási eredményekhez képest. Ez az újdonság komoly motivációval szolgálhat annak a jó néhány magyar kis- és középvállalatnak, amelyek a nemzetközi óriáscégek kapacitásával és hátterével nem tudnák felvenni a versenyt. Így azonban, a létrejövő konzorciumon belül jelentkező – világszinten versenyképes – eredmények megjelenhetnek a magyar ipari portfólióban, és ezzel jelentősen növelhetik a szolgáltatási szintű hozzáférést a magyarországi egészségipari és biotechnológiai fejlesztések eredményeihez. Ez a konstrukció egyúttal visszahat az egyetemeken zajló felfedező és alkalmazott kutatásokra is.” Arról, hogy a Science Park kapcsán folytattak-e már tárgyalásokat az ipar szereplőivel, Dr. Merkely Béla a következő tájékoztatást adta: „Az eredmények egészségipari hasznosítása, ami a Science Park hosszú távú fenntarthatóságának alapja, elengedhetetlen igény. Szűkebb körben már történt tájékoztatás, azonban az érintett ipari szereplőknek április végén fogunk egy információs napot tartani, amikor részletesen be fogjuk mutatni a projektet, és megkezdjük a potenciális résztvevőkkel a tárgyalásokat. A tervezett Egészségipari-Biotechnológiai Science Park szakmai programja két nagyobb célcsoportra fókuszál. Egyrészt a kis, kezdő vállalkozások (beleértve az egyetemi start-up, spin-off vállalkozásokat is) szükségleteinek kielégítésére, amivel összefüggésben a kiemelt gyakorlati célok közé tartozik laboratóriumi- és menedzsment szolgáltatások biztosítása, valamint az épületen belül helyiséget tudunk adni XViii. ÉVFoLyAM 3. SZáM 2019. áPriLiS KuTATáS, FEJLESZTÉS Dr. Sára Botond, Dr. Merkely Béla, Ft. Dr. Szuromi Szabolcs, Dr. Koltay András több vállalkozásnak is. Mindez hazánkban az egészségipar területén is hiányzó fejlesztést orvosolna. Másfelől olyan közös fejlesztések megvalósítására fókuszál a hazai egészségipar meghatározó szereplőivel (gyógyszer, orvostechnikai eszköz, orvosi informatika) és a hazánkban működő nagyvállalatokkal, amelyek az elkövetkező években, évtizedekben meghatározzák az egészségügyi fejlődés irányait.” KuTATáSi-FEJLESZTÉSi iráNyoK A szándéknyilatkozatot aláíró rektorok beszédükben több ízben hangsúlyozták a képalkotó diagnosztikát, mint a majdani kutatások és fejlesztések egyik fő irányvonalát. Arról, hogy milyen egyéb egészségügyi területek képezhetnek még kitörési pontot a Science Parkban kutató szakemberek számára, Ft. Dr. Szuromi Szabolcs kifejtette: „Ismert, hogy a képalkotó diagnosztikai rendszerek nemzetközi szintű fejlesztése területén gyors, egyre pontosabb és az egészségügyi vizsgálatokat egyre jobban segítő eszközök új „családjai” alakultak ki a nemzetközi nagyvállalatok termékkínálatában. Ide tartoznak a CT, PET-CT, MRI, PET-MRI és UH készülékek, valamint az általuk elvégezhető, minőségi vizsgálatok radikálisan új generációjának megjelenése. A területen folyó orvosi-szakmai vizsgálatok annyira specifikusak, hogy ebben a körben folyamatosan újabb és újabb megoldások születnek, bevonva a klinikai tapasztalatokat a technikai eredmények – komoly info-bionika mérnöki, orvosi biotechnológiai, de képfeldolgozási egyetemi és kutatói ismeretekkel is kiegészítve – legcélravezetőbb felhasználásába. A képalkotó diagnosztika fontos terület, de csak egy a diagnosztikai területek közül, hiszen a betegellátásban – különösen a járóbeteg-ellátásban – a hagyományos labordiagnosztika minőségi, technikai és szolgáltatói fejlesztése mindenütt az egyik leginkább fejlődőképes terület, amelynek a minőségi – a biotechnológiai eredményeit implementáló – fejlesztése jelentős és közvetlen kihatással lehet bármely ország mindennapos betegellátására. Az ilyen jellegű kísérletek az elmúlt másfél évtizedben világszerte kellő intenzitással folynak, és a PPKE-SE együttműködésében úttörőként létrejött egyetemi mesterképzések és közös kutatások is a legmagasabb szinten járulnak hozzá e fejlesztésekhez. Fontos megemlíteni a labordiagnosziME – iNTErDiSZciPLiNáriS MAgyAr EgÉSZSÉgügy tikai eszközök kisméretű, pontos, gyors betegellátást szolgáló új generációjának a fejlesztését is, és az ezek használatát elősegítő validálási eszközöket. Az új eszközök pontossága, hiteles adatszolgáltatása a beteg állapotáról, az egyes vizsgált minták összetételének megállapítása csakis akkor nyújt a gyógyításhoz nélkülözhetetlen adatot, ha az eszköz magas szintű validálási eljáráson ment keresztül. Azaz, az új diagnosztikai eszközöknek a gyógyításban való alkalmazhatóságához (így a sorozatgyártásához) validálási elvekre, az új eszközökhöz kialakított validálási protokollok kifejlesztésére is szükség van. A diagnosztikai munka során nagyszámú adat keletkezik, ezek természetesen olyan személyhez fűződő adatok, amelyek jogi védelemre szorulnak. Másfelől az adatok olyan információkat is hordoznak egyes betegségekről, amelyek nagyban segíthetik a további kezelések hatékonyságát, újabb eszközök és gyógyszerek kifejlesztését, mindezt megfelelő jogi garanciák rögzítésével.” A tudáspark fejlesztési irányait Dr. Merkely Béla a következőképpen vázolta: „Elképzelésünk szerint a szakmai program a mindenkori társadalmi és gazdasági kihívásokra kívánna választ adni. Mindezért van egy jelenlegi szakmai terv, amely azonban a jövőben a megoldani kívánt igények figyelembevételével módosulhat. A jelenleg megvalósítani kívánt szakmai program a BIOimaging, a BIOnika, a BIOmarker és a BIOtechnológia pilléreire épül. A BIOimaging pillér – az orvostudomány, mérnöki tudomány, fizika és számítástudomány határterületén lévő fejlesztés – célja a modern, világ élvonalát meghatározó orvosbiológiai képalkotó módszerek, megoldások és eszközök fejlesztése, építése és tesztelése, és ezen keresztül az orvosi diagnosztikai és terápiás hatékonyság radikális növelése. A BIOnika pillér – a medicinát, a robotikát, a gépész- és villamosmérnökséget, valamint a számítástudományt összefogó fejlesztés – célja a természetben található megoldások implementálása az egészségipari fejlesztésekbe, ezáltal az új ismeretek birtokában újfajta tulajdonságú anyagok, eszközök, megoldási módok kifejlesztése. A Digitális BIOmarker pillér – az orvostudományt és a számítástudományt magába fogó fejlesztés – célja, hogy az egészségügyi adatokban (beleértve a betegút adatokat, genomot és egyéb genomikai adatokat), valamint a mobileszközökből, felszíni és implantált szenzorokból származó adatokban fellelhető mintázatokból a mesterséges intelligencia alkalmazásával preventív, diagnosztikus és terápiás segítséget nyújtson az egészségügyi ellátóknak, a betegeknek és a betegek hozzátartozóinak. A transzlációs BIOtechnológia pillér – az orvostudományt, a gyógyszer- és gyógyszerészeti tudományt és a biotechnológiát magába foglaló projekt – célja a modern orvosi módszerek, illetve terápiás megoldások (gyógyszer, biotechnológia és ezek kombinációja orvostechnikai eszközökkel) kísérletes és klinikai fejlesztése, valamint az ezekhez társuló klinikai kipróbálásokon keresztül a terápiás hatékonyság radikális növelése. Egy induló science park abban az esetben lehet sikeres már kezdettől fogva, ha a már korábban elindított és sikeresen futó projektjeit egy irányba tereli, és a science parkba való bevonásukkal magasabb szintre képes őket emelni. Mindezért először az érintett egyetemek előzményprojektjei – a Semmelweis Egyetem kutatóinak Nemzeti XViii. ÉVFoLyAM 3. SZáM 2019. áPriLiS 57 KuTATáS, FEJLESZTÉS Szívprogramban, Nemzeti Agykutatási Programban végzett innovációi, a PPKE-el közös bionikai fejlesztések, vagy a digitális biomarker kutatás terén több kiemelkedő kutatóhellyel folyó közös fejlesztések – közül szükséges kiválasztani a perspektivikus és hosszú távon is sikerre prediszponáló projekteket.” NÖVEKVŐ VErSENyKÉPESSÉg Arról, hogy az újonnan létesülő tudásparkban megvalósuló kutatási eredmények milyen mértékben lesznek képesek érvényesülni a nemzetközi piacon, és növelhetik-e Magyarország versenyképességét, Dr. Merkely Béla lapunknak elmondta: „A Science Park szakmai szempontból az egészségipar azon perspektivikus területeire fókuszál, amelyek napjainkban már meghatározóak, de dominanciájuk inkább a közeli jövőre tehető. Ilyenek a digitális képalkotás, a bionika, a biotechnológia, a transzlációs egészségtudomány és a „big data” területe. A jövőbe mutató tudományos és gazdasági területek, valamint technológiák mellett a létrehozni kívánt Science Park olyan társadalmi igényekre is megpróbál választ adni, mint az egészséges társadalom és jólét, de fontos szerepet kíván betölteni az adatvédelem és a biztonságos adatkezelés területén is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park az egészségipar tekintetében nemzeti érdektől vezérelt kutatásokat végez és a nemzeti egészségipari adat értékének védelmét is el fogja látni.” A Semmelweis Egyetem rektora szerint a Science Park mindenképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy erősítse a „magyar szürkeállomány” nemzetközi elismertségét. „Célunk, hogy az egyetemeinkhez kapcsolódó kutatásokkal, kutatókkal olyan szolgáltató egységek jöjjenek létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő tevékenységet fognak végezni, és ezáltal bevételt termelni. Az innovációs tevékenység egyik leghatékonyabb katalizátora olyan központi nyitott laboratóriumok kialakítása, amelyek segítik a magyar kutatók itthon tartását és a külföldön dolgozók hazacsábítását. Nem beszélve arról, hogy a fiatal kutatók új fejlesztéseinek is hatékony táptalajt jelentenek ezek a kutató-fejlesztői egységek, amelyeket minél hamarabb ki kell alakítanunk.” A szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírásakor Dr. Merkely Béla arról is szólt, hogy a Semmelweis Egyetem célul tűzte ki a világ száz legjobb egyeteme közé való bejutást. Lapunknak nyilatkozva hozzáfűzte: „A nemzetközi egyetemi rangsorok különböző szempontrendszereket figyelembe véve állapítják meg egy egyetem rangsoron belüli helyezését. Ez a rendszer magában foglalja az oktatással-képzéssel, a tudományos kimeneti eredményekkel, a nemzetköziesedéssel, a piaci árbevétellel és a reputációval kapcsolatos eredményeket. A Science Park a fentiek közül közvetlenül növeli a piaci árbevételt, a nemzetközi reputációt és a nemzetköziesedést, valamint visszahatva áttételesen növeli az oktatás-képzés minőségét és a tudományos produktivitást is.” Ünnepi beszédében Ft. Dr. Szuromi Szabolcs a biotechnológia, a mesterséges intelligencia és a robotika új megoldásainak etikai vonatkozását emelte ki. Lapunk aziránt érdeklődött, hogy ehhez milyen hozzáadott értéket tud nyújtani a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. „A géntechnológia, az agykutatás, a 58 iME – iNTErDiSZciPLiNáriS MAgyAr EgÉSZSÉgügy gyógyszerkémiai eredmények, a biotechnológiai fejlesztések, a transzhumanizmus – amely fogalomról keveset hallunk idehaza – eredményei és várakozásai, kiegészítve a robotika és a mesterséges intelligencia terén elért eredményekkel, kiemelkedő lehetőségeket hordoznak mind az egyén, mind a társadalom egyénisége, és a korábbi időszakokat túlszárnyaló teljesítőképessége szempontjából. Azonban – és ezt az álláspontot először nem a vallásos kutatók fogalmazták meg – a fentebb felsorolt lehetőségek komolyan képesek veszélyeztetni a személy identitását annak módosításával. Olyan kockázatokat hordozhatnak, amelyek az ember mint közösségi lény életének, egyediségének, megismételhetetlen sajátos voltának a tudományos etikába, és a természetjogon nyugvó erkölcsbe ütköző megváltozását jelenthetik. Ezt nevezzük az utóbbi néhány évben az orvosi, biotechnológiai, természet- és társadalomtudományi etikai minimum átlépésének. Ezért fontos, hogy az ún. „etikai minimum” – vallási felfogástól függetlenül – világosan és érthető módon rögzítésre kerüljön a fentebb érintett multidiszciplináris kutatások végzéséhez. Ezen a területen a PPKE és több nemzetközi alapon létrehozott kutatóközpontja alapvető eredményeket ért el, amelyekkel gazdagítani kívánjuk mind elméleti, mind gyakorlati síkon az új Science Park tudományos koncepcióját.” Végezetül arról kérdeztük a SE és a PPKE rektorát, hogy mikor nyílhat meg az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park, és hány éven belül léphet a gyakorlati megvalósítás útjára a klinikum és az akadémiai terület összekapcsolódása révén megszülető eredmények ipari implementációja. Dr. Merkely Béla – utalva a kérdés komplexitására – így válaszolt: „A szakmai munka, a korábban említett irányvonalak meghatározása és a szolgáltató egységek kialakítása már elkezdődött, azonban ezzel párhuzamosan el kell kezdeni az infrastruktúrafejlesztést is. Ezekhez azonban forrás szükséges, aminek az előteremtése nagyon fontos feladat. Terveink szerint három év múlva már felépül és működni fog a Science Park. Bizonyos eredmények implementációja azonban ennél is korábban megtörténhet, hiszen a szakmai fejlesztések egy része a három egyetem már meglévő infrastruktúrájában is megvalósítható.” Ft. Dr. Szuromi Szabolcs úgy vélte, hogy az időtényező meghatározása több összetevőtől is függ. „Az viszont kijelenthető – és ez jól érzékelhető volt a Józsefváros és a három együttműködő intézmény sajtótájékoztatójának határozott elköteleződéséből –, hogy olyan közös – egymás tudásanyagát és kutatási eredményeit összekapcsoló – fejlesztésekről van szó, amelyek már korábbi képzések és kutatások, az együttműködés megindulását közvetlenül lehetővé tevő hosszú előkészítések megtörténtén alapulnak. Ez lehetővé teszi az időben nagyon közeli megvalósulást. Mindez érdeke az együttműködő egyetemeknek, érdeke az ipari szereplőknek, de elsődlegesen érdeke a magyar lakosság egészségügyi ellátása hatékony és gyors fejlesztésének is. Egyúttal érdeke – világszinten – az egészségipari-biotechnológiai szektor felgyorsult fejlődésébe történő egyre erőteljesebb, hozzáadott értékkel történő versenyképes magyar részvételnek.” Boromisza Piroska Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem XViii. ÉVFoLyAM 3. SZáM 2019. áPriLiS
