IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Fertőzések és antimikrobiális szerhasználat az európai bentlakásos szociális intézményekben, 2016-2017

  • Cikk címe: Fertőzések és antimikrobiális szerhasználat az európai bentlakásos szociális intézményekben, 2016-2017
  • Szerzők: Dr. Szabó Rita, Dr. Böröcz Karolina
  • Intézmények: epidemiológus
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 12-16
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A fertőzések előfordulása és az antimikrobiális szerek használata gyakori a bentlakásos szociális intézmények ellátottjai között. A standardizált adatok hiányával szembesülve az európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozott egy projektet, hogy az európai bentlakásos szociális intézményekben felmérjék az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának prevalenciáját. A 2016 és 2017 között elvégzett harmadik pont-prevalencia vizsgálatban az európai Unió és az európai Gazdasági Térség 24 tagállamának 1 788 intézménye és 102 301 ellátottja vett részt. A fertőzések és az antimikrobiális szerek alkalmazásának prevalenciája 3.7% és 5.8% volt. A légúti (33.2%) fertőzések fordultak elő leggyakrabban. A leggyakrabban felírt szisztémás antimikrobiális szer a bétalaktamáz inhibitor (30.2%), a leggyakoribb indikáció a húgyúti fertőzés (46.1%) volt. Az eredmények alapján az európai bentlakásos szociális intézmények számára szükséges az infekciókontroll irányelvek és képzési programok kidolgozása.

Angol absztrakt:

Infections and antimicrobial use are common among residents of long-term care facilities. Faced to the lack of standardized data, the European Centre for Disease Prevention and Control funded a project with the aim of estimating prevalence of infections and antimicrobial use in European long-term care facilities (LTCFs). In 2016–17, they performed the third point prevalence survey with the participation of 1,788 LTCFs and 102,301 residents in 24 European Union/European Economic Area countries. The prevalence of infections and antimicrobial use was 3,7% and 5,8%. The most frequent in - fection was the respiratory tract infections (33,2%). The most common prescribed antimicrobial agent for sys temic use was beta-lactamase inhibitor (30,2%). The most frequent indication for prescribing antimicrobials was treatment for urinary tract infection (46,1%). The results emphasise the need for infection prevention guidelines and education for European long-term care facilities.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
infeKcióKonTroll Fertőzések és antimikrobiális szerhasználat az európai bentlakásos szociális intézményekben, 2016-2017 Dr. Szabó Rita, epidemiológus Dr. Böröcz Karolina, epidemiológus A fertőzések előfordulása és az antimikrobiális szerek használata gyakori a bentlakásos szociális intézmények ellátottjai között. A standardizált adatok hiányával szembesülve az európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ létrehozott egy projektet, hogy az európai bentlakásos szociális intézményekben felmérjék az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának prevalenciáját. A 2016 és 2017 között elvégzett harmadik pont-prevalencia vizsgálatban az európai Unió és az európai Gazdasági Térség 24 tagállamának 1 788 intézménye és 102 301 ellátottja vett részt. A fertőzések és az antimikrobiális szerek alkalmazásának prevalenciája 3.7% és 5.8% volt. A légúti (33.2%) fertőzések fordultak elő leggyakrabban. A leggyakrabban felírt szisztémás antimikrobiális szer a bétalaktamáz inhibitor (30.2%), a leggyakoribb indikáció a húgyúti fertőzés (46.1%) volt. Az eredmények alapján az európai bentlakásos szociális intézmények számára szükséges az infekciókontroll irányelvek és képzési programok kidolgozása. Infections and antimicrobial use are common among residents of long-term care facilities. Faced to the lack of standardized data, the European Centre for Disease Prevention and Control funded a project with the aim of estimating prevalence of infections and antimicrobial use in European long-term care facilities (LTCFs). In 2016–17, they performed the third point prevalence survey with the participation of 1,788 LTCFs and 102,301 residents in 24 European Union/European Economic Area countries. The prevalence of infections and antimicrobial use was 3,7% and 5,8%. The most frequent infection was the respiratory tract infections (33,2%). The most common prescribed antimicrobial agent for systemic use was beta-lactamase inhibitor (30,2%). The most frequent indication for prescribing antimicrobials was treatment for urinary tract infection (46,1%). The results emphasise the need for infection prevention guidelines and education for European long-term care facilities. BevezeTés Az Európai Unió (EU) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) lakosságának életkora folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A népességszámra vonatkozó projekciós becslések alapján az időskori függőségi ráta, amely az aktív korú (15–64 évesek) populációra jutó 65 évesek és annál idő- 12 iMe – inTerdiszciplináris MAGyAr eGészséGüGy sebbek arányát mutatja, 2050-re eléri az 50%-ot [1]. A népesség idősödése az egyik oka annak, hogy számos EU/EGT tagállamban szükségessé vált az egészségügyi ellátási rendszerek átszervezése (pl. az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények ágyszámának csökkentése, krónikus ellátási formák kibővítése) [2, 3]. Az egyre növekvő számú bentlakásos szociális intézményekben (pl. idősek otthona, pszichiátriai betegek tartós bentlakást nyújtó intézménye, rehabilitációs intézmény, hospice) lehetővé válik az időskorral összefüggő változások (pl. mozgáskorlátozottság, inkontinencia, demencia) miatt egészségügyi és szociális szolgáltatásokra szoruló emberek tartós ellátása. Magyarországon ezen intézményekbe – melyek a szakosított ellátási formák közé tartoznak – a napi négy órát meghaladó ápolást, gondozást igénylő idősek nyernek felvételt, tehát az ellátottak többsége fekvő, többféle krónikus betegségben szenved [4]. A szociális ellátórendszer kibővülése azonban számos járványügyi problémát (pl. szoros kontaktus, preventív intézkedések hiánya, diagnosztikai lehetőségek hiánya, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága, multi-, kiterjesztett- és pánrezisztens kórokozók terjedése) generál az intézmények és ápoltjaik számára [5-10]. Bár már számos EU/EGT tagállamban vizsgálták a fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának gyakoriságát, az alkalmazott módszertanok eltérőek voltak és leginkább az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekre korlátozódtak, ezért az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) szakemberei 2008-ban kezdeményezték a fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának pont-prevalencia vizsgálatát az európai bentlakásos szociális intézményekben (Healthcare-Associated infections in Long-Term Care facilities, HALT) [10]. A felméréseket 2010-ben, 2013-ban és 2016-17-ben végezték a résztvevő tagállamok [10]. Hazánk mindhárom pont-prevalencia vizsgálatban (PPV) részt vett [7, 8, 10]. Cikkünkben a 2016-2017 között elvégzett harmadik európai PPV eredményeit mutatjuk be a fertőzésekre és az antimikrobiális szerek használatára vonatkozóan. Módszer A vizsgálatban való részvételre 28 EU/EGT tagállam és a tagjelölt országok lettek felkérve. A bentlakásos szociális intézmények kiválasztására a szisztematikus randomizált mintavétel volt javasolt, de az önkéntes részvételt is elfogadták [10]. A PPV-be azon intézmények kerülhettek be, amelyek ápoltjai 24 órás felügyeletet és szakápolói ellátást (pl. krónikus sebek kezelése, rehabilitáció, palliatív ellátás) igéXviii. évfolyAM 3. száM 2019. április infeKcióKonTroll nyeltek, de nem volt szükségük állandó, speciális orvosi ellátásra (pl. lélegeztetés) [10]. Az anonimizált, papíralapú kérdőíves adatgyűjtést az intézmények 2016 és 2017 között a tavaszi-nyári (áprilisjúnius) vagy az őszi időszakban (szeptember-november), egy általuk kiválasztott napon végezték a standardizált protokollnak megfelelően [10]. fertőzések Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatokat minden olyan beválasztott ápolt esetében rögzíteni kellett, akinek a felvételt követő 48 órán túl jelentkező, fertőzésre utaló tünetei voltak a vizsgálat napján vagy az elmúlt 14 napban, melyre még antimikrobiális szert kapott [10]. Mivel az időseknél a fertőzések diagnozisztizálása problémás lehet az atípusos tünetek, a mentális és kognitív funkciók hanyatlása (pl. demencia), illetve a diagnosztikus lehetőségek (pl. radiológiai, mikrobiológiai vizsgálat) korlátozottsága miatt, a fertőzéstípusok meghatározása az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) speciális definíciói, az ún. „McGeer kritériumok” alapján történt [11]. Mikroorganizmusok A vizsgálat napján elérhető antibiogramm esetén a kiemelt fontosságú mikroorganizmusok (Staphylococcus aureus, Enterococcus species, Escherichia coli, Klebsiella species, Proteus species, Citrobacter species, Enterobacter species, Serratia species, Morganella species, Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter baumannii) egyes antibiotikumokkal szembeni érzékenységi/rezisztencia adatai kerültek rögzítésre [10]. Antimikrobiális szerek alkalmazása Az antimikrobiális szerek alkalmazására vonatkozó részletes adatok • az antimikrobiális szer generikus vagy kereskedelmi neve • az alkalmazás időtartama, módja (pl. parenterális, orális, rektális) és indikációja (terápia vagy profilaxis) • a diagnózis a fertőzés helye szerint (pl. pneumonia, húgyúti infekció) • a felírás helye (pl. bentlakásos szociális intézmény, aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény) minden olyan beválasztott ellátott esetében rögzítésre kerültek, aki a vizsgálat napján antimikrobiális kezelésben vagy profilaxisban részesült [10]. A vizsgálatba az alábbi, a gyógyszerek besorolásának anatómiai, terápiás, kémiai osztályozási rendszere (Anatomical Therapeutic Chemical classification system, ATC) szerinti hatóanyagcsoportok kerültek: intesztinális antibiotikumok (A07AA), szisztémás gombaellenes bőrgyógyászati szerek (D01BA), antibakteriális szerek (J01), antifungális szerek (J02), antimycobacteriális szerek (J04) és protozoonelleni nitroimidazole-származékok (P01AB) [10, 12]. A szisz- iMe – inTerdiszciplináris MAGyAr eGészséGüGy témás antivirális szerek, a helyileg alkalmazott antimikrobiális szerek és az antiszeptikumok nem kerültek az adatbázisba. struktúra- és folyamatindikátorok Az adatgyűjtés – intézményi szinten – kiterjedt az infekciókontroll és az antimikrobiális stewardship tevékenységekre (pl. infekciókontroll szakember foglalkoztatása, immunizációs programok megléte a dolgozók és az ellátottak számára, írott protokollok és az antimikrobiális szerek használatát korlátozó listák alkalmazása, kézhigiénés és surveillance tevékenységek) [10]. eredMényeK Összesen 24 EU/EGT tagállam és két tagjelölt ország (Macedónia és Szerbia) 1 788 bentlakásos szociális intézménye és 102 301 ellátottja (Magyarország esetében 75 intézmény és 7670 ápolt) került az elemzéshez használt adatállományba. Az ápoltak 63.6%-a nő volt. Átlagos életkoruk 69 év (5897 év) volt, 20.8%-uk életkora pedig meghaladta a 85 évet. A leggyakoribb rizikó faktor az inkontinencia (43.9%), a mozgáskorlátozottság (36.5%) és a zavartság (29.9%) volt [13]. fertőzések A vizsgálat napján összesen 3 858 fertőzést regisztráltak (1.02 fertőzés/ápolt). A fertőzések prevalenciája 3.7% (0.9– 8.5%), Magyarországon pedig 1% volt. Az ápoltaknál a légúti (33.2% – 3.7% pneumonia, 22% egyéb alsó légúti fertőzés, 7.2% rhinitis/pharyngitis, 0.3% influenza), a húgyúti (32%), valamint a bőr- és lágyrész fertőzések (21.5%) fordultak elő a leggyakrabban. Az infekciók 84.7%-a a bentlakásos szociális intézményekben alakult ki. 7.5% és 1.4%-a kórházi és egyéb bentlakásos szociális intézményi eredetű volt, míg 6.4%-ban ismeretlen maradt [13]. Mikroorganizmusok Az antimikrobiális terápia megkezdése előtt csupán 742 esetben (19.2%) történt mikrobiológiai mintavétel. A tíz leggyakrabban izolált baktérium az Escherichia coli (30.7%), a Staphylococcus aureus (12.3%), a Klebsiella sp. (11.4%), a Proteus sp. (10.6%), a Pseudomonas aeruginosa (7.1%), az Enterococcus sp. (4.8%), a Clostridium difficile (4.4%), a Streptococcus sp. (2.8%), az Enterobacter sp. (2.1%) és a koaguláz-negatív staphylococcus (1.9%) volt. A karbapenemrezisztens Enterobacteriaceae izolátumok aránya 4.2% volt. Az antimikrobiális szerek alkalmazása Az antimikrobiális szerek alkalmazásának prevalenciája 5.8% (0.9–11.7%), Magyarországon pedig (Litvániához hasonlóan) a legalacsonyabb, 0.9% volt [14]. Az ápoltak 93.8%a egy, 5.8%-a kettő, 0.4%-a pedig háromnál több antimikrobiális szert kapott. Összesen 5 344 antimikrobiális szer adatait rögzítették a felmérés napján, mely szerint egy ellátottra 1.07 antimikrobiális szer jutott. Xviii. évfolyAM 3. száM 2019. április 13 infeKcióKonTroll Az alkalmazás leggyakrabban orális (88.1%), parenterális (10.9%) és nazális vagy rektális módon (0.7%) történt. Az antimikrobiális szereket a leggyakrabban az intézményben (77.9%), az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményben (12.9%), valamint egyéb helyszínen (5.1%) írták fel. A bentlakásos szociális intézmények 4.2% nem szolgáltatott erre vonatkozóan adatokat. Az antimikrobiális szerek 65.9%-át terápiás célból, míg 29.4%-át profilaktikus célból írták fel (1.1%-ban ismeretlen volt). Az alkalmazás indikációját az esetek 64.6%ában rögzítették a dokumentációban, mely a terápiás alkalmazás esetében (81.6%) magasabb volt, mint a megelőzésnél (26.2%). Az antimikrobiális szereket leggyakrabban a húgyúti (46.1%), a légúti (29.4%), valamint a bőr és lágyrész fertőzések (12.6%) – hazánkban húgyúti, légúti és egyéb fertőzések – esetében írták fel. Terápiás célból a főbb indikáció a légúti (37.2%), a húgyúti (34.4%), a bőr és lágyrész (15.8%), valamint a gasztrointesztinális fertőzések (2.8%), míg a profilaxis oka leggyakrabban a húgyúti (74%), a légúti (11.3%), a bőr és lágyrész (4.8%), az egyéb (3.4%) és a gasztrointesztinális fertőzések (2.4%) voltak. Az antimikrobiális szerek 95.4%-a a szisztémás antibakteriális szerek (J01), 1.5%-a a protozoon-elleni nitroimidazole-származékok (P01AB), 1.3%-a az intesztinális antibioticumok (A07AA), 1.2%-a a szisztémás gombaellenes szerek (J02), 0.5%-a az antituberculotikumok (J04A), 0.2%-a pedig a gombásodás elleni szisztémás készítmények (D01BA) csoportjába tartozott. A szisztémás antibakteriális szerek (J01) leggyakoribb alcsoportjai a béta-laktamáz inhibitorok, penicillinek (J01C) (30.2%), az egyéb antibakteriális szerek (J01X) (18.6%), a quinolonok (J01MA) (14.9%), a szulfonamidok és trimethoprim (J01E) (13.3%), valamint az egyéb béta-laktám antibiotikumok (J01D) (12.6%) voltak. A húgyúti infekció megelőzésére leginkább a trimethoprimet (J01EA01) (29.7%), a nitrofurantoint (J01XE01) (27%), a methenamint (J01XX05) (11.6%), a cefalexint (J01DB01) (6.1%) és a fosfomycint (J01XX01) (5.9%) írták fel. Az antimikrobiális szerhasználat gyakorisága magasabb volt az integrált, valamint a 65 ágynál kevesebbel rendelkező intézményekben. A demográfiai jellemzőket elemezve a férfiak és a 85 év feletti ápoltak arányának 1%-os növekedése 7%-kal és 5%-kal emelte az antimikrobiális szerek alkalmazásának gyakoriságát, míg a kockázati tényezők esetében az érkatéter alkalmazása és a PPV napját megelőző 30 napban végzett műtét jelentett 25%-os és 20%-os emelkedést [14]. struktúra- és folyamatindikátorok Az adatokat szolgáltató intézményekben a leggyakoribb antimikrobiális stewardshippel kapcsolatos tevékenység az írott protokollok alkalmazása (39.4%), az ésszerű szerhasználatra vonatkozó rendszeres továbbképzés (20.7%) és az antimikrobiális szerek használatát korlátozó listák alkalmazása (24%) volt. Utóbbi listán a karbapenemek (J01DH) (70.1%), a parenterális vancomycin (J01XA01) (63.7%), az intravénásan alkalmazandó antimikrobiális szerek (53.9%), 14 iMe – inTerdiszciplináris MAGyAr eGészséGüGy a glikopeptid antibiotikumok (J01XA) (53.9%), a harmadik generációs cefalosporinok (J01DD) (45.3%), a széles spektrumú antibiotikumok (41.9%), a fluorokinolonok (J01MA) (32.8%) és a mupirocin (D06AX09 és R01AX06) (21.3%) – Magyarországon a a karbapenemek (J01DH), a glikopeptid antibiotikumok (J01XA) és a vancomycin (J01XA01) – szerepeltek [14]. MeGBeszélés A harmadik PPV-t nagyarányú részvétel és rendkívül nagy mintaméret jellemezte, amely átfogó képet nyújtott az EU/EGT tagállamok bentlakásos szociális intézményeiben a fertőzések gyakoriságáról és az antimikrobiális szerek alkalmazásáról. A fertőzések prevalenciája az első vizsgálathoz (2.4%) képest magasabb, a második PPV eredményeihez (3.4%) viszonyítva pedig hasonló mértékű volt [7, 8]. Hazánkban ez az érték az előző felméréseknél (1.2% és 2%) alacsonyabb mértékű volt [7, 8, 15-18]. Az országok közötti eltérések oka az ellátottak összetételének és a kockázati tényezőinek különbözőségei (az antimikrobiális szerek felhasználásához hasonlóan), a diagnosztikai vizsgálatok hiánya, valamint az ellátás megfelelő minősége lehet. Az ellátottak 4.9%-a kapott legalább egy, nagyobb részben orálisan módon alkalmazott antimikrobiális szert a vizsgálat napján, leginkább terápiás célból. Az antimikrobiális szerek felhasználásának prevalenciája az első (4.3%) és a második (4.4%) PPV-éhez hasonló mértékű volt [7, 8]. Magyarországon az előző felmérésekhez (1.5% és 1.3%) képest alacsonyabb mértékű volt [7, 8, 16-18]. Az alkalmazás legfőbb indikációja a húgyúti és a légúti fertőzések profilaxisa és terápiája volt. Mindhárom vizsgálat esetén tapasztalható volt a résztvevő országok közötti jelentős eltérés a leggyakrabban alkalmazott antimikrobiális szerek vonatkozásában, amely egyrészt az ellátottak összetételének és a kockázati tényezőknek a különbözőségével, másrészt az eltérő felírási szokásokkal magyarázható [7, 8, 19, 20]. EU/EGT szinten a leggyakrabban alkalmazott antimikrobiális szer a penicillinek, az egyéb antibakteriális szerek, a quinolonok, a szulfonamidok és trimethoprim, valamint az egyéb béta-laktám antibiotikumok voltak. A penicillinek, az egyéb antibakteriális szerek és a quinolonok a 2010-ben és a 2013-ban végzett vizsgálatokban is a leggyakrabban felírt antimikrobiális szerek voltak. Alkalmazásuk – a megfontolt használat ellenére is – nagy kockázatot jelent az idős ápoltak számára (pl. romló vese-és májműködés, gyógyszer-kölcsönhatások). Legfontosabb „mellékhatásuk” a Clostridium difficile és más multirezisztens kórokozók (pl. meticillin rezisztens Staphylococcus aureus, vancomycin rezisztens Enterococcus species) megjelenése és elterjedése a bentlakásos szociális intézményekben [2124]. A leggyakoribb indikáció, a húgyúti infekciók profilaxisa esetén, szintén az előző két PPV-hez hasonlóan, az egyéb antibakteriális szereket, a szulfonamidokat és trimethoprimet, valamint a penicillineket alkalmazták a leggyakrabban [7, 8]. Bár klinikai vizsgálatokkal bizonyított, hogy a tartósan alkalXviii. évfolyAM 3. száM 2019. április infeKcióKonTroll mazott antimikrobiális szerek a nőknél csökkenthetik a húgyúti fertőzések megismétlődésének kockázatát, ez az előny a szedésének abbahagyása esetén megszűnik, sőt, jelentősen megemelkedik a vizeletből és a székletből izolált rezisztens baktériumok aránya [25]. Mivel a bentlakásos szociális intézményekben a húgyúti infekciók profilaxisa az antimikrobiális szerek túlzott használatának fő oka, ezért ezen intézmények többségében a felírási gyakorlat felülvizsgálatának az elsődleges nemzeti szintű prioritások közé kellene tartoznia. Az antimikrobiális stewardship indikátorokra vonatkozó információkat (pl. felírási iránymutatások alkalmazása) csak az intézmények kisebb része jelentette. Ezen adatok az előző PPV-khez hasonlóak voltak, amely arra utal, hogy ezen intézményekben mielőbb fejleszteni kell az antimikrobiális szerek felírásának gyakorlatát az Európai Bizottság által kiadott iránymutatások alapján [26, 27]. A vizsgálatnak három lényeges limitációja volt. Az első korlátozó tényező a keresztmetszeti módszertan volt, mivel ez a vizsgálattípus a fertőzések gyakoriságát és az antimikrobiális szerek felhasználását csak egy, az intézmények által kiválasztott napra vonatkozóan értékeli. A módszertan evdenciákon alapuló megbízhatósága, a vizsgálat egyszerű kivitelezhetősége, valamint a minta mérete és reprezentativitása azonban ellensúlyozza ezt a korlátozást [28, 29]. A második IRoDALoMJEGyzéK [1] European Union (EU) Eurostat: Eurostat – Population projections 2015 based. Projected old-age dependency ratio. Europe: EU Eurostat. Elérhető: http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&pcode=tps00 200&language=en Megtekintés dátuma: 2019.02.28. [2] European Union (EU) Eurostat: Healthcare resource statistics – beds. Europe: EU Eurostat; 2017. Elérhető: http: //ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php /Healthcare_resource_statistics_-_beds Megtekintés dátuma: 2019.02.22. [3] Eurostat database: Health care activities. Hospital discharges and length of stay for inpatient and curative care. Elérhető: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-datasets/-/hlth_co_dischls Megtekintés dátuma: 2019.02.22. [4] 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. Elérhető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0000001.SCM Megtekintés dátuma: 2019. 02.28. [5] Health at Glance 2013: oECD Indicators. organisation for Economic Co-operation and Development, Paris, 2013: 169-187. Elérhető: http://www.oecd.org/health/health-systems/health-at-a-glance.htm Megtekintés dátuma: 2019. 02.22. [6] Gavazzi G, Krause KH: Ageing and infection. Lancet Infect Dis, 2002, 2(11): 659-666. iMe – inTerdiszciplináris MAGyAr eGészséGüGy limitáció az volt, hogy nem minden EU/EGT tagállam reprezentativitása volt optimális, ezért az országos eredmények összehasonlítása korlátozott [13, 14]. A harmadik limitációt az jelentette, hogy számos nagy ágyszámmal rendelkező bentlakásos szociális intézményben nem rögzítettek egyetlen antimikrobiális szert használó ellátottat sem, amely az intézmények közötti különbségek egyik oka [14]. Összefoglalva, az ECDC által szervezett harmadik PPV reprezentatív adatokat szolgáltatott a fertőzések és az antimikrobiális szerek használatának gyakoriságáról az EU/EGT tagállamok bentlakásos szociális intézményeire vonatkozóan. Az eredmények hasonlítottak az előző vizsgálatok eredményeihez, ami alátámasztja, hogy ezen intézményekben az infekciókontroll tevékenységek és az antimikrobiális szerek alkalmazása nem minden esetben megfelelő. Pozitívum a résztvevő intézmények számának folyamatos emelkedése, ami ösztönző hatással lehet arra, hogy a tagállamok – Hollandiához, Norvégiához és Svédországhoz hasonlóan – kialakítsák a saját nemzeti surveillance hálózatukat a bentlakásos szociális intézmények számára [14]. Emellett továbbra is szükséges – különösen a húgyúti fertőzések profilaxisára prioritásként tekintve – az antimikrobiális szerek alkalmazásának felülvizsgálata, mely hozzájárulhat a körültekintő használat előmozdításához. [7] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC): Point prevalence survey of healthcare-associated infections and antimicrobial use in European long-term care facilities. May–September 2010. Stockholm: ECDC; 2014. Elérhető: https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/ media/en/publications/Publications/healthcare-associatedinfections-antimicrobial-consumption-point-prevalencesurvey-long-term-care-facilities-2010.pdf Megtekintés dátuma: 2019.02.22. [8] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC): Point prevalence survey of healthcare-associated infections and antimicrobial use in European long-term care facilities. April–May 2013. Stockholm: ECDC; 2014. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/media/ en/publications/Publications/healthcare-associated-infectionspoint-prevalence-survey-long-term-care-facilities2013.pdf Megtekintés dátuma: 2019.02.22. [9] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC): Data from the ECDC Surveillance Atlas – Antimicrobial resistance. Stockholm: ECDC. Elérhető: https: //ecdc.europa.eu/en/antimicrobial-resistance/surveillanceand-disease-data/data-ecdc Megtekintés dátuma: 2019. 02.22. [10] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC): Protocol for point prevalence surveys of healthcare-associated infections and antimicrobial use in European long-term care facilities. Version 2.1. Stockholm: Xviii. évfolyAM 3. száM 2019. április 15 infeKcióKonTroll ECDC; 2016. Elérhető: https://ecdc.europa.eu/sites/portal/ files/media/en/publications/Publications/HALT-3-LTCFPPS-Protocol-v2.1.pdf Megtekintés dátuma: 2019.02.22. [11] McGeer A, Campbell B, Emori TG et al.: Definitions of infection for surveillance in long-term care facilities. Am J Infect Control, 1991, 19(1): 1-7. [12] WHo Collaborating Centre for Drug Statistics and Methodology: Guidelines for ATC classification and DDD assignment 2018, oslo: WHo Collaborating Centre for Drug Statistics and Methodology; 2017. Elérhető: https: //www.whocc.no/filearchive/publications/guidelines.pdf Megtekintés dátuma: 2019.02.10. [13] Suetens C, Latour K, Kärki T et al.: Prevalence of healthcare-associated infections, estimated incidence and composite antimicrobial resistance index in acute care hospitals and long-term care facilities: results from two European point prevalence surveys, 2016 to 2017. Euro Surveill, 2018, 23(46): pii=1800516. [14] Ricchizzi E, Latour K, Kärki T et al.: Antimicrobial use in European long-term care facilities: results from the third point prevalence survey of healthcare-associated infections and antimicrobial use, 2016 to 2017. Euro Surveill, 2018, 23(46):pii=1800394. [15] Szabó R: Infection control personnel and implementation of infection control measures in Hungarian long-term care facilities: national results from a European-wide survey, Int J Infect Control, 2014, doi: 10.3396/IJIC.v10i3.018.14 [16] Szabó R, Böröcz K: Fertőzések és antibiotikumhasználat a hazai bentlakásos szociális intézményekben, orv Hetil, 2014, 155(23):911–917. [17] Szabó R, Böröcz K: Infections and antimicrobial use among institutionalized residents in Hungary: increasing need of microbiological surveillance, Acta Microbiol Immunol Hung, 2015, 62(1):29-44. [18] Szabó R, Böröcz K: Antimicrobial use in Hungarian longterm care facilities: High proportion of quinolone antibacterials, Arch Gerontol Geriatr, 2014, 59(1):190-3. [19] McClean P, Hughes C, Tunney M et al.: European Surveillance of Antimicrobial Consumption (ESAC) Nursing Home Project Group. Antimicrobial prescribing in European nursing homes. J Antimicrob Chemother, 2011, 66(7):1609-16. A SzERzőK BEMUTATÁSA 16 dr. szabó rita főiskolai és egyetemi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán szerezte. Epidemiológiai tanulmányait az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) nemzetközi képzése keretében (European Programme for Intervention Epi- iMe – inTerdiszciplináris MAGyAr eGészséGüGy [20] Daneman N, Gruneir A, Bronskill SE et al.: Prolonged antibiotic treatment in long-term care: role of the prescriber. JAMA Intern Med, 2013, 173(8):673-682. [21] Fuchs BB, Tharmalingam N, Mylonakis E: Vulnerability of long-term care facility residents to Clostridium difficile infection due to microbiome disruptions. Future Microbiol, 2018, 13:1537-1547. [22] Donskey CJ: Clostridium difficile in older Adults. Infect Dis Clin North Am, 2017, 31(4):743-756. [23] Heinze K, Kabeto M, Martin ET et al.: Predictors of methicillin-resistant Staphylococcus aureus and vancomycinresistant enterococci co-colonization among nursing facility patients. Am J Infect Control, 2018, pii: S0196-6553(18) 30978-7. [24] Ludden C, Cormican M, Vellinga A et al.: Colonisation with ESBL-producing and carbapenemase-producing Enterobacteriaceae, vancomycin-resistant enterococci, and meticillin-resistant Staphylococcus aureus in a long-term care facility over one year. BMC Infect Dis, 2015, 1(15):168. [25] Ahmed H, Davies F, Francis N et al.: Long-term antibiotics for prevention of recurrent urinary tract infection in older adults: systematic review and meta-analysis of randomised trials. BMJ open, 2017, 7(5):e015233. [26] European Centre for Disease prevention and Control (ECDC) and European Commission (EC): EU Guidelines for the prudent use of antimicrobials in human health. Stockholm: ECDC; Jun 2017. Elérhető: https://ec.europa. eu/health/amr/sites/amr/files/amr_guidelines_prudent_use _en.pdf Megtekintés dátuma: 2019.02.10. [27] Falcone M, Paul M, yahav D et al.: Antimicrobial consumption and impact of antimicrobial stewardship programmes in long-term care facilities. Clin Microbiol Infect, 2018, S1198-743X(18)30559-7. [28] zarb P, Amadeo B, Muller A et al.: ESAC-3 Hospital Care Subproject Group. Identification of targets for quality improvement in antimicrobial prescribing: the web-based ESAC Point Prevalence Survey 2009, J Antimicrob Chemother, 2011, 66(2): 443-9. [29] Willemsen I, Groenhuijzen A, Bogaers D et al.: Appropriateness of antimicrobial therapy measured by repeated prevalence surveys, Antimicrob Agents Chemother, 2007, 51(3): 864-7. demiology Training, EPIET) végezte. 2016-ban szerezte meg PhD-fokozatát. Jelenleg a Metropolitan Egyetem MBA Executive Public Relations és a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó képzésének hallgatója. dr. Böröcz Karolina bemutatása lapunk XVIII. évfolyamának 1. számában olvasható. Xviii. évfolyAM 3. száM 2019. április