Intézmények:Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
Évfolyam: V. évfolyam
Lapszám:2006. / 6
Hónap:július-augusztus
Oldal:32-33
Terjedelem:2
Rovat:EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
Alrovat:KONFERENCIA
Absztrakt:
[1] Boncz I., Dózsa Cs, Kaló Z, Nagy L, Borcsek B., Brandtmüller Á, Betlehem J, Sebestyén A., Gulácsi L, Development of health economics in Hungary between 1990- 2006. Eur J Health Econ, 2006, 7(S1):4-6. [2] Culyer T,: Welfarism vs Extra-welfarism, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [3] Drummond M,: Negotiating The Fourth Hurdle Can we get down the track? 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [4] Kornai J,: Reforming the Health Sector in Eastern Europe: Four Fallacies, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [5] Reinhardt U.: Health Care and Health Economics: Challenges and Opportunities, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA Finanszírozzuk-e tovább a trasurethralis tonsillectomiat? Néhány érdekes téma a 6. Európai Egészség-gazdaságtani konferenciáról Dr. Gulácsi László, Budapesti Corvinus Egyetem Budapesten zajlott a 6. Európai Egészség-gazdaságtani Konferencia (6th European Conference on Health Economics) 2006 július 6-9 között. A konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem valamint a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság közösen szervezte. A konferencia fővédnöke Prof. Mészáros Tamás, társvédnökei pedig Prof. Tulassay Tivadar és Prof. Lénárd László voltak, akik a köszöntőbeszédükkel nyitották meg a konferenciát (Prof. Lénárd Lászlót a konferencia megnyitóján Prof. Vörös József rektorhelyettes képviselte). A 6. Európai Egészség-gazdaságtani Konferencián 46 országból csaknem 700 vendég vett részt. A jó hangulatú (lásd: www.eche2006.com – klikk: Photo Galeria) és magas szakmai színvonalú konferencia kiváló alkalom volt a hazai egészség-gazdaságtani szakemberek és a téma iránt érdeklődők nemzetközi szakmai bemutatkozására – amely kiválóan sikerült (Boncz, 2006). A konferencia fő témái közül kiemelhetők az egészségbiztosítás, gyógyszerfinanszírozás, a kórház-finanszírozás, népegészségügygazdaságtan, főbb betegségek gazdaságtana valamint az öregedés és a hosszútávú ápolás gazdaságtanának témakörei. Az elő-konferenciák után 8 párhuzamos szekcióban folyó munka 4 plenáris előadással egészült ki, amelynek előadói Kornai János, Tony Culyer, Mike Drummond és Uwe Reinhardt voltak. Néhány megállapításukat foglaljuk össze röviden az alábbiakban. Kornai János (Harvard University, Collegium Budapest, Central European University ) (Kornai 2006) 4 téves nézettel vitatkozott, amelyek eléggé elterjedtek a politikai spektrum különböző helyein és különböző érdekcsoportoknál. A négy téves nézet a következő témakörökhöz kapcsolódik: 1.) egyenlő hozzáférés, 2.) az egészségügy nem for-profit üzlet, 3.) a verseny üdvözítő hatása, és 4.) a lehető leggyorsabb előrehaladás a célszerű az egészségügyben. Az egészségügyi szolgáltatások egyenlő hozzáférésével kapcsolatosan Kornai elmondta, hogy soha sehol nem sikerült elérni, nem valós célkitűzés és elérése nem is kívánatos. Az alapvető ellátások álljanak rendelkezésére mindenkinek, ezen felül lehetőség legyen arra, hogy a polgárok szabadon választhassanak a különböző szolgáltatók között, és lehetőségük legyen az alap ellátási csomagban nem szereplő szolgáltatások megvásárlására. A legfontosabb azonban ezen a területen is a döntések transzparenciája. A második téves nézet az, hogy az egészségügy nem lehet for-profit üzlet, hiszen ennek a megoldásnak is megvannak az előnyei (hatékonyság-növekedés, innováció stimulálása, rugalmas alkalmazkodás a szükségletekhez, kemény költségvetési korlát). A harmadik tévedés az, hogy a verseny minden 32 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS problémát megold. Helye lehet a versenynek az egészségügyben, ebben az esetben viszont gondosan meg kell határozni, hogy milyen szolgáltatások kerülnek az alapvető egészségügyi ellátások csomagjába, szükséges a káros szelekció elleni védelem, állami feladatnak kell lennie a minőség ellenőrzésének, és meg kell erősödnie a civil társadalom saját magát védelmező képességének. A negyedik félreértésről szólva elmondta, hogy nincs „minta ország”, ahonnan a tapasztalatokat át lehetne venni, fontosak a spontán megoldások, a legfontosabb pedig az alapos szakmai előkészítése az egyes egészség-politikai döntéseknek. Tony Culyer (Institute for Work & Health in Toronto, Kanada) (Culyer 2006) az egészségügyi közgazdaságtan, mint önálló tudományos diszciplína egyik létrehozója elmondta, hogy míg közgazdász körökben megszokott a költség-hatékonysági elemzést elsősorban a neoklasszikus jóléti közgazdaságtan (welfare economics) köntösébe bújtatni, az „extra-jóléti” valójában egy olyan „nézőpont” kialakításának módszere, amelybe beletartoznak a jólét hagyományos forrásai (és még azok hasznosságmutatói is), de ugyanakkor „extra”, ugyanolyan értelemben, mint ahogyan az extraszenzoros érzékelés olyan érzékelés, amely meghaladja a megszokottat. Ezen további elemek közé tartozik természetesen az „egészség”, és elvileg bármi olyan, amelyet az erkölcsi és politikai legitimitással rendelkezők (az értékelő vizsgálatok elvégzésére felhatalmazottak) ide értenek. Az előadás teljes terjedelem megjelenik a Budapesti Corvinus Egyetem kiadványának őszi számában. Mike Drummond (University of York, Anglia) (Drummond, 2006), aki szintén az „alapító atyák” közé tartozik, a költség-hatékonysági vizsgálatok, a „fourth hurdle” módszertani kérdéseivel foglalkozott, és az egységesebb európai gyakorlat kialakításának lehetőségeit vizsgálta. A konferencián 8 szekció foglalkozott ezzel a témával, amelyben aktívan közreműködött az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations – EFPIA), és a Mapi Values is. A „negyedik akadály”, a „fourth hurdle” az egyik legidőszerűbb, legizgalmasabb európai egészség-gazdaságtani kérdéskör napjainkban ezért ez volt a konferencia egyik fő témája is. Az első három „akadály”: Az Európai Unió valamennyi országában követelmény, hogy a gyártó a gyógyszerek esetén, a gyártási minőséggel (quality – „első akadály”), a biztonságossággal (safety – „második akadály”) és a hatásossággal (efficacy – „harmadik akadály”) kapcsolatos információkat mind a gyógyszer bejegyzése során, mind a finanszírozási EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA (befogadási) folyamat (kérelem) indításakor mellékelje. Erre a három területre terjed ki a gyógyszert regisztráló szervezetek mandátuma. Európában ez a feltétele az EMEA (European Medicines Agency) által történő bejegyzésnek éppúgy, mint ahogyan hazánkban az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) szintén megköveteli ezen információkat a szer regisztrációja során. Az első három „akadály” figyelembevétele hazánkban is az Európai Unió más tagországaihoz hasonló módon zajló regisztrációs folyamat során történik. A „negyedik akadály”: A gyógyszerek eredményességéről és költség-hatékonyságáról (effectiveness & costeffectiveness – „negyedik akadály”) is szükséges a gyártónak adatokat szolgáltatni, amennyiben társadalombiztosítási támogatást igényel az általa forgalmazott gyógyszer számára. Az egészség-gazdaságtani vizsgálatok – azaz a „negyedik akadály” végzése előtt annak a demonstrálása szükséges, hogy a regisztrált gyógyszerek alkalmazása valóban a klinikai tünetek javulását eredményezik. Drummond véleménye szerint, az egészség-gazdaságtani elemzések legfontosabb előfeltétele és összetevője az adott egészségügyi technológiák hatásosságáról rendelkezésre álló tudományos tények minősége. Drummond kifejtette: „Sok gyógyszer-regisztrációs célból készült klinikai vizsgálattal az a probléma, hogy a vizsgálat időtartama rövid, és olyan klinikai végpontra vonatkoznak az eredmények, amelyek nem feltétlenül függenek össze a klinikai kép javulásával.” ... „Szintén a regisztrációt célzó vizsgálatok esetén gyakran megfigyelhető, hogy a klinikai végpontok választása során gyakran a könnyebb mérhetőségi meggondolások játszanak meghatározó szerepet, nem pedig a klinikai végpontoknak az orvos illetve a betegek számára való relevanciája. Ennek gyakran az az eredménye, hogy az új gyógyszerek megkapják a regisztrációt úgy, hogy a gyógyszer hosszú távú klinikai hasznáról kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre.” „Éppen ezért a „negyedik akadály” bevezetése várhatóan több információt fog eredményezni a valós klinikai haszonról és a költség-hatékonyságról.” ron mutatta be azt, hogy ugyan évről évre növekednek az egészségügy költségei, ezt azonban minden évben abszolút értékben jelentősen meghaladja a nemzeti jövedelem növekedése. Azaz az Egyesült Államokban évente a „sokkal többől” költenek „egyre többet” az egészségügyre. Az előadó feltette a kérdést: vajon miért üdvözli mindenki azt a hírt, hogy az amerikaiak „több krumplit” fogyasztanak vagy több kocsit, elektronikai berendezést vesznek, és miért negatív az a hír, hogy egyre többet költenek egészségügyre, az egészségükre. Az emberek hosszan és jól szeretnének élni, többek között ezért dolgoznak, és erre költenek. Előadásában hosszan kitért azokra a megválaszolandó (trade-off-okat, értékeket, koncepciókat érintő) kérdésekre, amelyek intenzív kutatása és megválaszolása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egészségügy problémái kezelhetők legyenek, és a fejlődése, finanszírozása hoszszútávon fenntartható legyen. Ezen problémák egyike az, hogy az egészségügy szerte a világon sok olyan szolgáltatást finanszíroz, amelyből a lakosságnak/betegeknek nagy valószínűleg semmi haszna sem származik, viszont sok pénzbe kerülnek. Erre utalt azzal a kérdésével is, hogy vajon „Finanszírozzuk-e tovább a trasurethralis tonsillectomiát?” Uwe Reinhardt (Princeton University, Egyesült Államok) (Reinhardt 2006) szakmánk nagynevű amerikai képviselője fergeteges záró előadással kápráztatta el a résztvevőket. Az előadásában elhangzottakat egy hosszabb írásban is lehetetlen lenne visszaadni, két gondolat azonban mindenképpen kiemelendő. Az Egyesült Államokból származó adatso- Ki kell emelni a Helyi Szervező Bizottság kiváló munkáját, amelynek tagjai Betlehem József, Borcsek Barbara, Borsos Kinga, Brandtmüller Ágnes, Dózsa Csaba (a Bizottság elnöke), Gulácsi László, Kaló Zoltán, Kárpáti Krisztián, Májer István, Mészáros Ágnes, Mihályi Péter, Nagy Balázs, Nagy László és Sebestyén Andor voltak. Összességében tehát egy tudományos és szakmai szempontból nagyon magas színvonalú, társasági programok oldaláról pedig szintén rendkívül sikeres rendezvényt tudunk magunk mögött. Egy európai konferencia megszervezése Magyarországon az adott közgazdaságtani vagy egészségtudományi szakterület számára mindig nagy megtiszteltetés. Egy hazánkban viszonylag fiatalnak számító tudományterület, az egészség-gazdaságtan vonatkozásában pedig külön értékét adja a konferenciának, hogy reményeink szerint lényegesen hozzájárul a magyar egészség-gazdaságtani szakma hazai fejlődéséhez és elismeréséhez. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK [1] Boncz I., Dózsa Cs, Kaló Z, Nagy L, Borcsek B., Brandtmüller Á, Betlehem J, Sebestyén A., Gulácsi L, Development of health economics in Hungary between 19902006. Eur J Health Econ, 2006, 7(S1):4-6. [2] Culyer T,: Welfarism vs Extra-welfarism, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [3] Drummond M,: Negotiating The Fourth Hurdle Can we get down the track? 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [4] Kornai J,: Reforming the Health Sector in Eastern Europe: Four Fallacies, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 [5] Reinhardt U.: Health Care and Health Economics: Challenges and Opportunities, 6th European Conference on Health Economics, Budapest, Hungary, July 6-9 , 2006 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS 33
