IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

PPP-egy ésszerű megoldás a magán érdekpartnerek bevonásával

  • Cikk címe: PPP-egy ésszerű megoldás a magán érdekpartnerek bevonásával
  • Szerzők: Martienssen Enikő, Asbót Kristóf
  • Intézmények: ---, Medialog KFt.
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 8
  • Hónap: november
  • Oldal: 18-19
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: KONFERENCIA
MENEDZSMENT KÓRHÁZMÛKÖDTETÉS – KÓRHÁZMENEDZSMENT KONFERENCIA PPP – egy ésszerű megoldás a magán érdekpartnerek bevonásával Egy konferencia margójára A magyar egészségügy közel 80 rangos képviselője és az osztrák egészségügy neves személyiségei – szakpolitikusok, kórházigazgatók, befektetési szakemberek, vállalkozók – tartottak konferenciát Geinbergben november 9. és 11. között. A tanácskozás célja elsősorban az volt, hogy választ keressenek arra a kérdésre, hogy a Public Private Partnership, mint újszerű finanszírozási modell, járható út lehet-e Magyarországon az egészségügy, elsősorban a közfinanszírozott egészségügyi ellátások megreformálásában is. A közismerten forráshiányos ágazatok számára – és valljuk be az egészségügy Magyarországon ide sorolható – minden olyan újszerű finanszírozási illetve komplex gazdasági megoldás, ami tőkét vonhat be az ágazatba, különös jelentősséggel bír. Minden felelős vezető és valamennyi a napi üzleti érdekeken túl is gondolkodó vállalkozó jól tudja, hogy folyamatosan keresni kell az újabb és újabb megoldásokat. Hiszen az egészségügyben is megállíthatatlan folyamat, elengedhetetlen szükségszerűség a fejlesztés. A modern gyógyítás vagy a rehabilitáció egyre növekvő eszközigényét kielégíteni, az egyre magasabb szintű nemzetközi kihívásoknak (ellátás színvonala, adminisztráció, kommunikáció stb.) eleget tenni csak egyre nagyobb befektetéssel lehetséges, legyen az állami támogatás vagy vállalkozói tőke. A legjobb megoldásokat megtalálni nem rövid és nem egyszerű feladat. PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONFERENCIA Magyarországon eddig kevés nyilvános vita zajlott a PPP kérdéskörben, épp ezért kiemelt figyelmet szentelnek a szakemberek más uniós országok megvalósult projektjeinek, tapasztalatainak. A résztvevők különös érdeklődéssel kísérték többek között Dr. Bernard Rupp előadását, aki Ausztriában a PPP – egészségügyi szakbizottság tudományos vezetőjeként a téma legavatottabb szakértője. A konferencia egyik csúcspontját jelentette a Vöcklabruck-i tartományi kórházban tett látogatás, amely Ausztriában az első olyan kórház, amely a köz- és a magánszféra (Felső-Ausztria tartomány és a VAMED) sikeres együttműködésének köszönhetően jött létre. 18 IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER MI IS HÁT A PPP LÉNYEGE? „A PPP a legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan együttműködés a privát és a közszféra között, ahol a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését, és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét. Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely szolgáltatási díj magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztő részleteket, valamint a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot.” Olvasható a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának honlapján található tanulmányban. A PPP nem az állami tulajdon, vagy az állami feladat felelőtlen privatizációja – ahogy ezt ellenzői, vagy nem ismerői szokták hangoztatni – hanem bizonyos, az állam számára kötelező és megoldásra váró feladatok megoldására kidolgozott korszerű és az Európai Bizottság által is preferált megoldás. Vagyis addicionális pénzügyi források mozgósításával, pontosan meghatározott projektek megvalósítása a magántőke erejével és hatékonyságával. Egy PPP projekt minden esetben az állam által meghatározott, irányított és – ideális esetben – nagy biztonságú törvényi szabályozással és garanciákkal körülbástyázott forma közfeladatok megvalósítására. A PPP jellemzően a nagy beruházási igényű és hosszú távon megtérülő projektek esetében jó megoldás. Útépítések, egyéb infrastrukturális beruházások valósulhatnak meg ebben a konstrukcióban, de tucatjával lehet hozni az Európai Unióból az egészségügyi, illetve az egészség-szolgáltatási szektorból is a példákat. A PPP konstrukció nem ismeretlen Magyarországon sem, hiszen bizonyos területeken már több, ebben a konstrukcióban megvalósult projekt működik és mérhető, tanulmányozható pozitív eredményeket mutat fel. Magyarországon központi szervezet még nincs, amely koordinálja, összefogja, felügyeli, és teljes rálátása lenne a hazai PPP projektekre. Létezik viszont egy PPP Tárcaközi Bizottság illetve a GKM önálló szervezeti egysége a PPP Titkárság, amely azon kívül, hogy a konstrukció magyarországi bevezetését segíti, lehetővé teszi a szakmai tudásbázis felhalmozását segítséget nyújt a szaktárcák PPP projekt- MENEDZSMENT KÓRHÁZMÛKÖDTETÉS – KÓRHÁZMENEDZSMENT jeihez (koordináció, információ) sőt több minisztériumban is kialakult már PPP iroda is. MAGÁN- ÉS KÖZFELELÔSSÉG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr. Kiss József főigazgató (OEP) előadásban föltette a kérdést: Mi indokolhatja a PPP-nek, mint az egészségügyi beruházások és szolgáltatásnyújtás egyik eszközrendszerének terjedését? Kiemelte, hogy a PPP projektek egyik fő előnye a gyors tőkebevonási lehetőség, hiszen a magánbefektetésként megvalósuló beruházásokkal szembeni alapvető elvárás a gyors és magas színvonalú megvalósítás. Így a beruházási és a működési kockázatok jelentős része is átterhelődik az államról a magánbefektetőkre. Fontosnak tartotta azonban, hogy a végső üzleti – szolgáltatási – kockázatot mindig az államnak kell viselni, mert állami feladatok ellátása esetén az állampolgárokkal szemben mindig az állam felelős a szolgáltatások nyújtásáért. Fontos – talán a hazai PPP projektek körében legfontosabb – kérdések körét jelentik a PPP programok kockázatai, veszélyei. • • • • • Ezek a szakember csoportosítása szerint: a „kimazsolázás“: azaz a jobban fizető szakmák, tevékenységek PPP köntösbe bújtatott kiprivatizálása. A különböző ár-, illetve díjfelhajtó hatások. Az előnytelen szerződések kötése az intézményi menedzsmentekkel. A korrupció megjelenése, alkalmazása. Különösen veszélyes a betegforgalom, kezelésszám indokolatlan pörgetése a „megfelelő üzemgazdasági méret elérése érdekében”. Ennek esetleg veszélyes következménye lehet a minőség (beleértve a humánerőforrás képzését is) fokozatos leromlása is. A PPP annak ellenére, hogy az állam és a vállalkozói szféra közötti üzleti alapú szerződés, – a nemzetközi tapasztalatok szerint – az állampolgárok államba vetett bizalmát fokozza, hiszen javul, bővül a szolgáltatások köre. Ez végeredményében a társadalmi közérzet javulását, és ezen keresztül egy kormány munkájának – politikájának – az elismerését jelentheti. Az természetes, hogy amit a magánszféra betesz, azt ki is akarja venni, ezért arra kell a legjobban odafigyelni, hogy megoldott legyen a PPP projektek lehetőleg teljes körű sza- KONFERENCIA bályozása, ezzel is növelve az üzleti biztonságot a befektetőknek. Még ezt megelőzően azonban az állam által képviselt – és a szolgáltatást igénybe vevő – állampolgároknak biztosítani kell a PPP projekt megvalósítása esetén is, az állam által garantált feladatok lehető legmagasabb szintű megvalósulását. Dr. Kökény Mihály, népegészségügyi kormánymegbízott nagy érdeklődéssel kísért előadásában felhívta a figyelmet a nem tisztázott különbségre a PPP és a privatizáció között, ami annál is fontosabb, mert a privatizációval kapcsolatban a hazai lakosság attitűdje finoman szólva is – legalábbis árnyalt. Dr. Kökény Mihály – idézve az Initiative on public – private partnership for health, 2003-as dokumentumot – a PPP definícióját az egészségügyre vonatkoztatva a következőképpen fogalmazta meg: „Közés magánintézmények együttműködése az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az egészség-javakhoz való hozzáférés esélykülönbségeinek csökkentése érdekében” De fontosnak tartotta az előadás következő diáján Platont idézni: „... a magánérdek csak a köz után következzék...”. Felhívta a figyelmet, hogy a közfinanszírozásban testesüljék meg – az európai trendekhez illeszkedően egyfajta nemzeti kockázatközösség, hiszen a magánszolgáltatók növekvő térnyerése, ezt amúgy is a közérdeklődés középpontjába vonja. Ehhez elengedhetetlen a garanciális szabályok szigorodása – speciálisan a közcélú magánbefektetések esetében is. A geinbergi konferencia remélhetőleg egy hosszabb sorozat első eseménye volt, amely sorozat eredményeként egy az európai megoldásokat természetes eszközként alkalmazó fejlesztési rendszer jön létre a hazai egészségügyben is. Átlátható és közbizalmat élvező megoldás, amelyben jól jár az egészségügy, mert tőkéhez, fejlesztési lehetőségekhez jut. Jól jár a befektető is, mert azon kívül, hogy pénzét hosszú távú biztos vállalkozásba fekteti, részt vállalhat hazája egyik legfontosabb közfeladatában, az egészségügyben. De mindenek előtt jól jár a beteg, aki európai szintű, átlátható – remélhetőleg hálapénzmentes – ellátásban részesül, és a fejlesztést látva bízhat benne, hogy a továbbfejlődés és az ellátás biztonsága folyamatos lesz. Összeállította: Martienssen Enikő és Asbót Kristóf IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER 19