A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT OUTSOURCING KONFERENCIA VI. Outsourcing Konferencia – Outsourcing a kórházi hétköznapokban Kiszervezés, beszervezés vagy szolgáltató központ? 2005. október 19-én került megrendezésre az IME VI. Outsourcing Konferenciája. Prof. Dr. Kozmann György, az IME főszerkesztője megnyitó beszédében kiemelte: évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés az outsourcing témaköre iránt. A konferencia ötletgazdáinak és rendezőinek pozitív visszacsatolást jelent a résztvevők egyre növekvő száma, mely a 2005-ös rendezvényen volt a legnagyobb. Az IME alapítói egyaránt elkötelezettek a szervezésükben létrejövő szakmai találkozókon elhangzó és a lapban megjelenő publikációk magas, akadémiai mércével mérhető színvonalát illetően. A szakmai, üzleti körök változatlan jelenléte mellett első ízben vettek részt egyetemi hallgatók is a rendezvényen. Heves István, a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnöke „Outsourcing az egészségügyben” című előadásában a terület releváns problémáit azonosította és interpretálta több évtizedes, gazdag ágazati tapasztalataira támaszkodva. Idestova 15 éve tart az egészségügyben a „spontán privatizáció” szakasza, mely törvényi szabályozás hiányában bizonytalan ideig fennmaradhat. A törvényi szabályozás hiánya nem egyszerű hanyagság a döntéshozók részéről, hanem a közmegegyezés és egy koherens ágazati stratégia hiányára vezethető vissza. Gyanakvás, irigység, negatív szenzáció-várás jellemzik sokszor a közhangulatot, és ebben a helyzetben és légkörben a komoly befektetők távolmaradása egyáltalán nem (lenne) meglepő. Véleménye szerint szinte az a csoda, hogy egyáltalán mégis vannak, akik vállalják a befektetésük jövőjével kapcsolatos fokozott kockázatot, tolerálják a negativisztikus társadalmi megítélést. A más területeken már sikeres, növekvő vállalkozások természetes dinamikája és az egészségügy menedzsereinek a megbízható professzionalitás iránti igénye együtt mégis oda vezetett, hogy egyes területeken már jelentősen elterjedt a „kiszervezés” (outsourcing). Talán az eddig akkumulált sokrétű tapasztalatok realisztikus, hisztériamentes kritikai feldolgozása, értékelése elvezethet végre ahhoz a társadalmi és politikai közmegegyezéshez, mely végre hosszú távon is kiszámítható feltételeket teremt majd a piaci szereplőknek. Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester helyettes „Beszerzés centralizálása a fővárosi önkormányzati kórházakban” címmel egy, az érintett piaci szereplők körében különösen nagy figyelemmel kísért regionális hatású kísérletről számolt be. A főváros, mint fenntartó kezelésében lévő 12 kórházban a növekvő fedezethiány miatt átvilágítást végeztettek, melynek keretében célzottan megvizsgálták a kiszolgáló funkciók 16 IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER takarékossági célú racionalizálásának esélyeit. A vizsgált területek közül egyeseknél (pl: gyógyszerellátás) javuló gazdaságossági viszonyokat eredményezhet a centralizálás, másoknál (pl: takarítás) egy esetleges centralizálástól nem várható eredmény. A fenntartói elvárások szerint a beszerzést végző szervezet non-profit jelleggel, önfenntartóan kell működjön, a megszokott szakmai színvonal, minőség biztosítása mellett. A tevékenységből származó megtakarítások az egészségügyi intézményeknél hasznosulnak majd. A beszerző szervezet az ajánlatkérő (kórház) nevében jár el, működtetése fajlagosan lényegesen kisebb költségű lesz, mint a központosított közbeszerzés költségei. A jelenlegi, induló szakaszban még csak a szolgáltatások és beszerzési tárgyak viszonylag szűkebb köre tartozik a beszerző szervezet kompetenciájába, a további bővülés a szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozásával együtt lesz lehetséges. Dr. Kókai Balázs (cégvezető, Ispotály Egészségügyi Befektető és Szolgáltató Kft.), „Kórházi gyógyszerellátás – Működőképes outsourcing technika” címmel tartott előadását nagy érdeklődés kísérte. A kitüntetett figyelem többek között azzal is magyarázható, hogy a kórházon belül a gyógyszerellátás a második legnagyobb költségtétel, ezért a menedzsment számára kitüntetett prioritású. Az előadás felvázolta a terület szabályozási környezetét, a megvalósítandó kórházi célokat valamint a kiszervezés gyakorlati megvalósításának és üzemeltetésének főbb elemeit. A kiszervezés mérhető hatásai közé tartozik, hogy az erősebb kontroll hatására a gyógyszer felhasználás csökken. Az előadást követő élénk diszkusszióban az orvosok (ellen)érdekeltségével kapcsolatos problémák, a unit dose rendszerrel és az elektronikus gyógyszerrendeléssel kapcsolatos kérdések merültek fel. Stark János (chief architect, a Synergon Rt. Egészségügyi és Önkormányzati divízió fő koordinátora) előadása „Teljeskörű üzemeltetési szolgáltatás kórházaknak” címmel egy komplex kiszervezési project, a Svábhegyi Gyermekkorház informatikai üzemeltetésének átvétele példáján mutatta be a Synergon Rt. speciális megközelítésmódját. A kórház vezetőinek részéről előzetesen megfogalmazott elvárások a biztonság, költséghatékonyság és az informatikai terület létszámának csökkentése voltak. A Synergon Rt. módszerében kitüntetett jelentőségű a project tényleges megkezdése előtt végzett mélyreható igény- és állapotfelmérés. Szerződések szintjén is különválasztják a project bevezetési és üzemeltetési fázisát. Az előadó szerint a kiszervezési megoldás vonzereje az informatikai terület kiszámíthatóságában és biztonságában, valamint a kórházi menedzsment MENEDZSMENT OUTSOURCING tehermentesítésében jelölhető meg. A költségcsökkentés nem feltétlenül valósítható meg, egy ilyen projektnek nem is lehet ez az elsődleges célja. Dr. Székely Tamás (ügyvezető igazgató, Orgware Kft.) „Integrált személyügyi rendszerek az egészségügyben, mit érdemes outsourcingba kiadni?” című előadásában a humánpolitika, bérszámfejtés és munkaügy területein a rendszerintegráció előnyeit emelte ki. Részletesen levezette, hogy a bérszámfejtés költségei milyen, első pillanatra láthatatlan elemeket foglalnak magukba, és ezek hogyan racionalizálhatóak egy kiszervezési megoldás esetén. Temesfői Zsolt (elnök-vezérigazgató, Globenet Rt.) előadása „Informatikai rendszerek üzemeltetési kérdései” címmel hangzott el. Az informatikai rendszerek kiszervezésben történő működtetésének hazai tapasztalatait elemezve rámutatott, hogy az outsourcing a felek közti hosszú időre szóló partneri viszony, amit nehéz és sokszor nem is olcsó felbontani, tehát létesítése igen alapos tájékozódást, megfontolást igényel. Még ha a partneri kapcsolatot világosan és körültekintően fogalmazott szerződés szabályozza is, elengedhetetlen a partnerek közötti bizalom, együttműködés, elkötelezettség, a korrekt kapcsolat. Az egészségügyi intézmények a partneri viszony keretében megnyugtató, kiszámítható professzionalizmusra számítanak. Vass Dezső (tudományos munkatárs, informatikai csoportvezető, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány) „Teleradiológia: költséghatékony megoldás az egészségügyi szolgáltatásban” címmel egy olyan megoldást mutatott be és értékelt, amely földrajzilag távol eső telephelyeken működő radiológiai rendszerek összekapcsolásával képes biztosítani a különböző gyártmányú és elhelyezkedésű eszközök által előállított digitális képi anyag egységes és intelligens kezelését, tárolását, visszakereshetőségét. A módszer lehetővé teszi a vizsgálatok földrajzi helytől független véleményezését, konzultációjáét. A teleradiológia előnyei közé tartozik, hogy helyi radiológus szakember nélkül is nyújtható magas szintű képi diagnosztika, a konzultációk lehetőségei kiteljesednek, a radiológusok akár otthonukban is leletezhetnek, és mindez a hagyományos munkaszervezésnél költséghatékonyabb megoldást biztosít. Az előadó egy jelenleg működő hazai rendszer (HEFOP 4.4 project, Szeged, Hódmezővásárhely, Orosháza) bemutatásával érzékeltette, hogy ez a fejlett telekommunikációs és informatikai technológiát feltételező rendszer már hazánkban is a jelen lehetőségei közé tartozik. Prof. Dr. Bodó Miklós „Patológia működtetésben” címmel a kiszervezésről mint „kényszerről”, elengedhetetlennek látszó kompromisszumos megoldásról beszélt. A tradicionális egészségügy rendszere a jelen körülmények között (bénító orvoshiány egyes szakmákban, a finanszírozás – és kiemelten az orvosi bérek – elégtelensége) sokszor már nem működtethető a régi módon. Ezért – az előadó sokakban KONFERENCIA nagy rezonanciát keltő véleménye szerint – az outsourcing mint mentőöv jöhet szóba egyes szakmákban, melynek segítségével az egészségügytől elvárt, napjainkban veszélyeztetett, hagyományosan magas minőség fenntartható. Hatékonyan szervezett szakorvosi teamek egyszerre több intézmény szakmai feladatait is elláthatják, ezáltal biztosítva a működőképességet. A vállalkozásban végzett külsős tevékenység pedig olyan bevételekhez juttatja a szakorvosokat, mely lehetővé teszi a pályán, illetve az országban maradásukat. Dr. Bezzegh Attila (cégvezető igazgató, Prodia Rt.) prezentációjában („A labordiagnosztika kiszervezésének formái Magyarországon“) áttekintette azokat a kihívásokat, melyekkel napjainkban a laboratóriumoknak szembe kell nézniük. A laborok a jelen piaci körülmények között egyszerre kell, hogy javítsák működésük szakmai színvonalát és költséghatékonyságát. A piaci kihívásokra bekövetkező adaptív reakciók közé a laborok konszolidációja (kevesebb, nagyobb labor), labor hálózatok kialakulása, magas fokon integrált elektronikus adatkezelő hálózatok tartoznak. Ezek a folyamatok jelentős átrendeződésre vezetnek a világ laboratóriumi ellátásában. A szükséges intézeti átalakítások történhetnek saját erőből, vagy tanácsadó igénybevételével végzett belső átszervezés révén, vagy a kiszervezés különféle formáinak igénybevételével. A megrendelő oldaláról kiszervezési megoldás előnyei közé a pontosan tervezhető gazdálkodás, a ritka vizsgálatok elérhetősége, a munkahelyek csökkentése, javuló gazdaságossági viszonyok, a hátrányok közé a függőség, szerződéses kötöttség okozta esetleges kényelmetlenség tartozik. Dr. Záray Gyuláné (ápolási igazgató, Szent Imre Kórház) „Humánerőforrás és outsourcing” című előadásában csatlakozott a Bodó professzor által már kifejtett véleményhez, miszerint a kiszervezés, mint szükségszerű kompromisszum hozzásegítheti az egészségügyet missziójának teljesítéséhez. A szakdolgozói terület legégetőbb problémáját a létszámhiányban jelölte meg. Egy „Mozgó Szakdolgozó Szolgálat” elvben megteremtheti a lehetőségét, hogy egyes részfeladatokat kiszervezési konstrukcióban oldjanak meg. Demzse Csaba (kereskedelmi igazgató, Prometheus Rt.) „Energetikai szolgáltatások az egészségügyben” előadásában a részvénytársaság széleskörű nemzetközi (ESCO projektek) és hazai (2005-ben 73 egészségügyi intézmény, ezen belül 23 kórház hőellátó rendszerének üzemeltetése) tapasztalataira támaszkodva mutatta be az energetikai szolgáltatások outsourcingban való üzemeltetésének alternatíváját. Az energetikai szolgáltatások teljes vertikumának kiszervezése megoldást nyújt olyan kórházi igényekre, mint az energia- és közműköltségek csökkentése, és a létszámcsökkentés, miközben a menedzsment felszabaduló energiájával jobban tud az alaptevékenységre koncentrálni. Összeállította: Dr. Imre László IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER 17
