IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Kutatás és fejlesztés egy gyártó szemszögéből Interjú Dévai Endrével

  • Cikk címe: Kutatás és fejlesztés egy gyártó szemszögéből Interjú Dévai Endrével
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 52-54
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

Kutatás és fejlesztés, K+F…a mai közélet és gazdaságpolitikai viták varázsszava. Sokan, sokféle összefüggésben említik, mormolják mantraként. Ám a jámbor újságolvasó (és újságíró) nemigen tudja pontosan, mit is értsen e fogalom alatt.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ Kutatás és fejlesztés egy gyártó szemszögéből Interjú Dévai Endrével Kutatás és fejlesztés, K+F…a mai közélet és gazdaságpolitikai viták varázsszava. Sokan, sokféle összefüggésben említik, mormolják mantraként. Ám a jámbor újságolvasó (és újságíró) nemigen tudja pontosan, mit is értsen e fogalom alatt. – Az állam is ösztönzi tehát a kutatás-fejlesztést? – Az állam valamilyen formában mindig is támogatta és támogatja a kutatás-fejlesztést. Most éppen ezzel a pályázattal nyújt forrást, amelyen tudományos műhelyek és gazdasági szereplők konzorciumai vehetnek részt. Dévai Endrét, az Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Részvénytársaság elnökét kértük, segítsen az értelmezésben. – Meglehetősen értelmetlen dolog általában beszélni kutatás-fejlesztésről. Egy adott gazdasági társaság esetében azonban nagyon is konkrét tartalma, meghatározott célja van. A meghatározott cél pedig egy termék (vagy szoftver), amelyet a piacon realizálni lehet. Ha a termék jó és igény is van rá, akkor a piacon elegendő mennyiséget lehet belőle eladni és megtérül nem csak a gyártás, hanem a kutatás és a fejlesztés költsége is. Legyen rá példa az autógyártás. A folyamatos kutatásfejlesztés eredményeként az Opel Astrának már ki tudja hányadik továbbfejlesztett változata kapható, egyre újabb és újabb műszaki tartalommal. Egészen biztos, hogy a piac nem tolerálná, ha az Opel ugyanazt az autót próbálná eladni Astra néven, amelyet 15 éve fejlesztett ki, miközben a többi gyár egyre újabb modellel jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy minden terméket – beleértve a piacon már jelenlévőket is – folyamatosan szükséges megújítani, fejleszteni. – Hol a határvonal a kutatás-fejlesztés és a gyártáselőkészítés között? – A prototípusnál. – És ez még nem innováció, nem új igényeket kielégítő új termék… – Nincsen éles határvonal a kutatás-fejlesztés különböző területei között. Beszélünk alapkutatásokról, alkalmazott kutatásról és kísérleti fejlesztésekről, amelyek jellemzően tudományos intézményekben, egyetemeken, illetve kutató intézetekben folynak. Az új termékekhez általában új találmány, új szabvány, azaz egy új „dolog” megjelenése, egy új fogalom bevezetése kapcsolódik. – Hogyan kapcsolódnak ezek a gazdasági szférához? – A gazdaság szereplői a kutatókat folytonosan ösztönzik arra, hogy eredményeikből termék legyen. A gyártók elsőrendű érdeke, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki a kutató helyekkel. – Ilyen céllal jönnek létre a Tudásközpontok? – Igen. A cél, hogy egy helyre koncentrálódjanak és összhangba kerüljenek egymással a különböző egyetemek különböző tanszékein, illetve más kutató helyeken felhalmozott ismeretek. A koncentrációt segítik elő a mostanában kiírt kutatás-fejlesztési pályázatok is. 52 IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER – Úton-útfélen halljuk a panaszt, hogy az állam keveset áldoz a kutatás-fejlesztés támogatására. Azonban ez a kevés is több milliárd forint. Mi kerül ilyen sokba? – Elsősorban is az, hogy nem minden témából lesz termék. Sok elképzelés zátonyra futhat már a kutatások során. Gyakran előfordul az is, hogy a végeredmény egészen más, mint amit célul tűztek ki. – Az igények a felhasználói oldal, más szóval a piac felől érkeznek? Mondjuk az orvostudomány megfogalmazza, hogy miféle eszközre lenne szüksége? – Ideális esetben így történne, de a gyakorlatban még nem találkoztam ilyennel. – Honnan indul tehát egy kutatási-fejlesztési folyamat? – A világ különböző helyein, de azonos témákban dolgozók kölcsönösen orientálják, egyben inspirálják egymást. Az orvosi berendezések világában ugyanaz a helyzet, mint az autókéban: más és más cégek hasonló kategóriájú autói nagyjából hasonló külsővel és megegyező műszaki tartalommal kerülnek piacra. Senki nem maradhat le, ha valaki sikeresen elindul egy úton, a többiek nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. Az is előfordulhat, hogy tévednek, vagyis olyan termékkel lépnek piacra, amely nem kelendő, nem valós igényt próbál kielégíteni. – Mondana erre is példát? – Szívesen. Orvosi kongresszusokon egyre többször emlegettek bizonyos kutatási eredményeket, study-k sokaságával, több éven át folyó kutatásokkal, mely populáció a fenyegetett hirtelen szívhalállal, melyek a kimutatható előjelek. Eljutottak addig az állításig, hogy azok a betegek veszélyeztetettek, akik EKG görbéjének egy bizonyos szakaszán ilyen meg ilyen jelek láthatók. Mi történik ilyenkor? Az összes önmagára valamit is adó EKG-berendezést gyártó lázas fejlesztésbe kezdett, hogy olyan készüléket állítson elő, amely különösen koncentrál erre a területre. Teljesen új paraméterek mentén, teljesen új konstrukciókkal álltak elő. Hatalmas üzleti kudarc lett belőle, mert alighogy az új ké- PORTRÉ szülékek kereskedelmi forgalomba kerültek, az újabb, még szélesebb körben végzett study-k nem igazolták vissza az addigi állításokat, így az orvostudomány ejtette a témát. – Milyen folyamat eredménye egy kész termék? – A mi szakmánkban – mind a kutatóhelyeken, mind a cégeknél – megszállott mérnökemberek dolgoznak. Többségük azonos témán dolgozik egész életén keresztül, saját szakterületére széleskörűen rálát. Szakirodalmat olvasnak, kongresszusokra járnak, s amikor találkoznak egy-egy problémával, elkezdik keresni a megoldását. Ha valamire rátaláltak, akkor cégük kutatás-fejlesztési témát dolgoz ki, amelynek veleje a terv-cél megfogalmazása. Ebben a műszakiak mellett már szerepelniük kell az üzleti, kereskedelmi paramétereknek is. Milyen célt tűzök ki, mikorra valósulhat meg, milyen eredményeket hozhat? Időközben újabb és újabb behatások érik a fejlesztési folyamatot, amelyek jelentős módosulást eredményezhetnek. A terv-cél a kályha, ahonnan elindulhatunk, a gyakorlatból pedig tudjuk, hogy hányszor jutunk egészen máshová, mint ahová elindultunk. Ha ügyesek és szerencsések voltunk, végeredményként üzletileg sikeres terméket állítottunk elő, ha nem is mindig azt, ami az eredeti terv-célban szerepelt. – Kérem, írja le a folyamatot, amelynek a vége egy orvosi műszer, készülék vagy berendezés! – Ha kellően pontos és szabadon felhasználható az orvosi tartalom, akkor a műszakiak következnek. Először létrehoznak egy úgynevezett deszka-modellt, amelyen méréseket végeznek, hogy azokkal igazolják az előzetes feltételezéseket. Ezek tanulságainak felhasználásával kezdik megtervezni a berendezést, amelyből néhány prototípus készül. A prototípus kinézetében már szinte azonos és paramétereiben is megfelel a majdani terméknek. Ezek alapján még házon belül kiderül, hogy a berendezés műszakilag megfelel-e az előzetesen elvártaknak. A prototípusok kerülnek „nyúzópróbára”, majd akkreditált laboratóriumban biztonságtechnikai kivizsgálásra, ezek sikerességét követően pedig hatósági bevizsgálásra. Ha a hatóság jóváhagyja, következhet a klinikai validálás, aminek azt kell igazolnia, hogy ez az eszköz orvosilag is nyújtja-e azt, amire létrehozták. – Eljutottak hát odáig, hogy a készülék nem árt a betegnek. Eddig a pontig orvosok nélkül zajlik a folyamat? – Nem. A kutató orvosok mindvégig konzultációs, a gyakorló orvosok pedig tanácsadói kapcsolatban állnak a műszakiakkal. Csak éppen orvosi kipróbálásra eddig nem kerülhetett sor, azaz a beteggel még nem találkozhatott a készülék. – A klinikai vizsgálatok során derül ki, hogy a berendezés használ-e, azaz szolgálja-e a kitűzött célt? – Igen. – Eddig áttekintettük, hogy miért telik el olyan hoszszú idő a gondolat megszületésétől a termék prototípu- sának elkészüléséig. Ám még mindig nincsen válasz arra, hogy mi kerül olyan sokba? – Az Innomed nem nagy cég, mégis 65 magasan kvalifikált, fejlesztéssel foglalkozó mérnököt alkalmazunk, a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzettel, infrastruktúrával. Hozzáteszem, mi nem adjuk el kutatás-fejlesztéseink eredményeit, mi magunk gyártjuk és visszük piacra a terméket, sőt, saját kereskedelmi láncunkon keresztül értékesítünk is. – Végső soron a termék árában a vásárló fizeti meg mind a sikeres, mind a sikertelen fejlesztések árát? – Igen. A mi termékeink szinte kizárólag importált alkatrészekből állnak. Ezek teszik ki a végső ár mintegy 20 százalékát. Ugyancsak 20 százalék körüli a gyártási költség. A többi pedig a beépített tudás ára. – Kérem, mutassa be az Innomed Részvénytársaságot! – A cég alapjait fejlesztő mérnökök rakták le még 1989ben, majd az Innomed kft.1999-ben a vállalatcsoporthoz tartozó több cég összevonásával egy jelentősen megnövekedett alaptőkéjű részvénytársasággá egyesült. A budapesti székhellyel és az esztergomi gyárral együtt összesen közel 200 főt foglalkoztatunk. A különböző specifikus igényeket is kielégítő kardiológiai diagnosztikai készülékeinkkel jelentős hazai és külföldi – több mint 120 ország Sri Lankától Irakon, Iránon át az Egyesült Államokig – piaci sikereket könyvelhettünk el. Termékeink között megtalálhatók az egyszerű, alapszintű valamint a professzionális EKG készülékek a terheléses és Holter EKG rendszerek. Az intenzív terápiás termékkörünk legsikeresebb tagja az ágymelletti/transzport őrzőmonitor rendszer, amely színes hordozható monitorokból és központi egységből áll. – Melyik a legsikeresebb kardiológiai berendezésük? – Egyértelműen a CardioAid 200B nevű bifázisos defibrillátor. Erre a termékre igen büszkék vagyunk, saját kategóriájában árszínvonalában és tudásában is csúcsterméknek minősíthető, valahogy úgy, mint a Rolls-Royce az autók piacán. – A piac nemigen szokott hozzá, hogy a magyar ipar Rolls-Royce színvonalú terméket állít elő…. – Ez valóban jelent némi gondot az értékesítés során. Ám, mi megvettük a Rolls-Royce gyárat is! 2002-ben ugyanis megvásároltuk a dán Artema defibrillátor gyártó és fejlesztő multinacionális vállalat teljes termék palettájának gyártási és kizárólagos forgalmazói jogait, valamint a hozzá tartózó automata gyártósort. Érdekesség, hogy Európa legpatinásabb, legtekintélyesebb defibrillátort gyártó vállalatát egy amerikai cégtől vettük meg. – Erre hogyan került sor? – Ami történt, jól példázza a kutatás-fejlesztés rögös útjait. Az Artema 5 évet és 6,5 millió dollárt fordított egy csúcs- IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER 53 PORTRÉ minőségű, mindennel felszerelt defibrillátor kifejlesztésére. A termék megszületett, de a cég gazdaságilag beleroppant. Ekkor lépett színre az egyik amerikai konkurrens, és felvásárolta a dán céget. Sem a defibrillátorra, sem más termékre nem volt szükségük, volt mindenből sajátjuk. Annál nagyobb szükségük volt az Artema egész világot átszövő kereskedelmi hálózatára. Azt leválasztották és megtartották, a többit elemenként áruba bocsátották. Így jutottunk hozzá a valóban fantasztikus defibrillátorhoz és gyártósorához. Ám ez önmagában nem volt nagy vétel, ugyanis a dán kollégák öt évvel korábban megcéloztak valamit, mégpedig a monofázisos defibrillátort, amit tökéletesen el is találtak, ám – ahogy ez a kutatás-fejlesztésben sűrűn előfordul – a cél időközben elmozdult. Addig bifázisos defibrillátort kizárólag az oroszok alkalmaztak, amit rajtuk kívül senki más nem fogadott el. Ám egyszer csak egy amerikai gyártó is szabadalmaztatott egy bifázisos készüléket, amit nagy erővel bevezettek a piacra, kongresszusok sokaságán ismertettek, s mindenkit meggyőztek, hogy az az igazi. Már nem kellett senkinek a mindent tudó dán monofázisos, valóban fantasztikusan nívós termék. Erre az alapra a mi saját fejlesztőink tették hozzá tudásuk legjavát, amerikai szabadalmakat is megvásároltunk és formáltuk bifázisossá a dán csodagépet. Így vált a CardioAid 200B az egyik legkeresettebb termékünkké. Piacra lépésünkkel egyidőben partnerszerződést kötöttünk az USA-beli CardiacScience vállalattal. Megvásároltuk a STAR™ bifázisos félautomata defibrillátor licenszjogát is. – Másik szakterületük a radiológia. Melyik termékük a legsikeresebb? – 1994-től saját fejlesztésű komplett nagyfrekvenciás röntgengenerátorral jelentünk meg és azóta is sikeresen vagyunk jelen a piacon. Az orvostudomány igényeit kielégítve vállalatunk folyamatosan lépést tart a modern radiológiai megoldásokkal, ezért termékpalettánk és azok fejlesztése állandó megújulást mutat. Mérnökeink által kifejlesztett digitális tüdőszűrő kabinunk és ennek mobil gépjárműre szerelt változata is sikeresen helyt állt mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. – A korszerű képalkotás ma már digitalizált. Ezen a területen is otthonosak? – Természetesen. Eddig jobbára hardver-szerű termékeinkről esett szó, de otthon vagyunk a szoftverek világában is. A modern technikát követve megalapoztuk helyünket a PACS rendszerek világában is, valamint a komplett digitális átvilágító és felvételi rendszerek telepítésében is többéves tapasztalat áll mögöttünk. – Mi a PACS? – A PACS rendszerek (Picture Archiving and Communication System) az egészségügyi intézmények képarchiválási és továbbítási feladatait oldják meg. – Mennyivel értékesebb a digitális kép a hagyományos röntgenképnél? – A digitalizációnak köszönhetően nem csak egy látható kép, hanem egy számítógépes információ kerül a kezünkbe arról, mi van a szervezetben. A mi feladatunk – kutatás-fejlesztési programunk – hogy olyan szakértői algoritmusokat hozzunk létre, amelyek alkalmasak arra, hogy felismerjék a rákos vagy tbc-s képződményeket. Az orvost nem helyettesíti egy ilyen program, de csökkenti a tévedés kockázatát és olyat is kimutathat, amit a röntgenképen lehetetlen észrevenni. – Mire gondol? – Leegyszerüsítve: digitálisan mindaz tovább bontható és vizsgálható, ami a röntgenfelvételen homogén fehér vagy fekete felületként jelentkezik. Előrehaladott fázisban van olyan program készítése is, amely képes a képből eltávolítani felesleges elemeket, például a mellkasröntgenekből a bordákat. Ebben a fejlesztési programban például szorosan együttműködünk a Műszaki Egyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel is. Sok más mellett ettől – vagyis a készülék kifejlesztésére fordított irgalmatlan összegektől – és nem a felhasznált anyagok miatt kerül egy korszerű röntgenmonitor tízszer, vagy esetleg százszor annyiba, mint egy tv készülék. Nagy András László NÉVJEGY Dévai Endre villamosmérnöki diplomáját 1977-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1978-1989 között a Medicor cég munkatársa volt, ahol az izom elektromos jeleinek analí- 54 IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER zisével foglalkozott. 1989-től az Innomed Kft. igazgatója. 1997 óta a Magyar Mérnöki Akadémia tagja. Az 1993-ban megalakult Magyar Nemzeti Szívalapítvány alapítója és alelnöke. 1994-től a Magyar Medikai Gyártók Szövetségének elnöke.