A WHO és az OECD számos indikátort használ a nemzeti gyógyszer-közkiadások összehasonlítására. Azonban, mivel az egyes országok eltérő gyógyszerfinanszírozási és -támogatási rendszerekkel rendelkeznek, a direkt összehasonlítások félrevezető eredményekhez vezethetnek további, nemzeti szinten történő kiigazítás nélkül. Elemzésünkben a visegrádi négyek nettó gyógyszer-közkiadásait hasonlítottuk össze oly módon, hogy figyelembe vettünk minden lehetséges költségvetési forrást, beleértve a visszafizetéseket is. Az eredményeink alapján a GDP arányos gyógyszer-közkiadások mértéke Magyarországon a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, Szlovákiában és Csehországban stagnált, míg Lengyelországban egy nagyon enyhén növekvő tendencia volt megfigyelhető.
Angol absztrakt:
In order to compare the pharmaceutical spending on international level, several indicators have been used by OECD and WHO. However, because of the different reim - bursement structures and funding systems, direct comparisons without additional adjustment on national level may lead to false conclusions. Our analysis compares net public pharmaceutical expenditure (NPPE) across the so-called Visegrad countries by aggregating all sources of public pharmaceutical funding in each country and adjusting these for paybacks and discounts provided by pharmaceutical companies. Based on our results, NPPE as a share of GDP shows a decreasing trend in Hungary, stagnates in the Czech Republic and Slovakia, and increases very slightly in Poland.
[1] OECD, Health at a Glance 2015: OECD indicators, 2015.
[2] OECD. OECD Statistics. 2016 [Letöltve: 2016 07.15]; http://stats.oecd.org/.
[3] Ferrario A, Kanavos P: Dealing with uncertainty and high prices of new medicines: A comparative analysis of the use of managed entry agreements in Belgium, England, the Netherlands and Sweden, Soc Sci Med, 2014, 124: p. 39-47.
[4] Carlson JJ et al.: Linking payment to health outcomes: A taxonomy and examination of performance-based reimbursement schemes between health care payers and manufacturers, Health Policy, 2010, 96(3): p. 179- 190.
[5] Matusewicz W et al.: Improving the managed introduction of new medicines: sharing experiences to aid authorities across Europe, Expert review of pharmacoeconomics & outcomes research, 2015, 15(5): p. 755-758.
[6] Statistical Office of the Slovak Republic. Demography and social statistics. 2016 [Letölve: 2016 07. 15]; https:// slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/themes/demography/ population/news/!ut/p/b1/jZDLDoIwEEU_qVMor2 VBKRWCtIhiN4aFMRgBF8bvtxBWJrbObtJzemcGKdQi NXbv_ta9-mnsHnOv_IsIeBjHmEIYHx3gQSlxLgTLM dHAWQPwoyh8-aXcAj_QiskdwUC81TcAs5_WlUMjwp KN3Kf6OXHCuvAdALz6CaMZCQqAsGAecJo1MhKuC 9T9b35DgCmf-RZfA5b8E1ILYtpgAUwnth1JGadoAss Peosym4Yreg6NrhZ6ficfiPGivQ!!/dl4/d5/L2dBISEvZ0FB IS9nQSEh/.
[7] Statistical Office of the Slovak Republic. Statistical Yearbook of the Slovak Republic, 2015, https://www7. statistics.sk/wps/portal/ext/home/!ut/p/b1/04_Sj9CPykss y0xPLMnMz0vMAfGjzOIDzT0tnJwMHQ0s_IJcDTxDHA Pcg7xMDA1MTIEKIoEKDHAARwNC-sP1o8BKnN0d PUzMfQwMLHzcTQ08HT1CgywDjY0NHI2hCvBY4eeR n5uqX5AbYZBl4qgIAL9TbiU!/dl4/d5/L2dBISEvZ0FBIS9 nQSEh/.
[8] Ministry of Healthcare. Summary of Drug Policy for the Council for Economic and Social Agreement of the Czech Republic, 2014 [Letöltve: 2016 07.15]; www.acmn.cz /file.php?nid=1140&oid=3749224.
[9] National Reference Center. System DRG. 2014 [Le tölt - ve: 2016, 07. 15]; http://www.nrc.cz/system/files/2013/11/ inmed_2013_prezentace_kozeny_pdf_13654.pdf.
[10] Ministry of Finance. Analysis of effectivity and transparency of the public healthcare system, 2014, [Letöltve: 2016, 07.15]; http://www.mfcr.cz/cs/aktualne/tiskovezpravy/ 2015/mf-vytvorilo-analyzu-nakladu-a-uhrad-zdr- 20546.
[11] Czech Statistical Office. Health Expenditures Analysis Summary, 2000-2013, 2015, [Letöltve: 2016 07.15]; https://www.czso.cz/documents/10180/20554903/2600 0515k2.pdf/14054d21-8941-4d58-bfc9-dde2e 3392a99?version=1.1.
[12] Institute of Health Information and Statistics of the Czech Republic, Health service as a part of national economy, 2013, [Letöltve: 2016 07. 15]; www.uzis.cz/ system/files/zdrnarekon2013.pdf.
[13] Czech Statistical Office. Macroeconomics of the Czech Republic, 2016, [Letöltve: 2016 02. 15]; http://apl.czso. cz/pll/rocenka/rocenkavyber.makroek_prod.
[14] IKARPro database, [cited 2016, 07. 15]; Available from: http://ikarpro.pl/.
[15] Ministry of Health (Republic of Poland). Program zdrowotny: Narodowy program leczenia chorych na hemofilię i pokrewne skazy krwotoczne na lata 2012-2018, 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.mz.gov.pl/zdrowie- i-profilaktyka/krwiodawstwo/program-zdrowotnynarodowy- program-leczenia-chorych-na-hemofilie-ipokrewne- skazy-krwotoczne-na-lata-2012-2018/.
[16] KRAJOWE CENTRUM DS. Informacja o sprawozdaniach z realizacji Krajowego Programu Zapobiegania Zakażeniom HIV i Zwalczania AIDS, 2016, [Letöltve: 2016, 07. 15]; http://www.aids.gov.pl/bip/45/.
[17] Narodowy Fundusz Zdrowia. Plan finansowy NFZ na 2016 r. 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.nfz. gov.pl/bip/finanse-nfz/.
[18] Central Statistical Office of Poland, 2016, [Letöltve: 2016. 07. 15]; http://stat.gov.pl/.
[19] NEAK. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak alakulása, 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.oep.hu/felso_menu/rolunk/kozerdeku_adatok/gazdalkodasi_ adatok/koltsegvetes_beszamolok/EAlap_bev etel_kiadas/havi_jelentes_archivum.html.
[20] NEAK. Közbeszerzési információk, 2015, [Letöltve: 2015 11.08]; http://www.oep.hu/felso_menu/rolunk/kozerdeku _adatok/kozbeszerzesi_informaciok/kozbeszerzesi_eljarasok/ 2015_unios_eljarasrend.
[21] NEAK. Gyógyító megelőző ellátások éves statisztikája, 2015, [Letöltve: 2016 03.20]; http://www.oep.hu/felso_ menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyito_ megelozo_forgalmi_adat.
[22] NEAK. Gyógyszerforgalmi adatok, 2016, [Letöltve: 2015 06. 15]; http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyszer_forgalmi_adatok.
[23] Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási adatbázis, 2015, [Letöltve: 2015. 08. 13]; http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu.
[24] Az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetésének végrehajtása, 2012, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.parlament.hu/irom39/08196/adatok/fejezetek/72.pdf.
[25] Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésének végrehajtása, 2015, [Letöltve: 2016 07. 15] http://www.parlament.hu/irom40/05954/adatok/fejezetek/72.pdf.
[26] Az Egészségbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének végrehajtása, 2013, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.parlament.hu/irom39/12002/adatok/fejezetek/72.pdf.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A Visegrádi országok nettó gyógyszer-közkiadásainak elemzése 2010 és 2015 között Dr. Dankó Dávid, Páll Nóra, Ideas & Solutions Kft. A WHO és az OECD számos indikátort használ a nemzeti gyógyszer-közkiadások összehasonlítására. Azonban, mivel az egyes országok eltérő gyógyszerfinanszírozási és -támogatási rendszerekkel rendelkeznek, a direkt összehasonlítások félrevezető eredményekhez vezethetnek további, nemzeti szinten történő kiigazítás nélkül. Elemzésünkben a visegrádi négyek nettó gyógyszer-közkiadásait hasonlítottuk össze oly módon, hogy figyelembe vettünk minden lehetséges költségvetési forrást, beleértve a visszafizetéseket is. Az eredményeink alapján a GDP arányos gyógyszer-közkiadások mértéke Magyarországon a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, Szlovákiában és Csehországban stagnált, míg Lengyelországban egy nagyon enyhén növekvő tendencia volt megfigyelhető. In order to compare the pharmaceutical spending on international level, several indicators have been used by OECD and WHO. However, because of the different reimbursement structures and funding systems, direct comparisons without additional adjustment on national level may lead to false conclusions. Our analysis compares net public pharmaceutical expenditure (NPPE) across the so-called Visegrad countries by aggregating all sources of public pharmaceutical funding in each country and adjusting these for paybacks and discounts provided by pharmaceutical companies. Based on our results, NPPE as a share of GDP shows a decreasing trend in Hungary, stagnates in the Czech Republic and Slovakia, and increases very slightly in Poland. Az OECD-adatok fentiekben említett jellemzőinek következtében úgy véljük, hogy szükség van egy de novo elemzési keretrendszerre az NPPE számítására vonatkozóan, amely biztosítja az NPPE átfogó értékelését minden országban, ezáltal megalapozva a valid döntéshozatalt a közpolitikában. MÓDSZERTAN Az NPPE forrásainak teljeskörű feltérképezéséhez a Visegrádi országok gyógyszerfinanszírozási rendszereinek egy átfogó, strukturált vizsgálatát végeztük el, mely során áttekintettük az NPPE lehetséges forrásait, a költségvetési struktúrát, a kötelező iparág-specifikus adókat, valamint a gyógyszerbefogadási folyamat minden olyan lehetséges lépését, amelynek hatására a nettó árak eltérhetnek a listaáraktól. Ennek alapján kidolgoztunk egy olyan számítási módszertant, melynek értelmében a nettó gyógyszer-közkiadások mértékét úgy kapjuk meg, hogy az állam által a gyógyszerekre fordított teljes kiadás összegéből levonjuk az iparág által fizetett kötelező visszafizetések, illetve a költségés kockázatmegosztási szerződések és a közbeszerzési eljárások során nyújtott kedvezmények értékét. Az 1. táblázat mutatja be azokat a költség- és bevétel elemeket, amelyeket az elemzésünk során figyelembe vettünk. A vakcinákra fordított közkiadásokat az elemzés megbízható forrás hiányában nem tartalmazza. Utolsó lépésként egy egységes struktúrában összesítettük a kiadásokra és a kiadásokat csökkentő tényezőkre vonatkozó összes adatot hat pénzügyi évre vonatkozóan (2010-től 2015-ig), majd elvégeztük a szükséges kalkulációt és összehasonlítást. BEVEZETÉS Az egészségügyi rendszerek elemzése során az egyes országok gazdasági helyzete, az egészségügyi kiadások és az állami gyógyszerköltségek gyakran összehasonlításra kerülnek [1]. A Visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) sem mutatnak ez alól kivételt, Magyarországon és Szlovákiában például a gyógyszerpolitikát rend szerint ilyen összehasonlítások alapozzák meg, melyek általában az OECD nemzetközi adatbázisából származó adatokra támaszkodnak [2]. Ez az adatbázis azonban nem tartalmaz minden költségvetési forrást, és nem veszi figyelembe a különböző visszafizetési technikákat sem (pl. költség- és kockázatmegosztási szerződések [3, 4]), amelyek jelentősen befolyásolhatják a nettó gyógyszer-közkiadásokat (továbbiakban NPPE) a közép-európai uniós tagállamokban, valamint jelentőségük egyre növekvő a térségben [5]. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. táblázat Az elemzésben felhasznált kiadási és bevételi elemek A kiadások és költségvetési bevételek kiszámításához mind a négy országban nyilvánosan elérhető forrásokat használtunk, ideértve a finanszírozó által közzétett adatokat (minisztériumok, egészségbiztosítók, egészségbiztosítási alapok), a statisztikai hivatalok adatbázisait, az éves költségvetési jelentéseket, illetve egyéb, nyilvánosan hozzáférhető országspecifikus forrásokat [1, 6-26]. Habár az elemzéshez szükséges legfontosabb adatok direkt vagy indirekt módon levezethetők, néhány korlátozó tényező felmerült az elemzés során, mivel bizonyos adatok nem publikusak: XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER 43 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • • • • EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Lengyelország esetében a költség- és kockázatmegosztási szerződések forrása egy szakértői becslés, és az adatok a 2012-es évtől kezdődően vannak feltüntetve, mivel ezek a megállapodások ekkor lettek bevezetve az országban. Csehország esetében az adatok csak a teljes kórházi kiadásokra (gyógyszer- és nem gyógyszerkiadások) voltak elérhetők. Következésképp a gyógyszerkiadásokat közvetett módon becsültük meg: a HBCs rendszeren belüli gyógyszerköltséget a National Reference Center [9] által közétett, HBCs rendszeren belüli gyógyszerkiadásokra vonatkozó arányszámmal közelítettük. Továbbá, a HBCs rendszeren kívüli fekvőbeteg és járóbeteg kiadásokat a teljes gyógyszerkiadás és a becsült HBCs gyógyszerkiadások különbségeként határoztuk meg. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok már nettó kiadások, így a költségvetési bevételek már levonásra kerültek. Szlovákia esetében a nemzeti tenderekre vonatkozó adatok publikus módon nem hozzáférhetőek, így elemzésünk nem számolt ezzel a tényezővel. Következésképpen, a nettó gyógyszer-közkiadások Szlovákia esetében némileg alulbecsültek az elemzésben. A járóbeteg- és fekvőbetegellátás gyógyszerköltségei a kórházi és a járóbeteg gyógyszertárak adatai alapján kerültek kiszámításra. Magyarország esetében csupán a kórházi tenderekre vonatkozó adatok nem elérhetőek nyilvánosan, vagy számíthatók ki közvetett módon, azonban ennek mértéke elhanyagolható. EREDMÉNYEK Az alábbi táblázat összegzi a Visegrádi országok nettó gyógyszer-közkiadásainak szerkezetét. 2. táblázat A V4 országok nettó gyógyszer-közkiadásainak szerkezete Jelmagyarázat: + jelöli, hogy az adott eszköz használatban van az adott országban, – jelöli, hogy az adott eszköz még nem került bevezetésre az adott országban A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a gyógyszerekre fordított költségelemek szerkezete mind a négy vizsgált országban meglehetősen hasonló: a patikai (járóbeteg) gyógyszerkiadások és a HBCs rendszeren kívüli fekvőbeteg gyógyszerkiadások (központosított tenderek) a gyógyszerfinanszírozási és –támogatási rendszerek általánosan használt eszközei, míg a HBCs finanszírozási rendszert egyedül Szlovákiában nem vezették még be. Más, speciális finanszí- 44 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY rozási formák (pl. egyedi méltányosság), melyek korai hozzáférést biztosítanak az új, innovatív terápiákhoz, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon gyakran használt eszközök, míg Lengyelországban nem számítanak alapvető finanszírozási formának. Mindazonáltal a költségvetési bevétel elemek (kiadáscsökkentő tényezők) tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Magyarországon kívül, amely 20%-os (bizonyos esetben 30%-os) forgalomarányos kötelező visszafizetést (adót) ír elő a patikai gyógyszerkasszán keresztül, valamint az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszerek után, egyik Visegrádi ország sem alkalmaz iparágspecifikus különadókat a szektorban. A költség- és kockázatmegosztási szerződések Magyarországon széles körben elterjedt eszköznek minősülnek (újonnan támogatott hatóanyagok esetén kötelező elem), továbbá gyakorinak mondhatók Csehországban és Lengyelországban is, azonban Szlovákiában gyakorlatilag egyáltalán nincsenek használatban, ugyanis a jelenlegi jogi szabályozás tiltja szerződéses megállapodások legtöbb típusát – habár e tekintetben változás várható 2018 első negyedévétől. Amennyiben további támogatási technikákat is összehasonlítunk, az alkalmazott referenciaárazás módszereiben jelentős különbségeket találunk az elemzett országok között: Lengyelországban és Magyarországon vaklicitet alkalmaznak, Szlovákiában a nemzetközi referenciaárazás gyakorlatát követik, míg Csehországban a terápiás elvű referenciaárazás (jumbo) széles körű használata van gyakorlatban. Elemzésünkben az NPPE összehasonlítása két fő mutatóra épült: egy főre jutó gyógyszer-közkiadás mértéke (euróban kifejezve), illetve a GDP arányos nettó gyógyszer-közkiadás értéke. Összehasonlítva a kiigazítás nélküli, teljes NPPE értékeket az országok között elmondható, hogy a kiadások Lengyelországban a legmagasabbak és Szlovákiában, illetve Magyarországon a legalacsonyabbak. A kiadásokban jelentkező különbségek nagyobb része az egyes országok jelentősen eltérő lakosságszámának tulajdonítható: Lengyelország megközelítőleg 40 millió lakossal rendelkezik, Csehország és Magyarország hozzávetőleg 10 millió fővel, míg Szlovákia lakossága 5,5 millió főre tehető [6, 12, 18, 23]. Az eltérés kisebb részben pedig az országspecifikus szabályozásokkal és egészségügyi prioritásokkal magyarázható: ennek az egyik legszembetűnőbb példája, hogy a nettó gyógyszer-közkiadások 60%-kal magasabbak Csehországban, mint Magyarországon, pedig a két ország hasonló lakosságszámmal rendelkezik. Amennyiben az eltérő lakosságszámból fakadó torzító hatást kiszűrjük (ld. 1. ábra), Szlovákia rendelkezik a legmagasabb egy főre eső NPPE-vel minden vizsgált évben (átlagosan 209 €). Ez az adat Csehország tekintetében a második legmagasabb, azonban a különbség Szlovákiához képest 2012 óta növekedett. Magyarország rendelkezik a második legalacsonyabb egy főre eső NPPE értékkel (átlagosan 119 €). Magyarországon a nettó gyógyszer-közkiadások mértéke alacsonyabb volt 2015-ben, mint 2010-ben, ami a 2011/12es jelentős kiadáscsökkentési intézkedésekkel magyaráz- XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ható, és amely tendencia további Visegrádi országban nem figyelhető meg. Végezetül, Lengyelország rendelkezik a legalacsonyabb egy főre eső NPPE adattal (átlagosan 74 eurós érték, amely egy enyhe emelkedést mutat, de még így is 50%-kal elmarad a Visegrádi országok súlyozatlan átlagértékétől). A 3. ábra összehasonlítja a 2013-as évre vonatkozó számításainkat a 2013-as OECD-adatokkal, az egy főre eső, vásárlóerőparitással (PPP) korrigált nettó patikai gyógyszerközkiadások tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy az OECD adatai Csehország kivételével túlbecsülik a gyógyszer-közkiadások mértékét a Visegrádi országokban. Ez összefügg az OECD által használt módszertan főbb jellemzőivel. 1. ábra Az egy főre eső nettó gyógyszer-közkiadások mértéke a V4 országokban Amennyiben a nettó gyógyszer-közkiadásokat a GDP arányában hasonlítjuk össze, a kapott eredmények hasonlóak az egy főre eső kiadások elemzése során előállt értékekhez (2. ábra). 3. ábra Az OECD által becsült és az elemzésünk eredményeképpen kapott gyógyszer-közkiadások mértékének összehasonlítása (PPP USD, 2013) KÖVETKEZTETÉSEK 2. ábra A GDP arányos nettó gyógyszer-közkiadások a V4 országokban A GDP arányos nettó gyógyszer-közkiadások Szlovákiában voltak a legmagasabbak (1,55%, növekedés nem tapasztalható a vizsgált időszakban), majd a második legmagasabb értéket Csehország érte el (1,26%; nincs növekedés). Magyarország a Visegrádi országok közül a harmadik helyen áll ebben a rangsorban (átlagosan 1,15%; 0,21%-pontos csökkenés volt megfigyelhető 2010-ről 2015-re, amely megfelel egy 17%-os relatív csökkenésnek 6 év alatt). Következésképp Magyarország az egyetlen olyan Visegrádi ország, ahol a GDP arányos nettó gyógyszer-közkiadás szintje csökkent a vizsgált időszak alatt. Ebben az összehasonlításban is Lengyelország szerepel a legalacsonyabb értékkel (átlagosan 0,74%-os GDP arányos érték), azonban a lengyel adat esetében enyhe növekedés volt megfigyelhető (0,11%pont 6 év alatt). IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Elemzésünkben egy egységes módszertani keretrendszert dolgoztunk ki a Visegrádi országok nettó gyógyszerközkiadásainak becslésére. Eredményeink alapján számos következtetést levonhatunk. • Elsősorban, a gyógyszerfinanszírozás és –támogatás főbb strukturális elemei hasonlóak a vizsgált négy országban. Az egyetlen főbb különbségnek az tűnik, hogy Szlovákiában ezidáig a HBCs finanszírozási rendszer nem került bevezetésre. Ugyanakkor az egyes országokban az árszabályozási eszközök eltérő módon vannak használatban. Jelenleg Szlovákiában nem alkalmazzák a költség- és kockázatmegosztási szerződéseket. Iparágspecifikus forgalomarányos adók pedig csak Magyarországon vannak érvényben. • Másodsorban, a nettó gyógyszer-közkiadások szintje csak Magyarországon csökkent a vizsgált időszakban. Az NPPE értékek stagnáltak Csehország és Szlovákia esetén, míg Lengyelországban egy enyhe növekedés volt megfigyelhető. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban egy mérsékelt, de folyamatos GDP növekedés volt megfigyelhető az elemzett országok mindegyikében (köztük Magyarországon is), ezen adatok értelmében a gyógyszerfinanszírozás depriorizált terület a magyar egészségpolitikában. További alternatív magyarázatként szolgálhat, hogy Magyarországon a vizsgált időszakban egy jelentős kiadáscsökkentési hullám befolyásolta a gyógyszerkiadásra vonatkozó eredményeket. • Végül úgy véljük, hogy a fentebb bemutatott módszertani keretrendszer előnye az OECD adatokkal szemben az, XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS hogy figyelembe veszi a különböző költségvetési és finanszírozási formákat, és így számítja ki a nettó gyógyszer-közkiadások mértékét, míg az OECD jelentés elsősorban a patikai (járóbeteg) kasszaadatokra épül, és nem veszi figyelembe az olyan további költségcsökkentő tényezők hatását, mint például az ágazatspecifikus adók és visszafizetések. (Ez utóbbi elem azonban egyre nagyobb jelentőséget kap az új gyógyszerekhez köthető magasabb terápiás költségekből adódóan.) Következésképp javasoljuk, hogy a jövőben az OECD adatok figyelembevétele mellett a nettó gyógyszer-közkiadások értékének ilyen típusú kiszámítása is részét képezze a közpolitikai döntéshozatalnak. Mindamellett megjegyezzük, hogy további elemzésekre is szükség lehet az olyan transzparens keretrendszerek kidolgozásához, melyek úgy teszik lehetővé a visszafizetési technikák alkalmazását, hogy közben fenntartják a szerződések titoktartási kötelezettségét is. A bizalmas megállapodások, beleértve a rabattmegállapodásokat, fontos eszköznek számítanak a közpolitikában, alkalmazásuk további kutatások tárgyát képezheti. IRODALOMJEGYZÉK [1] OECD, Health at a Glance 2015: OECD indicators, 2015. [2] OECD. OECD Statistics. 2016 [Letöltve: 2016 07.15]; http://stats.oecd.org/. [3] Ferrario A, Kanavos P: Dealing with uncertainty and high prices of new medicines: A comparative analysis of the use of managed entry agreements in Belgium, England, the Netherlands and Sweden, Soc Sci Med, 2014, 124: p. 39-47. [4] Carlson JJ et al.: Linking payment to health outcomes: A taxonomy and examination of performance-based reimbursement schemes between health care payers and manufacturers, Health Policy, 2010, 96(3): p. 179190. [5] Matusewicz W et al.: Improving the managed introduction of new medicines: sharing experiences to aid authorities across Europe, Expert review of pharmacoeconomics & outcomes research, 2015, 15(5): p. 755-758. [6] Statistical Office of the Slovak Republic. Demography and social statistics. 2016 [Letölve: 2016 07. 15]; https:// slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/themes/demography/population/news/!ut/p/b1/jZDLDoIwEEU_qVMor2 VBKRWCtIhiN4aFMRgBF8bvtxBWJrbObtJzemcGKdQi NXbv_ta9-mnsHnOv_IsIeBjHmEIYHx3gQSlxLgTLM dHAWQPwoyh8-aXcAj_QiskdwUC81TcAs5_WlUMjwp KN3Kf6OXHCuvAdALz6CaMZCQqAsGAecJo1MhKuC 9T9b35DgCmf-RZfA5b8E1ILYtpgAUwnth1JGadoAss Peosym4Yreg6NrhZ6ficfiPGivQ!!/dl4/d5/L2dBISEvZ0FB IS9nQSEh/. [7] Statistical Office of the Slovak Republic. Statistical Yearbook of the Slovak Republic, 2015, https://www7. statistics.sk/wps/portal/ext/home/!ut/p/b1/04_Sj9CPykss y0xPLMnMz0vMAfGjzOIDzT0tnJwMHQ0s_IJcDTxDHA Pcg7xMDA1MTIEKIoEKDHAARwNC-sP1o8BKnN0d PUzMfQwMLHzcTQ08HT1CgywDjY0NHI2hCvBY4eeR n5uqX5AbYZBl4qgIAL9TbiU!/dl4/d5/L2dBISEvZ0FBIS9 nQSEh/. [8] Ministry of Healthcare. Summary of Drug Policy for the Council for Economic and Social Agreement of the Czech Republic, 2014 [Letöltve: 2016 07.15]; www.acmn.cz /file.php?nid=1140&oid=3749224. 46 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [9] National Reference Center. System DRG. 2014 [Letöltve: 2016, 07. 15]; http://www.nrc.cz/system/files/2013/11/ inmed_2013_prezentace_kozeny_pdf_13654.pdf. [10] Ministry of Finance. Analysis of effectivity and transparency of the public healthcare system, 2014, [Letöltve: 2016, 07.15]; http://www.mfcr.cz/cs/aktualne/tiskovezpravy/2015/mf-vytvorilo-analyzu-nakladu-a-uhrad-zdr20546. [11] Czech Statistical Office. Health Expenditures Analysis Summary, 2000-2013, 2015, [Letöltve: 2016 07.15]; https://www.czso.cz/documents/10180/20554903/2600 0515k2.pdf/14054d21-8941-4d58-bfc9-dde2e 3392a99?version=1.1. [12] Institute of Health Information and Statistics of the Czech Republic, Health service as a part of national economy, 2013, [Letöltve: 2016 07. 15]; www.uzis.cz/ system/files/zdrnarekon2013.pdf. [13] Czech Statistical Office. Macroeconomics of the Czech Republic, 2016, [Letöltve: 2016 02. 15]; http://apl.czso. cz/pll/rocenka/rocenkavyber.makroek_prod. [14] IKARPro database, [cited 2016, 07. 15]; Available from: http://ikarpro.pl/. [15] Ministry of Health (Republic of Poland). Program zdrowotny: Narodowy program leczenia chorych na hemofilię i pokrewne skazy krwotoczne na lata 2012-2018, 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.mz.gov.pl/zdrowie-i-profilaktyka/krwiodawstwo/program-zdrowotnynarodowy-program-leczenia-chorych-na-hemofilie-ipokrewne-skazy-krwotoczne-na-lata-2012-2018/. [16] KRAJOWE CENTRUM DS. Informacja o sprawozdaniach z realizacji Krajowego Programu Zapobiegania Zakażeniom HIV i Zwalczania AIDS, 2016, [Letöltve: 2016, 07. 15]; http://www.aids.gov.pl/bip/45/. [17] Narodowy Fundusz Zdrowia. Plan finansowy NFZ na 2016 r. 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www.nfz. gov.pl/bip/finanse-nfz/. [18] Central Statistical Office of Poland, 2016, [Letöltve: 2016. 07. 15]; http://stat.gov.pl/. [19] NEAK. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak alakulása, 2016, [Letöltve: 2016 07. 15]; http:// XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS www.oep.hu/felso_menu/rolunk/kozerdeku_adatok/gazdalkodasi_adatok/koltsegvetes_beszamolok/EAlap_bev etel_kiadas/havi_jelentes_archivum.html. [20] NEAK. Közbeszerzési információk, 2015, [Letöltve: 2015 11.08]; http://www.oep.hu/felso_menu/rolunk/kozerdeku _adatok/kozbeszerzesi_informaciok/kozbeszerzesi_eljarasok/2015_unios_eljarasrend. [21] NEAK. Gyógyító megelőző ellátások éves statisztikája, 2015, [Letöltve: 2016 03.20]; http://www.oep.hu/felso_ menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyito_megelozo_forgalmi_adat. [22] NEAK. Gyógyszerforgalmi adatok, 2016, [Letöltve: 2015 06. 15]; http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/ publikus_forgalmi_adatok/gyogyszer_forgalmi_adatok. [23] Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási adatbázis, 2015, [Letöltve: 2015. 08. 13]; http://statinfo.ksh.hu/ Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu. [24] Az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetésének végrehajtása, 2012, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www. parlament.hu/irom39/08196/adatok/fejezetek/72.pdf. [25] Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésének végrehajtása, 2015, [Letöltve: 2016 07. 15] http://www. parlament.hu/irom40/05954/adatok/fejezetek/72.pdf. [26] Az Egészségbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének végrehajtása, 2013, [Letöltve: 2016 07. 15]; http://www. parlament.hu/irom39/12002/adatok/fejezetek/72.pdf. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Dankó Dávid jelenleg a Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Vezetés és Kontroll Tanszék kutatásvezetője, az Ideas & Solutions Kft., ügyvezetője. Felsőfokú végzettségek: 20032012 Gazdálkodástani PhD program, Budapesti Corvinus Egyetem, 1997- 2003 BKÁE, Pénzügy szakirány. 2012-ben PhD tudományos címet szerzett, a Budapesti Corvinus Egyetemen. Munkahelyei: 2010 – Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet, kutatásvezető, 2010 – Ideas & Solutions Kft., ügyvezető, 2008-2010 Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Ártámogatási Főosztály, Stratégiai, elemzési és integrációért felelős főosztályvezető-helyettes. Páll Nóra 2013-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán, egészség-gazdaságtan szakirányon. 2014-ig az ELTE-TTK eScience Regionális Tudásközpontjában egészségügyi adatelemzéssel és hálózatkutatással foglalkozott. Jelenleg az Ideas & Solutions stratégiai tanácsadó egészség-gazdaságtani elemző munkatársa. A világ legjobb 400 egyeteme között a Semmelweis a Times Higher Education képzésterületi rangsoraiban Élettudományokban, valamint az orvos-egészségtudományi kategóriákban is a 301-400. hely között szerepel a Semmelweis Egyetem a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) friss nemzetközi képzésterületi rangsorában. A világrangsor készítői a képzésterületek vizsgálata során – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A THE idén összesen 11 képzésterületben rangsorolta a világ legjobb egyetemeit, a korábbi 100-as listák mellett ezúttal top 200-as, valamint top 500-as rangsorokat is készítettek. A magyar egyetemek közül az élettudományok képzésterületi rangsorára a Semmelweis mellett szintén a 301-400. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a világrangsort a Harvard University vezeti a kategóriában. Az orvos-egészségtudományiterületen a hazai társegyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem került a Semmelweis mellé a 301-400. helyre a listán, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig a 401-500. helyen végeztek a rangsorban, amelynek élén a University of Oxford áll. SE Keresztes Eszter IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. NOVEMBER-DECEMBER 47
